a) „Az én szecesszióm a haladás harca a vaskalap ellen” – ezt akkor írta Ady, amikor támadták költői stílusát, és a magyarságról vallott nézeteit összevetették a korabeli nép-nemzeti törekvésekkel.

(A „sze-cesszió” szó kivonulást jelent, vagyis kivonulást a kor elavultnak tartott kulturális szemléletéből.)

b) A másik idézet: „Nincs kenyér és nincs kultúra.”

Amikor Ady költészete kibontakozik (1906- Új versek -- 1918-ig – A halottak élén) Magyarország politikai-gazdasági helyzetére leginkább a félfeudális állapot jellemző.

Ez nagy mértékű konzervativizmussal, minden újdonság és szokatlan megnyilvánulás elutasításával járt.

Az irodalmi ízlést főképp a Kisfaludy Társaság diktálja. A nép-nemzeti irányzat hazafias szólamok pufogtatásával éljenzi, hogy a magyarság a herderi jóslat ellenére még mindig fontos tényező Európa közepén.

A változtatásról, valamiféle forradalomról Adynak ambivalens véleménye van: A fajok cirkusza c. költeményben pl. erről a következőképpen vélekedik:

„Minden, minden ideálunk

másutt megúnt ócskaság már.

Harcba szállunk, s már tudjuk,

Hogy kár a harcért.”

(A Minden-Titkok versei c. kötetből – A magyarság titkai c. ciklusból)

Ady többek közt a műveletlenség, elmaradottság és nyomor ellen emeli fel a szavát. Európai nézőpontból bírálja a provinciális szűklátókörűséget, a vidékies tudatlanságot és a magyarkodást, a hazafias szólamok pufogtatását.

Időben először azonban nem a lírája, hanem a publicisztikája érik be.

[Első verse érettségijének évében, 1896. március 22-én jelenik meg a Kincs Gyula által szerkesztett Szilágy c. lapban Zilahon. (Címe: Március 20. – Kossuth halálának emlékére készült.)]

A középiskola elvégzése után beiratkozik ugyan a debreceni jogi akadémiára, de csak egy évet végez el, inkább újságíróskodik.

[Néhány fontosabb lap és folyóirat, ahol Ady dolgozott: Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap, 1899 áprilisától kezdve a 48-as érzelmű, függetlenségi párti Debrecennek már "hivatásos" munkatársa. További lapok: 1900-tól a nagyváradi Szabadság; 1901 tavaszától Nagyváradi Napló; 1905-től Budapesti Napló; 1908 Új Idők (ez egy kis „eltévelyedés” a konzervatív irányba – Herczeg Ferenc lapjához); 1908-tól a Nyugat c. folyóirat állandó munkatársa; 1909 Népszava…]

Nem kerülhetjük ki, hogy itt szóljunk néhány szót a Nyugat című folyóiratról. Ady jellemző szavaival azt mondhatjuk, hogy a folyóirat indulásakor „Összeszaladt Ősz, Tél, Tavasz, Nyár”, vagyis minden, ami értékes a kor irodalmában. A ma már szinte legendás hírű és tudású szerkesztők - Osváth Ernő, Ignotus Pál, később Babits Mihály, Móricz Zsigmond – nem a politizálást, hanem az esztétikai értéket tartották fontosnak. Így segítették a tehetséges alkotók kibontakozását, és megvédték szerzőiket a külső támadásoktól is. Ady számára a lehető legjobb pillanatban érkezett a Nyugat c. folyóirat, amelynek legfőbb támogatója az a Hatvany Lajos, aki saját költségén hozza létre a Nyugat kiadóvállalatát, és később Ady szanatóriumi számláit is fizeti. A Nyugat egyébként 1908. január elsejétől Babits haláláig működik (az 1841. augusztus 4-i szám az utolsó).

Adyt első két verseskötete miatt még nem támadja az irodalmi közvélemény, mert nem nagyon tér el a kor ízlésideáljától. Főképp Vajda János hatását érezhetjük a két köteten. (1899 Versek; 1903 Még egyszer).

Tematika, stilisztika, formavilág

A nagy újdonság mindenki számára az 1906-ban kiadott Új versek című kötet. Ebben összegződik mindaz a törekvés, amit addig a magyar irodalom fejlődése létrehozott, de egyben új utakat is nyit mind az intenzív, mind az extenzív fejlődésben… (Az „intenzív” belső fejlődést jelent, az „extenzív” külsőségekben, formákban, új műfajokban megnyilvánuló fejlődést.)

· A képkonvenciók felfüggesztődnek, szimbólumokkal fejezi ki Ady a mondandóját. (Definiálom, bemutatom, példákat mondok.)

· Az ún. zökkentett jambusok ötvözik az időmértékes és a magyaros/hangsúlyos verselés fogásait. Tehát új versformák születnek. (Részletes bemutatás példával)

· A költemények ciklusokká, a ciklusok kötetekké rendeződnek, így a különböző témáknak egész rendszerei születnek. Ady ÉN-mítoszt teremt, a lírai hős küzdelmeiről (tragikus bukásairól) szólnak ezek a versek. Az Új versek-kötet például 4 ciklusból áll; a kötetnyitó cím nélküli prológus után sorrendben a ciklusok: Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, A daloló Párizs, Szűz ormok vándora.

