Bevallottan Jókai legkedvesebb regénye. Talán a komáromi helyszínek miatt, melyek Jókai gyermekkorát, illetve lakóhelyét idézik, és egyéb életrajzi (szerelmi) mozzanatok miatt. A regényrôl többen úgy nyilatkoznak, hogy erkölcsi és társadalmi; politikai és történelmi utópia (ezt Szörényi László mondja róla). A korabeli kapitalista viszonyok Jókait egyre jobban elrémítik, hôsei számára és talán a saját számára is keres vamilyen menekülést ebbôl a világból, ilyen utópikus csodavilág a Senki szigete, ahová nem érnek el a társadalmi- gazdasági törvények. (Romantikus elvágyódás-motívum.)
A Szent Borbála nevû hajó tulajdonosa és kapitánya gyanús hirtelenséggel menekülô titokzatos görög kereskedôt (Trikalisz Euthym) és annak madonna szépségû, alabástromarcú
lányát, a 13 éves Tímeát szállítja az Al-Duna örvényein, gyilkos zuhatagjain, alattomos zátonyain át. Lovak vontatják egy ideig a hajót, azután Tímár Mihály elvágja a köteleket, és a hajó lendületbôl, elszabadulva halad tovább.
Tímár Mihály fortélyosan megvesztegeti a parti ôrséget, és a huszonnégy evezôs török ágyúnaszád elôl egérutat nyernek.Teréza asszony lakik itt Noémivel, természetes szépségû lányával. Almira, a kutya megismeri a jó embert, még csak meg sem ugatja ôket. Betoppan azonban egy hívatlan vendég is, Krisztyán Tódor (még mindig a szereplôk bemutatása és a helyszínek bemutatása zajlik (expozíció). Teréza elmeséli életét. Lényege, hogy Krisztyán Tódor csaló apja miatt egy lelketlen üzletember, Brazovics Athanáz öngyilkosságba hajszolta az ô férjét. Akkor kerültek ide a szigetre, azóta itt élnek, és cserekereskedelmet folytatnak. (A Szent Borbála tulajdonosa egyébként Brazovics Athanáz.) A hajóra visszatérve Trikalisz felfedi a titkát. Ô Ali Csorbadzsi, a török szultán halálra és vagyonelkobzásra ítélt fôembere. Ráimert a szultán kémjére Krisztyán Tódorban, ezért mérget vett be. Félholtan is még rábízza a
Jókai Mór: Az arany ember 2. lányát és a kincseit Tímárra, és a titokzatos vörös félholdra hívja fel a figyelmét. (Misztikus SORS-motívum; gondolatritmus érvényesül általa.)
A Szent Borbála Komárom alatt a Dunán tôkére szaladt, és süllyedni kezdett. Tímár Mihály háromszor is alámerülve csak a lány életét és az ezer aranyat rejtô ládikát tudta megmenteni. (A török Brazovics Athanázra, távoli rokonára bízza Tímeát.)
A Brazovics -házban Zófia asszony, a szobalányból lett úrnô sikoltozva, Brazovics úr dörgô ordítással, lányuk, Athalie jeges megvetéssel fogadja a búzája elsüllyedése miatt szegény árvát, akit félig kisasszony, félig cseléd sorsra ítélnek. (Gyakori típus a Jókai-regényekben, pl. Edith A kôszívû ember fiaiban.)
Brazovics azt parancsolja Tímárnak, hogy árvereztesse el a vizes búzát, Athalie vôlegénye, Kacsuka (élelmezési) hadnagy pedig azt, hogy adja el az illetékesek megvesztegetésével a hadseregnek. Tímár megvette az árverésen a hajóterhet, és a vizes búzát kihordva észrevette a vörös félholdas zsákot. Azt felhasította, és kiderült, hogy hatalmas kincset rejt a zsák, ékszereket, rubintokat, zafírokat, aranyat, ezüstöt. Tímár nagy lelki vívódás után elteszi magának a kincset.
A hadszállításból gazdag emberként kerül ki, és hiába jelenti fel Brazovics, hogy vizes búzából sütetett kenyeret a hadseregnek, kiderül, hogy ô száraz búzát adott. Egyre többször derül ki, hogy üzletei becsületesek, ugyanakkor ellenfeleit fortélyosan kijátssza. Hatalmas pártfogókat szerez, birtokot vásárol az Al-Dunánál, nemességet kap a bécsi udvartól, Komáromban szép házat vesz... Csak a lelkiismeret gyötri állandóan.
