Mimnermosz: Nannó

1. Disztichonban írt un. elégia
(E korban, Kr. e. a 6. században még elégiának neveztek minden hosszabb, disztichonban írt költeményt.

A XVIII. század végi költő és esztéta, Schiller megfogalmazása szerint: "Ha a költő nem találja fel ideálját a valóságban, az ábrázolási attitűd rezignált lesz"-- ezért elégia a műfaja az ilyen tárgyú és esztétikai minőségű költeményeknek. Az általunk vizsgált költemény ez utóbbi megfogalmazás szerint is elégia lenne.)

2. Nannó az öregedő költő ifjú szerelme, ezért sóvárog annyira az ifjúság után, és ezért szól így a nyitó "tétel", az első sor:
"Élni mit ér arany Aphrodité nélkül s mi lehet szép?"

3. Mind a szépség, mind az emberi élet szempontjait számbaveszi a költemény, így rendezhetők a jelzők, a megnevező szók és a metaforák két gondolatkörbe, illetve két "világszintre".
Az egyik pl. a valóság világa:
élni; megjön a gyászos öregség;
a másik a vágyak világa:
mi lehet szép?; édes szerelem nyoszolyája; titkos ajándék;
Az egyik az eföldi lét:
semmirekellő;
a másik valamiféle isteni szféra:
arany Aphrodité; szép; ég; isten
Az egyik a van:
gond; gyászos öregség; hitvány váz; vénség; teher
a másik a kellene:
arany Aphrodité; ifjúság gyönge virága gyönyör; derék férfi
Az egyik a boldogtalanság:
Aphrodité nélkül;Haljak meg; gonosz gondok rágnak csak örökké; gyűlölik őt; nem örül;
a másik a boldogság:
ifjúság; napfény; édes szerelem;
 
 

Néhány szó ókori görög költők verseiről (folytatás) 2.
 

4. Az öt disztichonból álló költemény középső sora (az 5.) tartalmazza mindazt a kifejezést, mely a vers legfőbb mondandója, illetve témája: férfi; nő; gyászos öregség

5. A szóképek főképp a jelzők miatt érzékletesek (értékhordozók, vagy értékhiány kifejezői)
arany Aphrodité --- a szerelem metaforája
édes szerelem nyoszolyáján titkos ajándék --- a szerelmeskedés metaforája
az ifjúság gyönge virága --- a fiatalság, a lehetőségek metaforája
gyászos öregség --- halálképzetet felidéző jelzős szerkezet
hitvány váz --- az öreg férfi metaforája

szívén a gonosz gondok rágnak --- többszörös metafora (a szív az érzelmeket jelenti, a féregszerűen rágó gond a felhőtlen, gondtalan ifjúság elmúlását jelenti
stb...
 

Szolón: Az igazi gazdagság
 

1. A cím jelzi, hogy nem elég felszínesen szemlélni a gazdagságot, mélyebben, filozofikusabban el kell gondolkodni róla.
2. Szolón híres az ilyesfajta bölcsességeket tartalmazó verseiről (Kr. e. 7-6. század)
3. Először az ember benső értekeitől független (anyagi) gazdagságról van szó:

"Egyformán vagyonos mindaz, ki ezüstben-aranyban
gazdag, mind, aki dús búzavetéseken úr,
sok lova és öszvére van;"
4. Az ámde szó jelzi az eddigiekkel ellentétes értékrendet.
Ezután az ember emberségéből,a társas lény boldogságvágyából fakadó értékek felsorolása következik:
 
 

Néhány szó ókori görög költők verseiről (folytatás) 3.

"ámde az is, ki derűsen
éli le épkézláb testtel az élte sorát,
nőjén és gyerekén örömét leli, míg fiatalság
fűti s boldogitó, szép napok üdve virul."

(A műfordító rákényszerült, hogy a boldogító szót rövid i-vel írja, csak így illeszkedik hibátlanul a pentameterbe.)
 

