Vázlat a 4. osztályos nyelvtörténet anyagából

  1. Szinkron és diakron vizsgálatok
  2. Az előmagyar kor az őshazaelmélethez kötődik
  3. Az uráli nyelvcsalád szétválása: finnugorra és közszamojédra; ezután: ugor és finn permi ág; az ugor alapnyelv szétvált: ősmagyar és ős-obiugorra. Az ősmagyarből lett a magyar, az ős-obiugorok a manysik és a chantik (ők a legközelebbi nyelvrokonaink.


4. Az ősmagyar kor a vándorlások kora a honfoglalásig, 896-ig. Nincsenek írásos nyelvemlékek. A magánhangzóharmónia valószínűleg megvolt még. A szavak a

C V C V képletet mutatják.
Finnugor eredetű szavaink száma kb. 1000. Ezt az összehasonlító nyelvészet módszerével állapították meg.

Az összehasonlító nyelvészet nem csupán a szókincsbeli egyezéseket vizsgálja (mert az véletlen egyezéseket is mautathat), hanem főképpen a TÖRVÉNYSZERŰ HANGVÁLTOZÁSOKAT és a nyelvtani rendszert. A magyar nyelv agglutináló (tapasztó). (Van mnég flektáló, inkorporáló, izoláló.)


5. Külső nevünket valószínűleg a bolgár-törökökkel való együttélkésünk idején kaptuk. ONOGUR (tíz nyíl, vagy tíz törzs).


6. Az ómagyar kor a honfoglalástól kb. 1526-ig tart.
Írásos nylvemlékeink vannak itt.


7. Nyelvemlékeink: -- szórványemlékek (idegen és hazai)
Idegen: Al Dzsajhani: Országok és drágaságok könyve

1. oldal

Arab nyelvi környezetben:
madzsar, dzsula, kündü
Nagy Kostantin tanácsai fiának, Bölcs Leónak
Görög nyelvi környezetben:
Árpádisz, Tevelisz, Levédiász, Taszisz, stb
Liuptrand útleírása
Latin nyelvi környezetben:
az első magyar indulatszó: huj, huj

5. Az ómagyar kor
Hazai szórványemlékek:
-- 1055 A tihanyi apátság alapítólevele


Szókincsünk változásai:

Van kb. ezer finnugor eredetű szavunk:
pl.: fű, fa, kéz, fej, ős száj, ember, tavasz, ősz, tél, íj,
nyíl, szív,

Belső szóalkotás:
isa, jonh --- eltűnt
Szóteremtés: pl. for
Szóképzés: lélek (Lehel), álom (alszik)
A honfoglaláskori magyar nyelvben kb 50 képző volt, pl.: t,d,l,s,g
Később képzőbokrok alakultak ki.
Ragszilárdulás: tú-l, i-tt, elő-tt-em, ho-l
a-gg
Szórövidüléssel: pl. Petrus : Pet, Pető, Peti
Elvonással: kapál--kapa; parancsol-parancs
hengerel-henger
Szóösszetétellel: bírságnop (H.B.), százszorszép,
orca (orr-száj)
Mozaikszók: ELTE

Szókincsbővülés más nyelvekből:

2. oldal


JÖVEVÉNYSZAVAK:
-- iráni: tej, tehén, nemez, vár, vásár,
Pl.: --török ( a honfoglalás előttről): ökör, búza, kapu, alma, dió, gyümölcs
(a honfoglalás után): komondor, zseb, papucs, dolmány, dívány, mámor

NEMZETKÖZI MŰVELTSÉGSZÓK:
pl.: energia, konnektor, rádió, hotel, troli, atléta, gól

TÜKÖRSZAVAK:
pl.: antipathia: ellenszenv; kontrapunkt: ellenpont;

IDEGEN SZAVAK:
pl.: disc-jockey, grapefruit, aufklerung, schop


A nyelv egyes elemei a nyelvtörténet folyamás jelentésváltozáson mentek át.

pl.: jó feje van, van sütnivalója, veleje, velője, szemtelen, szemetlen, kamra, kamaraasztala, asztalja, Melgdi

Köznevesülés: Attila-- atilla;
Káin-- kaján
ádámcsutka

Nyelvi rendszerünk kialakulásának vázlata:
ház-én, ház-te... házam , házad
-- két- háromféle múlt idő működött (elmúla, múlt, ! Győrött)
RÉSZLETESEN a tk. 89-93. o.


Nyelvünk írásbeli egységesülése:

Kódexek, literáriák --- négyféle kancelláriai és kolostori helyesírás az ómagyar korban
Bibliafordítások:
Nagy szerepük van a helyesírás fejlesztésében a nyomdáknak és a nyomdászoknak (1471 Buda, Hess András)

Szótárak,nyelvünk tudatos vizsgálata: 1604 Szenci Molnár Albert: latin-magyar; magyar-latin szótár
Sylvester János összehasonlítja a nyelvünket a latinnal, a göröggel, a héberrel
Az első magyarul írt helyesírási és nyelvhelyességi könyvet Geleji Katona István írta 1645-ben

Heltai Gáspár (nyomdája is van), tudatosan terjeszti el az sz, ty, gy, ny, ly betűket.