Mindennap megfordul a Brazovics-házban, hogy vigyázzon a lassan nôvé cseperedô Tímeára, és látja, hogy milyen kegyetlenül "cudarul" bánnak vele. Nevetségessé teszik, maskarában járatják, Athalie elhiteti vele, hogy Kacsuka kapitány ôt fogja feleségül venni, az esküvô napján pedig kiderül, hogy Athalie a menyasszony.
Tímár Mihály kegyetlen bosszút áll a Brazovics-házon. A csôdbe sodorja ôket néhány ravasz üzleti fogással. Brazovics Athanáz épp az esküvô napján értesül róla, hogy mindenét elvesztette, és szörnyethal.
A vôlegény visszaküldi a jeggyûrût Athalie-nak. Levetinczy Timár Mihály pedig felajánlja szívét és vagyonát Tímeának. Az esküvô után derül ki, hogy Tímea mindenben kiszolgálja ôt, de nem szereti. (Továbbra is Kacsuka hadnagyot szereti.) Athalie és Zófi mama ott marad a házban mint "kedves rokon". Athalie a Szent György-kép mögül leskelôdik Tímea után, de az hûséges a férjéhez. ("Védördög")
Tímár Mihály végül nem bírja tovább, elmegy a szigetre, és ott ismét találkozik Teréza mamával, Noémivel, és az éppen érkezô Krisztyán Tódorral. Krisztyán azzal fenyegeti meg ôket, ha nem adják neki Noémit, és a sziget fáit, feljelenti ôket. Erre Tímár elôhúz egy 90 évre szólô bérleti szerzôdést, melyet a Sztambuli és a bécsi kormány egyaránt aláírt. Krisztyán átkozódva elrohan, és késôbb meg akarja gyilkolni Tímárt. Az "arany ember" állást ajánl neki nagy fizetéssel, és elküldi Brazíliába.
Ettôl fogva Tímár kettôs életet él. Tavasztól ôszig a szigeten forró szerelemben Noémival, ôsztôl tavaszig jeges házasságban, üzleti és nagyvilági sikerekben Tímeával.
Lassan azonban választásra kényszerül, meghal az elsô gyereke a szigeten, meghal Teréza mama is. Atahalie Tímea hûtlenségérôl tudósítja, és elbújtatja a Szent György-kép mögé, ahonnan azoban azt látja Tímár, hogy felesége halálig hû hozzá. Úgy rohan el hazulról, mint egy ámokfutó. Kiderül, hogy Krisztyán Tódor, akit brazíliai piacának vezetésével bízott meg, tönkretette az üzletet, és bár gályarabságra ítélték, megszökött onnan is.
Tímár végsô kétségbeesésében, ámokfutásában balatonfüredi házában köt ki. Itt elébe toppan, mint egy rémalak, Krisztyán Tódor. Tímár zsibbadtan tûri, hogy a fegyveres rabló tárcáját, ruháját, iratait, még óráját is elvegye, és szabadon távozzon. Ezután öngyilkos akar lenni, de a balatoni rianás szélén meglátja a rianásba fulladt Krisztyán Tódort, ezért úgy dönt, hogy megszünteti egyik életét, és csak a Senki szigetén él tovább, a társadalomtól elvonulva, mint egy remete. Athali mindenképpen bosszút akar állni Tímeán, ezért meg akarja gyilkolni a lányt, mikor az alszik. Tímea azonban fölébred, harcol az életéért, és segítségért kiált. Minden kiderül, Athalie-t életfogytig tartó fogságra ítélik.
Jókai Mór: Az arany ember 4. Márianosztrára viszik, azonban még elmondja Tímeának, hogy a Szent György szobor titkát, amirôl levélben tudósították Tímeát, csak Tímár Mihály ismerte, tehát Tímea volt férje él. Így Tímea nem lehet boldog Kacsuka hadnaggyal.
A regényíró saját gyerekkori élményeirôl és felnôttkori emlékeirôl szólván arról beszél, hogy a legendának, amirôl szólt, igazság-magva van. Hitelesíti a történetet.
A regény közlését A Hon címû napilap kezdte meg 1872. jan. 1-jén. Jókai két téletrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly állítja, hogy egy regénye sem készült el olyan gyorsan, mint ez. Balatonfüredi nyaralójában írta néhány hónap alatt.
