Néhány szó ókori görög költők műveiről

Mimnermosz: Nannó

1. Disztichonban írt un. elégia

(E korban, Kr. e. a 6. században még elégiának neveztek

minden hosszabb, disztichonban írt költeményt.

A XVIII. század végi költő és esztéta, Schiller

megfogalmazása szerint: "Ha a költő nem találja fel ideálját a

valóságban, az ábrázolási attitűd rezignált lesz"-- ezért

elégia a műfaja az ilyen tárgyú és esztétikai minőségű

költeményeknek. Az általunk vizsgált költemény ez utóbbi

megfogalmazás szerint is elégia lenne.)

2. Nannó az öregedő költő ifjú szerelme, ezért sóvárog annyira

az ifjúság után, és ezért szól így a nyitó "tétel", az első

sor:

"Élni mit ér arany Aphrodité nélkül s mi lehet szép?"

3. Mind a szépség, mind az emberi élet szempontjait

számbaveszi a költemény, így rendezhetők a jelzők, a megnevező

szók és a metaforák két gondolatkörbe, illetve két

"világszintre".

Az egyik pl. a valóság világa:

élni; megjön a gyászos öregség;

a másik a vágyak világa:

mi lehet szép?; édes szerelem nyoszolyája; titkos ajándék;

Az egyik az eföldi lét:

semmirekellő;

a másik valamiféle isteni szféra:

arany Aphrodité; szép; ég; isten

Az egyik a van:

gond; gyászos öregség; hitvány váz; vénség; teher

a másik a kellene:

arany Aphrodité; ifjúság gyönge virága gyönyör; derék férfi

Az egyik a boldogtalanság:

Aphrodité nélkül;Haljak meg; gonosz gondok rágnak csak

örökké; gyűlölik őt; nem örül;

a másik a boldogság:

ifjúság; napfény; édes szerelem;

4. Az öt disztichonból álló költemény középső sora (az 5.)

tartalmazza mindazt a kifejezést, mely a vers legfőbb

mondandója, illetve témája: férfi; nő; gyászos öregség

5. A szóképek főképp a jelzők miatt érzékletesek

(értékhordozók, vagy értékhiány kifejezői)

arany Aphrodité --- a szerelem metaforája

édes szerelem nyoszolyáján titkos ajándék --- a szerelmeskedés

metaforája

az ifjúság gyönge virága --- a fiatalság, a lehetőségek

metaforája

gyászos öregség --- halálképzetet felidéző jelzős szerkezet

hitvány váz --- az öreg férfi metaforája

szívén a gonosz gondok rágnak --- többszörös metafora (a szív

az érzelmeket jelenti, a féregszerűen rágó gond a felhőtlen,

gondtalan ifjúság elmúlását jelenti

stb...

Szolón: Az igazi gazdagság

1. A cím jelzi, hogy nem elég felszínesen szemlélni a

gazdagságot, mélyebben, filozofikusabban el kell gondolkodni

róla.

2. Szolón híres az ilyesfajta bölcsességeket tartalmazó

verseiről (Kr. e. 7-6. század)

3. Először az ember benső értekeitől független (anyagi)

gazdagságról van szó:

"Egyformán vagyonos mindaz, ki ezüstben-aranyban

gazdag, mind, aki dús búzavetéseken úr,

sok lova és öszvére van;"

4. Az ámde szó jelzi az eddigiekkel ellentétes értékrendet.

Ezután az ember emberségéből,a társas lény

boldogságvágyából fakadó értékek felsorolása következik:

"ámde az is, ki derűsen

éli le épkézláb testtel az élte sorát,

nőjén és gyerekén örömét leli, míg fiatalság

fűti s boldogitó, szép napok üdve virul."

(A műfordító rákényszerült, hogy a boldogító szót rövid

i-vel írja, csak így illeszkedik hibátlanul a pentameterbe.)

5. A negyedik és az ötödik disztichon szinte epigrammatikus

csattanóként közli az eddigiek hiábavalóságát. Mindenféle

érték szembesül azzal, hogy az ember halandó, sőt azzal is,

hogy megöregszik.

Ily módon a költemény aranymetszési pontjában az

értékfelsorolás értékhiány felsorolásába vált át.

6. Az ember emberi értékeit nem érintő gazdagság:

ezüst; arany; búzavetések; lovak; öszvérek

Emberi értékek:

derűs élet; épkézláb test (egészség); feleség, gyerek;

fiatalság; boldogító, szép napok

Összegezve: "Mindez kincs a halandónak."

Értékhiány (a de szó jelzi a kezdetét): Aidész éji laka;

halál; emésztő kór (betegség); aggkor

(öregség)

Arkhilokhosz: Megnyugvás a sorsban

1. Arkhilokhosz az un. iambosz megteremtője (gúnyos,

csipkelődő vers)

-- új versláb jelenik meg a költészetben, a műfajról

elnevezett jambus : u - ;

a trocheus: - u ;

az anapesztus: u u - ;

a pürrikhiusz: u u

-- a költemény hangulati és tartalmi előkészítés után

csattanóval végződik (tanulsággal): "vess határt, s

fogadd el hát az emberélet ritmusát."

