Tesztmegoldások a 9. évfolyam számára

2005. szeptember

 

Tanár: Wenczel Imre

 

Az időmértékes vers ritmusát a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja.


(Ezzel szemben a hangsúlyos vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.)


Rövid a szótag, ha rövid benne a magánhangzó és utána csak egy mássalhangzó következik (vagy egy sem !)
Pl. a Virág szó egy rövid és egy hosszú szótagból áll.
A rövid szótag jele: általában a szótag fölött : " u " -jel
A hosszú szótag jele: " - " -jel

 


Az időmértékes vers időbeli alapegysége a mora.
Az időmértékes verssorok metrikai alapegysége a versláb.
Vannak kétmorás verslábak ^ u u ^
pl. a haza szó ilyen


Vannak négymorás verslábak ^ - - ^
pl. a súgás szó ilyen


Vannak hárommorás verslábak ^ - u ^ ; ^ u - ^
pl. a szája ; tető szó


A verslábak fajtái (példákkal és jelöléssel):


pirrikhiusz (két rövid szótag) ^ u u ^ pl. gyere
spondeusz (két hosszú szótag) ^ - - ^ pl. hosszú
trocheus (egy hosszú és egy rövid szótag) ^ - u ^ pl. nóta
jambus (egy rövid és egy hosszú szótag) ^ u - ^ pl. erős
daktilus (egy hosszú és két rövid) ^ - u u ^ pl. daktilusz
anapesztus (két rövid és egy hosszú) ^ u u - ^ pl. halovány
un. hangzó choriambus ( hosszú, rövid,rövid,hosszú )
^ - u u - ^ pl. "Vágom a fát..."

 



1. oldal


Időmértékes sorok


A hexameter (hexa=hat ; meter = mérték)

A hexameter olyan hat verslábból álló verssor, amelyben minden ötödik láb daktilus, és minden hatodik spondeusz, a többi tetszés szerint daktilus vagy spondeusz.


Példa rá Szimonidész sírversének kezdősora:


^- - ^ - -^ - -^ - u u^ - uu^ - - ^
"Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak..."

 


A pentameter ( penta= öt)
A pentameter olyan öt verslábból álló verssor, amelyben minden harmadik láb csonka.


Példa rá Szimonidész sírversének második, befejező sora:


^- u u^ - u u^ -^ - u u^ - u u^ -
megcselekedtük,amit megkövetelt a haza


A disztichon a hexameter és a pentameter sorkapcsolata.
Így a fenti Szimonidész-vers egészben disztichon

 

 

- A mítoszok az ókori görögök szerint Zeusz leányainak, a múzsáknak a kinyilatkoztatásaiból keletkezett történetek.

 

Az ókori görög (homéroszi) eposz hősi versmértékben (hexameterben) írt nagyepikai műfaj. A történet rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől (istenektől) is támogatva egy egész közösség (nép) számára életbevágóan fontos tetteket hajt végre.

Eposzi kellékek:

A homéroszi eposz néhány tulajdonsága Arisztotelész szerint:

 

Az epigramma

Az epigramma eredetileg sírvers (felirat!) Az ókori görög és római költők disztichonban írták. Előkészítés és csattanó tagolja a szerkezetét. Témája és formája az irodalomtörténet folyamán változik (pl. Szimonidész sírfeliratához képest témát vált Catullus az Odi et amo c. költeményben, illetve formát vált Zrínyi a Nem írom pennával... kezdetű epigrammában.)

  1. Mit jelent a homéroszi kor kifejezés? (Időintervallum?)
  2. Ki írta az Iliászt és az Odüsszeiát? (Milyen problémák merülnek fel a szerző meghatározhatóságával kapcsolatban?)
  3. Milyen műnembe sorolható az említett két eposz? (Határozza meg, vagy a lehető legpontosabban írja körül az epika fogalmát!)
  4. Hogyan jellemezte Arisztotelész Poeticájában az eposzt? (Versmérték, történet, időtartam, a “drámai mese” szerkezete, fontos elemei, egyéb jellemzői…)
  5. Milyen későbbi megfogalmazását tudná adni az eposz műfaji jellemzésének?
  6. Eposzi kellékek (felsorolás és rövid ismertetés; a példák hozzá vagy az Iliászból, vagy az Odüsszeiából legyenek!)
  7. Miben hasonlít vagy tér el az Iliász és az Odüsszeia, ha a következő szempontokat vesszük figyelembe?
  1. Ki énekelte meg a középkor legnagyobb alkotói közül Odüsszeusz utolsó - halálba vezető - útját? Mi a mű címe? Mikor keletkezett?
  2. Melyik műben találhatóak a következő szavak, nevek, kifejezések? Hova illeszthetőek a két eposz cselekményvázlatába?
  1. Mi a különbség az Iliász és az Odüsszeia embereszménye között?
  2. Mire lehet példázat az Iliász és mire az Odüsszeia?