A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát is feldolgozta Jókai (Az 1859-es francia-olasz-osztrák háború élelmezési botránya miatt több tiszt öngyilkosságba menekült.)
Noémi alakját az a szerelem ihlette, mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya, Lukanics Ottilia között szövôdött.
Komárom, Jókai szülôvárosa éppen a regény idején élte fénykorát. A másik fontos helyszínt, a Balatont a 60-as évek végén ismeri meg az író. (1871-ben Balatonfüreden építi fel villáját.)
A regény legfestôibb leírása, a VASKAPU, a képzelet szülötte. A történet valószínûleg az 1820-as, vagy az 1830-as években kezdôdik. A végkifejletig, Athalie gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. (Ezt mondja az elemzéskönyv, de a társadalmi-gazdasági viszonyok a hatvanas évekre utalnak. Így ellentmondásos az idômegjelölés.)
A regény fô szervezô elve két antik mítoszra vezethetô vissza. Midász király, a fríg fejedelem, azt kéri Dionûszosztól jutalmul, hogy minden változzék arannyá, amihez csak hozzáér.
A másik mítosz Polükratészt idézi, aki Kr. elôtt a VI. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el. (A témát Schiller Polycrates gyûrûje címmel feldolgozta balladának.) Polycrates megsokallja nagy
Jókai Mór: Az arany ember 5. szerencséjét, és legértékesebb gyûrûjét a tengerbe dobja, hogy az isteneket kiengesztelje. A gyûrû azonban egy kifogott hal gyomrából elôkerül. Polücrates ezért egyre jobban fél különleges szerencséjétôl.
Tímár Mihály bensô monológgal megjelenített vívódásai tagolják a történést. A kérdés számára, hogy jótevô-e, vagy tolvaj. A boldogság elôsegítôje, vagy a boldogság gyilkosa. A megoldhatatlan dilemmák az öngyilkosságig sodorják a fôhôst.
Az arany ember bölcseleti alapja az EMBER és a POLGÁR ellentéte. Ugyanaz a probléma ez, mint a természet és a civilizávió ellentmondása. Emberként a természet részei lehetünk, polgárként a civilizációé. A kettô kizárja egymást. A polgári világban a pénz a legfôbb érték. A társadalom megosztottságát a vallási sokféleség is erôsíti. (Noémi mohamedán, Brazovicsék katolikusok, Timár protestáns, Timéa muzulmán eredetileg. )
A haszonelvûség világával szemben megteremti Timár az eszményi életformát a Senki szigetén. Itt deista-pantheista felfogásban bízzák rá magukat az emberek a Gondviselôre. Nincs tételes vallás. Az idillt a FEGYVEREK és a PÉNZ KIIKTATÁSA biztosítja. (Cserekereskedelem.)
Timár a Senki szigetén Timéa és üzleti ügyei után vágyakozik, Komáromban Noémi és a természet vonzza. (Boldog volt itthon, és szerette volna tudni, mi történt otthon.
A figurákat állandó jelzôk kísérik: Timéa alabástrom szobor. A sorsszerûséget a VÖRÖS FÉLHOLD motívuma, mint gondolatritmus kíséri.
A legbravúrosabb leírások a Senki szigetének festményszerû rajzai és a Balaton dinamikus képe.Ami gyengíti a regényt, az Athalie kisség erôszakolt (funkciótlan) gonoszsága, bosszúhadjárata, és Krisztyán Tódor gonosztevôi "filozófiája". A kétszer bemutatott fehér cica sem teszi feszesebbé a szerkezetet.
A regény , bár típusokat is ábrázol (fôleg Brazovics Athanáz és Kacsuka hadnagy telitalálat), leginkább különleges alakokat mutat be különleges környezetben (romantikus mû).
A mû a Jókai-korabeli világ boldogság-vágyáról és boldogtalanságáról szól. (Tépettség és elvágyódás; társadalomkritika.) A pénz, a haszonelvû világ nem teszi lehetôvé, hogy az adott civilizációs viszonyok között természetesen emberi és boldog lehessen valaki. A másik mondanivaló-réteg Jókai személyes élménye: a szerelem titokzatos misztérium, ellentmondásos és kiszámíthatatlan. Ez önélatrajzi mozzanatokra is utal.