(Bevezető, majd Jókai, Mikszáth, századvégi regény és novella, Móricz...)
1.Bevezető:A regény (régen:"román") műfajának virágkora a
19.
század:ekkor vált divatos unaloműzővé főként
"honunk szebb
lelkű asszonyainak" körében. A sok
száz magyarított vagy "ere-
deti" mű tömegéből
néhány magasan kiemelkedik:
-báró Jósika Miklós népszerű,romantikus
regénye,az"Abafi".Fő-
hőse,Abafi Olivér erős
akarattal "javul" önzetlen,közösségi
emberré
(megjelent 1836-ban Heckenast Gusztávnál),
-báró Eötvös József (a későbbi kultuszminiszter)
szentimentá-
lis-elégikus
"énregénye"(naplóformában megírt vallomásregény)
"A karthausi",melynek főhőse,az érzékeny lelkű Gusztáv,
egy
francia grófi család gyermeke menekül a néma
barátok közé az
őt meggyötrő világ elől.
Gusztáv nevében Eötvös József szép
erkölcsi tanítást köt ifjú olvasói lelkére:"...csak az
önös-
nek nincs vigasztalása e földön."
(megj. 1839-ben),
-báró Eötvös József második regénye,"A falu jegyzője" már
a
későbbi nagy realista regények előde. A szerző
tudatos célja
ebben az ún.irányregényben,hogy
meggyőzze olvasóit:megfelelő
reformokkal meg
lehet előzni a rettegett népforradalmat.Eöt-
vös
egy tipikus magyar vármegye tipikus alakjait
vonultatja
fel rendkívül fordulatos,de szilárd
szerkezetű művében.Főhő-
sei,a felvilágosult
jegyző,Tengelyi Jónás és a derék paraszt,
Viola egymást segítik a kegyetlen vármegyei urak
ellen.Violát
a halálba
hajszolják,Tengelyit,a falu jegyzőjét pedig meghur-
colják,s így vissza is vonul a közélettől."Nem
rendkívüli,de
való dolgokat akartam
elmondani"-vallja a szerző,hiszen az általa bemutatott komor képpel cselekvésre
akarta ösztönözni
kortársait."Nem
mulatni,használni akartam."-írta.(megj.1845.),
-báró Kemény Zsigmond realista,történelmi-lélektani
regénye,az
"Özvegy és leánya",melynek fontosabb
szereplői,Mikes János és
Tarnóczy
Sára a túlzásba vitt erény,özvegy Tarnóczyné pedig
a
túlzott vallásosság,a vakhit áldozatává
válnak. Kemény Zsig-
mond erősen ragaszkodott a
történeti hitelességhez és ahhoz,
hogy hősei
sorsát a jellemükből bontakoztassa ki (realizmus).
Hibáikat is megmutatta,melyek legtöbbször valamely eszme túl-
zásba vitt,makacs követéséből,a "rajongásból" fakadnak.A
ro-
mantikus gondolkodásmóddal való
szembefordulása tudatos volt,
tanulmányaiban és
röpirataiban is a politikai túlzásoktól óv.
(A
"Korteskedés és ellenszerei"c.röpiratában ^1844-ben^ egya-
ránt károsnak tartja a polgárosodás türelmetlen ellenzését
és
annak türelmetlen,erőszakos sürgetését,
akárcsak Arany "Az el-
veszett
alkotmány"-ban;a"Forradalom után"^1850^ és a "Még egy
szó a forradalom után"^1851^ c.röpirataiban a nemzeti tragé-
diáért minden felelősséget a politikai "rajongó"
Kossuthra
hárít,akit már korábban is
bírált;tanulmányaiban arra a kér-
désre keresi a
választ,hogyan jutott el a nemzet Világosig.)
Írt társadalmi-lélektani regényeket is,de legkedvesebb témája
mindig szülőföldjének,Erdélynek a múltja volt.Legjobb
regénye
is I.Rákóczi György fejedelem korába
viszi vissza olvasóit,
hiteles forrása Szalárdi
János Siralmas krónikája volt.Az Öz-
vegy és
leányát Kemény 1857-ben fejezte be.További történelmi
regényei "A rajongók" és a "Zord idő".
2.Jókai Mór
"regényköltészete" ^1825-1904^
Korának
legolvasottabb és legjobban kereső írója volt,aki mű-
veivel vigaszt és lelki támaszt nyújtott kortársainak,de áb-
rándos illúziókba is ringatta őket. Keserű önbírálat
helyett
magasztos önigazolást adott
olvasóinak,akik szívesen fordul-
tak el a
jelentől,hogy a múlt dicsőségében gyönyörködjenek.A
magyar elbeszélő stílust ő emelte igazi magaslatra. Könnyed
természetesség,változatos hangnem,lenyűgöző mesélőerő és
fan-
tázia: ezek Jókai művészetének
legértékesebb összetevői.
a)művei:számtalan
művéből (a "Jókai-összes mintegy 100 kötet)
csak
néhányat emelünk ki.
