Címke: Móricz Zsigmond 1879-1942 Tiszacsécsén
született (Szatmár megyében, a családi hagyományok
szerint Péter-Pál napján, június 29-én,
a hivatalos keresztlevél szerint július 2-án). 1942
szeptember 4-én hal meg egy budapesti kórházban.
Fontosabb tevékenysége: megújítja a magyar
regényt és a novellát. Szerkeszti elôbb Babitscsal
együtt a Nyugatot (1929-tôl 33-ig), Szabó Páltól
átveszi a Kelet Népe szerkesztését 1939-ben.
Az új jelszó: "Hagyd a politikát, építkezz
!" Népi írókat gyûjt maga köré,
Darvas Józsefet, Illyés Gyulát, Erdei Ferencet, az
erdélyi Nagy Istvánt, Szabó Pált. Ady haláláig
töretlen a két mûvészóriás barátsága
(Móriczé és Adyé).
Mûvészetének újszerûsége
témaválasztásában, a problémaérzékenység
irányultságában (szociális érzékenység),
ábrázolásmódjában és strílusában
egyaránt keresendô.
Témája elsôsorban a magyar "úri világ"
és a paraszt. Belülrôl láttatja a falu és
a kisváros világát. Ô fedezte fel, hogy mennyire
élesen elválnak az egyes falusi rétegek egymástól.
A paraszt nála az ôserô szimbóluma. Az úri
világot "kettôs tudattal" ábrázolja-- elfogadja,
de gyengéit is feltárja. A dzsentrivel nem könyörületes,
leszámol vele végképp (Rokonok 1912).
Stílusában, ábrázolási módjában
Jókaihoz ("Ahol fény csillan a papíron, ott
van Jókai" -- mondja) és Mikszáthhoz kötôdik:
Jókai anekdotizmusához és fordulatos meseszövéséhez,
Mikszáth anekdotizmusához, szatirikus hajlamához és
realisztikus ábrázolásmódjához kapcsolódik.
Az eszményítéssel szemben a REALISTA TÉNYFELTÁRÁST
mélyíti el. A naturalizmus tényfeltáró
módszerét minden jelentôs mûvében alkalmazza,
de azon túllépve mesterien tipizál. Pl. a külsô
és bensô (tudati) folyamatokat egyszerre képes vizsgálni.
Az impresszionizmus és az expresszionizmus vívmányait
egyaránt alkalmazza. Legjobb mûveiben a líraiság
és/vagy a drámaiság nagyon felerôsödik
a mû alapmûneme (epika) mellett. Novellái gyakran az
eseményeket sûrítô epikus drámák.
Zárt kompozíciójú alkotások.
Stílusában legérdekesebbek a párbeszédek.
Mindig a témát és a jellemet követi, illetve
azt erôsíti a szókincs és a szövegformálás.
Az Erdély-trilógiában pl. archaizálva kelti
életre a kort (couleur local), A boldog ember-ben pedig a paraszti
beszédet és gondolkodást imitálja tökéletesen.
Móricz hôsei mindig különleges egyéniségek
(tipikusak, de van valami igen egyéni, az átlagtól
eltérô vonás a jellemükben),mély érzelmûek,
nagyratörô vágyak jellemzik ôket. Legfôbb
konfliktusaik azért keletkeznek, mert e nagyratörô vágyaknak
a környezet nem felel meg. ("A gaz lehúz, altat, befed..."
-- Ady !) Nem csupán a környezet a hibás. Mindig
belejátszik az egyéni emberi hiba is a boldogtalanságba.
Ady a magyar Ugar költôje, Móricz a magyar Ugar írója.
1908-ban a Nyugatban megjelent novellája, a Hét krajcár
után
Ady így köszönti Levél-féle Móricz
Zsigmondhoz c. versében:
"Rózsfa-vonóval mélyzengésû húrhoz
Sûrlódjon ez írás Móricz Zsigmond
Úrhoz..."
Adassék e levél Móricz Zsigmond Úrnak,
Kit most érdemelten, szépen koszorúznak.
Koszorút nem viszek, írás megy helyette,
De ott leszek mégis, míg élek, mellette..."
Mûvészetének egy lehetséges szakaszolása:
I. szakasz 1908-1920-ig
Mûvek: Hét krajcár 1908
Sárarany 1911
Az Isten háta mögött 1911
Leányfalun házat vásárol a család.
A galamb papné 1912
Kerek Ferkó 1913 (vonzó dzsentri-figura)
Utazás Velencébe, Veronába, a Garda-tó
mellé (Babitscsal is találkozik.)
