Memoriterek
I. osztály (Szöveggyûjtemény)
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
Partra szállottam... (1. vsz.) (szapphói strófa)
A közelítô tél (1. vsz.) (Nem az elsôs szöveggyûjteménybôl!) Hervad már ligetünk... (aszklepiádeszi strófa)
A magyarokhoz I. (1. vsz)
Romlásnak indult... (alkaioszi strófa)
Juhász Gyula: Tiszai csönd (Az egész az elsôs
szöveggyûjteménybôl)
ÓKOR
Homérosz: Íliász Kr. e. 8. sz.
Istennô, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét,
Vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak...
az Odüsszeia egész invokációja
Férfiuról szólj...
Mimnermosz: Nannó 1. sor Kr. e. 6. sz.
Élni mit ér arany Aphrodité nélkül s mi lehet szép ?
Szapphó: Kr e. 628-568
Úgy tünik nékem... 1. szakasz
Édesanyám, nem perdül a rokka, olyan
szakadós ma a szál ---
vágy nehezül rám;
Mert a sudár, szép Aphrodité letepert !
1. oldal
szeretô,szeretô
kell ma nekem már !
Anakreón Kr. e. 572-487
Gyûlölöm... (az egész)
Töredék a halálról:
A halánték deres immár, a haj ôszül koponyámon,
fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már,
oda van múltam az édes, rövid és csúf, ami jön még...
Catullus: Kr. e. 87-54
Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást (Phalaikoszi sor, azaz
egy glükóni kólon és egy bacchius versláb: hendekaszillabusz)
Gyûlölök éws szeretek... (az egész)
Vergilius Kr. e. 70-19
Pásztori múzsák, szálljon a dal kissé magasabban ! (IV. ecloga)
Horatius Kr. e 65-8
Thaliarchushoz:
Nézd a Soractét, nézd, magas orma hogy
ragyog fehéren! roskad a hó alatt
és nyög az erdô és a fagyban
a folyamok vize mind beállott. (alkaioszi strófa
nem egészen szabályos)
Licinius Murenához: (aurea mediocritas)
Akinek szívében arany közép tart
súlyegyent, azt nem nyomorítja rozzant
2. oldal
putri szennye, nem nyomorítja bántó
udvari pompa.
Melpomenéhez: (a tragikus költészet múzsája)
Áll ércnél maradóbb mûvem, emelkedett
emlékem, s magasabb, mint a királyi sír,
és sem kapzsi vihar, sem dühös északi
szél nem döntheti már földre, se számtalan (enjambement)
évek hosszu sora, sem rohanó idô.
KÖZÉPKOR
Augustinus 353-430
Vallomások: Tolle lege, tolle lege
Tommaso da Celano 1190-1250
Dies irae:
Ama nap a harag napja,
e világot lángba dobja:
Dávid és Szibilla mondja
Jacopo da Todi 1236-1306
Stabat mater dolorosa:
Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
melyen függött szent fia,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
kínzón általjárnia.
Halotti Beszéd és Könyörgés 1192-95. (részlet)
Ómagyar Mária-siralom 1300 (részletek)
3. oldal
Walther Von Der Vogelweide 1170-1230
A hársfaágak csendes árnyán... (1. vsz.)
Ó jaj, hogy eltûnt minden, hogy hullt le évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?
Dante Alighieri 1265-1321
Isteni színjáték (részletek):
Az emberélet útjának felén (1. vsz.)
Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába... (három szakasz)
Gondoljatok az emberi erôre (egy szakasz)
Francois Villon 1431-1463
A felakasztását váró Villon négysorocskája:
Francia vagyok, csak ez kellett,
Párizs szült Ponthois mellett.
Rôf kötél súgja majd fejemnek,
hogy mi a súlya fenekemnek.
RENESZÁNSZ
Petrarca 1304-1374
Laurához:
Áldott a nap, a hó, az év,
s az évnek ama szaka, órája, perce,
s egyben a szép ország is, melyben
rabja lettem két szép szeme bûvös tekintetének.
Pó, földi kérgem: (egy szakasz)
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad
vized hatalmas, száguldó folyásán:
a szellemem mélyen, belül tanyázván,
erôd nem féli s másétól se borzad;
4. oldal
Janus Pannonius 1434-1472
Búcsú Váradtól (egy szakasz) (hendekaszillabusz sorokból áll, mely más elnevezéssel
phalaikoszi sor, amely egy glükóni kólonból és egy bacchius verslábból áll)
Még mély hó települ a téli földre,
Erdôn, mely csak a zöld levélre büszke,
Szürke suly a ködös fagy zúzmarája,
S el kell hagyni a szép Körös vidékét,
És sietni Dunánk felé, urunkhoz.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!
Pannónia dicsérete (az egész)
Eddig Itália földjén...
Egy dunántúli mandulafáról (az egész)
Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe se látott,
Hôsi Ulixes sem Alkinous szigetén.
Még boldog szigetek bô rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld hûs rögein.
S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?
Balassi Bálint 1554-1594
Borivóknak való (In laudem verni temporis) (egy szakasz)
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje,
Mindent egészséggel látogató ege.
Hosszú úton járókot könnyebbítô szele!
Kiben bûne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (egy szakasz)
5. oldal
Bocsásd meg Úristen ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Teröld el rútságát, minden álnokságát,
Könnyebbíts lelkem terhét.
Hogy Júliára talála... ( az egész)
Egy katonaének (In laudem confiniorum) (1. vsz.)
Vitézek mi lehet ...
Ó én édes hazám... (1. vsz.)
William Shakespeare 1564-1616
LXXV. szonett (az egész)
BAROKK
Zrínyi Miklós 1620-1664
Szigeti veszedelem (részlet az invocatióból és a propositióból):
Én az ki azelôtt ifiú elmével
Játszottam szerelemnek édes versével,
Küszködtem Viola kegyetlenségével:
Mastan immár Mársnak hangasabb versével (enjambement !)
Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát, (retorikai gondolatalakzat--- szintaktikai: alkotóelemek cseréje, azaz transmutatio)
Ki meg merte várni Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Európa rettegte szablyáját.
Peroratio (részlet):
Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat,
Melyet irigy üdô, sem tüz el nem bonthat,
Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,
Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat.
6. oldal
Híres traktátusának címe:
Ne bántsd a magyart.
Az török áfium ellen való orvosság
avagy
Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum
Mikes Kelemen 1690-1761
Törökországi levelek 37. levél
Már mi itt derék házastüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.
II. osztály
A jó rend és szerkezet a legegyszerûbb témát is megnemesíti
(Ez a Horatius-idézet áll a NAGY FRANCIA ENCIKLOPÉDIA elején)
Goethétôl és Schillertôl néhány sor
7. oldal