(elemzési
vázlat)
A vázlat szerkezeti
egységei:
I.
Információk külső
forrásokból
II.
A költemény értelmezési
lehetőségei a cím asszociációs köreinek és a költemény szimbolikus
kulcsszavainak segítségével (műközpontúság)
III.
A szűkebb értelemben vett
elemzési vázlat (kötet, ciklus, keletkezési időpont, műfaj, szerkezet, forma,
stílus…)
I.
(Vezér Erzsébettől, Király
Istvántól, Földessy Gyulától…)
„A
gondolkodástól irtózó szűk, magyar agyak ölik meg a merészet álmodó modern
magyarok álmait.” (Vezér E.)
Ady: „A nagy nációkat naggyá
az álom tette. (Freud!! W. I.) Éber és józan a kutya is tud lenni. Az embert, a
társadalmat, a nemzetet, az emberiséget az álom hajtja
előre.”
„Ady szemléletében Művész
volt minden olyan ember, aki a szenzibilitás jegyében élte életét. A gazdag,
sokszínű egyéniséget jelentette a szó. A kivételes embert. A lélek-előkelőt.”
„Ez az embereszmény fogalmazódott meg a korszak egyik legszebb szerepdalában, A
Hortobágy poétája c. költeményben.”
„A
külsőből csak a szem, a lélek tükre látszott, egyébként csupa pszichikai
mozzanatok, érzések tartoztak hozzá, a lelke, a szíve tűnt
fel.”
„A
messzire nézők szép, komoly bánata megkülönböztette a környezetétől. A vágyak
embere, a szépség embere: igazi Művész volt.”
„Aki a mesék világára
termett: a közönségességbe kényszerült belé.”
Ez
„egyén és közösség ellentéte is.”
(Asszociációként Baudelaire
Az albatrosz c.versét hozhatjuk fel.W.I.)
„A
művész finomságát, szenzibilitását kellett egyesíteni itt a nemet mondó, kemény,
népi színezetű, káromkodó daccal.”
„Megszületett a Művész-típus
magyar változata, az európai magyar, a nyugatos művész.”
(Az
idézetek Király Istvántól valók.)
Földessy Gyula azt írja Ady
minden titkai című könyvében, hogy egy lengyel költő, Jan Kasprovic az Ady-vershez nagyon
hasonlító költeményt írt. Szabó
Lőrinc: Örök barátaink c. fordításkötetében megtalálható ez a
szöveg:
„Csordát őrzött és járta a
határt,
üldögélt a patak fűzfái
mellett,
és
hallgatta, a habok hogy zizegnek,
és
hallgatta a lombok moraját.
Egyszer elindult. Vett egy
hegedűt,
s
ha játszott, társai, a szomorú
és
hallgatag pásztorok, iszonyú
táncba és ivásba kezdtek
mindenütt.
Hogy mennyit ért? A városban
nagy úr
lett volna tán, művész, az
ifjúság
körülrajongott hőse, szent s
örök…
De
itt minden elsorvad szótlanul.
Játszott, aztán leitta
magát,
s
rongyokban halt meg
egy sövény
mögött.”
(Jan Kasprovic)
Asszociálhatunk még:
Mikszáth Kálmán: Lapaj a híres dudás c. novellájára.
II.
A költemény értelmezési
lehetőségei a cím asszociációs köreinek és a költemény szimbolikus
kulcsszavainak segítségével (műközpontúság)
A cím asszociációs
körei:
1.
Hortobágy
2.
Poéta
3.
Egymásra hatásuk a vers
szerkezetében
1.
A Hortobágyról:
a) Longosz: Daphnisz és Cloé
(ott szelíd nyájról van szó, itt csordáról).
b) Csokonai-vers: Jövendölés az
első oskoláról a Somogyban.
c) Petőfi költeményeiben még az
otthonosság, a szabadság jelképe a Hortobágy és az Alföld.
d) Mikszáth Kálmán: Lapaj a
híres dudás c. novellájában Lapaj természetes őstehetség, körülményei azonban
embertelenek, mert az emberlakta területtől távol él.
e) Móricz Sárarany c.
regényében a megművelésre váró föld…
f)
Ady-versek: A magyar Ugaron;
Korán jöttem ide; A lelkek temetője; El a faluból; A Tisza-parton; A téli
Magyarország; Mag hó alatt…
2.
