Címke: Móricz Zsigmond 1879-1942 Tiszacsécsén született (Szatmár megyében, a családi hagyományok szerint Péter-Pál napján, június 29-én, a hivatalos keresztlevél szerint július 2-án). 1942 szeptember 4-én hal meg egy budapesti kórházban.
Fontosabb tevékenysége: megújítja a magyar regényt és a novellát. Szerkeszti előbb Babitscsal együtt a Nyugatot (1929-től 33-ig), Szabó Páltól átveszi a Kelet Népe szerkesztését 1939-ben. Az új jelszó: "Hagyd a politikát, építkezz !" Népi írókat gyűjt maga köré, Darvas Józsefet, Illyés Gyulát, Erdei Ferencet, az erdélyi Nagy Istvánt, Szabó Pált. Ady haláláig töretlen a két művészóriás barátsága (Móriczé és Adyé).
Művészetének újszerűsége témaválasztásában, a problémaérzékenység irányultságában (szociális érzékenység), ábrázolásmódjában és strílusában egyaránt keresendő.
Témája elsősorban a magyar "úri világ" és a paraszt. Belülről láttatja a falu és a kisváros világát. Ő fedezte fel, hogy mennyire élesen elválnak az egyes falusi rétegek egymástól. A paraszt nála az őserő szimbóluma. Az úri világot "kettős tudattal" ábrázolja-- elfogadja, de gyengéit is feltárja. A dzsentrivel nem könyörületes, leszámol vele végképp (Rokonok 1912).
Stílusában, ábrázolási módjában Jókaihoz ("Ahol fény csillan a papíron, ott van Jókai" -- mondja) és Mikszáthhoz kötődik: Jókai anekdotizmusához és fordulatos meseszövéséhez, Mikszáth anekdotizmusához, szatirikus hajlamához és realisztikus ábrázolásmódjához kapcsolódik. Az eszményítéssel szemben a REALISTA TÉNYFELTÁRÁST mélyíti el. A naturalizmus tényfeltáró módszerét minden jelentős művében alkalmazza, de azon túllépve mesterien tipizál. Pl. a külső és benső (tudati) folyamatokat egyszerre képes vizsgálni. Az impresszionizmus és az expresszionizmus vívmányait egyaránt alkalmazza. Legjobb műveiben a líraiság és^vagy a drámaiság nagyon felerősödik a mű alapműneme (epika) mellett. Novellái gyakran az eseményeket sűrítő epikus drámák. Zárt kompozíciójú alkotások.
Stílusában legérdekesebbek a párbeszédek. Mindig a témát és a jellemet követi, illetve azt erősíti a szókincs és a szövegformálás. Az Erdély-trilógiában pl. archaizálva kelti életre a kort (couleur local), A boldog ember-ben pedig a paraszti beszédet és gondolkodást imitálja tökéletesen.
Móricz hősei mindig különleges egyéniségek (tipikusak, de van valami igen egyéni, az átlagtól eltérő vonás a jellemükben),mély érzelműek, nagyratörő vágyak jellemzik őket. Legfőbb konfliktusaik azért keletkeznek, mert e nagyratörő vágyaknak a környezet nem felel meg. ("A gaz lehúz, altat, befed..." -- Ady !) Nem csupán a környezet a hibás. Mindig belejátszik az egyéni emberi hiba is a boldogtalanságba. Ady a magyar Ugar költője, Móricz a magyar Ugar írója. 1908-ban a Nyugatban megjelent novellája, a Hét krajcár után Ady így köszönti Levél-féle Móricz Zsigmondhoz c. versében:
"Rózsfa-vonóval mélyzengésű húrhoz1919 januárjában az elit Kisfaludy Társaság tagja lesz. Nyilvánosságra hozza a köztársaság földosztási elképzelését: A földtörvény kis kátéja.
A KOMMÜN kedvelt írója. Őszinte lelkesedéssel támogatja a kommünt, úgy gondolja, hogy a parasztok végre földhöz juthatnak. (A Tanácsköztársaságot virágnyílásnak nevezi.) A 133 napig tartó kommün összeomlása Móricz számára is teljes csőd.
Menekülésképpen írja a LÉGY JÓ MINDHALÁLIG (1920) c. regényét.Az apa Móricz Bálint, kapáslegény, az anya elszegényedett paplány, Pallagi Erzsébet. 1878-ban létrejön a házasság, és esztendőre megszületik a legidősebb fiú, Zsigmond, majd sorjában hét fiú még, végül egy lány, Ida.
Az apa hatalmas erővel gazdálkodik a 21 hold földön. Özvegy Pallagi Józsefné gyerekeire is gondot visel, a legtehetségesebbet, a legkisebbet, Pallagi Gyulát beviszi a debreceni kollégiumba tanulni.
A vízimalmot elsöpri a tavaszi jégzajlás, az adósságra vett tüzesgép felrobban, és az elszegényedett család a csécsei tündérkertből, a kedves Szatmárból a zord Szabolcsba költözik, PRÜGYRE, a szegénység és a szenvedés földjére.(1884) Móricz Bálint kitanulja az ácsmesterséget.
Az elsőszülött fiú, Zsigmond 1890-ben Debrecenbe kerül, a híres református kollégiumba, ezután Sárospatakra (itt 3 tárgyból is megbukik), majd a kisújszállási gimnáziumban (ahol Pallagi Gyula tanít) fejezi be középiskolai tanulmányait. Az éretségi után a debreceni teológián kísérletezik, majd a jogon, azután a bölcsészeten, végül Pesten köt ki 1900-ban.
1924-ben Móricz megismerkedik Simonyi Mária színésznővel, ugyanakkor szerelemre lobban egy debreceni gazdag özvegyasszony, Magoss Olga iránt, Holics Janka öngyilkos lesz (1925 áprilisában hal meg).
1926-ban külföldi utazásokkal próbál enyhíteni önvádjain, majd 1926-ban feleségül veszi az érzékeit izgató szépasszonyt, Simonyi Máriát. 1937-ben válnak (Ekkor vonul vissza Móricz végképp Leányfalura.)
1936 őszén megismerkedik egy fiatal, árva , állami intézetben nevelkedett "kis proletárlánnyal", LITTKEY ERZSÉBETTEL, akit írásaiban Csibének nevez. Több mint húsz novellája, és az ÁRVÁCSKA (1941) c. regény az ő elbeszéléseinek köszönhető. Csibe kezdetben csak ihletője a külvárosról szóló írásainak, később "fogadott lányként" élettársa lesz Móricznak. (Ekkor válik el tőle Simonyi Mária.)