-első regénye, a "Hétköznapok" sikerének hatására lett író
-"Csataképek"c.novelláskötetében felidézte a
szabadságharc
dicsőséges eseményeit
^1850^
Jelentősége:Jókai eddigi ábrándos optimizmusa hullik
darabokra
ebben a művében.Politikai
csalódásai,házasságának,magánéleté-
nek
konfliktusai,s egy késői,romantikus szerelem készteti eme
-tőle szokatlan-"vallomásregény" megírására.Gyakran tűnik
úgy,
hogy főhőse,Timár Mihály az író
önarcképe.Timár sorsa a megha-
sonlás,különös,
kettős életet él,majd végleg kilép a társada-
lomból:a Senki szigetére menekül.
Szerkezete:Jókai egyik legösszefogottabb alkotása:a
kezdő fe-
jezetben megjelennek mindazok a később
visszatérő motívumok,
megemlíttetnek mindazok a szereplők, akik a történetben
lénye-
gesek lesznek.A regény cselekménye
1828-ban indul,s időrendben
halad.A változatos
kalandoknál azonban sokkal fontosabbnak é-
rezzük a Timár Mihály lelkében dúló drámai küzdelmet:a
felesé-
géhez,Timeához való hűség és a Senki
szigetén élő Noémi iránt
érzett szerelem,a
hatalmas vagyon és az igazi boldogság közti
vívódás jelenti a nagy konfliktust számára . A megoldhatatlan
döntés elé kerülő főhős életének két fő színtere hol
Komárom,
hol a Senki szigete,míg a véletlen
megsegíti abban,hogy az e-
gyiket örökre
elhagyhassa,és otthonra leljen a másikon.
Timár
Mihály alakja:ő az arany ember a világ szemében,mert a-
mihez nyúl,arannyá válik."De akihez hozzáér,
az mind szeren-
csétlenné lesz..." Timár
összetett jellem,rendhagyó hős:ele-
inte még
akadályokat nem ismerő,feddhetetlen erkölcsű mesehős,
később egyszerű hajóbiztosból emelkedik dúsgazdag vállalkozó-
vá,vagyonának alapja azonban nem becsületes munka,hanem
kor-
rupció,spekuláció,lopás.Mivel alapvetően
tisztességes,lelkében
elhatalmasodik az
önvád,boldogsága,lelki békéje odavész:belső
monológjai erről árulkodnak."Mert attól a naptól
kezdve,amidőn
Timár az elsüllyedt hajóban
megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit
oda volt
lelkének nyugalma;minden fényes siker után,mely válla
latait kísérte,felemelte szavát a belső vádló:ez mind nem a
ti
ed !Ez egy árva leánynak a vagyona volt,amit
te bitorolsz.Sze-
rencsés ember vagy?Nem
igaz!Szegények jótevője vagy?Nem igaz !
Arany
ember vagy?Nem igaz!-Tolvaj vagy!" Timeát dúsgazdaggá te
szi és feleségül veszi,de házassága boldogtalan. Mégis
boldog
lehet a Senki szigetén Noémivel,de mindig
csak fél évig (úgy
tesz,mintha hosszú úton
járna). Folytonos hazugságban kell élnie.
Feloldhatatlanul szembekerül tönkretett életében a gazdagság
és
az emberi boldogság:az öngyilkosság szélére
sodródik.
A rosszabbik énjét jelképező Krisztyán Tódor el akarja
tőle
venni a Senki szigetét,Noémit,és a
kisfiát,Dódit.Timárt az ön-
gyilkosságtól csak a
véletlen menti meg : nem őt,hanem Krisz-
tyánt,a
kalandort nyeli el a balatoni rianás Timár ruhájában
és tárcájával a zsebében.A holttestben majd mindenki Timárt
véli felismerni,ő pedig "kiléphet" kettős
életéből.Elmenekül
abba a történelem előtti
idillbe,rousseau-i remeteségbe, mely
oly élesen
áll szemben a modern világgal.A Senki szigetének
rajzában a romantikus elvágyódás lírája jelenik meg.
A mellékszereplők:kevésbé kidolgozottak,de ők sem
feltétlenül
végletes figurák.Noémi az eszményi
nő;Timea titokzatos,hűsé-
ges Timárhoz,de őrzi
lelkében szerelmét Kacsuka őrnagy iránt;
Krisztyán Tódort az élet züllesztette kalandorrá,kémmé,zsaro-
lóvá;Brazovics Athalie-t visszautasított szerelme teszi
go-
nosszá stb...
Realizmusba hajló romantikus mű Az arany ember:
realista vonás
a vívódó, meghasonlott főhős
sokoldalú ábrázolása; egyszerű, hét-
köznapi
emberek szerepeltetése;a szereplők jellemükből fakadó-
an cselekednek;a tájleírások lenyűgözőek,de pontosak
is,hiszen
a Jókai számára jól ismert
Komáromban,illetve a természetben,
a Dunán és
szigetein játszódik a regény.(Jókai kitűnően értett
a kertészkedéshez,füvészkedéshez is.
"Be
kell vallanom-írta kései utószavában Jókai-,hogy nekem
ma-
gamnak ez a legkedvesebb regényem.Az
olvasóközönségnél is ez
van legjobban
elterjedve."