 

 

A görög múzsák Zeusz leányai. Karvezetőjük Apollón. A harmónia

az ő vezetésével jön létre. Szent fájuk a babér, szent  számuk

a 7. Általában hegyen laknak: a Helikónon,

                              a Parnasszoszon,

                             az Olümposzon.

Kleió  (Clio) --     a történetírás

Melpomené     --     a tragédia

Thaleia (Thália)-    a vígjáték

Euterpé       --     a zene

Terpszikhoré  --     a tánc

Erató         --     a szerelmi költészet

Kalliopé      --     az eposz

Urania        --     a tudomány

Polihümnia    --     a himnuszköltészet    múzsája

 

Istennemzedékek:

    Az első létező a Khaosz,   az első működő erő  Erósz

I.   Gaia  (a Föld)   felesége Uranosznak  (az Égnek)

       első gyermekeik borzalmasak: százkezű óriások és

       küklópszok   (a Tartaroszba kerülnek rabokként)

  Fiaik a titánok pl.Kronosz, lányaik a titaniszok, pl. Rhea.

Gaia haragszik Uránoszra, ezért lázadást szít. Kronosz levágja

sarlóval apja nemiszervét, Uranosz kiömlő véréből  lesznek  az

Erinniszek (a mardosó lelkiismeretfurdalás rémei)

II.  Rhea    Kronosz felesége

       Kronosz uralma azzal a jóslattal kezdődik,  hogy  saját

gyermeke  fosztja  meg  majd  az  uralomtól.  Ezért  ismét   a

Tartaroszba  záratja  az  őt  segítő  százkezű  óriásokat   és

küklópszokat, és ahogy gyermekei megszületnek,  sorra  lenyeli

őket:   Hesztiát,   Démétért,   Hérát,   Hádészt    (Plutónt),

Poszeidónt.  Zeusz helyett azonban követ nyelet  vele  Rhea,és

Zeuszt titokban fölnevelik.  Métisz,  az  Ész  is  velük  van,

Kronosszal  kihányatják  gyerekeit,  majd  Zeusz  hadat  indít

Kronosz ellen. 10 évig tartó hatalmas harcban, mivel  Niké,  a

GYőzelem istennője is Zeusszal van , a  küklópszok  villámokat

készítenek Zeusznak,  láthatatlanná  tevő  sisakot  Hádésznak,

három ágú szigonyt Poszeidónnak.

 

 

 

III. Zeusz lett a főisten, az ég és a föld ura, felesége Héra

           Poszeidón  a tenger ura

           Hádész  (Plutón)  az alvilág ura

 

A fontosabb olümposzi istenek:  Zeusz      és           Héra

                       Poszeidón  és           Démétér

                       Apollón    és           Artemisz

                  Héphaisztosz    és           Athéné

                         Arész    és           Aphrodité

                        Hermész   és           Hesztia

Titaniszok:      a három   Hóra    a rend és a törvény őrei

                 a három   Moira    a sors fonalát fonják

Titánok:    Dionüszosz, Héraklész és Prométheusz

 

Fontosabb források: Homérosz művei

                    Hésziodosz: Munkák és napok

                               Az istenek születése

                     Hérodotosz  Történeti könyvei

                     Vergilius: Georgica

                     Ovidius: Metamorphoses

                     Claudianus: Gigantomachia

                     Apollodóros: Bibliotheca

                     Aesopus-mesék

                     Plutarkhos: Párhuzamos életrajzok

                     Platón: Gorgias

                     Theokritosz idilljei

                     Apuleius: Metamorphoses

 

        Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia

        Edith Hamilton: Görög és római mitológia

 

Az eposz  kötött  formájú  nagyepikai  műfaj.  Arisztotelész

Poeticája  szerint főbb jellemzői:

 1) versmértéke állandó                                 

2) elbeszél egy történetet                                

3) időtartama     nincs határhoz kötve                                  

4) drámai  mese   (fikció), melynek   "eleje, közepe és vége " van, tehát  nem széteső  a szerkezete, epizódos a történet

5)    fontos    eleme    a jellemzés

6)  a csodás elemek                                    

7)        az ésszerűség (logika) jellemzi

 

Egyéb, későbbi megfogalmazás szerint: az eposz  egy  kivételes

képességű,  természetfölötti  erőktől  támogatott  hősnek  egy

egész nép életében döntő fontosságú tetteiről szól.

