William Shakespeare  (1564-1616)

         Stratford-upon-Avon

         18 évesen veszi feleségül a nála 8 évvel idősebb Anna                                                                                      Hathaway-t

         3 gyerek

         1586-87 körül hagyja el a családját

         1592-ben már Londonban van

         1599 Globe Színház  (kívülről 8 szögletű, belül kör alakú -- az                                                épület ormán egy földgömb van;

                                               több emeletes, fából készült; felül nyitott;

                            a színpad:  ELŐSZÍNPAD

                                               HÁTSÓ SZÍNPAD  (ezt függöny takarja)

                                               FELSŐ SZÍNPAD  (erkély)

                            a színdarabokat egyfolytában játszották, nem voltak                                     felvonásközi szünetek;  a drámák csak jelenetekre                                  (színekre) voltak tagolva, nem felvonásokra -- ezt                               később húzták rájuk;  a női szerepeket férfiak                                               alakították.

                   A kor legfőbb mintái SENECA  (Kr.e. 4-KR. u.65)                                        "könyvdrámái"

                   A tragédia komor fenségét közbeékelt, ún. CLOWN-                                            (bohóc) jelenetek oldották

                                              

         1599-ben megvette Stratford 2. legnagyobb házát

         1607 után felhagyott a színészi mesterséggel

A hagyomány szerint születésnapján, 1616 ápr. 23-án halt meg.

 

                            37 darabot írt

         (A téma eredetisége nem követelmény.)

1593 Venus és Adonis  (mitológiai románc Ovidius története alapján)

1594 Lucretia meggyalázása  (elbeszélő költemény)

         Kb. ekkor írhatta szonettjeinek nagyobb hányadát, egyébként 154 szonettje 1609-ben látott napvilágot

A pályája első felébe (1590-1600)  22 darab

         Itt az összes királydráma  (a VIII. Henrik kivételével)

         itt a Rómeó és Júlia  (nyomtatásban 1597-ben)

         itt a Szentivánéji álom

         itt a Velencei kalmár

         itt a Vízkereszt, vagy amit akartok, és az Ahogy tetszik

 

 

Pályájának második felében világszemlélete komorabb

1601-16013   főképp tragédiák

Julius Caesar

Hamlet     -- 1600-1601 körül keletkezhetett, nyomtatásban 1603-ban

                   1866 Arany János fordítása

                   A teljes darab bemutatása kb. 6 órát venne igénybe.

                            Ún. "blank vers"-ben íródott.

          (Thomas Kyd  Spanyol tragédia c. darabja hatott rá        valószínűleg -- 1588 --  ennek hőse, az öreg Hieronimo kegyetlen   bosszútervet forral ki meggyilkolt fiáért: őrültséget színlel,        látszólag megbékél ellenfeleivel, egy színielőadást szervez, és     ezt használja fel arra, hogy megölje fia gyilkosait. Valószínű,    hogy a Hamlet-téma első feldolgozása is Th. Kyd-től származik.)

Troilus és Cressida

Othello

Lear király

Machbet

Antonius és Kleopátra

 

         Pályája végén új drámatípust teremt: a  Téli rege és A vihar c.                                      darabban is elhárul a végső katasztrófa, a konfliktus                                    kiengesztelődésben, megbocsátásban oldódik fel.

Volt színésztársai 1623-ban adták ki drámáinak első gyűjteményét.

 

Drámatípusok Sh. korában

                   liturgikus drámák  (pl. Krisztus születése, kínhalála,                                                                  feltámadása)

                   misztériumdrámák  (lehetőleg az egész bibliai történetet                                                         előadták)

                   mirákulumok (a szentek életét, csodáit, kínzatásait)

                   moralitások (a megszemélyesített Erény, Bűn, Gőg,                                                                Kapzsiság, Erkölcstelenség  viaskodott                                                         az emberi lélekért)

 

 

Színpadtípusok:

         "szimultán színpad" -- egymás mellett, alatt, fölött helyezték el a                                                      különböző helyszíneket: pokol, pokol                                                   tornáca, földi terek, mennyország,                                                                 paradicsom (valóságos gyümölcsfákkal

                                               és állatokkal)  --- mérete: hossszúsága,                                                         40-50 méter, szélessége 6-8 méter

