• szerkezete
  
• verselése
  
• eposzi kellékek

E korszak előtörténete i.e. a III. évezredben kezdődik, amikor a görög törzsek az őslakos pelasgok helyére nyomultak a Balkán déli részére.

A társadalom megoszlása: arisztokrácia; papság (kisebb a szerepe, mint az ókori kelet kultúrájában);parasztság; kézművesek;rabszolgák

A görög ősmondák és a görög mitológia alapja a mükénéi korban gyökeredzik. A mitológia tükrözi a társadalmat: az uralomért folytatott harcok vannak az istenek között is.

I.e. a XII. században óriási erejű népvándorlás indul (az illyrek és a thrákok), szinte kivétel nélkül elpusztulnak a már meglévő városok: a következménye ideiglenes elbarbárosodás, majd lassan épül a romokon egy új világ.

zsidók. Babilónia, Asszíria és Egyiptom éppencsak vegetál ekkor.)

A királytól az idők folyamán sorban elveszik hivatalának egyes területeit, 9 hivatalnoki testület jön létre (a kilenc archón vezetésével) ez a görög demokrácia alapja.

Az i. e VIII. század fordulópont: a polisz, mint HAZA funkcionál az arisztokrácia tekintélyével szemben, a közösségeszmény az egyén hatalmával szemben: ez tükröződik pl. Hektór státusában (mint hazafi, polgár lép fel), vagy Akhilleusz és Odüsszeusz figurája közötti különbségben.

A görög istenek két összetevőből állnak: van állandó tulajdonságuk, és állandóan változó tulajdonságuk.Általában nem lépik át a természeti törvények határait, emberarcúak, de halhatatlanok, így mindent ironikusan szemlélnek. Nem válnak azonban nevetségessé, mert sorsuk van nekik is, mint az embereknek,és mert emberfelettiek. A görög mítosz a múzsák által kinyilatkoztatott igazság.

(A mítosz általában természeti vagy társadalmi jelenség, törvény antropomorfizált megfogalmazása egy vagy több fiktív történetben.)

Gaia haragszik Uránoszra, ezért lázadást szít. Kronosz levágja sarlóval apja nemiszervét, Uranosz kiömlő véréből lesznek az Erinniszek (a mardosó lelkiismeretfurdalás rémei)

Kronosz uralma azzal a jóslattal kezdődik, hogy saját gyermeke fosztja meg majd az uralomtól. Ezért ismét a Tartaroszba záratja az őt segítő százkezű óriásokat és küklópszokat, és ahogy gyermekei megszületnek, sorra lenyeli őket: Hesztiát, Démétért, Hérát, Hádészt (Plutónt), Poszeidónt. Zeusz helyett azonban követ nyelet vele Rhea,és Zeuszt titokban fölnevelik. Métisz, az Ész is velük van, Kronosszal kihányatják gyerekeit, majd Zeusz hadat indít Kronosz ellen. 10 évig tartó hatalmas harcban, mivel Niké, a GYőzelem istennője is Zeusszal van , a küklópszok villámokat készítenek Zeusznak, láthatatlanná tevő sisakot Hádésznak, három ágú szigonyt Poszeidónnak.

4) drámai mese (fikció), melynek "eleje, közepe és vége " van, tehát nem széteső a szerkezete, epizódos a történet

mindkét művet ugyanaz az ember alkotta, mert több mint fél évszázad van a keletkezési idejük között. (Vszleg az Íliász Homérosz munkája.)

lelki történés (harag, sértődöttség, őrjöngés, részvét, emberiesség stb)

3. Az Odüsszeia tárgya a trójai háborúból hazatérő hős, Odüsszeusz kalandsorozata. Körülbelül negyven nap története az istenek gyűlésétől kezdődően és az ithakai békekötéssel záródóan. Az eposz ideje és tere azonban sokkal tágabb, un retrospektív elbeszélések egészítik ki az Íliászt, pl. Démodokosz éneke a falóról a phaiákoknál.