5. A negyedik és az ötödik disztichon szinte epigrammatikus csattanóként közli az eddigiek hiábavalóságát. Mindenféle érték szembesül azzal, hogy az ember halandó, sőt azzal is, hogy megöregszik.
Ily módon a költemény aranymetszési pontjában az értékfelsorolás értékhiány felsorolásába vált át.

6. Az ember emberi értékeit nem érintő gazdagság:
ezüst; arany; búzavetések; lovak; öszvérek
Emberi értékek:
derűs élet; épkézláb test (egészség); feleség, gyerek; fiatalság; boldogító, szép napok
Összegezve: "Mindez kincs a halandónak."
Értékhiány (a de szó jelzi a kezdetét): Aidész éji laka;
halál; emésztő kór (betegség); aggkor (öregség)
 

Arkhilokhosz: Megnyugvás a sorsban

1. Arkhilokhosz az un. iambosz megteremtője (gúnyos, csipkelődő vers)
-- új versláb jelenik meg a költészetben, a műfajról elnevezett jambus : u - ;
a trocheus: - u ;
az anapesztus: u u - ;
a pürrikhiusz: u u
-- a költemény hangulati és tartalmi előkészítés után
csattanóval végződik (tanulsággal): "vess határt, s fogadd el hát az emberélet ritmusát."

2. Arkhilokhosz költeménye megelőlegezi azt az életfilozófiát, amely majd Horatius (Kr. e. I. századi római költő) aurea mediocritas ((arany középszer) elvében fogalmazódik meg.

Vagyis óvakodjunk a szélsőséges megnyilvánulásoktól, először önmagunkat kell legyőznünk ahhoz, hogy jóban-rosszban egyaránt megálljuk a helyünket.
* * *
Arkhilokhosz csúfolódó verseire jó példa A nagyképű hadvezérekhez című költemény, mely trocheusokban íródott.
* * *
 

Szapphó az első költő (Alkaiosszal együtt, aki strófákra bontja a dalt)
A szapphói strófa tanulmányozható pl. Devecseri Gábor fordításában az Úgy tünik nékem c. versben:

- u^ - - ^- ^^u u^ - u ^- - (un. szapphói sor
1. "Úgy tünik nékem, hogy az istenekkel a magyarban az 5.
szótag után metszet)
- u^ - u^-^^u u^ - u^ - -
egy a férfiú, aki szemben ülhet (szapphói sor)

- u^ - -^- u u^- u^ - -
véled és édes szavadat közelről (szapphói sor)

- u u^ - - (un. adóniszi sor)
hallja, hogyan szól,"

A szapphói strófa tehát három szapphói sorból és egy adóniszi sorból áll.

(Az adóniszi sor un. kólon, azaz egybetartozó ritmikai tömb az időmértékes verselésben. Az aszklepiádeszi strófaszerkezetben pl. un. glükoni sor van a strófa végén.)

Jó példa még a szapphói strófára XIX. századi klasszicista költőnk, Berzsenyi Dániel verse, az Osztályrészem
 

Néhány szó ókori görög költők verseiről (folytatás) 5.

Idézet Berzsenyi verséből (példaként a szapphói strófára)

"Partra szállottam, levonom vitorlám.
A szelek mérgét nemesen kiálltam,
sok Kharübdisz közt sok ezer veszélyben
izzada orcám."
 

Szapphó idézett költeményének műfaja dal. A Leszbosz szigetén élő költőnő izzó erotikájú szerelmes verseit főleg lányokhoz írta (leszboszi szerelem). A most idézett vers azonban férfihoz szól.
A költemény művészi hatásait főleg a különlegesen összeválogatott jelzőknek köszönheti, és annak, hogy a

felfokozott szerelmi vágyakozást szinte az összes érzékterületre vetítve érzékelteti képeivel megrajzolván azt a

testi-lelki állapotot, amelyben a szerelmes, vágyakozó nő vergődik. (Fontos megjegyezni, hogy vallomászszerű Szapphó minden költeménye, tulajdonképpen önmaga titkait tárja fel.)
 