3.Mikszáth Kálmán,a magyar széppróza megújítója ^1847-1910^
A magyar széppróza Mikszáth művészete által szakadt ki Jókai
romantikájának "bűvköréből".Mindenekelőtt az
eszményítéstől,
a szónokiasságtól és a dagályos
pátosztól fosztotta meg a ma-
gyar
elbeszélést,de gazdagította az éles megfigyelőképesség-
gel,a humoros-ironikus,illetve nosztalgikus-elégikus ábrázo-
lásmóddal.Hangja nem szenvtelen,személytelen,hanem
kedélyes,
csevegő,együttérző.Stílusa a
mesélő-anekdotázó élőbeszéd.
Élete:Szklabonyán született,Nógrádban,a
tótok,magyarok által
vegyesen lakott
hegyes-völgyes "görbeországban",s ez a táj
táplálta ihletét egész életében.Jogásznak tanult és a balas-
sagyarmati főszolgabíró,Mauks Mátyás mellett helyezkedett
el.
Mégsem akart hivatalnok lenni,inkább az írói hivatás
vonzotta,
ráadásul beleszeretett Mauks Ilonába,a
főszolgabíró lányába.
Romantikus módon keltek
egybe a "könnyelmű fiatalok",ám a sú-
lyos
nélkülözés-immár Pesten-szomorú megoldást követelt:Mik-
száth elvált imádott feleségétől,hét év múlva azonban-már
írói
sikerei csúcsán-másodszor is elvette
őt.
A régen várt sikert
két
novelláskötete hozta meg számára:a Tót atyafiak és A
jó
palócok
1881-ben,ill.1882-ben.Hamarosan a Kisfaludy Társaság,
majd az Akadémia tagja lett,1887-től élete végéig a
Szabadelvű
Párt parlamenti képviselője,a
miniszterelnök barátja,ünnepelt
író,akinek a
bárói rangot is felajánlották.A jókedélyű író é-
letének utolsó éveit visszahúzódva,kiábrándultan Szontagh
Pál-
tól vásárolt horpácsi birtokán
töltötte:valószínűleg megérezte
a Magyarországra
váró sötét jövőt.
Művei:első sikeres
elbeszéléseivel már a kiforrott és senkivel
össze nem téveszthető stílusú író áll előttünk:
Művei három nagy csoportra oszthatók műfajuk szerint:
1.Novellái
a) a paraszti
világot ábrázolók
(Tót atyafiak,A jó
palócok)
b) a történelmi témájú idillek
(A beszélő köntös,A kis prímás stb.)
c) szatirikus politikai karcolatok
(A pénzügyminiszter reggelije,A korlátfa stb.)
d) utolsó éveiben írt kesernyés,mélabús,elégikus
hangulatú elbeszélései
(A
mi lengyelünk;Fili stb.)
2.Kisregényei
a) a korabeli
Magyarország elé tart tükröt két
zseniális-egymást kiegészítő-kisregényében
(Beszterce ostroma,Új Zrínyiász)
b) a korabeli dzsentrivilágot leplezi le A
ga-
vallérok c.
kisregényében
c) a züllött,másokon élősködő "úri svihák" fi-
guráját ábrázolja novellafüzérből összerakott
kisregényében,a Két választás
Magyarországonban
3.Regényei a) a dzsentrivilágot kíméletlenül
leleplező,ke-
mény hangú regénye A Noszty
fiú esete Tóth Marival
b) a polgári házasság ügyét támogató történelmi
regénye, a Különös házasság
c) a nemeseket és a polgárokat egyaránt bíráló,
az előítéletek és a makacsság tragikus következ-
ményeit ábrázoló utolsó nagy regénye, A
fekete
város
Az a fekete folt
A Tót atyafiak egyik elbeszélése ez a
novella,mely Olej Tamás,
a brezinai bacsa
(számadó juhász),különös,balladaszerű törté-
netét,a brezinai akol pusztulását meséli el.Hosszadalmas
beve-
zetőből ismerjük meg a magányos,hallgatag
juhász életét, aki
Taláry herceg uradalmának
brezinai aklára és ezer birkájára ü-
gyel,mintha
a magáét vigyázná.Felesége rég meghalt,egyedül ne-
veli ez a kőkemény-a világ szemében érzéketlennek látszó- em- ber
egyetlen,gyönyörű,16 éves lányát,Anikát.Az ifjú herceg el
akarja csábítani Anikát,de Olej-mint apa-határozottan
ellenáll
gazdája erkölcstelen kívánságának.De
amikor a herceg a brezi-
nai aklot és az ezer
birkát ajánlja cserébe Anikáért,a bacsa
lelkében
iszonyatos küzdelem bontakozik ki a mesebeli gazdag-
ság kísértése és a kíméletlen önvád között.Ingadozni kezd,de
felülkerekedik benne az emberi tisztesség.A herceg mégis
meg-
szökteti Anikát,s Olej most úgy érzi :
pillanatnyi megingása,
csak gondolatban
elkövetett erkölcsi botlása okozta a bajt.Be
lebetegszik a mardosó önvádba,hiszen az üres szobában ott ta-
lálja a herceg ajándéklevelét.Övé most már a híres brezinai
a-
kol,de milyen áron!Zokogva búcsúzik el
juhaitól,felölti ünnep-
lő ruháját,s felgyújtja
a nyájjal együtt azt az aklot,amelyre
oly büszke
volt,melyet a világ legnagyobb kincsének tartott.