A poéta szó asszociációs körei és értelmezése
a)
Az „ars poetica” kifejezés
Horatius híres tanító költeményében szerepel. Azóta a képzett, kulturált,
érzékeny és tudatos művész jelképe.
b)
A nyugati értelemben vett
költő jelképes alakja Tasso. (Goethe Tasso c. drámájának és Liszt Ferenc
szimfonikus költeményének főszereplője.)
c)
Csokonai drámájának alcíme:
„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon”
d)
Ady-versekben a poéta:
„énekes Vazul”; „új idők új dalainak” énekese; „a jövendő fehére”; „magyar
Messiás”; „elvadult tájon gázoló vándor”; „eltévedt
lovas”…
e)
A poéta tehát nem egyszerűen
költő, hanem különösen érzékeny, szenzibilis, (nyugat-)európai értelemben vett,
felelősséget vállaló autonóm személyiség. Inkább a várost képviseli, mint a
falut, inkább az európai, mint a provinciális értékeket, inkább a jövőt, mint a
jelent, inkább az (ön)kritikát, mint a dicsekvő
szólamokat…
3.Egymásra hatásuk a vers
szerkezetében
a)
A Hortobágy poétája c. arsz
poétikus dal szimbólum értékű kulcsszavai közül tehát a Hortobágy és a
poéta a két legfontosabb.
b)
Egyenként értelmezendő
szimbolikus kifejezések csoportosítva; a POÉTÁHOZ:
o
kunfajta, nagy szemű legény,
o
méla vágy,
o
nekivágott,
o
alkonyatok,
o
délibábok,
o
lelkét,
o
„virág nőtt a szivében”
o
„Ezerszer gondolt
csodaszépet,
o
halál,
o
bor,
o
nő,
o
szent dalnok,
o
nóta
a
HORTOBÁGYHOZ:
o
csorda
o
„híres, magyar
Hortobágy”
o
alkonyatok,
o
délibábok,
o
csorda-népek
o
lelegelték,
o
piszkos
(társak),
o
gatyás (társak),
o
bamba
(társak),
o
eltemette a
nótát,
o
káromkodott,
o
fütyörészett.
Értelmezési lehetőségek a
fentiek nyomán:
a)
A gondolatmenet lényege a
jellemzés és önjellemzés (korrajz és a poéta
karakterrajza).
b)
„Szerepjáték” sajátos
Ady-féle szimbólumrendszer segítségével (a poéta-szerep bemutatása az adott kor
magyar világával együtt).
c)
A világ- és a magyar
irodalom Művész-típusainak képzetköre.
d)
A magyar „Ugar” és a lírai
hős drámai küzdelmének egy újabb vízióváltozata ez a
költemény.
e)
„Mese” az álmodozó,
tehetséges magyar (legkisebb) fiúról, aki „elindult szerencsét próbálni”, de
abban a világban, amiben ezt tette, nem lehetett szerencséje. Így a vágyvilágnak
és a profán valóságnak az ütközése tragikus a hős
szempontjából.
III.
A szűkebb értelemben vett
elemzési vázlat (kötet, ciklus, keletkezési időpont, műfaj, szerkezet, forma,
stílus…)
1.
Az Új versek kötet
(1906) A magyar Ugaron ciklus első
helyre szerkesztett költeménye. (Egyéb versek a ciklusból: Korán jöttem ide, A
lelkek temetője, A Tisza-parton, Lelkek a pányván, A magyar
Ugaron.)
2.
A műfaj: ars poeticus,
elégikus dal.
3.
A szerkezet meghatározó
elemei a cím kulcsszavai: Hortobágy—poéta.
4.
A miniatűrepikai szelet
„drámaiságot” rejt. A tehetséges (magyar) MŰVÉSZ kilátástalan küzdelmét mutatja
a gondolatmenet -- elmaradott, érzéketlen, durva és tudatlan
környezetével.
5.
A formavilág feltűnőbb
elemei:
a)
„Ady-dallamok”, pl.
„vagy fütyörészett” - uu - -
b)
Zökkentett (trochaizált,
daktilizált vagy anapesztizált jambusok, pl. „és
nekivágott”;
c)
A sorok szótagszámai
aszimmetriát és beszédszerűséget idéznek elő (mintha szabadon mesélne a
„mesélő”);
d)
A félrímek (x a x a) is a
beszédszerűséget erősítik, ugyanakkor emlékeztetnek a chevy chase strófára.
(N.B. ebben a strófaszerkezetben íródott a Szózat és A walesi
bárdok.);
e)
A belső rímek jelzéseket
„küldenek az olvasónak a kulcsszavak egymásra vonatkoztatásához:
kunfajta-kínzottja; nekivágott-délibábok;
borra-volna;
f) Az alliterációk akusztika és
érzelmi nyomatéktöbblettel szolgálnak: „minden más (táján a
világnak)”.
g) A stílus szecessziós,
szimbolista (sajátosan adys), az előadásmód az élőbeszédhez közelít, némileg
patetikus. A szavak szokatlan kapcsolatai miatt sok helyütt felerősödik az
expresszivitás, pl. „ha virág nőtt a szivében, a csorda-népek
lelegelték”.