Szapphó Aphroditéhez c. verse

szintén vallomás, szintén a szerelemről szól, de himnikusabban.
A mű koncepciója: könyörgő ima; a jelen elbeszélése; a múlt felidézése -- könyörgő ima; a jelen felidézése.
 

A költemény a szerelemért vívott harcról szól, és ebben a harcban Aphroditét, a szerelem istennőjét harcostársának tekinti Szapphó.(Érdekes kép az istennő kedvenc madarai, a verebek által húzott kocsi képe.)
 

További (szerkesztési) érdekesség, hogy párbeszéd is beépül a lírai folyamatba. (A lírai alany az istennővel folytat párbeszédet.)

Néhány szó ókori görög költők verseiről (folytatás) 6.
 

Alkaiosz inkább követőiben él tovább, mert inkább csak töredékei maradtak ránk. Horatius, római költő kedvelt, sokat használt strófája az alkaioszi strófa.
 

Jó példa alkaioszi strófára a Horatiust utánzó Berzsenyi Dániel, XIX. századi klasszicista költő verse, az óda A magyarokhoz I. és II.
Az idézett óda tehát a Horatius által használt (tehát kissé módosított) alkaioszi strófa:
 

(Két nagy alkaioszi sorból, vagyis tizenegy szótagos, alapvetően jambikus sorból, ez horatiusi változatában két jambikus verslábból -- ^ u -^ ((a spondeusz helyettesítő versláb !)) , és egy un. téleszilleion kolónból áll:
-^^ - u u - u - .

Az egész un. nagy alkaioszi sor tehát így néz ki:
--^u-^--^u u -^ u -, melyben a metszet az ötödik szótag után van.
 

Az alkaioszi strófa tehát két (tizenegyes szótagszámú) nagy alkaioszi sorból, egy további "emelkedő" típusú (kilenc szótagos sorból) és egy "ereszkedő" típusú (tíz szótagos sorból áll). Több változata lehetséges.
Pl.
- -^ u -^ - -^ u u - ^ u -
"Romlásnak indult hajdan erős magyar,

- -^u -^- -^u u -^ u -
nem látod, Árpád vére miként fajul?

- -^u u -^ u u -^ -
Nem látod a bosszus egeknek

- u u^- u u^ - u^ - -
ostorait nyomorult hazádon?"
 
 

Néhány szó ókori görög költők verseiről (folytatás) 7.
 

Alkaiosz vallásos himnuszai, politikai versei mellett leginkább bölcselkedést, játékos könnyedséget és szomorúságot vegyítő bordalainak köszönhette hírét.

Anakreón a pillanat boldogságának, élvezésének megéneklője.

Művei enyelgő kedvességgel szólnak a szerelemről, a mámorról, az idilli hangulatú pillanatokról, egyszóval az emberi örömről apró, villanásszerű (élet)képekben.
 

Költészetének nyomán néhány századdal később műfaj alakult ki,az anakreontika, melyet többek közt Csokonai Vitéz Mihály is felhasznált szentimentális költői korszakában, a XIX. század elején. (Pl. A bóldogság c. versében)

Sok a töredékben ránkmaradt verse.

Pl. Engem a szerelem (az öregedő költő sóvárgásáról, szerelméről szól, amely egy "szépcipőjű, aranyhajú lánnyal
játszani" hívja, de a lány és barátnői kicsúfolják.)

Gyűlölöm c. verse két indulattal teli kifejezés ellentétpárjára épül: Gyűlölöm ---- Kedvelem
Az első kifejezés a háborúról álmodozó borozgatókra vonatkozik, a második a szerelmes, bölcs költőkre.
 