2. Arkhilokhosz költeménye megelőlegezi azt az életfilozófiát,

amely majd Horatius (Kr. e. I. századi római költő) aurea

mediocritas ((arany középszer) elvében fogalmazódik meg.

Vagyis óvakodjunk a szélsőséges megnyilvánulásoktól, először

önmagunkat kell legyőznünk ahhoz, hogy jóban-rosszban egyaránt

megálljuk a helyünket.

( ( (

Arkhilokhosz csúfolódó verseire jó példa A nagyképű

hadvezérekhez című költemény, mely trocheusokban íródott.

( ( (

Szapphó az első költő (Alkaiosszal együtt, aki

strófákra bontja a dalt)

A szapphói strófa tanulmányozható pl. Devecseri Gábor

fordításában az Úgy tünik nékem c. versben:

- u/ - - /- //u u/ - u /- - (un. szapphói sor

1. "Úgy tünik nékem, hogy az istenekkel a magyarban az 5.

szótag után metszet)

- u/ - u/-//u u/ - u/ - -

egy a férfiú, aki szemben ülhet (szapphói sor)

- u/ - -/- u u/- u/ - -

véled és édes szavadat közelről (szapphói sor)

- u u/ - - (un. adóniszi sor)

hallja, hogyan szól,"

A szapphói strófa tehát három szapphói sorból és egy

adóniszi sorból áll.

(Az adóniszi sor un. kólon, azaz egybetartozó ritmikai tömb az

időmértékes verselésben. Az aszklepiádeszi strófaszerkezetben

pl. un. glükoni sor van a strófa végén.)

Jó példa még a szapphói strófára XIX. századi klasszicista

költőnk, Berzsenyi Dániel verse, az Osztályrészem

Idézet Berzsenyi verséből (példaként a szapphói strófára)

"Partra szállottam, levonom vitorlám.

A szelek mérgét nemesen kiálltam,

sok Kharübdisz közt sok ezer veszélyben

izzada orcám."

Szapphó idézett költeményének műfaja dal. A Leszbosz szigetén

élő költőnő izzó erotikájú szerelmes verseit főleg lányokhoz

írta (leszboszi szerelem). A most idézett vers azonban

férfihoz szól.

A költemény művészi hatásait főleg a különlegesen

összeválogatott jelzőknek köszönheti, és annak, hogy a

felfokozott szerelmi vágyakozást szinte az összes

érzékterületre vetítve érzékelteti képeivel megrajzolván azt a

testi-lelki állapotot, amelyben a szerelmes, vágyakozó nő

vergődik. (Fontos megjegyezni, hogy vallomászszerű Szapphó

minden költeménye, tulajdonképpen önmaga titkait tárja fel.)

Szapphó Aphroditéhez c. verse

szintén vallomás, szintén a szerelemről szól, de

himnikusabban.

A mű koncepciója: könyörgő ima; a jelen elbeszélése; a múlt

felidézése -- könyörgő ima; a jelen felidézése.

A költemény a szerelemért vívott harcról szól, és ebben a

harcban Aphroditét, a szerelem istennőjét harcostársának

tekinti Szapphó.(Érdekes kép az istennő kedvenc madarai, a

verebek által húzott kocsi képe.)

További (szerkesztési) érdekesség, hogy párbeszéd is beépül a

lírai folyamatba. (A lírai alany az istennővel folytat

párbeszédet.)

Alkaiosz inkább követőiben él tovább, mert inkább csak

töredékei maradtak ránk. Horatius, római költő kedvelt,

sokat használt strófája az alkaioszi strófa.

Jó példa alkaioszi strófára a Horatiust utánzó Berzsenyi

Dániel, XIX. századi klasszicista költő verse, az óda

A magyarokhoz I. és II.

Az idézett óda tehát a Horatius által használt (tehát

kissé módosított) alkaioszi strófa:

(Két nagy alkaioszi sorból, vagyis tizenegy szótagos,

alapvetően jambikus sorból, ez horatiusi változatában két

jambikus verslábból -- / u -/ ((a spondeusz helyettesítő

versláb !)) , és egy un. téleszilleion kolónból áll:

-// - u u - u - .

Az egész un. nagy alkaioszi sor tehát így néz ki:

--/u-/--/u u -/ u -, melyben a metszet az ötödik szótag után

van.

Az alkaioszi strófa tehát két (tizenegyes szótagszámú) nagy

alkaioszi sorból, egy további "emelkedő" típusú (kilenc

szótagos sorból) és egy "ereszkedő" típusú (tíz szótagos

sorból áll). Több változata lehetséges.

Pl.

- -/ u -/ - -/ u u - / u -

"Romlásnak indult hajdan erős magyar,

- -/u -/- -/u u -/ u -

nem látod, Árpád vére miként fajul?

- -/u u -/ u u -/ -

Nem látod a bosszus egeknek

- u u/- u u/ - u/ - -

ostorait nyomorult hazádon?"

Néhány szó ókori görög költők verseiről (folytatás)

Alkaiosz vallásos himnuszai, politikai versei mellett

leginkább bölcselkedést, játékos könnyedséget és szomorúságot

vegyítő bordalainak köszönhette hírét.