Az a pogány Filcsik
Mesteri kis novella A jó palócokból,a
sűrítés,tömörítés igazi
remekműve.A vén Filcsik
Istvánról az az egész falu véleménye,
hogy
rideg,mogorva ember,istentelen pogány,aki képtelen megbo-
csájtani Terka lányának,mert az megszökött a fiatal
szolgabí-
róval.Egyetlen dolog van csak a
világon,ami fontos neki:mesz-
sze vidéken híres
bundája.Hallani sem akar a lányáról, hiába
hívják,édesgetik,nem megy el a kastélyba.Terka azonban meg-
betegszik,s a halálán van:talán már csak apja
szeretete,bocsá-
nata segítene rajta.A
szolgabíró végül maga megy érte,de Fil-
csik
hajthatatlan.A hajdú javaslatára cselhez folyamodnak:el-
lopják a vén csizmadia bundáját,s Filcsik el is megy a jogos
tulajdonáért a kastélyba,de rezzenéstelen arccal húzza le
a
haldokló lányáról a bundát,s indul hazafelé.
Az úton azonban
észrevesz egy fa alatt alvó
rongyos koldusasszonyt,ölében gyer mekével.A nehéz bunda szinta magától csúszik
le a válláról,s
takarja be jótékonyan a hidegtől
reszkető anyát és gyermekét..
Beszterce ostroma
A mű születése:Mikszáth a regény bevezetésében
említi,hogy e-
gyik képviselő
barátjától,gr.Pongrácz Károlytól hallotta a mű
főhősének,gróf Pongrácz Istvánnak megmosolyogtató történetét,
anekdotáját,s érdekelni kezdte őt ez a furcsa,különc
figura.
Valóban zavarodott elméjű volt-e a hóbortos gróf,esetleg
egye-
nesen közveszélyes őrült,vagy ártalmatlan
álmodozó? Úgy tűnik,
először mintha csak erre a
kérdésre keresné a választ az író,
de hamar
észrevehetjük,hogy"egy különc ember történeténél" jó-
val többről van szó:a XIX.század végi magyarországi viszonyok
ironikus árázolásáról.A regény először a Pesti Hírlapban
je-
lent meg folytatásokban,majd kötetben
1895-ben.
Szerkezet és cselekmény:"Szalad az ember emlékezete
barázdáról
barázdára,mint az
ördögmotolla"-mondja maga Mikszáth sajátos
szerkesztési módszeréről.Az anekdota itt nem szórakoztató ki-
térő-mint Jókainál-,hanem a regénynek mintegy
alapvetése:két-
egymástól függetlennek
látszó-anekdota találkozása,összefonó-
dása,majd
az események felgyorsulásával a tragikomikus végki-
fejletbe torkollása.Ennek megfelelően négy részből áll a
mű.
-Az első részben (Estella) megismerjük a
nedeci vár urát,gr.
Pongrácz Istvánt és különös
udvartartását,melyből csak a várkisasszony hiányzik. Nosza,vásárol egyet a gróf
vándor mutat-
ványosoktól:így kerül a várba
Donna Estella.Nem messze a nede-
ci
vártól,Lapusnyán,düledező várukban élnek az elszegényedett,
svihák Behenczyek,az apa,Pál,meg a fia,Károly.Épp
pénzszűkében
vannak,így a fiú eladja a szomszéd
falunak az ősi harangot,s
ezzel atyja haragját
vonja magára.Károly Nedecen talál otthon-
ra a
bolondos grófnál,érzékeny lelkű atyja pedig felveszi a
harangért a pénzt.Károly udvarolni próbál Estellának,de a
gróf
a várbörtönbe zárja az ifjú
életművészt.Estella ráébred,hogy
többet várhat
Behenczytől,mint a gróftól,ezért megszökteti Ká-
rolyt és Besztercére menekülnek.Pongrácz hiába követeli a
szö-
kevények kiadatását Besztercétől.A hóbortos
gróf most valóban
eszelős tervet sző:hadba vonul
Beszterce ellen teljes seregé-
vel,hogy a
földdel tegye egyenlővé az engedetlen várost.
-A második részből (Kedélyes atyafiak)
megismerjük a két gaz-
dag zsolnai
Trnowszky,Péter és Gáspár vetélkedését,melynek fő
tárgya és egyben kárvallottja Trnowszky Apolka,a meghalt har-
madik testvér,György kislánya.Apolkát végül -úgy,mint
először-
a mihaszna városi írnok,Klivényi József
veszi magához,sőt az-
zal kecsegteti a
szerencsétlen leányt,hogy feleségül veszi.A-
polka elmenekül,s a Vágba akarja ölni magát,de a városi hajdú
rátalál,s így Apolka elhelyezéséről most már Blázy
polgármes-
ternek kellene gondoskodnia.Ekkor
tűnnek fel a város előtt a
bolondos gróf
csapatai,s meg is állnak egy kis pihenőre...