4. Az Íliász 24 énekének első harmada a görögök vereségével ér véget (VIII. ének), a második harmad vége után következik be újabb fordulat: Patroklosz engedélyt kap Akhilleusz fegyverzetének viselésére (XVIII. ének)

I-IV. ének Ithaka: Pülosz (Nesztór), Spárta (Meneláosz), az úton Telemakhosz férfivá érik; ezen események közt ugyanakkor:

a mesés múlt következik, "lelépés a térképről", megszakad a jelen, maga a hős mesél, ennek hitelességét a költő nem garantálja.Időrendben: kikónok, lótuszevők, küklópszok,Aiolosz, a szelek királya, laisztrügonok (emberevő óriások), Aiaé szigete (Kirké disznóvá változtatja a hozzá belépőket, Hermész varázsfüvet ad Odüsszeusznak, és tanácsokat, hogyan bánhat el Kirkével), az alvilág (Teiresziász, Odüsszeusz édesanyja,Agamemnón, Aiász, Akhilleusz szól hozzá, megismeri Minósz, Orion, Titüosz és Sziszüphosz sorsát), vissza Kirkéhez, a Szirének szigete, Szkülla és Kharübdisz, Héliosz szigete, Ogügié szigetére Odüsszeusz már egyedül érkezik (Kalüpszó nimfánál hét év)

Pénelopé nem biztos benne, hogy a férje jött meg, próbára teszi, kérdezi a hitvesi ágy titkát, Odüsszeusz megfejti, majd elmondja Teiresziász jóslatát, hogy meddig kell még bolyongania, míg kiengeszteli Poszeidónt XXIII. ének

az embereszmény: bár kiváló harcos -- okos, igazságos, kompromisszumkészség és hajlékonyság jellemzi, tapasztalatból nyert óvatosság, megfontoltság,bölcsesség;

vétkeiért bűnhődik, és az emberek sorsát nem kizárólag az istenek döntik el; A végzet tehát belülkerül az emberbe.

• 2-- A dráma megkülönböztetése az epikától és a lírától
  
• A tragédia és a komédia mint műfaj (Arisztotelész Poeticája, Bécsi Tamás elmélete, Mohácsy Károly tankönyve)
  
• A Dionüszosz-kultusz és az ókori görög dráma kialakulása
  
• A görög színház
  
• A görög dráma szerkezete, fogalmak: prológosz,parodosz, epeiszodion exodosz, exodikon, szituáció, drámai hős, tragikum, katarzis, akció, dikció, drámamodellek, teleológia, stb
  
• 2-- Aiszkhülosz: Oltalomkeresők; Perzsák; Leláncolt Prométheusz; Heten Théba ellen; Oreszteia
  
• Szophoklész: Oidipusz király; Antigoné; Oidipusz Kolónoszban; Trakhiszi nők; Élektra; Nyomkeresők
  
• Euripidész: Médeia; Hippolütosz, Héraklész; Élektra; Iphigeneia a tauruszok között; Iphigeneia Auliszban; Bakkhánsnők
  
• A görög komédia: Arisztophanész:Madarak, Lüszisztraté; Békák, Béke

• 4-- a szereplők tömbszerűek (egy - végig azonos - tulajdonságcsoporttal rendelkeznek és nem változnak)
  
• tragikus hős Antigoné, mert áldozathozatalával olyan katasztrófát idéz elő, amely - bár értékpusztulással jár, de új értékek is tételeződnek; tehát megváltozik az alapszituáció, helyreáll a "világ" erkölcsi rendje
  
• a maga szempontjából Kreónnak is igaza van, ezért képes a végsőkig kiállni érte; csakhogy az igazához való ragaszkodás zsarnoksághoz vezet, amely nem veszi figyelembe a legfontosabb erkölcsi emberi tényezőket

• a konfliktus a két főhős (Antigoné és Kreón) drámai összeütközése; oka kettőjük különböző világrend-elképzelése, közösségről való hite, tudása (egyikük a család, a kisközösség a szabad emberi döntés és cselekedet híve, másikuk az általa elképzelt REND mindenáron való biztosítása, a nagyközösség, a város nevében, valójában azonban egyszemélyi, zsarnoki döntéssel,mások véleményét nem figyelembe véve -- a két főhős un. teleológiája (tételezett célja) más, ehhez más eszközrendszer áll rendelkezésükre: Kreónnak a hatalom, a katonaság, Antigonénak az önfeláldozás (emiatt is erkölcsi fölénybe kerül Antigoné)
  