 

Eposzi kellékek: invokáció

                 propozíció

                 in medias res   kezdés

                 enumeráció

                 deus ex machina

                                   epitheton ornans

                 állandó jelzők, sémák, toposzok

                 nagy epikus hasonlatok

                 anticipáció  (előrejelzés, jóslat) stb

       Az elbeszélést epikai hitel és totalitás jellemzi.

 

Az Íliász és az Odüsszeia összevetése

 

1. Mindkét mű a trójai mondakört dolgozza fel.

2. Mai tudományos felkészültségünk alapján nem valószínű, hogy

mindkét művet ugyanaz az ember alkotta,  mert több  mint  fél

évszázad van a keletkezési idejük között.  (Vszleg  az  Íliász

Homérosz munkája.)

3. Az Íliász tárgya a trójai háború történetének  52  napja  a

tizedik évtől kezdődően. Az epikus  történések  között  sok  a

lelki   történés (harag,   sértődöttség,   őrjöngés,  

                  részvét, emberiesség stb)

 

Egyén  és  közösség  érdekegyensúlya  borul  fel  többször  az

Íliászban.

 

3. Az  Odüsszeia  tárgya  a  trójai  háborúból  hazatérő  hős,

Odüsszeusz kalandsorozata. Körülbelül negyven nap története az

istenek  gyűlésétől  kezdődően  és  az  ithakai   békekötéssel

záródóan. Az eposz ideje és tere  azonban  sokkal  tágabb,  un

retrospektív   elbeszélések  egészítik  ki  az  Íliászt,   pl.

Démodokosz éneke a falóról a phaiákoknál.

 

4. Az Íliász 24 énekének első harmada a görögök vereségével ér

véget (VIII. ének), a második harmad vége után  következik  be 

újabb   fordulat:   Patroklosz   engedélyt   kap    Akhilleusz

fegyverzetének viselésére (XVIII. ének)

 

4. Az Odüsszeia szerkezete:

        I-IV.  ének     Ithaka:   Pülosz   (Nesztór),   Spárta

(Meneláosz), az úton Telemakhosz férfivá érik; ezen események

közt ugyanakkor:

        V-VIII. ének az istenek gyűlése, Hermész viszi a hírt,

Ogügié (Kalüpszó), Szkhéria (phaiákok)

        IX-XII.   ének     Szkhéria    (Odüsszeusz    elmeséli

kalandjait:

a mesés múlt következik, "lelépés a  térképről",  megszakad  a

jelen, maga a  hős  mesél, ennek  hitelességét  a  költő  nem

garantálja.Időrendben:          kikónok,           lótuszevők,

küklópszok,Aiolosz, a szelek királya, laisztrügonok  (emberevő

óriások), Aiaé szigete (Kirké  disznóvá  változtatja  a  hozzá

belépőket,   Hermész   varázsfüvet   ad   Odüsszeusznak,    és

tanácsokat,   hogyan   bánhat   el   Kirkével),   az   alvilág

(Teiresziász,    Odüsszeusz    édesanyja,Agamemnón,     Aiász,

Akhilleusz szól hozzá, megismeri  Minósz,  Orion,  Titüosz  és

Sziszüphosz sorsát),  vissza  Kirkéhez,  a  Szirének  szigete,

Szkülla  és  Kharübdisz,  Héliosz  szigete,  Ogügié szigetére

Odüsszeusz már egyedül érkezik (Kalüpszó nimfánál hét év)

 

Az Odüsszeia XIII-XXIV. éneke  a hazatérés Ithakára

                               koldus képében

  találkozás a kondással, XIV. ének

  Athéné Spártából Télemakhoszt hazaküldi  XV. ének

  Télemakhosz és Odüsszeusz egymásra ismer   XVI. ének

  egy idegen megjósolja Penelopénak, hogy megérkezik a férje,

   lakomázó kérők, durva kecskepásztor,  O.  kedvenc  kutyája,

Antinoosz hozzávágja a zsámolyt a "koldushoz" XVII. ének

Írosz, a  hetvenkedő  koldus  és  Odüsszeusz  "párviadala",  a

szolgálólány ócsárolja Odüsszeuszt    XVIII. ének

Pénelopé eltűnt férjéről szeretne tudakozódni az idegentől,  a

dajka felismeri lábsebéről            XIX. ének

Odüsszeusz az előcsarnokban álmatlanul tölti  az  éjszakát,  a

sorsáról gondolkodik, de biztató jeleket kap az istenektől;

reggel a kérők készítik elő a lakomát   XX. ének

Pénelopé íjversenyre hívja a kérőket  Odüsszeusz  íjával  

                                            XXI. ének

Odüsszeusz és Télemakhosz megölik az összes  kérőt  és  hűtlen

szolgát                                     XXII. ének

Pénelopé nem biztos benne, hogy  a  férje  jött  meg,  próbára

teszi, kérdezi a hitvesi ágy titkát, Odüsszeusz megfejti, majd

elmondja  Teiresziász   jóslatát,   hogy   meddig   kell   még

bolyongania, míg kiengeszteli Poszeidónt     XXIII. ének

Elterjed a szörnyű mészárlás híre,  majd  Athéné  seg1tségével

békekötés következik                         XXIV. ének

 