         "processziós színpad" -- egy utca hosszában álltak az egyes                                                 jelenetek színpadai-- a közönség                                                                 vándorolt  (körmeneti színpadnak is                                                     mondják)

         "kocsi-színpad" --        fordítottja, mint a processziós; a kocsik                                                         mozognak  (a mai forgószínpadok őse)

 

                   A  HAMLET  --  bosszúdráma  (a kor népszerű műfaja)

 

Az idő és a helyszín

                   Hamlet Wittenbergben tanul -- az egyetemet 1502-ben                                                                     alapították -- eszerint az események a XVI. században a reneszánszban játszódnak, Sh. saját koránál egy generációval korábban)

 

         Másrászt azonban Anglia ekkor nem volt adófizető hűbérse Dániának, a történet tehát csak a legendás középkorban játszódhat.

 

A helyszín tehát a  BÁRHOL

az idő pedig a         BÁRMIKOR     eleve a KÜLÖNÖSBEN mindkettő.

                            Vagy !  FANTÁZIA-TÉRIDŐ

A darab ereje azonban a reálisan valóságios tárgyakban,                                                        helyszínekben, figurákban rejlik

 

Szerkezet:

I.

 Hamlet apja szellemétől az 5. színben feladatot kap: meg                                   kell bosszulni  "rút és erőszakos halálát"

         (az I. és a II. szakaszt kb. két hónapnyi idő választja el)

II.

         a II. szakasz  a II. felvonás 1. színétől a IV. felvonás 4. színéig                  tart. 

         Hamlet azt kutatja, bűnös-e Claudius  (és még ki bűnös)

         Claudius arra kiváncsi, mi rejlik Hamlet őrültsége mögött,                                     amelyben rendszer van.

Többnapos  SZÜNET  (egy-két hetes?)

 

III.

         A IV. felvonás 5. színétől a darab végéig tart; Ophelia     megőrülésével kezdődik;  visszatér  angliai útjáról Hamlet;      Párizsból Laertes, és a királyfi kényszerhelyzetbe kerül.

 

 

I.

 

Az expozícióban Sh. szokás szerint mellékszereplőkkel vezeti be a darab világába a nézőt.  A lényeg: lassan feltárul a végzetes jövőt magában hordozó múlt.  (Hamlet király halála, Claudius trónra lépése és házassága  Gertrúddal; sokkal korábbi eseményekre is utalás történik: az idős Hamlet korábban lovagi párbajban megölte Norvégia királyát, Fortinbrast, és a vitatott földterület Dánia birtokába jutott. Most az ifjú Fortinbras vissza akarja szerezni a földet.

         A legelső jelenet a SZELLEMJÁRÁS.   Horatio, Hamlet egyetlen                        bizalmasa és legfőbb példaképe nem hisz a szellemekben,             puszta képzelődésnek tartja az egészet. Mikor saját szemével látja a szellemet, általános rossz sejtelmét fogalmazza meg: "ez honunkra nagy csapást jelent".

 

         EZ a légkör ráborul Claudius erőltetetten bizakodó, "bölcs" kijelentéseire és az egész udvari tanács jelenetre. Claudius az ész győzelmének tünteti fel, hogy "egyensúlyozva bánatot s gyönyört" feleségül vette Hamlet anyját.  Békéltető követeket meneszt NOrvégiába, az ifjú Fortinbrashoz, és megengedi, hogy Laertes (Polonius főkamarás fia) visszatérjen Párizsba. Hamlet is el akarja hagyni Dániát -- apja temetésére jött haza, de nem engedik vissza Wittenbergbe, jobb, ha szem előtt van.  Hamlet másképp ítéli meg mindazt, amit a környezete természetesnek vagy helyesnek lát.

Ez az elmélyült (kételkedésre, értelmiségi létre ösztönző,  hajlamosító wittenbergi humanista)  képzésnek is köszönhető. De lehtséges, hogy egyszerűen a középkori, feudális, barbár és a humanista, polgári felfogás szembenállása ez.  Hamlet a Dániában történt esetet az EGÉSZ VILÁG ROMLOTTSÁGAKÉNT éli meg. Hamlet az erkölcsi rendet tartja a legfőbb jónak.