• e teleológia miatt (kreón döntése és Antigoné életelve, magatartása miatt) mindketten kénytelenek akcióba lépni,így az un. tettváltás-sorozat nyomán (többszörös késleltetéssel, un. retardációval) eljut a darab a tetőpontig, a KRÍZISig, amelynek nyomán nem következhet más, csak a KATASZTRÓFA, a teljes összeomlás (Kreón összeomlása nem tragikus bukás, hanem megérdemelt bűnhődés)
  
• a katasztrófa után élheti át a közönség (az olvasó) a KATARZIST, mely összetett érzelem: egyrészt szomorúság, bánat, felháborodás (mert értékek, életek pusztulnak), másrészt erkölcsi megtisztulás-érzés, fellélegzés, az erkölcsi világrendbe vetett hit megerősödése, és elégedettség (mert megbűnhődött, akinek bűnhődnie kellett)

a KATARZIS nem csupán a tragédiára jellemző, általában a jó művek sajátja (mondja Lukács György Az esztétikum sajátossága c. munkájában)

-- a drámai cselekmény tehát alapvetően "benne rejlik" (inherencia) az alapszituációban és a hősök teleológiájában, és a cselekmény-tér-idő hármas egységében zajlik a görög tragédiákban --- az akciókból (drámai cselekvés, tett) és a dikciókból (a hősök megnyilatkozásai, dialógusok, monológok), illetve a dráma egyéb szereplőinek megnyilatkozásaiból szerzünk tudomást róla

Ennek rendje: prologosz,(expozíció) parodosz, epeiszodion (a bonyodalom kezdete) sztaszimon (kórus) epeiszodion,sztaszimon, epeiszodion,sztaszimon,epeiszodion sztaszimon,epeiszodion, sztaszimon, exodosz (végkifejlet, katasztrófa)

• eredete, műfajai, formák
  
• az időmértékes líra rímek nélkül --- az időmérték: mora; verslábak; sormetszet; arzisz, tézisz
  
• az iambosz Arkhilokhosz
  
• 2-- az elégia Türtaiosz; Szolón;Mimnermosz
  
• 2-- az epigramma Szimonidész

• 2-- Horatius élete
  
• Carmenek ódák; epigrammák Melpomenéhez; Thaliarchushoz; Leuconoéhoz, ARS POETICA
  
• Ovidius: (a szerelem gyakorlatának három könyve)

5. Igék: ragyog, roskad, nyög, beállott, fűts, oldja, hozd, tölts, bízd, legyűrték, feláll, nem csikorognak, ne bánd, hoz, ébreszt, vedd, ne vesd meg, ne kerüld, őszül, hívnak, megmondja, bújt, véd, enged

Költői képek: nyög az erdő; a tél vad szigora; legyűrték a vihart; ébreszt a sors; míg rá nem őszül ifju fejedre a mogorva vénség; hívnak a versenyek; édes sugdolódni;

Írt tankölteményt is: Égi jelenségek (Fordítás Aratosztól!) Írt eposzt is Mariusról, a honfitársáról, és egy másikat saját consulságáról

• 2-- laikus vallásosság Szent Ferenc legendája 1370 körül magyarul, a Jókai-kódex őrzi (1440 körül)
  
• 2-- életöröm Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz
  
• 2-- példázatok Barlaám és Jozafát története

• gáncsnélküli
  
• hűbéri viszonyban él
  
• hazafi
  
• legfőbb feladata a nők védelme és tisztelete (szerelmi szolgálat a költészet, nem irodalom!)
  
• eposz Roland-ének; Nibelung-ének
  
• 2-- regény Trisztán és Izolda (kelta mondakincs)

-- vágánsdalok (lázadók, példaképük Ovidius "Naso pápa" Kr. e. 43. latinul írt dalszövegek pl. Carmina Burana Nagy Károly gyűjti össze őket