(elemzési
vázlat)
I.
Motívumelőzmények
II.
A fontosabb szimbólumok
(kulcsszavak) felsorolása és értelmezési lehetőségei
III.
A szoros értelemben vett
elemzési vázlat
1.
Ady a Budapesti Napló
szerkesztőségében írta 1905 decemberében a Bilek. c. cikkét. Ennek egy részletét
közöljük itt: „Góg és Magóg népét érckapukkal zárták el, de Góg és Magóg
legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti. Ennek leszelik
a karját, hogy a pokol kapuit ne is döngethesse.”
2.
A „Pusztaszer átka”
kifejezés már megjelent az Ismeretlen Korvin-kódex margójára c. írásában
is.
3.
A „Mit sem remélve, mit sem
várva” motívum 1900-ban, a Még egyszer c. kötet címadó költeményében is
megjelent.
II. A fontosabb szimbólumok
(kulcsszavak) felsorolása és értelmezési
lehetőségei
1. Góg és
Magóg
a)
Nagy Sándor idejében volt
egy nép, amelyet nem lehetett másképp legyőzni, csak úgy, hogy csellel egy
völgykatlanba csalták, majd a katlan kijáratait érckapukkal zárták le. Vezéreik
Góg és Magóg voltak.
b) Góg és Magóg mondai
(bibliai) nevek. Góg Izrael ellenségeinek a fejedelme. Magóggal együtt az
Istenellenes hatalmak jelképe. Isten mindkettőjüket össze fogja törni a világ
végén. (Mózes I.; Ezékiel; Apokalipszis)
c)
Anonymus szerint Jáfet
fiáról, Magógról nevezték el a magyar népet. (Magóg óriás volt.) (Gesta
Hungarorum)
2. Kárpátok, Verecke híres
útja
a)
A magyarok hazáját védő
hegység, keresztül kellett jönniük a honfoglalóknak ezen a
hegyen.
b) „Verecke” hozzátartozik a
szimbólumhoz, az a szoros, amelyet át kellett lépniük a
honfoglalóknak.
3. „Ősmagyar” idők és dalok –
„új idők új dalai”; Dévény
a)
Az ősmagyarok pogány dalai
közül leginkább ünnepi dalokról (regölésekről) tudunk (azok maradtak fenn), ezek
pogány rítusokhoz kötődnek, vagy harcokhoz, esetleg egyéb szertartásokhoz, pl.
esküvőkhöz, évszakok váltásához, betegségek elűzéséhez,
stb.
b) Az új idők új dalai Ady
szerint kettős értéket képviselnek: részben a legősibb emlékeinkhez
(identitásunk eredetéhez) való visszatérést, részben jövőbe tekintést.
Szembeszállást mindenféle közepes divattal és hazafias szólammal, konkrét
esetben a népnemzeti irodalommal.
c)
Az „új dalok” paradox
honfoglalást képviselnek. Nem Keletről jön a dalnok, hanem Nyugatról, Dévény
felől. Ez tehát egy új, kulturális honfoglalás.
4. A
„Vazul”-história
a)
A történelmi legenda szerint
Szt. Imre halála után István (de főképpen Gizella) megpróbálta biztosítani, hogy
ne Koppány rokonai legyenek az uralkodók, ezért István üzent Vazul gyerekeinek,
hogy hagyják el az országot (-- ők el is mentek, de később visszahívták őket),
magát Vazult pedig megvakíttatták, és fülébe forró ólmot öntetettek, hogy
alkalmatlanná tegyék az uralkodásra. Vazul halála után Gizella jelöltje és
rokona, Doszpot Péter lett rövid ideig az uralkodó. Érdekes összefüggés, hogy
később az összes Árpád-házi király mind Vazul leszármazottja. Vazul tehát a
történelmi tények szerint a RÉGInek, a képviselője.
b) Ady másképp kezeli a
legendát, arra használja, hogy a „MÁS”-ságot képviselő, „ÚJ”-at hozó, a kor
szokásaitól eltérő magyarságtudatú alkotó küzdelmének jelképévé teszi Vazul
szenvedéseit. Arról van szó, hogy a lírai hős akkor is kitart eszméi mellett, ha
úgy cselekszenek vele, mint Vazullal. Az átértelmezés hősi dalnokká is teszi
„Vazult”, aki nem a régit, hanem éppen az újat képviseli.
5.
„száll új szárnyakon a
dal”
a)
A legkézenfekvőbb
értelmezési lehetőség a francia szimbolizmusból adódik. Baudelaire Az albatrosz
c. költeményében a matrózok az „ég hercegét”, egy csodálatos madarat
megsebesítenek, és a hajó padlójára letéve szórakoznak a kínlódásán. A madár
ugyanis, amelyik gyönyörűen repült, lépni sem tud hatalmas
szárnyaitól.
b) „A költő is ilyen, e légi
herceg párja, kinek tréfa a nyíl, s a vihar dühe szép, de itt lenn bús rab ő,
csak vad hahota várja, s megbotlik óriás két szárnyában, ha lép.” (Baudelaire: Az albatrosz – utolsó
szakasz)
c)
Így függ össze Adynál is az
égi, ünnepi (költői, vágy-) világ a földi, hétköznapi (profán, valóságos)
világgal.