Anakreón a pillanat boldogságának, élvezésének megéneklője.

Művei enyelgő kedvességgel szólnak a szerelemről, a mámorról,

az idilli hangulatú pillanatokról, egyszóval az emberi

örömről apró, villanásszerű (élet)képekben.

Költészetének nyomán néhány századdal később műfaj

alakult ki,az anakreontika, melyet többek közt Csokonai

Vitéz Mihály is felhasznált szentimentális költői korszakában,

a XIX. század elején. (Pl. A bóldogság c. versében)

Sok a töredékben ránkmaradt verse.

Pl. Engem a szerelem (az öregedő költő sóvárgásáról,

szerelméről szól, amely egy "szépcipőjű, aranyhajú lánnyal

játszani" hívja, de a lány és barátnői kicsúfolják.)

Gyűlölöm c. verse két indulattal teli kifejezés

ellentétpárjára épül: Gyűlölöm ---- Kedvelem

Az első kifejezés a háborúról álmodozó borozgatókra

vonatkozik, a második a szerelmes, bölcs költőkre.

A Töredék a halálról c. költemény az öregedés és a halál

rettenetéről szól. A kifejezések, szószerkezetek

(szintaktikai kapcsolatok) majd mindegyike ezt a témát járja

körül.

"A halánték deres immár" (Külső jelenség, metafora.)

"A haj őszül koponyámon" (Ugyanaz másképp.)

"Fiatalságom elillant" (Metafora.)

"Feketéllnek fogaim már" (Külső jelenség.)

"oda van múltam, az édes" (Absztrakció értelmező jelzővel.)

"rövid, és csúf, ami jön még" (Az öregség

idejének és állapotának előrevetítése.)

"Remegek már a haláltól" (Metonímia.)

"hisz a Hádészban a szöglet, ami vár rám, hideg és szűk"

(Képzeletjáték, vízió.) 8.

"a lejárat is ijesztő,/ s aki egyszer lemegy, az már soha fel

nem jön a fényre..." (Metaforasor és vízió a halálról, a

túlvilági létről.)

A költemény (Radnóti Miklós fordításában ismertük meg)

tiszta anapesztusokban zeng,ha úgy tekintjük, hogy minden

anapesztus után egy fél láb következik;

un. ionicus a minore. (Ennek a kolónja: u u - -)

Számonkérés a görög eposz és a görög líra ismeretanyagából

I. Egészítse ki a következő fogalom-meghatározásokat!

II.

A líra olyan irodalmi műnem, amelyben az alkotó nem csupán

...........................,hanem ......................

is a műalkotásnak.

Az epika olyan ................... ......................,

amelyben az alkotó nem ................., csupán

...................... a műnek.

A dráma olyan irodalmi ......................., amelyben

két vagy több szereplő, illetve két vagy több csoport

............................. zajlik. Legfontosabb

közlésformája a ................. vagy .......................

Az eposz olyan ...................... műfaj, amelyben

.............................................................

Az eposzi kellékek: ...................................,

............................ , ............................,

............................ , ............................

II. Egészítse ki a következő információs táblázatot!

"Úgy tünik nékem, hogy az istenekkel..."

A költő: ................................

A műfaj: ................................

A versmérték (sorfajta):.......................

"Mert csak az ifjúság gyönge virága gyönyör"

A költő: .....................................

A műfaj:......................................

A versmérték (sorfajta):......................

III. Soroljon fel ismert strófákat, és az egyikre írjon egy

strófányi példát!

IV. Írja le az Odüsszeia invokációjának 4. sorát, és jelölje a

sor fölött a rövid és a hosszú szótagokat, illetve a

verslábhatárokat!

I.Párosítsa a következő fogalmakat(neveket), azaz írja a

második oszlop megfelelő számait a kijelölt helyekre!

....Priamosz 1. Akhilleusz

....Akhilleusz 2. Párisz

....Penelopé 3. Polüphémosz

....Aphrodité 4. Agamemnón

....akhájok 5. Heléna

....Hermész 6. Kharübdisz

....Szkülla 7. Írisz

....Klütaimnésztra 8. hűséges

....Senkise 9. trójaiak

....harag 1!. Thetisz

III. Egészítse ki a következő információs táblázatot!

"Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét"

A költő:............................

A mű címe:...........................

Műfaja:.............................

Versmérték (sorfajta).......................

"s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre..."

A költő:..........................

A mű címe:........................

Műfaj:............................

Versmérték (sorfajta).................

IV. Egészítse ki a következő megfogalmazásokat!

A líra olyan irodalmi ........................, amelyben az

....................... nem ........... ...................,

hanem ..................... is a műalkotásnak.

A dráma olyan .................. ......................,

amelyben két vagy több .................. vagy csoport

............................... zajlik.

IV. Írja le az Odüsszeia invokációjának 5.sorát! Jelölje a

sor fölött a hosszú illetve rövid szótagokat és a

verslábakat!

V. Írjon le egy alkaioszi strófát, és jelölje a sorok fölött

a rövid-hosszú szótagokat! Nevezze meg a strófa sorait!