A görög dráma  

                   

A dráma megkülönböztetése az epikától és a lírától

 

A  tragédia  és  a  komédia  mint  műfaj   (Arisztotelész

Poeticája,  Bécsi Tamás elmélete, Mohácsy Károly tankönyve)

 

A Dionüszosz-kultusz és az ókori görög dráma kialakulása

 

A görög színház

 

A     görög      dráma      szerkezete,      fogalmak:

prológosz,parodosz, epeiszodion exodosz, exodikon, szituáció,

drámai  hős, tragikum, katarzis, akció, dikció, 

drámamodellek,  teleológia, stb

 

Aiszkhülosz:    Oltalomkeresők;    Perzsák;    Leláncolt

Prométheusz; Heten Théba ellen; Oreszteia

 

Szophoklész:   Oidipusz   király;   Antigoné;   Oidipusz

Kolónoszban; Trakhiszi nők; Élektra; Nyomkeresők

 

Euripidész:  Médeia;  Hippolütosz,  Héraklész;  Élektra;

Iphigeneia   a   tauruszok   között;   Iphigeneia   Auliszban;

Bakkhánsnők

 

A  görög  komédia:  Arisztophanész:Madarak,  Lüszisztraté;

Békák, Béke

 

Egy görög dráma részletes elemzése:

    szereplők, konfliktus, szituáció, katarzis,

      drámamodell, a tragikum mibenléte,emberi tanulságok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      Szophoklész:  Antigoné

 

--   a   szereplők   tömbszerűek    (egy   -   végig    azonos

       -  tulajdonságcsoporttal rendelkeznek és nem változnak)

     tragikus  hős  Antigoné,  mert  áldozathozatalával  olyan

     katasztrófát idéz elő,  amely  -  bár  értékpusztulással

     jár, de új értékek is tételeződnek; tehát megváltozik  az

     alapszituáció, helyreáll a "világ" erkölcsi rendje

 

--   a maga szempontjából Kreónnak is igaza van, ezért képes a

     végsőkig  kiállni  érte;  csakhogy   az   igazához   való

ragaszkodás zsarnoksághoz vezet, amely nem veszi figyelembe  a

legfontosabb erkölcsi emberi tényezőket

 

--   a konfliktus a két  főhős   (Antigoné  és  Kreón)  drámai

összeütközése;  oka kettőjük különböző  világrend-elképzelése,

közösségről  való  hite,  tudása   (egyikük   a   család,   a

kisközösség a szabad emberi döntés és cselekedet híve, másikuk

az általa elképzelt   REND   mindenáron  való  biztosítása,  a

nagyközösség, a város nevében, valójában azonban  egyszemélyi,

zsarnoki döntéssel,mások véleményét nem figyelembe véve

 

--  a két főhős  un.  teleológiája   (tételezett  célja)  más,

ehhez  más  eszközrendszer  áll  rendelkezésükre:  Kreónnak  a

hatalom, a katonaság, Antigonénak az önfeláldozás  (emiatt  is

erkölcsi fölénybe kerül Antigoné)

 

--  e teleológia miatt (kreón döntése  és  Antigoné  életelve,

magatartása miatt) mindketten kénytelenek akcióba  lépni,így 

az un. tettváltás-sorozat nyomán  (többszörös  késleltetéssel,

un. retardációval) eljut a darab  a  tetőpontig,  a  KRÍZISig,

amelynek nyomán nem következhet más,  csak  a  KATASZTR+FA,  a

teljes összeomlás   (Kreón  összeomlása  nem  tragikus  bukás,

hanem megérdemelt  bűnhődés)

 

 

-- a katasztrófa után élheti át  a  közönség   (az  olvasó)  a

KATARZIST, mely összetett érzelem: egyrészt szomorúság, bánat,

felháborodás  (mert  értékek,  életek  pusztulnak),   másrészt

erkölcsi   megtisztulás-érzés,   fellélegzés,   az    erkölcsi

világrendbe vetett hit  megerősödése,  és  elégedettség  (mert

megbűnhődött, akinek bűnhődnie kellett) 

 

     a KATARZIS nem csupán a tragédiára jellemző, általában  a

jó  művek  sajátja  (mondja  Lukács   György   Az   esztétikum

sajátossága c. munkájában)

 

--  a  drámai  cselekmény  tehát  alapvetően  "benne   rejlik" 

(inherencia) az alapszituációban és a  hősök  teleológiájában,

és a  cselekmény-tér-idő  hármas  egységében  zajlik  a  görög

tragédiákban --- az akciókból  (drámai cselekvés, tett)  és  a

dikciókból (a hősök megnyilatkozásai, dialógusok,  monológok),

illetve  a  dráma   egyéb   szereplőinek   megnyilatkozásaiból

szerzünk tudomást róla

 

 

Ennek rendje: prologosz,(expozíció) parodosz, epeiszodion (a

bonyodalom kezdete) sztaszimon (kórus) epeiszodion,sztaszimon,

epeiszodion,sztaszimon,epeiszodion sztaszimon,epeiszodion,

sztaszimon,   exodosz   (végkifejlet, katasztrófa)

 

                    A görög líra

 

eredete, műfajai, formák

 

-- az időmértékes líra rímek nélkül  --- az  időmérték:  mora;

verslábak; sormetszet; arzisz, tézisz

 

-- az iambosz  Arkhilokhosz

 

-- az elégia Türtaiosz; Szolón;Mimnermosz

 

-- az epigramma  Szimonidész

     " Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak,

       megcselekedtük, amit megkövetelt a haza."

__________________________________________________________

 

A dalt strófákra bontja: Alkaiosz és Szapphó

      (a strófák: alkaioszi, szapphói , aszklepiádeszi)

 

-- Anakreón  (anakreontika)

 

-- Pindarosz ódái

 

-- Theokritosz pásztoridilljei

 

Részletesebb elemzésre: pl. Úgy tünik nékem...; Aphroditéhoz

                            Gyűlölöm azt...

 

Művek:   Mimnermosz:   Nannó    (i. e. 6. sz. eleje)

         Szolón:      Az igazi gazdagság;

                      Senkise boldog;

                      Kétféle ember;

                      Önkényuralom

 

         Arkhilokhosz:  Megnyugvás a sorsban;

                        A nagyképű hadvezérekhez;

                        Neubolé

 

          Szapphó:    Aphroditéhez;

                      Úgy tünik nékem...

                      Édesanyám! nem perdül a rokka

 

           Alkaiosz:  Bordal

           Anakreón:   Engem a szerelem;

                       Gyűlölöm azt...

                       Egy leányhoz;

                       Szerelmi párviadal;

                       Töredék a halálról