6.
Pusztaszer
a)
Ópusztaszerre történik itt
utalás. Érdekes módon nem pozitív kicsengésű annak a helységnek a neve, ahol az
első magyar országgyűlés volt.
b) Adynál nyilvánvalóan az
elvetendő, újat befogadni képtelen konzervativizmus szimbóluma lett. Valamilyen
RÉGI magyarságtudat jelképe, mellyel „Góg és Magóg fia”, az „új, az énekes
Vazul” konfliktusban áll. Pusztaszer átka nagyon erős, a lázadó, újat akaró
magyaroknak nem sok esélyük van „vele” szemben.
7.
További kulcsszavak: hiába; mégis; új; dal;
1.
A költemény az 1906-ban
kiadott Új versek cím nélküli prológusa (előhang)
2.
A történelmi háttér: a
magyar gazdaság, társadalom és kultúra elmaradott, félfeudális állapota. A
változás kívánása és lehetetlensége nyomja rá bélyegét minden újat akaró
szándékra. Jellemző a hazafias szólamok pufogtatása, irodalmunkban az elavult
magyarkodás és a provinciális (szűklátókörű), nép-nemzeti
szemléletmód.
3.
Ady egyéni sorsában fontos
mozzanat Léda megjelenése, és a párizsi utak. Látókörtágulást eredményeztek. Ady
európai művésszé válhatott, és megtanulhatta a francia szimbolizmus
fogásait.
4.
A költemény –
szerepvállalás; intellektuális lázadás; egy új hazaszeretet szemléletmódja a
régivel szemben.
5.
Jól definiálható
szimbólumrendszer adja a befogadónak a konkrét-egyedi érzéki benyomásokat és a
súlyos absztrakciókat egyszerre.
6.
A képek szorosan kötődnek a
magyar történelemhez, de azonnal át is értelmezik az arról való
tudásunkat.
7.
A lírai én azonosulásai: Góg
és Magóg fia, honfoglaló, lázadó dalnok, újító, új, énekes Vazul,
„én”.
8.
A lírai énnel szembenálló
„te” és „ti” képzetei: kapu, fal, síró-rívó magyarok, kínzó hóhérok, a „régi”
képviselői, Pusztaszer, konzervatív magyarságtudat.
9.
Király István szerint „A
magyar Ugar ellen törő érzelmi forradalom a művészet nevében vette kezdetét.”
„Az én és a ti konfliktusa a dal és Pusztaszer konfliktusává
absztrahálódik.”
10.
A költemény feltűnő
szerkezeti-formai jellemzői:
-
a kettős és hármas
motívumkapcsolatok: Góg és Magóg; kaput, falat; „szabad-e Dévénynél betörnöm”;
„sírva, kínban, mit se várva”; „mégis győztes, mégis új, és
magyar”;
-
a többször ismételt és
ritmikailag is hangsúlyozott szavak: én, mégis, új, dal;
-
expresszív állítmányok
(igék) és szókapcsolatok: hiába döngetek; ősmagyar dal rivall; Dévénynél
betörnöm; új időknek új dalai; öntsetek; legyek; tiporjatok; száll; elátkozza
százszor Pusztaszer…
-
a különleges (szimbolikus és
szecessziós) szószerkezetek miatt minden szó sokkal többet jelent
önmagánál;
-
belső rímek vezetik az
olvasó figyelmét az összefüggésekre: döngetek-tőletek; Verecke-Fülembe;
ősmagyar-dal rivall; sírva-kínban;
-
hangszimbolika és egyéb
hanghatások, pl. alliterációk: mégis megkérdtem; fülembe forró; t, p, k és r
hangok (Tiporjatok reám durván, gazul); az utolsó sorok sziszegői á és é
hangokkal együtt: „Mégiscsak száll új szárnyakon a
dal, s ha elátkozza százszor
Pusztaszer, mégis győztes,
mégis új, és …”
-
a költemény a szokásos
Ady-féle ritmus és rímtechnikát mutatja: zökkentett (hangsúlyokkal tűzdelt)
jambusok és félrím (x a x a );
-
egy versszak egy
mondat.
Szakaszonként a lírai hős
cselekvésképzeteit a következő összefüggések jellemzik:
1.
a tehetetlenség, de le nem
győzöttség aktivitása;
2.
az új honfoglalás
lehetőségei;
3.
a lázadó, újat akaró
szerepének vállalása (sőt követelése);
4.
az egyén a dalban, a
művészetben talál menedéket és fegyvert a lázadásához.