-A harmadik részből (A túsz) megtudjuk,hogyan
akadályozza meg
az akkori budetini
honvédparancsnok,gr.Pongrácz Károly az or-
szágos botrányt,Beszterce ostromát.Egy erre a célra
szerződte-
tett színtársulat játssza el a
besztercei"küldöttség"szerepét,
s Apolkát mint
túszt adják át a megdicsőülő "középkori" várúr-
nak,hiszen az becsületes ember,és úgy fog rá vigyázni,mint a
szeme fényére.Most ismerhetjük meg igazán István
grófot:egész
lénye csendesebbé,szelídebbé
válik,mintha megtalálta volna é-
lete igazi
értelmét.Hosszú szabadságot adott hadi népének,úgy
kezdett élni,mint más urak,de idejének legnagyobb részét a
kis
"hadizsákmány" neveltetésére
fordította.Örökösévé akarta tenni
Apolkát,kifogástalan lovagként bánt a szegény árvával.Maga
sem
tudta,hogy az, amit apai érzésnek,lovagi
hódolatnak hisz,való-
jában szerelem :új
ábrándvilágot épített magának,s azt védte a
külvilágtól foggal-körömmel.Az adoptáláshoz ügyvédet hívat,de
maga Tarnóczy Miloszláv érkezik Zsolnáról,aki feleségül
kéri a
lányt.Apolka szereti István grófot,de
Miloszlávba szerelmes.El
is menne vele,de a gróf
a várbörtönbe záratja a merész ifjút...
-A negyedik részből (Az éj) megtudhatjuk,hogy
milyen nehéz hi-
vatalos úton elérni a korabeli
Magyarországon azt,hogy egy fő-
rendiházi
tag,egy óvári és szentmiklósi Pongrácz gróf várbör-
tönéből kiszabaduljon Tarnóczy Miloszláv zsolnai ügyvéd. Még
nehezebb elérni azt,hogy az őrült gróf lemondjon
"hadizsákmá-
nyáról",Apolkáról.István gróf itt
már kezd veszélyes őrültté
válni,csak maga
Apolka képes őt féken tartani.Állapota egyre
romlik,beteges víziói,hallucinációi támadnak,az ördöggel kár-
tyázik - és veszít.Miloszlávot egy titkos folyosón át
kimentik
a nedeci várból a budetini
honvédparancsnok, Pongrácz Károly
javaslata
szerint,majd Apolka kiadatására is ő adja a megfele-
lő ötletet:meg kell keresni Estellát,őérte ugyanis köteles
ki-
adni a gróf Apolkát,hisz ezt kívánja a hadi
regula és a lovagi
becsület. Tarnóczy Miloszláv
visszavásárolja 600 forintért a
megöregedett és
megcsúnyult Estellát Behenczy Károlytól,majd a
"besztercei szenátorok"visszaviszik Nedecre.István gróf
tartja
a szavát:lemond Apolkáról,de lemond az
életéről is,hiszen a szerelem valósága már összetörte ábrándvilágát. Egy
hatalmas koporsót készíttet,hogy kedvenc lován ülve temethessék el,s megmérgezi
magát.Pongrácz Istvánt végül is nem lován ülve temették el,hanem csak
"gyalogosan" és egyedül: a valóság szétfoszlatta az ábrándokat,a megmosolyogtató
történet tragikus véget ért.
Jellemábrázolás:A regény központi alakja,Pongrácz
gróf a leg-
rejtélyesebb figura.Az író nem ad
róla részletes lélekelemzést
sőt tudatosan
bizonytalanságban tartja olvasóit abban a tekin-
tetben,őrült-e a gróf,vagy nem.Éppen ez a szándékolt homály
az
ami az író céljait szolgálja:Mikszáth nem
egyszerűen egy őrült
beteges cselekedeteit vagy
egy épelméjű ember hihetetlen tette
it kívánja
ábrázolni,hanem egy "különc",egy "későn született"
ember magatartását.A gróf délibábos illúziói éppen azért erő-
södnek önpusztító mániává,mert először mindenki a kezére
dolgo
zik,cinkosa az egész vármegye,később
azonban annál fájdalmasab
ban ütközik bele a
valóságba,amikor az -Apolka és Miloszláv
szerelmében- ellenállhatatlan erővel tör be ábrándvilágába.Az
író kívülről és ironikusan,ugyanakkor rokonszenvvel
szemléli
hősét.
Pongrácz István sok tekintetben becsülésre méltó
ember,
nemes érzések élnek benne,hiányzik belőle
az önző törtetés,a
mohó élvezetvágy,s
mindenekelőtt a hazug képmutatás,ami pedig
bőségesen veszi körül.Őszintén hisz a szebbnek vélt múlt esz-
ményeiben,nemcsak más,hanem különb is,mint környezete.Világos
értékrendje van,és következetesen cselekszik,a többiek
azon-
ban éppen ezt használják fel
"kezelésére".Sok elemző szerint
Pongrácz István
a magyar Don Quijote,csakhogy neki nincsenek
világboldogító eszméi,s nem is ütközik minduntalan a kegyet-
lenül valóságos világba,hanem nyugodtan éli a maga
különc,rög-
eszmés életét,s inkább meghal,mint
szembesüljön az igazsággal.
A mellékszereplőket egy-egy jellegzetes ecsetvonással
vázol-
ja az író:Apolka szűzies,szépséges
hajadon;Estella számító,so-
kat tapasztalt nő;a
Behenczyek erkölcsileg züllött,élősködő ú-
ri
svihákok;Trnowszky Péter és Tarnóczy Gáspár az úrhatnám,ö-
rökké marakodó testvérek,a meggazdagodott polgárok
karikatúrái
Klivényi,az iszákos,züllött és aljas
írnok;Blázy uram,a békes-
séget kedvelő,bölcs
zsolnai polgármester;Pruzsinszky,a nedeci
várúr
ingyenélő "lengyele",s a grófi udvar többi haszonleső fi
gurája mind-mind a korabeli Magyarország jellegzetes
típusai.
