A Nyugat című folyóirat kialakulása, előzményei és nemzedékei

 

1. A századelő Magyarországa a nagy társadalmi változások (forradalmi várakozások és kirobbanások) kora. (A környezet is ezt sugallja! 1905 orosz forradalom; 1904-18 világháború; 1917 a nagy októberi szocialista forradalom; 1918 őszirózsás forradalom nálunk;

1919 Tanácsköztársaság nálunk; azután fehérterror, majd a fasizmus és második világháború.)

 

2. A Nyugat c. folyóirat elődei között kell említenünk a következő folyóiratokat, lapokat:

A Hét  -- Kiss József szerkeszti 1890-től

Új Magyar Szemle  1900-tól

Új Figyelő (csak az előfizetésig jut el!) 1901-től – Osváth Ernő és Fenyő Miksa szerkeszti; szerkesztői elvük a szellemi függetlenség!

1902 Osváth Ernő átveszi a Magyar Géniusz szerkesztését

1903-tól Bródy Sándor Jövendő c. folyóirata

1905-től „él” a Nyugat legjelentősebbnek tekinthető elődje, a Figyelő – Osváth Ernő szerkeszti.  A szerkesztési elvek itt már a következők: a polgárosult Nyugat a példa; európai a nézőpont; a világirodalmat is figyelemmel kíséri; magas szintű esztétikai minőséget és meg nem alkuvó alkotókat követel.

A Nyugat közvetlen elődje a rövid élet Szerda c. folyóirat.  Szerkesztői Ambrus Zoltán és Ignotus Pál.

 

3. 1908. január elsején jelenik meg először a Nyugat, és az 1941. aug. 1-i számmal szűnik meg. (A korszakot sokan a Nyugat stílusforradalmaként emlegetik.)

Indulásakor Ignotus a főszerkesztő, Fenyő Miksa és Osváth Ernő a segédszerkesztők. (Valójában Osváth az irányító. Ady szavával élve, itt: „összeszaladt ősz, tél, tavasz, nyár”.)

 

4. 1911-12-ben nagy szerkesztői vita zajlik Osváth és Hatvany Lajos között (Hatvany Lajos báró adja a vállalkozáshoz a pénzt!) Közben létrejön Hatvany kezdeményezésére a Nyugat Kiadóvállalata.

 

5. 1929-33 elejéig a prózai rovatot Móricz Zsigmond szerkeszti, a versekért, esszékért, filozófiáért Babits felel. Az alkotók között ott van Füst Milán, Szép Ernő, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád…

 

6. Négy nemzedéket szokás megkülönböztetni, de hogy melyik alkotó melyik nemzedékhez tartozik, azt gyakran az irodalomtörténészek is vitatják.

 

• Az I. nemzedék megteremti az új irodalmat és szemléletmódot (kb. 1920-ig). A legfontosabb alkotók itt: Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes… Az impresszionizmus és a szecesszió ötvöződik itt az intellektuális (gyakran szimbolista) kifejezésmóddal.

 

• A II. nemzedék értékmegőrzésre vállalkozott, és további nézőpontokat érvényesít (pl. Erdélyi József az ÚJNÉPIESSÉG hírnöke, Szabó Lőrinc a kapitalista szörnyűségek, elidegenedés, önzés elleni lázadás képviselője… De az alkotók között olyan óriások is vannak, mint pl. Radnóti Miklós a Pogányköszöntő, vagy az Újmódi pásztorok éneke c. kötetével. Neoklasszicista vonások is jellemzik ezt a korszakot (pl. Babits vonatkozó művei).

Ide sorolható pl. Fodor József vagy Áprily Lajos.

 

• A III. nemzedék mélyebben érvényesíti a szociológiai szempontokat – újnépiességgel és a városiasság, elidegenedés -  a szegény emberek világának rajzaival jelentkezik, pl. Illyés Gyula vagy Nagy Lajos.

A Nyugat szerepét itt már részben a Magyarok c. folyóirat veszi át. Az alkotók ’45 után teljesednek ki: pl. Lépes Géza, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Vas István, Rónay György, Jékely Zoltán, Hajnal Anna, Devecseri Gábor…

 

Az ún. népi írók között kell említenünk: Sinka Istvánt, Jankovich Ferencet és Simonyi Imrét.

 

---------------------------

 

7. MEGJEGYZÉS!! 

 

• Közben (kb. 1915-től) az avantgárd mozgalmak zajlanak nálunk is, de nincsenek túl nagy hatással a nyugatos alkotókra. Az avantgárd mozgalmak vezetője, motorja egyértelműen Kassák Lajos, aki több folyóiratot is alapított, illetve részt vett a kialakításukban. Ilyen pl. a Bécsben létrehozott Tett és a Ma c. folyóirat. Itthon a következő neveket és folyóiratokat/lapokat érdemes megemlíteni az avantgárd mozgalmat illetően: Pasalovszky Ödön, Tamkó Sirató Károly (és mások); itthoni folyóiratok/lapok: Dokumentum, Ék, Magyar Írás, Periszkóp.

 

• Nem feledkezhetünk meg a magukat szocialistának valló, politikailag elkötelezett alkotókról sem: Várnai zseni, Balázs Béla, Hidas Antal, Gábor Andor, Nádass József, Hollós Korvin Lajos. Ún. munkásköltő/író: Benjámin László, Vészi Endre, Földeák János.

 

---------------------------

 

• A IV. nemzedék már nem is közvetlenül a Nyugat c. folyóirathoz kötődik, hanem annak legfontosabb utódaihoz, pl. az Újhold c. folyóirathoz. Rónay György, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és köre képviseli – többek közt ezt a korszakot. A nagy öregje a nyugatos nemzedéknek ma pl. a költő-író-irodalomtörténész Rába György.

 

 

8. A háború utáni ún. tragikus nemzedékhez soroljuk Pilinszky Jánost, Somlyó Györgyöt, Nemes Nagy Ágnest, Rába Györgyöt, Szabó Magdát és Lator Lászlót.

 

 

9. A Nyugat utáni nemzedékekről is essék itt néhány szó!

 

(A besorolások meglehetősen önkényesek, leginkább a „spenót” [A magyar irodalom története c. többkötetes összefoglaló] szerinti csoportosítások ezek.)

 

• Az ún. „fényes szelek” nemzedéke (Új Hang c. folyóirathoz is köthető? 1955-56):

Kormos István, Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István, Csanádi Imre, Fodor András.

 

• Az 53-as nemzedék: Csoóri Sándor, Eörsi István, Szécsi Margit, Kalász Márton, Kondor Béla…

 

• A „Tűz-tánc” antológia nemzedéke: Garai Gábor, Ladányi Mihály, Györe Imre, Mezei András, Hárs György Váci Mihály…