A Töredék a halálról c. költemény az öregedés és a halál rettenetéről szól. A kifejezések, szószerkezetek (szintaktikai kapcsolatok) majd mindegyike ezt a témát járja körül.
"A halánték deres immár" (Külső jelenség, metafora.)
"A haj őszül koponyámon" (Ugyanaz másképp.)
"Fiatalságom elillant" (Metafora.)
"Feketéllnek fogaim már" (Külső jelenség.)
"oda van múltam, az édes" (Absztrakció értelmező jelzővel.)
"rövid, és csúf, ami jön még" (Az öregség idejének és állapotának előrevetítése.)
"Remegek már a haláltól" (Metonímia.)

"hisz a Hádészban a szöglet, ami vár rám, hideg és szűk" (Képzeletjáték, vízió.) 8.

"a lejárat is ijesztő,^ s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre..." (Metaforasor és vízió a halálról, a túlvilági létről.)

A költemény (Radnóti Miklós fordításában ismertük meg)
tiszta anapesztusokban zeng,ha úgy tekintjük, hogy minden anapesztus után egy fél láb következik;
un. ionicus minore. (Ennek a kolónja: u u - -)
 
 

Számonkérés a görög eposz és a görög líra ismeretanyagából

I. Egészítse ki a következő fogalommeghatározásokat!
A líra olyan irodalmi műnem, amelyben az alkotó nem csupán
...........................,hanem ...................... is a műalkotásnak.
Az epika olyan ................... ......................,
amelyben az alkotó nem ................., csupán ...................... a műnek.

A dráma olyan irodalmi ......................., amelyben két vagy több szereplő, illetve két vagy több csoport ............................. zajlik. Legfontosabb közlésformája a ................. vagy .......................
Az eposz olyan ...................... műfaj, amelyben
.............................................................
.............................................................
Az eposzi kellékek: ...................................,
............................ , ............................,
............................ , ............................,
............................ , ............................
II. Egészítse ki a következő információs táblázatot! "Úgy tünik nékem, hogy az istenekkel..."
A költő: ................................
A műfaj: ................................
A versmérték (sorfajta):.......................
"Mert csak az ifjúság gyönge virága gyönyör"
A költő: .....................................
A műfaj:......................................
A versmérték (sorfajta):......................

III. Soroljon fel ismert strófákat, és az egyikre írjon egy strófányi példát!
 

IV. Írja le az Odüsszeia invokációjának 4. sorát, és jelölje a sor fölött a rövid és a hosszú szótagokat, illetve a verslábhatárokat!

Számonkérés a görög eposz és a görög líra ismeretanyagából

I.Párosítsa a következő fogalmakat(neveket), azaz írja a második oszlop megfelelő számait a kijelölt helyekre!
....Priamosz 1. Akhilleusz
....Akhilleusz 2. Párisz
....Penelopé 3. Polüphémosz
....Aphrodité 4. Agamemnón
....akhájok 5. Heléna
....Hermész 6. Kharübdisz
....Szkülla 7. Írisz
....Klütaimnésztra 8. hűséges
....Senkise 9. trójaiak
....harag 10. Thetisz
II. Egészítse ki a következő információs táblázatot!
"Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét"
A költő:............................
A mű címe:...........................
Műfaja:.............................
Versmérték (sorfajta).......................
"s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre..."
A költő:..........................
A mű címe:........................
Műfaj:............................
Versmérték (sorfajta).................
III. Egészítse ki a következő megfogalmazásokat!
A líra olyan irodalmi ........................, amelyben az
....................... nem ........... ...................,
hanem ..................... is a műalkotásnak.
A dráma olyan .................. ......................,
amelyben két vagy több .................. vagy csoport
............................... zajlik.

IV. Írja le az Odüsszeia invokációjának 5.sorát! Jelölje a sor fölött a hosszú illetve rövid szótagokat és a verslábakat!
 

V. Írjon le egy alkaioszi strófát, és jelölje a sorok fölött a rövid-hosszú szótagokat! Nevezze meg a strófa sorait!