Zsoltárok

Az Ószövetség felosztásakor többek közt a következő utat követhetjük: A mózesi könyvek
a világ teremtése
az ember teremtése
a bűnbeesés
Káin és Ábel
vízözön
Noé és a bor
Bábel tornya
Ábrahám és Izsák
Szodoma és Gomorra
Lót lányai
Jákob - Izrael; Ézyau és Jákob;
Jákob gyermekei; Júda és Támár

József története (Józsefet eladják testvérei; József találkozik testvéreivel; Jákob és családja Egyiptomban)

Az egyiptomi zsolgaság
Mózes és küldetése

Kivonulás Egyiptomból (A tíz csapás; Átkelés a Vörös-tengeren; Vándorlás a Sínai-hegyig)

Szövetségkötés
Pusztai vándorlás Kádesig, majd Kánaánig


Történeti könyvek Józsue
Kánaán elfoglalása
Bírák könyve
Sámson és a filiszteusok
A Rut könyv
Sámuel
Saul
Dávid király
Királyok könyve
Salamon uralma
Izrael és Júda

1. oldal

Zsoltárok 2.

Illés és Elizeus
Krónikák könyve
Ezdrás és Nehemiás
Makkabeus
Tóbiás-könyv
Judit-könyv
Eszter-könyv
Prófétai könyvek
Izaiás
Jeremiás
Ezekiel
Dániel
(Kispróféták pl. Jónás)

A bölcsességi könyvek
Zsoltárkönyv
Énekek éneke
Példabeszédek könyve
Jób-könyv
Prédikátor-könyv (Hiúságok hiúsága; Ragadd meg a napot)
A bölcsesség könyve

A zsoltárok

150 költeményt foglal magában a Zsoltárkönyv

A feliratok szerint mintegy felét Dávid király írta. Ez valószínűleg nem teljesen így van, későbbi korokra becsülik a zsoltárok keletkezését a Biblia tudósai (pl. a babiloni fogság idejére,ill. az azt követő korszakokra)


A Zsoltárkönyv tehát folyamatos gyűjtés eredménye, mai alakját kb. Kr. e 150 körül nyerte el. Az egyes gyűjteményeket egy Istent dicsőítő formula ("áldott Jahve, Izrael Istene") választja el egymástól.




2. oldal

Zsoltárok 3.


A Zsoltár héberül mizmor , görögül pszalmosz , latinul psalmus jelentése szerint pengetős hagszerrel előadott, énekelt vallási költemény, amelynek középpontjában Isten áll.


Műfajok: a himnuszok Istent, mint a teremtés vagy a történelem urát magasztalják (magasztaló zsoltárok) 8.

van köztük olyan is, amely a királyt dicsőíti; a királyhimnuszokat, miután megszűnt a királyság, a Messiásra vonatkoztatták, aki Dávid dinasztiájából fog származni.

72.


A keresztények hat zsoltárt kifejezetten messiási zsoltárnak neveznek, mint amelyek a Messiás személyéről, működéséről és országáról szólnak

A másodikban hatalmas király, melynek birodalma a föld határáig terjed
A 72. szerint az összes király meghódol előtte

A 16. megjósolja Krisztus feltámadását: "Nem adod lelkemet a holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt"

A 22. szerint Jézus így imádkozik a keresztfán: Istenem, Istenem, mért hagytál el engem. A 22. zsoltár megénekli Krisztus szenvedését is:

"Torkom kiszáradt, mint a cserép,
nyelvem ínyemhez tapadt...
elosztják maguk közt ruhámat,
köntösömre pedig sorsot vetnek."
A 45. zsoltár képletesen Jézus és az egyház viszonyát jelképezi.

Panaszdalok: Vagy a nép kesereg benne valamilyen őt sújtó csapás miatt, vagy egyéni bánat szólal meg, esetleg betegségtől kínlódva kéri az Urat a szenvedő, hogy könyörüljön rajta. 102.


Hálaadó énekek: az isteni segítséget köszönik meg
34.

3. oldal

Zsoltárok 4.


Bevonulási énekek: liturgikus céllal készültek, templomi használatra 95.
Bölcsességi zsoltárok: olyan tanító költemények, amelyek a helyes, a bölcs magatartásra oktatnak 112.
Átokzsoltárok: szörnyű átkot szórnak az ellenségre, a rosszakarókra, a bűnösökre 109.

(Az átokzsoltárokat a II. vatikáni zsinat törölte a papi zsolozsma imái közül)
Bűnbánati zsoltárok: rendszerint úgy értelmezik a bajt, mint valamely bűn következményét 38. 6.

A zsoltárok jellemző költői tulajdonságai:



Zsoltárfordítások:

Apor-; Festetich-; Döbrentei; Batthyány-kódex (XV-XVI. század) Károli Gáspár; Káldi János stb. A maiak közül kiemelkedő pl. Sík Sándor (1923-1955)

Fontos irodalmi szempontból a zsoltárparafrázis, mely nem pontos, szöveghű fordítást jelent, hanem a szerző adaptálja saját léthelyzetére az alapszöveget. Ilyeneket írt pl. Balassi Bálint, Kecskeméti-Végh Mihály stb.


(Gecse Gusztáv nyomán)

4. oldal