         A kiábrándult Hamlet első gondolata az öngyilkosság, a menekülés, nem a szembeszállás (az öngyilkosságot isteni-- vallási parancs tiltja:  ez tehát benső konfliktus okozója). CSAPDÁBA kerül, depressziós lesz.

 

 Világundorának legfőbb oka egyelőre ANYJÁNAK VÉRNÁSZI ÁGYA.  ("Gyarlóság, asszony a neved!")  Ezért nem tud hinni többé Ophelia szerelmében sem, hamisnak, színleltnek érzi Ophélia érzelmeit. (Ráadásul tényleg színlel Ophélia -- apjának, Poloniusnak a tanácsára ugyanis eleinte úgy tesz, mintha nem szeretné Hamletet, visszautasítja leveleit és közeledését.) 

 

         Hamlet tehát már tele van rossz sejtelemmel, amikor apjának szelleme IGAZOLJA ezt. A szellem információjának lényege: Claudius orvul gyilkolta meg, anyját pedig még az ő életében bűnös, házasságtörő viszony fűzte Claudiushoz. A szellem kéri, hogy  "bosszulja meg rút és erőszakos halálát" -- itt fel sem merül, hogy nem Istennek tetsző cselekedet a bosszú.

 

         Hamlet késznek mutatkozik a szellemjelenet után a középkori VÉRBOSSZÚra. Hajlandó arra, hogy mindazt, amit addig tanult, humánumot, erkölcsöt, nems eszményt "letöröljön emlékezete lapjáról", és csak egyetlen célnak, a bosszúnak éljen.

 

A HAMLET-irodalom örökké visszatérő kérdése: MIÉRT KÉSLEKEDIK HAMLET  (csak az V. felvonás utolsó jelenetében, kényszerhelyzetben, amikor életéből már csak percek vannak hátra, akkor cselekszik)

         Először is valószínű, hogy lényétől idegen a fegyveres bosszú. Tehát a bosszú akadályai a főhős JELLEMÉBEN vannak.

         A darab témája, tárgya tehát nem Hamlet bosszúja, hanem a bosszú lelki okokból történő halogatása. A valódi konfliktus HAMLET LELKI KONFLIKTUSA a bosszú kötelessége és az erkölcsi fenntartások között.  (KÉT, különböző erkölcsű világ határán egyensúlyoz.)

 

Hamlet faladata az EGÉSZ ZÜLLÖTT VILÁG MEGJAVÍTÁSA.

         "Kizökkent az idő; -- ó, kárhozat!

         Hogy én születtem helyretolni azt."

 

Ez a kötelesség lehetetlen nagyságrendjének megértése  és vállalása egyben.  Ezt a helyzetet cselekvő módon megoldani valószínűleg lehetetlen.  (Ha Hamlet egyszerűen megölné Claudiust, akkor leszállna az ő szintjére, illetve Laertes szintjére, megszüntetné önmagát, mint Hamletet.) Tagadja az adott kor egész szokásrendjét.   Ráadásul NINCSENEK kézzelfogható BIZONYÍTÉKAI ahhoz, hogy az egész "rothadt " államgépezetet, mint rendszert leleplezze.

 

         Hamlet jelleme tehát nem annyira cselekedeteiben mutatkozik meg (azok inkább elfedik a jellemét), hanem a nagy monológjaiban.

A korszakváltás idején élő ÉRTELMES és felelősségteljes ember KÉTELYEI mutatkoznak meg a Hamlet-figurában.

 

Dilemmák:  1. van-e túlvilági lét (van-e szellem?)

                   2. melyik a helyesebb, nemesebb magatartás  -- tűrni, vagy                                 kiszállni a létből (öngyilkosság)

 

A helsingőri várban egyébként is minden REJTVE történik, minden függöny mögött rejtőziik valaki, és mindent kémek és besúgók hada hálóz be. (Polonius a saját fiát is titokban figyelteti Rajnálddal.)  Nagyon észnél kell lenni. Dánia "börtön", ezért kell Hamletnek is színlelnie. Egyébként is mindenki MÁSNAK MUTATKOZIK, mint amilyen. Hamlet az őrültség álarca mögé bújik.

 

         A színészek érkezése váratlannak tűnik, semmivel sincs előkészítve.