5. Az Íliász embereszménye  a harcoló, győztes hős, az eszmény

a hírnévvel nyert halhatatlanság

 

5. Az Odüsszeia világképének és  embereszményének  összetevői:

az élet értéke, a hanyatló arisztokrácia kritikája,

az új  történelmi  korszak  más  embert  kíván  (mesterségének

tudóját, jó kereskedőt, kezdeményezőkészséget, stb)

az  embereszmény:   bár  kiváló  harcos  --  okos,  igazságos,

kompromisszumkészség és hajlékonyság jellemzi, tapasztalatból

nyert óvatosság, megfontoltság,bölcsesség;

annak a tanulsága, hogy:  az  ember  a  saját  butaságáért  és

vétkeiért bűnhődik, és az  emberek  sorsát  nem  kizárólag  az

istenek döntik el; A végzet tehát belülkerül az emberbe.

Az Odüsszeia arra  példázat,  hogy  az  ember  vállalhatja  és

alakíthatja sorsát.

1. Egészítse ki a következő mondatokat !

A mítosz természeti vagy ................... ................... antropomorf megfogalmazása egy ................... .....................ben.

A mitológia a görög történetírók szerint .................. lányainak, a ...................... a kinyilatkoztatása nyomán keletkezett.

 

2. Írja a múzsák neve mellé, hogy mit képviselnek !
Kalliopé a .......................... múzsája.
Terpszikhoré a .......................... múzsája.
Polihümnia a ........................... múzsája.
Thaleia a ............................. múzsája.
Kleió a .............................. múzsája.
Uránia a ............................ múzsája.
Melpomené a ........................... múzsája.
Euterpé a .......................... múzsája.
Erato a .......................... múzsája.
 

3. A homéroszi kor (Kr. előtt a ..... században) két fontos jellemzője: - ..............................................
-- ..............................................

4. A három istennemzedék legfontosabb férfi és női képviselője:

  1. Uránosz és .....................
  2. ..................... és Rheia

III. .................... és ...................

 

5. Az istenek férfi és női hírnöke: .............. és ...................
 

6. Az olümposzi istenek: ....................., ..................., ................,
 

....................., ..................., ................,
 

....................., ..................., ................,
 

....................., ..................., ................,

 

7. Az első létező (a görög mitológia szerint):

8. Az első szervező erő:

9. I. istennemzedék -- Uranosz felesége:

10. II. istennemzedék -- Rhea istennő férje:

11. A legidősebb és egyben a legfiatalabb olümposzi isten:
 

12. Három múzsa nevét kérjük.

A tánc múzsája: ................

A himnuszköltészet múzsája: .............

Az eposzköltészet múzsája: ............
 

13. Az istenek szárnyas hírnöke:

14. Hésziodosz valamelyik munkájának címe:

15. Ki készítette Zeusznak a villámokat?
16. Hogyan született Athéné? (Két információ)

17. Ki készített először hangszert Apollónnak a teknős páncéljára húrokat feszítve?

A teszt feladatlapjának folytatása

1. Mi az a Gigantomakhia ?

  1. Hogyan halt meg Philémón és Baukisz ?
  2. Ovidius melyik művében olvasható Philémón és Baukisz története?
  3. Mi a szivárvány neve (egyben istennője) görögül?
  4. Hány éve szerették egymást Zeusz és Héra, mire összeházasodtak?
  5. Melyek Héra szent madarai ?
  6. Héraklész a görögöknél az aszkézis, az önkorlátozás istene. Ki az istene az extázisnak, a nagy szenvedélyeknek, a pathosznak ?
  7. Ki az, aki gyermekként is sikerrel küzd meg a kígyókkal, és ki az, akit elpusztítanak a kígyók felnőtt korában gyermekeivel együtt?
  8. Ki Akhilleusz kedvenc rabnője, aki miatt megharagszik a fővezérre, Agamemnónra, és ezért nem hajlandó egy ideig harcolni ?

