Az Íliász és az Odüsszeia összevetése

 

1.    /1.Mindkét mű a trójai mondakört dolgozza fel.

 

2./ Mai tudományos felkészültségünk alapján nem valószínű, hogy

mindkét művet ugyanaz az ember alkotta,  mert több  mint  fél

évszázad van a keletkezési idejük között.  (Valószínűleg  az  Íliász

Homérosz munkája.)

3. Az Íliász tárgya a trójai háború történetének  52  napja  a

tizedik évtől kezdődően. Az epikus  történések  között  sok  a

lelki   történés (harag,   sértődöttség,   őrjöngés,  

                  részvét, emberiesség stb)

 

Egyén  és  közösség  érdekegyensúlya  borul  fel  többször  az

Íliászban.

 

3. Az  Odüsszeia  tárgya  a  trójai  háborúból  hazatérő  hős,

Odüsszeusz kalandsorozata. Körülbelül negyven nap története az

istenek  gyűlésétől  kezdődően  és  az  ithakai   békekötéssel

záródóan. Az eposz ideje és tere  azonban  sokkal  tágabb,  un

retrospektív   elbeszélések  egészítik  ki  az  Íliászt,   pl.

Démodokosz éneke a falóról a phaiákoknál.

 

4. Az Íliász 24 énekének első harmada a görögök vereségével ér

véget (VIII. ének), a második harmad vége után  következik  be 

újabb   fordulat:   Patroklosz   engedélyt   kap    Akhilleusz

fegyverzetének viselésére (XVIII. ének)

 

4. Az Odüsszeia szerkezete:

        I-IV.  ének     Ithaka:   Pülosz   (Nesztór),   Spárta

(Meneláosz), az úton Telemakhosz férfivá érik; ezen események

közt ugyanakkor:

        V-VIII. ének az istenek gyűlése, Hermész viszi a hírt,

Ogügié (Kalüpszó), Szkhéria (phaiákok)

        IX-XII.   ének     Szkhéria    (Odüsszeusz    elmeséli

kalandjait:

a mesés múlt következik, "lelépés a  térképről",  megszakad  a

jelen, maga a  hős  mesél, ennek  hitelességét  a  költő  nem

garantálja.Időrendben:          kikónok,           lótuszevők,

küklópszok, Aiolosz, a szelek királya, laisztrügonok  (emberevő

óriások), Aiaé szigete (Kirké  disznóvá  változtatja  a  hozzá

belépőket,   Hermész   varázsfüvet   ad   Odüsszeusznak,    és

tanácsokat,   hogyan   bánhat   el   Kirkével),   az   alvilág

(Teiresziász,    Odüsszeusz    édesanyja,Agamemnón,     Aiász,

Akhilleusz szól hozzá, megismeri  Minósz,  Orion,  Titüosz  és

Sziszüphosz sorsát),  vissza  Kirkéhez,  a  Szirének  szigete,

Szkülla  és  Kharübdisz,  Héliosz  szigete,  Ogügié szigetére

Odüsszeusz már egyedül érkezik (Kalüpszó nimfánál hét év)

 

 

Az Odüsszeia XIII-XXIV. éneke  a hazatérés Ithakára

                               koldus képében

találkozás a kondással, XIV. ének

Athéné Spártából Télemakhoszt hazaküldi  XV. ének

Télemakhosz és Odüsszeusz egymásra ismer   XVI. ének

egy idegen megjósolja Penelopénak, hogy megérkezik a férje, lakomázó kérők, durva kecskepásztor,  O.  kedvenc  kutyája,

Antinoosz hozzávágja a zsámolyt a "koldushoz" XVII. ének

Írosz, a  hetvenkedő  koldus  és  Odüsszeusz  "párviadala", 

a szolgálólány ócsárolja Odüsszeuszt    XVIII. ének

Pénelopé eltűnt férjéről szeretne tudakozódni az idegentől, 

a dajka felismeri lábsebéről            XIX. ének

Odüsszeusz az előcsarnokban álmatlanul tölti  az  éjszakát, 

a sorsáról gondolkodik, de biztató jeleket kap az istenektől;

reggel a kérők készítik elő a lakomát   XX. ének

Pénelopé íjversenyre hívja a kérőket  Odüsszeusz  íjával  

                                            XXI. ének

Odüsszeusz és Télemakhosz megölik az összes  kérőt  és  hűtlen

szolgát                                     XXII. Ének

Pénelopé nem biztos benne, hogy  a  férje  jött  meg,  próbára

teszi, kérdezi a hitvesi ágy titkát, Odüsszeusz megfejti, majd

elmondja  Teiresziász   jóslatát,   hogy   meddig   kell   még

bolyongania, míg kiengeszteli Poszeidónt     XXIII. ének

Elterjed a szörnyű mészárlás híre,  majd  Athéné  seg1tségével

békekötés következik                         XXIV. ének

5. Az Íliász embereszménye  a harcoló, győztes hős, az eszmény

a hírnévvel nyert halhatatlanság

5. Az Odüsszeia világképének és  embereszményének  összetevői:

az élet értéke, a hanyatló arisztokrácia kritikája,

az új  történelmi  korszak  más  embert  kíván  (mesterségének

tudóját, jó kereskedőt, kezdeményezőkészséget, stb)

az  embereszmény:   bár  kiváló  harcos  --  okos,  igazságos,

kompromisszumkészség és hajlékonyság jellemzi, tapasztalatból

nyert óvatosság, megfontoltság, bölcsesség;

annak a tanulsága, hogy:  az  ember  a  saját  butaságáért  és

vétkeiért bűnhődik, és az  emberek  sorsát  nem  kizárólag  az

istenek döntik el; A végzet tehát „belülre” kerül az emberbe.

Az Odüsszeia arra  példázat,  hogy  az  ember  vállalhatja  és

alakíthatja sorsát.