(vázlat a 7. évfolyam számára, és a "mese" összefoglalása)
Jókai Mór 1825-ben született Révkomáromban, és 1904-ben halt meg Budapesten.
Apja Jókay József ügyvéd, anyja Pulay Mária. Testvérei -- Károly és Eszter --idősebbek nála.
Az "y"-t Petőfi hatására hagyja el 1848. március 15.után.
1831-től a komáromi elemi iskolába jár, csodagyereknek tartják.
1837 októberében meghal édesapja. (Belebetegszik a kisfiú, majdnem meghal. Gyógyulása után a gyámja irányítja a tanulását.)
Jókai megtanul angolul, olaszul és franciául. Latinul is természetesen.
Megszokta a korai kelést és az egész napi kemény szellemi munkát.
1841 és 44 között előbb Pápán (itt ismerkedik meg Petőfivel) majd Kecskeméten
1843-ban kecskeméti diák, amikor egy drámát küld az M T A pályázatára, és dicséretet kap.
1844 júliusában befejezi tanulmányait.
1845-ben Pesten joggyakorlat
(közben irodalmi sikerek).
1846-ban ügyvédi vizsga.
Lelkes tagja a Tízek Társaságának.
Első regénye a Hétköznapok -- 1846. (Itt még Jókay Mór !)
1847-től az Életképek c. irod. folyóirat szerkesztője.
1848. márc. 15-én ő fogalmazta és olvasta fel a 12 pontot.
Este a Nemzeti Színházban ismerkedett meg a nála nyolc évvel idősebb színésznővel, Laborfalvy Rózával,
Laborfalvy Róza 1886-ban halt meg, addig nyugodt körülményeket biztosított az íráshoz Jókainak.
Jókai a szabadságharc alatt mindenütt követte a kormányt, és írásaival támogatta.
A bukás után bujdosnia kellett. (Felesége Tardonán, egy borsodi kis faluban talált számára menedéket,
1849 végén Jókai visszatérhetett Pestre.
1850-ben Jókayné visszafogadja a fiát.
Jókai ekkor a műveit Sajó álnév alatt közli: Forradalmi és csataképek;
Egy bujdosó naplója
Újságíróként is dolgozott: Üstökös, A Hon (1863-ban alapítja ezt a lapot), Nemzet
1861 és 1896 között parlamenti képviselő. (1867 után a függetlenségi párt, 1875-től a szabadelvű párt képviselője)
Akkor torpant meg íráskedve, amikor a felesége meghalt -- 1896-ban.
1894-ben fényesen ünneplik 50. évi írói jubileumát (1844-ben kezdődtek írói sikerei)
1899-ben, 74 évesen megnősül -- Nagy Bellát veszi el.
Az egész ország mocskolja.
1804. május 5-én meghalt.
Jókai Mór jelentősége:
1. A 19. század legnagyobb romantikus magyar írója. Témáit a magyar és a világtörténelemből, krónikákból, legendákból, anekdotákból, a korabeli sajtó által közölt eseményekből, illetve saját utazási és olvasmány-élményeiből meríti.
2. Érdekfeszítő, fantáziadús regényei "megteremtik" a magyar olvasóközönséget. Jókai "a nagy mesemondó".
3.Stílusa gördülékeny, humora széles skálájú: néha könnyes, néha gúnyos-ironikus, máskor szatirikus. Szókincse a legnagyobb a XIX. századi magyar írók közül; munkáiba beépíti a nyelvújítás szavait is.
("Ahol fény csillan a papíron, ott van Jókai" -- írja később Móricz Zsigmond.)
4.Emlékezteti és vigasztalja nemzetét a szabadságharc bukása után. Meseszövése krónikás és legendateremtő egyszerre. Történeteiben sok a váratlan fordulat.
5.Ideális nemzetet, ideális hősöket képzel el. (Eszményít.) Kritikája megvetéssel sújtja az emberi gonoszságot, hazugságot és jellemtelenséget.
6. Műveiben a romantikával együtt a naiv realizmus törvényei uralkodnak: a jók győznek, a gonoszok megbűnhődnek. Kedveli a szélsőségeket.
7. Novelláinak és regényeinek szerkezetét legtöbbször az anekdotikusság határozza meg. (Előkészítés, kibontás, csattanószerű befejezés.) Másik összetevő az életkép és a tabló.
8. Stílusát, meseformálását és figurateremtését a legnagyobb írók közül Mikszáth Kálmán, később Móricz Zsigmond utánozza és fejleszti tovább.
9. Jókai mindazt a kérdést felteszi, ami a XIX. századi magyar és európai embert érdekli --kortársai között képzeletben a legmesszebb merészkedik térben és időben (mind a múltba, mind a jövőbe).
10. Néhány fontosabb műve időrendben: (az Akadémiai Kislexikon adatai!)
1846 Hétköznapok
1853 Egy magyar nábob
1854 Kárpáthy Zoltán
1862 Az új földesúr (a Bach-korszakról)
1869 (a tankönyv 1868-at ír) A kőszívű ember fiai
1870 Fekete gyémántok
1872 És mégis mozog a föld
1872 Az arany ember
1879 Rab Ráby
1893 Sárga rózsa
A regényelemzés szempontjai:
1. A mű jelentősége az európai és a magyar irodalomban.
2. A mű jelentősége az író életművében.
3. A regény témája (témái).
4. A cselekményvezetés (a mű szerkezete: cselekményszálak epizódok, idő, tér: HELYSZÍNEK, szereplők -- expozíció, bonyodalom, tetőpont(ok), megoldás(ok)
5. A szereplők csoportosítása (jellemek -- jellemzési módok, "beszélő nevek", motivációk, teleológiák)
6. A stílus (korstílus, egyéni stílus --- esztétikai minőségek: drámaiság, líraiság)
7. Mondandó(k) -- világkép, életfilozófia, motívumok, konfliktusok, katarzis lehetősége
8. Metaforikusság, jelképek, szimbólumok, egyéb jelentésbeli áthallások, áttételek.
9. A befogadó (olvasó) egyéni meglátásai, viszonya az adott mű által képviselt értékekhez, erkölcsi nézőpontokhoz...
10. Egyéb.
A kőszívű ember fiai
(maga a "mese")
I. Hatvan perc!
II. A temetési ima
III. Tallérossy Zebulon
IV. Két jó barát (Ramiroff Leonin és Baradlay Ödön) (+ a farkaskaland)
V. A másik kettő (Richárd és Jenő)
VI. Mindenféle emberek (Plankenhorsték házában Bécsben)
VII. A bakfis (Liedenwall Edit)
VIII. A zsibárus (akitől a kardot veszi -- Salamon boltja a Porcelán utcában Nro3)
IX. Női bosszú (Szalmás Mihályné, Lánghy Aranka és Baradlayné)
X. Az aláhúzott sorok (Ödön hazajön.)
XI. A kézfogó napja (Baradlayné kézfogója lenne Rideghváryval, de Arankáé és Ödöné lesz helyette: a vérpad felé vezető úton.)
XII. Az első lépcső "ama" magaslathoz (a fehér tollasok és a fekete tollasok pártvitái és összecsapásai; Ödön elfoglalja a főispáni széket.)
XIII. Tavaszi napok (1848 márc. közepe Bécsben, Plankenhorstéknál Jenő és szerelme, Alphonsine)
XIV. Az érem másik oldala (a bécsi utcákon Richárd és Jenő, az apácáknál Edit)
XV. Akik igazán szeretnek (Edit és Baradlayné figyelmezteti Richárdot -- a félbemaradt párbaj Palvicz Ottóval)
XVI. A vérveres alkony (a levert bécsi forradalom, Goldner Frigyes halála, Plankenhorsték árulása)
XVII. Az a harmadik (Jenőt is hazaviszi az édesanyja)
XVIII. Elöl víz, hátul tűz (a menekülő huszárcsapat Magyarországra ér)
(((az első kötet vége)))
XIX. Egy nemzeti hadsereg (krónika és legenda)
XX. A szalmakomisszárius (Tallérossy Zebulon mint alkormánybiztos és nemzetőri őrnagy)
XXI. Az első tandíj (a kassai vereség -- Ödön és Richárd találkozása a csatatéren)
XXII. A betyár (Boksa Gergő gulyaszerzése)
XXIII. A Királyerdőben (a magyarok nagy győzelme, Palvicz és Richárd párbaja, Pál úr feláldozza magát Richárdért)
XXIV. A haldokló ellenfél hagyatéka (Palvicz titka)
XXV. Napfény és holdfény (Baradlay Jenő és Aranka (Ödön családja otthon)
XXVI. Sötétség (Alphonsine bosszút esküszik Edit előtt Palvicz megölőjére)
XXVII. Mindenváró Ádám (Zebulon komája ; Zebulon menekül-- Szalmás is ott van)
XXVIII. Sorsát senki sem kerülheti el (Zebulon megmenekül)
XXIX. Egy magános lovag (Richárd az első magyar katona a visszafoglalt Pesten)
XXX. Párharc mennykövekkel (Buda ostroma -- az áruló Szalmás halála)
XXXI. Zenit (Ödön és Richárd "párbaja" -- a győzelem)
XXXII. Az eldobott lélek (Palvicz fia, Károlyka)
XXXIII. Ephialtes (Ő adta el Hellászt Xerxésznek -- Rideghváryról van szó -- Zebulon ismét az ő "csapatában")
XXXIV. Perhelia (napkitörés)-- az orosz hadsereg, amint rázúdul Magyarországra
XXXV. Régi jó barátok (Ödön --Ramiroff Leonin -- és a mohilevi pusztai imsik az őr, akit nem hagyott annak idején a farkasoknak megenni Ödön.)
XXXVI. Nadír (Boksa Gergő segít Ödönnek a menekülésben -- Ödön otthon.)
XXXVII. A nem mutatott levél (a névtévesztés)
XXXVIII. Egy ember, akit még eddig nem ismertünk (Jenő a bíróságon)
XXXIX. A túlvilágról (Jenő levelei és ingje)
XL. A kőszívű ember előtt
XLI. A börtön távírdája (Richárd a börtönben)
XLII. Az első tőrdöfés (Alphonsine diadala -- Ezt már megöltem -- azt hiszi, hogy Ödön az, aki meghalt)
XLIII. A fejgörcsök napján (Haynau mindenkinek megkegyelmez az utolsó éjszakán Alphonsine látogatása nyomán)
XLIV. A tőr hegye letörve (Richárd megszabadulása)
XLV. A kőszívű ember felel (Richárd levele: "Anyám. Szabad vagyok! Richárd."
XLVI. A kérő (Richárd és Edit)
XLVII. Comedy of errors (R. és Edit esküvője)
XLVIII. A szenvedések kulcsa (Edit hozománya -- a végrendelet feltétele az volt, ha Edit előbb férjhez megy, az egész örökség az övé legyen)
XLVIIII. Húsz év múlva (a Palvicz fiával történtek és Alphonsine tönkremenetele)
L.Végszó0