Mikszáth írói üzenete:A XIX.század végi
Magyarországon oly fen
nen hangoztatott nemes
elveket,eszményeket,makacsul őrzött ha-
gyományokat már csak egy "őrült" veszi komolyan,a többiek
szá-
mára ezek üres pózzá váltak,élősködő életük
leplezésére szol-
gálnak.A vármegye főképp a
botrányt akarja elkerülni,de a hi-
vatalos
Magyarországnak is az a véleménye,hogy egy grófot,fő-
rendiházi tagot minden körülmények között kímélni kell.Az író
kedélyes mesélgetésébe így keserűség is
vegyül.
4.A századvég írói
A széppróza uralkodó műfaja a novella lett,főképpen az
újságol
vasás széles körű elterjedésének
köszönhetően.Az ún.tárcarovat
az olvasók
mindennapi kedvenc csemegéjévé vált,így csakhamar
új irodalmi műfaj született:a tárcanovella
(korábban:karcolat)
melyet rövidsége miatt a
szigorú művészi mértéktartás jellem-
zett.Egyetlen drámai jelenet,vagy lélektani helyzet,esetleg
e-
gyetlen felvillanó emlék vagy arckép
megmutatására volt csak
lehetőség a
történetmesélés helyett.Ez céltudatosságra,tömör-
ségre,a lényeg kiemelésére késztette az alkotókat. Kitérőkre,
anekdotázásra egyre kevésbé volt mód.Inkább a társadalmi
el-
lentétek,a kiáltó szegénység,a felszín
derűje és a lélek mé-
lyén lejátszódó tragédia
közti szakadék egyetlen képben való
felvillantására törekedtek a műfaj legjobb művelői:
-Petelei Istvánt,az elesettek íróját,annak a pillanatnak a
születése érdekelte,amikor az ember erkölcsi tartását,önmagát
feladja,s ezáltal kisodródik az életből,esetleg öngyilkos
lesz
Erről szól"A jutalom" c. kis
remekműve.
-Gozsdu Elek hősei reményüket vesztett emberek,meghasonlott lelkek.Az író az emberi
nyomorúság mélyére akar világítani,pl.
olyan
földbirtokosokról ír,akik elherdált,elveszített vagyonu-
kért kisvárosi vendéglők légypiszkos asztalai mellett
hajszol-
ják a boros,duhaj vigasztalódást,vagy
öngyilkos tivornyákban
rohannak saját
pusztulásuk felé.
-Bródy Sándor rendkívül fogékony volt minden irodalmi újításra
Jövendő c lapja a Nyugat c. folyóirat előfutárának
tekinthető.
Stílusának olykor nyers
"naturalizmusát" enyhítette nyelvének
költőisége.Legjobb novellái a nagyváros kiszolgáltatottjait,a
cselédeket ill.sorsukat mutatják be,még ismertebbek az
ún.Remb
randt-novellák,melyekben az író az
öreg,kitaszított festő sor-
sába élte bele
magát(pl.Rembrandt eladja holttestét).
-Gárdonyi Géza ma inkább "ifjúsági" íróként ismert,de társadal
mi regényei közt is akad remekmű :"Az öreg
tekintetes"c.kisre-
gény,mely egy városba került
s öngyilkosságba kergetett öregem
berről
szól.
-Tömörkény István egy addig ismeretlen világot fedezett fel az
irodalom számára:Szeged környékének és a Tisza vidékének magára
hagyott,primitív sorban tengődő szegényparasztságát,kis
embereit ábrázolta realisztikusan,szenvtelenül,aggályos hite-
lességgel,ezzel hatva olvasói lelkiismeretére (pl.:"Valér
a
földbe megy).
-Csáth Géza
novelláiban a modern lélektan eredményeit is fel-
használta.Foglalkoztatta az idegbeteg emberek zilált lelkivi-
lága,kereste a megdöbbentő történeteket
(pl.:Anyagyilkosság)
5.Krúdy Gyula, a századforduló "nagy magányos írója"
(1878-1933)
Élete:A nyíregyházi ügyvéd apa ugyanerre a pályára
szánta el-
sőszülött fiát,akinek igazi
szenvedélye azonban az olvasás,ké-
sőbb az írás
lett.A-többek között-"Szindbád" írói álnevet is
használó Krúdy első novellája már 14 éves korában megjelent,s
hamarosan keresettek és népszerűek lettek az írásai.Már nem
is
akart leérettségizni,mert riportei állást
ajánlottak neki,de
apja határozott kívánságára
visszatért Debrecenből és levizs-
gázott.Utána
azonban Debrecenben,Nagyváradon,majd Pesten új-
ságíróskodott,jól keresett,de lassan az írók éjszakai
életének
és az alkoholnak a rabjává
vált.Megnősült ugyan,de nyugtalan,
bohém
természete,éjszakázó életvitele,gyakori párbajozása,kár-
tya- és lóversenyszenvedélye házasságát is szétzilálta,pénzét
is felemésztette.Szállodába költözött,ahol hamarosan intim
kap
csolatba került az igazgató feleségével,majd
néhány év múlva
feleségül vette barátnője 20
éves lányát.Új házasságából egy
leánya
született,Krúdy Zsuzsa.Az író rengeteget dolgozott,de
nem tudott szakítani korábbi életmódjával:egészsége
megrendült
a családot anyagi gondok gyötörték,a
neki ítélt díjak is csak
átmeneti könnyebbséget
jelentettek.Utolsó éveiben az óbudai
kiskocsmák
állandó vendége volt,itt idézte fel ifjúkori kis-
városi(a felvidéki Podolinban is tanult) emlékeit.