A nyelvjárások folyamatosan közelednek egymáshoz, ennek végső lökést a nyelvújítás ad, ami vagy tízezer szóval gyarapította nyelvünket, és egységesítette nem csupán helyesírásban, hanem nyelvhasználatban, stílusban is.





4. oldal

A nyelvújítás

A nyelvújítás tudatos és rendszeres beavatkozás a nyelv szókincsének és egyéb jelrendszerének fejlődésébe.

A program: szókincsbővítés; az idegen szavak magyarral való helyettesítése; stílusújítás; az európai szintű tudomány és kultúra magyar nyelven való megszólaltatása.


Tágabb értelemben a XVIII. század végétől 1872-ig tart. (Szarvas Gábor folyóirata a Magyar Nyelvőr.)

Szűkebb értelemben Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok (1811) c. epigrammagyűjteményének megjelenésével kezdődik , és Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. kompromisszumajánló cikkel végződik.



Bessenyei György: Magyarság c. röpirata 1788
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.

1790-91-es országgyűlésen terjesztik elő először a magyar rendek követeléseiket, de államnyelvvé csak 1844-ben lesz a magyar nyelv.

A nyelvfejlesztés ügyét
szépírók és szakírók egyaránt támogatták.
Dugonics András Diószegi Sámuel növénytan
Baróti Szabó Dávid Fazekas Mihály növénytan
Csokonai V. Mihály Révai Miklós nyelvészet
Kazinczy Ferenc Bugát Pál orvostudomány
Szemere Pál
Kölcsey ferenc

Az újítás hívei a NEOLÓGUSOK.
A régi állapotok féltő őrzői az ún. ortológusok.

Ez utóbbiak meg akarván akadályozni a nyelv rontását, kiadták a DEBRECENI GRAMMATIKÁT 1795-ben. "új és többnyire hamis kohókban vert szóknak formálásával a tiszta szép nyelv mintegy megszeplősíttetik. "



5. oldal

A Zemplén megyei Bányácskán (Széphalom) Kazinczy levelezésével és hatalmas szervező tevékenységével a középpontba kerül.


1811 Tövisek és virágok (gúnyos-ironikus epigrammák)

1813 Az ortológusok válasza: Mondolat c. gúnyirat

A kiadvány címlapján Kazinczy (Zafyr Czenczy) torzúrája lovagol szamárháton a Parnasszusra. Összegyűjtötték az ortológusok a sikertelenül újított, torz szavakat.


1815 Felelet a Mondolatra - Szemere Pál és Kölcsey Ferenc tanulmánya. Stílusparódia ez a mű a Debreceni Grammatika terjengős, parlagias előadásmódját gúnyolja.

1819 Ortológus és neológus nálunk ésmás nemzeteknél
"Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind. "

A nyelvújítás azonban már hatott. Csokonai, Bajza, Révai Miklós, Kölcsey, később Vörösmarty, Petőfi és Arany is a megújított nyelven szólal meg. Kb. 10 000 szó gyökeret ver, és a nyelvi rendszerbe szépen beilleszkedik.


Néhány nyelvújítási szó pl.
Kazinczy: alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv

Eljárások:
nyelvjárási szavak bevonása a köznyelvbe: betyár, burgonya, hullám, idom, kamat, bútor

régi szavak felelevenítése: aggastyán (Ágoston), fegyelem, régi személynevek felelevenítése: Gyula, Béla, Zoltán, Géza

idegen szavak átalakítása: balanea (lat) -bálna; Leipzig - Lipcse
új szavak alkotása

SZÓKÉPZÉSSEL: boro-ng, érze-leg, laz-ít, épít-kezik, történ-elem, tenger-ész, állít--mány, foly-ékony, szenved-ély, péld-ány, alap-zat


6. oldal

SZÓVÉGEK LÁTSZÓLAGOS KÉPZŐVÉ alakításával: kegyenc, újonc, cukrászda, lövölde
szóelvonással: kapál-kapa, árnyék-árny, tanít-tan, vizsgál-vizsga
szócsonkítással: címer-cím, zömök-zöm, gyárt-gyár
szóösszetétellel: búskomor, folyóirat, szemüveg,
szócsonkításos összetétel, összevonás (kontamináció): híg anyag: higany; levegő ég: lég; könnyű elméjű: könnyelmű

HARCOK: Révai-Verseghy jottista ypszilonista háborúja
látja láttya
hagyja haggya
kertje kertye

Révai-Baróti Szabó Dávid : prozódiai vita (a magyar versírásról, a ritmusokról
Kazinczy a fordítást tartotta többre, Kölcsey az eredeti művet.

A normatív irodalmi nyelv akkor szilárdult meg igazán, amikor a Tudós Társaság létrehozta A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai c. munkáját 1832-ben.


Későbbi munka A magyar nyelv rendszere című. 1846.

Kiegyensúlyozó szerepe lett 1872-től a Magyar Nyelvőr c. folyóiratnak.

7. oldal