Nem élhetek muzsikaszó nélkül 1914 (kisregény)
Fronttudósítások, majd háborús
novellák 1914-1918-ig
Szegény emberek 1916
A fáklya 1917 (A vidéki értelmiség útvesztése,
"árulása" -- Matolcsy Miklós Fábiánfalván.)
A Vörösmarty Akadémia szervezôje, majd alelnöke,
ugyanakkor a Népszava egyik szerkesztôje 1918
1919 januárjában az elit Kisfaludy Társaság tagja lesz. Nyilvánosságra hozza a köztársaság földosztási elképzelését: A földtörvény kis kátéja.
A KOMMÜN kedvelt írója. Ôszinte lelkesedéssel
támogatja a kommünt, úgy gondolja, hogy a parasztok
végre földhöz juthatnak. (A Tanácsköztársaságot
virágnyílásnak nevezi.) A 133 napig tartó kommün
összeomlása Móricz számára is teljes csôd.
Menekülésképpen írja a LÉGY
JÓ MINDHALÁLIG (1920) c. regényét.
RÉSZLETEZVE AZ I. SZAKASZ:
Elôzmények:
Az apa Móricz Bálint, kapáslegény, az anya elszegényedett paplány, Pallagi Erzsébet. 1878-ban létrejön a házasság, és esztendôre megszületik a legidôsebb fiú, Zsigmond, majd sorjában hét fiú még, végül egy lány, Ida.
Az apa hatalmas erôvel gazdálkodik a 21 hold földön.
Özvegy Pallagi Józsefné gyerekeire is gondot visel,
a legtehetségesebbet, a legkisebbet, Pallagi Gyulát beviszi
a debreceni kollégiumba tanulni.
A vízimalmot elsöpri a tavaszi jégzajlás, az adósságra vett tüzesgép felrobban, és az elszegényedett család a csécsei tündérkertbôl, a kedves Szatmárból a zord Szabolcsba költözik, PRÜGYRE, a szegénység és a szenvedés földjére.(1884) Móricz Bálint kitanulja az ácsmesterséget.
Az elsôszülött fiú, Zsigmond 1890-ben Debrecenbe
kerül, a híres református kollégiumba, ezután
Sárospatakra (itt 3 tárgyból is megbukik), majd a
kisújszállási gimnáziumban (ahol Pallagi Gyula
tanít) fejezi be középiskolai tanulmányait. Az
éretségi után a debreceni teológián
kísérletezik, majd a jogon, azután a bölcsészeten,
végül Pesten köt ki 1900-ban.
1924-ben Móricz megismerkedik Simonyi Mária színésznôvel, ugyanakkor szerelemre lobban egy debreceni gazdag özvegyasszony, Magoss Olga iránt, Holics Janka öngyilkos lesz (1925 áprilisában hal meg).
Kísérjük végig Móricz életét röviden ebbôl a szempontból! Mindegyik kapcsolata mûvészi téma ihlete volt ugyanis.
1926-ban külföldi utazásokkal próbál enyhíteni önvádjain, majd 1926-ban feleségül veszi az érzékeit izgató szépasszonyt, Simonyi Máriát. 1937-ben válnak (Ekkor vonul vissza Móricz végképp Leányfalura.)
1936 ôszén megismerkedik egy fiatal, árva , állami
intézetben nevelkedett "kis proletárlánnyal", LITTKEY
ERZSÉBETTEL, akit írásaiban Csibének nevez.
Több mint húsz novellája, és az ÁRVÁCSKA
(1941)
c. regény az ô elbeszéléseinek köszönhetô.
Csibe kezdetben csak ihletôje a külvárosról szóló
írásainak, késôbb "fogadott lányként"
élettársa lesz Móricznak. (Ekkor válik el tôle
Simonyi Mária.)
II. szakasz 1920-32-ig
A dzsentrivel és mindenfajta illúzióval való leszámolás korszaka. 1926-tól Leányfalun él.
Tündérkert 1922 (Az erdélyi trilógia része
lesz. Bethlen Gáborról és Báthory Gáborról
szól.)
Kivilágos kivirradtig 1926
Úri muri 1928
Rokonok 1932
III. szakasz (írói megújulás, közéleti tevékenység és szerkesztôi munka)
Barbárok 1932
Rokonok 1932
Erdély-trilógia: Tündérkert 1922
A nagy fejedelem 1934
A nap árnyéka 1934
A boldog ember 1935