Művei:"Magányossága" nem társtalanságot jelent,hanem
azt,hogy
művészete nem sorolható egyetlen
stílusirányzatba sem,igazi
stílusteremtő,öntörvényű művész volt:
Óriási írói hagyatékából a legkedveltebbek:
a) az ún. "Szindbád-novellák" kötetei 1911-től
b) a "kedvére való pesti regények": A vörös postakocsi
^1913
és az Őszi utazások a vörös postakocsin
^1917
Szindbád
Krúdy legjelentősebb alakmása,az Ezeregyéjszaka
mesevilágából
előlépő Szindbád is az
időtlenségben hajózik akár harmincéves
fiatalemberként,akár 333 évesen jelenik meg a novellák
lapjain
mindig az eltűnt,álombeli világot
szeretné felidézni.Ezek az
emlékek-leszámítva a
gyermekkor podolini élményeit-kivétel nélkül nőkhöz fűződnek."Csak a nők
mulattatták,csak ők érdekelték
Amit
tanult,olvasott vagy utazott,mind csak azért tette,hogy a
nőknek hazudhasson,mesélgethessen." S az ifjúság múltán,a
ha-
lál felé közeledve,sőt halála után is,a
kriptából el-elszökdös
ve,Szindbád újra
kifeszíti vitorláját,hogy hazájába visszatér-
jen,azaz megkeresse ifjúkori emlékeit.Szindbád megismételt u-
tazásai során a múlt után indul,de majdnem minden
nekiindulása
a jelennél tovább nem viszi:az
emlékekből sem maradt meg sok ,
csak egy
hang,egy mozdulat,egy illat,egy furcsa szó,egy sóhaj.
Szindbádnak rá kell döbbennie:az emlékek újraélése teljesség-
gel reménytelen.Ezért is szövi át a Szindbád-novellákat
valami
rezignált mélabú,a lemondás,a
kiábrándultság,a csalódottság fá
jó érzése.Jó
példa erre "A hídon"(Negyedik út) c.novella.
6.Móricz Zsigmond,
a Nyugat első nemzedékének írója
(1879-1942)
Élete:Tiszacsécsén született,s az ott töltött 6 év a
gyermeki
aranykor boldog színhelye volt.A család
azonban tönkrement,így
távoli rokonaikhoz
költöztek Prügyre.Egyre nagyobb anyagi gon-
dokat okozott a 9 gyermek nevelése,édesanyjuk mégis ragaszko-
dott iskoláztatásukhoz.Móricz Zsigmond előbb a debreceni
re-
formátus kollégiumban,majd Sárospatakon
tanult,s már diákkorá-
ban elhatározta,hogy író
lesz.Az érettségi után sokáig nem ta-
lálta a
helyét,egyetemi tanulmányait nem fejezte be,s az írói
siker sem jött.Megnősült,házassága azonban nem hozott idilli
boldogságot:felesége,Holics Janka egy nagy szerelmi
csalódás-
sal érkezett a házasságba,s nem akart
mást,mint hogy a férje
állandó rajongással
szeresse,s csak vele törődjön.Féltékeny
volt
mindenre és mindenkire,férje munkájára és sikereire is.
Börtön,de egyben ihlető erő is volt a házasság Móricz számá-
ra,az állandósult belső feszültség sarkallta az írásra.Az
a-
pai fájdalom is közrejátszott abban,hogy
annyi sikertelenség
után végre rátalált saját
hangjára:első kisfiuk meghalt,a má-
sodik is,s
ezután írta meg első igazi sikert hozó novelláját,
a "Hét krajcár" című elbeszélést,mely a Nyugat c.folyóiratban
is megjelent.Korábbi gátlásai alól felszabadulva sorban
írta
-most már sikeres-regényeit.A jómód is
megérkezett,telket vá-
sároltak Leányfalun,házat
építettek,Olaszországba jártak nya-
ralni.A
háborúból-kezdeti lelkesedése után-hamar kiábrándult,
Szegény emberek c. novellájában már tiltakozott ellene.
A köztársaságot és a kommünt is eleinte lelkesen fogadta,de
fel kellett ismernie az igazságot.Később mégis meghurcolták,s fáj-
dalmai a Légy jó mindhalálig megírására
ihlették.
Az 1920-as években a trianoni tragédiát átélt ország
sorsa,
lehetőségei
foglalkoztatták.Megismerkedett egy szép színésznővel,
Simonyi Máriával,majd szerelemre lobbant egy másik nő iránt.
Felesége kétszer is öngyilkosságot követett el,másodszor
nem tudták megmenteni.