· Annyira újfajta az a magyarságtudat, amit az Ady-költészet sugall, hogy sokan hazafiatlannak, sőt árulónak bélyegzik a költőt emiatt. Jó példa a lázadó hangra a kötetnyitó prológus. (Itt vagy később elmondom és röviden elemzem a verset: Góg és Magóg fia vagyok én…)

· Új a szerelemfelfogása és a tájköltészete a népnemzeti irodalomhoz képest. Pl. a Meg akarlak tartani, vagy a Héja-nász az avaron a szerelmes versek közül, A magyar Ugaron, A Tisza-parton a tájversek közül.

· Az Ady-költészet sokat merít a francia szimbolisták dekadens, lázadó, kritizáló-bíráló attitűdjéből. A szerelem eszerint démoni küzdelem, egymás húsába tépés, kísértetiesen erotikus az együttlét, és mindig a halál árnyéka vetül rá. (Pl. Hiába kísértsz hófehéren)

· A szimbólumrendszerek összefüggéseinek megértéséhez az olvasónak alkotótárssá kell válnia. Egy ilyen rendszeren belül pl. a „magyar Ugar” szinonimája „A lelkek temetője”, a „Tisza-part”, a „Hortobágy”, a „magyar sík”, „a téli Magyarország”…

A küzdő, de mindig elbukó lírai hős figurája pl. „az új, az énekes Vazul”, „A Hortobágy poétája”, „Hunnia új szegénylegénye”, a „Bakony erdejében rejtőző betyár” , vagy pl. a „régi, vén falusi gyerek”.

· Ady – lírájával újraértelmezi a magyar történelmet is. A lírai én gyakran helyeződik valamilyen lázadó történelmi hős szerepébe: pl. Dózsa György unokája, Esze Tamás komája, Proletár fiú…

· Az az istenhit, amelyet a költemények sugallnak, ugyanolyan ambivalens, mint a forradalomvárás. „Hiszek hitetlenül Istenben” Ezek az istenes versek talán leginkább Balassi zsoltárparafrázisaival rokoníthatók.

Talán mielőtt tovább haladunk az Ady-költészet jellemzésében, itt érdemes felsorolni a ciklussá rendezett köteteket, ezáltal érintve mindazokat a témákat, amelyek a költőt foglalkoztatták:

1906 Új versek (korszakot összegző és új korszakot nyitó kötet a magyar irodalomban)

1907 dec. Vér és arany (Témái a halál és a pénz fétise. A személyiség harca a rosszul szervezett közösség ellen…)

1908 Az Illés szekerén (A lírai én próféta-szerepben, a témák között ott a megváltás lehetősége/lehetetlensége és a viták Istennel.)

1909 Szeretném, ha szeretnének (Személyes kapcsolatok lírai feltárása, szereptisztázás, ars poeticus témák.)

1911 A Minden-Titkok versei (Sorrendben a ciklusok: Az Isten Titkai, A Szerelem Titkai, A Szomorúság Titkai, A Magyarság Titkai, A Dicsőség Titkai, Az Élet-Halál Titkai)

1912 A menekülő Élet (Sors-versek ezek főképpen.)

1913 A Magunk szerelme (Móricz Zsigmondnak ajánlott kötet, vegyes verseket tartalmaz, egyébként is sok itt az ajánlás; néhány fontosabb mű: Elbocsátó szép üzenet, Valaki útravált belőlünk, A menekülő lovas, A csontvázak katedrálisában, Rohanunk a forradalomba.)

1914 Ki látott engem? (A szerepkényszerről, ÉNdefinícióról, ars poeticus összefüggésekről szól az első ciklus –pl. Hunn új legenda - ; a magyarság pusztulásáról a második – pl. Az Idő rostájában -; főképp a „kis női csukák”-ról a harmadik -; egyéniség és közösség kapcsolatairól a harmadik – pl. Üzenet egykori iskolámba -; az „Őszi, piros virágokról” – szerelemről a negyedik ciklus.)

-------------------------------

1918 A halottak élén (Háborúval kapcsolatos versek, Hatvany Lajos és Ady együtt válogatja.)

1923 Az utolsó Hajók (posztumusz kötet)

Nézzünk meg most néhány költeményt közelebbről az Új versek kötetből!

Góg és Magóg fia vagyok én… (az Új versek prológusa)

Héja-nász az avaron (Léda-vers)

A Hortobágy poétája (az ÉN-mítosz egyik figurája és mitikus tája)

A Tisza-parton (a MŰVÉSZnek és sivár környezetének ellentmondásai)

A magyar Ugaron (az elmaradottság, műveletlenség és a parlagon heverő tehetségek, az elmulasztott lehetőségek legfőbb szimbóluma a magyar Ugar)

Paul Verlaine álma (A daloló Páris – ciklusból)

Az én menyasszonyom (az újraértelmezett, szokatlan szerelmi attitűd verse)

Harc a Nagyúrral (az autonóm alkotó személyiség és a pénz szörnyetegének harca)

Új vizeken járok (ars poeticus programvers)

Vissza!