10. A görög istenek néhány római párja:
Zeuszé…….. Héráé……… Athénéé……….. Arészé………..Artemiszé………

11. Mit kapott Héraklész Hermésztől, Apollóntól és Héphaisztosztól ?

 

További (ismétlő) kérdések; legtöbbször a választ is megadjuk.

(galambok hordják)

ÚJABB sorozat


nézni ? (Mert Gorgófej van a pajzsán, és kővé válik, aki ránéz.)


(Egyszerre változtak fává)

 

Dolgozatszerű tesztlap

1. Az első létező ........................................
2. Az első istennemzedék uralkodói:


a férfi:..........................................
a nő:.............................................

 

3. Zeusz felesége:.......................................
4. A tolvajok istene:....................................
 

5. Minek az istene Démétér?..............................
6. Az alvilág (Hádész) legrettenetesebb helye:.............
 

7. Kinek van jósdája Delphoiban?...........................
8. Az eposzköltészet múzsája:..............................
 

9. Melyik városállam királya neveli fel és fogadja fiává Oidipuszt?.................................................
10. Ki a fővezére a trójai háborúban a görög seregeknek?
..................................................
 

11. Kit kell feláldoznia a görög fővezérnek, hogy a sereg hajóhada elindulhasson? ......................................
12. Mit ígér Pallasz Athéné Párisznak?........................
 

13. A trójaiak legnagyobb hőse:...............................
14. Trója másik ismert elnevezése?.........................
 

15. Ki az, akit két tengeri kígyó öl meg fiaival együtt?............................................

16. Foglald össze a thébai mondakört néhány mondatban! (Ügyelj a rövid, szabatos megfogalmazásra, kerüld a terjengősséget, de ne vázlatot, hanem összefüggő mondatláncot írj! Nem kell részletezni az eseményeket, csupán a történés fő vázát jelezd!)

 

Dolgozat a görög mitológiából


 

1. Az első létező erő:.....................................
2. A második istennemzedék uralkodói:
férfi:.............................................
nő:...............................................
 

3. Héra férje: .............................................
4. A házi tűzhely istennője:................................
 

5. Minek az istene Aiolosz?................................
6. Miből lettek az Erinniszek?..............................
 

 

7. Mi a múzsák kedvenc fája?................................
8. A delphoi jósda híres feliratai közül az egyik:................................................
 

9. Milyen szörnyeteg pusztítja Thébai városának lakóit?
......................................................
10. Mi van ráírva Érisz almájára?..........................
11. Mit ígér Aphrodité Párisznak?............................................
12. A görögök legnagyobb hőse a trójai háborúban:...................................................................

13. Milyen "állat gyomrában" kerülnek belül a görögök Trója falain?.....................................
14. Hol sebezhető csupán Akhilleusz?.......................
15. Labdakosz családjának (többek közt Oidipusznak) a vak jósa:....................................................

 

 

Homérosz: Íliász Kr. e. 8. sz.


Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét,
Vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak...

a) Ki (mi) volt Khaosz, Gaia és Erósz?

b) Kik voltak az Ég és Föld első gyermekei?

c) Kik ezek, és hányan voltak?:

„Másban az isteni fajra hasonlítottak egészen, ám egy szeme nőtt csak mindnek homlok közepében."

e) Hova taszította Uranosz a küklopszokat és a százfejű, ötvenkarú óriásokat?

f) Ki volt a legfiatalabb titán? Hogyan döntötte meg Uranosz hatalmát? Kit vett feleségül?

g) Mit csinált Kronosz a gyerekeivel?

h) Hova rejtette Rheia Zeuszt?

i) Ki szabadította ki Tartarosz foglyait?

 

j) Kinek a segítségével győzte le Zeusz Kronoszt?

 

k) Kinek adta Zeusz a hatalmat az alvilágban s kinek a tengeren?

 

 

a) Ki a tudományok és mesterségek istennője? (Vigyázat! NEM múzsa nevét kérjük!)

 

b) Ki az égi szerelem istennője?

 

c) Ki a jóslás és a költészet istene?

 

d) Ki a háború istene?

 

e) Ki a tűz és a kovácsmesterség istene?

 

f) Ki a vadászat istennője?

 

g) Ki a furfangos tolvajisten (s az istenek férfi hírnöke)?

 

h) Ki az istenek női hírnöke? Hogyan kapcsolható Babits művészetéhez?

 

a) Milyenek a görög istenek?

b) Mi a görög istenek étele és itala?

„Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott

s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,

sok nép városait s eszejárását kitanulta,

s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,

menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.”

 

Gyűlölöm

 

„Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,

 

háborut emleget, és lélekölő viadalt.

 

S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák

 

szép adományairól zengve szeretni tanít.”