Móriczot gyötörte az önvád felesége halála
miatt^1925^,de
a következő évben új házasságot
kötött Simonyi Máriával.1929
és 1933 között a
Nyugat prózai rovatát szerkesztette,s közben
új
írói témára talált:a civilizációtól kevésbé vagy alig érin-
tett paraszti világ bemutatására törekedett.Erről szól a
Bar-
bárok c.novelláskötete.Új folyóiratot
indított Kelet Népe cím-
mel,amit haláláig
szerkesztett.1937-ben elvált második felesé-
gétől is,és végleg visszavonult Leányfalura.
Művei,alkotói korszakai:
1.Első alkotói korszaka a Hét krajcár c.novellával ill.kötet-
tel indul 1908-ban,ill.1909-ben az újszerű
parasztábrázolás
jegyében:a Hét krajcárban az
idilli felszín mögött-a krajcárok
játékos
keresgélése közben-feltárul az irdatlan nyomor,ahol a
koldustól kell alamizsnát elfogadni,s ahol már ez sem
segít...
-A Tragédia című novellája már a lelket deformáló,a komikum
ha
tárát súroló nincstelenségről,egy ember
örökös éhezéséről szól
Az eltorzult lelkű főhős
cselekedetei,bosszúja és halála is csak torz lehet.
-Első regényében,a Sáraranyban Móricz az igazi falut akarta
megmutatni,s a kép meglehetősen riasztó lett.Vad indulatok,durva ösztönök
irányítják a főhőst,Turi Danit és a falubelieket.
A regény naturalista leírásai,fojtott erotikája,sajátos
nyelve
ihlette később Karinthy egyik legtalálóbb
paródiáját.
-Második regénye,Az Isten háta mögött,egy magyar kisváros
éle-
tét mutatja be tragikomikus módon.Egyik
szereplője,Veres taní-
tó felesége akár a"magyar
Bovaryné" is lehetne.
-Szegény emberek (1916) c. novellája megmutatja,hogyan válik
a
katona a háborúban gyilkoló géppé,aki
iszonyatos munkáját fa-
lujában is
folytatja.
2.Második alkotói korszakának nyitánya a Légy jó mindhalálig
c.
regénye (1920-ban)
-Tündérkert c.regényében a 17.századi Erdély történetében
ke- resett párhuzamot a trianoni Magyarország gondjainak megoldá-
sára az álmodozó Báthory Gábor és a reálpolitikus Bethlen
Gábor alakjának szembeállításával.Ezt később két másik regény-
nyel ^A nagy fejedelem,A nap árnyéka^ trilógiává
bővítette.
-Az Úri muri cselekménye éppen a
millenium évében játszódik:
négy nap úri
duhajkodásának keretében a környezetéből kiemel-
kedni akaró,de annak szorításában elbukó ember tragédiáját
ír-
ta meg.a főhős nemcsak önmagát pusztítja
el,hanem saját tanyá-
ját is
felgyújtja.
-A Rokonok c.regény azonban már nem tragikusnak,hanem
kiábrán-
dítónak mutatja az "úri középosztály",a
dzsentri sorsát.Ebben
a regényben teljesedett ki
Móricz realista ábrázolásmódja. A
sodró
lendületű történetben "belülről" követhetjük végig a fő-
hős,Kopjáss István sorsát,vívódásait,a hatalomtól való
megszé-
dülését.
3.Harmadik alkotói korszaka a Barbárok c. novelláskötettel
kez
dődik (1932-ben).Különös lelki ősvilágot
mutat be itt az író
balladaszerű
tömörséggel,szaggatottsággal:az írói elbeszélés a
háttérbe szorul,megnő a drámai párbeszédek
jelentősége.
-A boldog ember c. regényét az olvasók valóságos
dokumentumi-
rodalomnak fogták fel,oly művészi
erővel tudta visszaadni a pa
raszti élőbeszéd
hangulatát.
-Az "Árvácska" Móricz utolsó éveinek szívbe markoló,nagy
hatá-
sú remekműve (1940-ből).Egy 7-8 éves
lelenckislány embertelen
sorsának néhány évét
választotta témaként Littkey Erzsébet él-
ményei
alapján.
-Befejezetlen maradt a híres betyárról,Rózsa Sándorról
terve-
zett regénytrilógiája,csak az első részt
csiszolta tökéletesre.
Stílusa:
Sokat
változott,tökéletesedett,a részletes,naturalista
leírástól eljutott a belső láttatáson át a balladaszerű
tömör-
ségig,majd a dokumentumszerűségig.Az író
egyre inkább a háttér
be húzódik,hogy minél
tökéletesebb legyen a valóság illúziója.
Fontos eszköze a tömörítés,illetve a feszes szerkesztés.Ez
ad-
ja írói stílusának legtöbbször emlegetett
jellemzőjét,a dráma-
iságot.Értő módon ötvözi a
hangnemeket:egyszerre képes megje-
leníteni az
idillt és a tragédiát vagy akár a tragikumot és a
komikumot is.
Történeteit szereti rejtélyesen, illetve jelképes
jelentéssel felruházva zárni.Többször is előfordul például
a
befejezésekben a mindent elpusztító,ám
ugyanakkor talán tisz-
tító tűz.