Széppróza (regény és novella) a magyar irodalomban

(Bevezető, majd Jókai, Mikszáth, századvégi regény és novella, Móricz...)

1.Bevezető:A regény (régen:"román") műfajának virágkora a 19.
század:ekkor vált divatos unaloműzővé főként "honunk szebb
lelkű asszonyainak" körében. A sok száz magyarított vagy "ere-
deti" mű tömegéből néhány magasan kiemelkedik:

ző apa és fia ellentétében mutatja be a maradi és a haladó
középnemes típusait (megjelent 1832-ben),

-báró Jósika Miklós népszerű,romantikus regénye,az"Abafi".Fő-
hőse,Abafi Olivér erős akarattal "javul" önzetlen,közösségi
emberré (megjelent 1836-ban Heckenast Gusztávnál),

-báró Eötvös József (a későbbi kultuszminiszter) szentimentá-
lis-elégikus "énregénye"(naplóformában megírt vallomásregény)
"A karthausi",melynek főhőse,az érzékeny lelkű Gusztáv, egy
francia grófi család gyermeke menekül a néma barátok közé az
őt meggyötrő világ elől. Gusztáv nevében Eötvös József szép
erkölcsi tanítást köt ifjú olvasói lelkére:"...csak az önös-
nek nincs vigasztalása e földön." (megj. 1839-ben),

-báró Eötvös József második regénye,"A falu jegyzője" már a
későbbi nagy realista regények előde. A szerző tudatos célja
ebben az ún.irányregényben,hogy meggyőzze olvasóit:megfelelő
reformokkal meg lehet előzni a rettegett népforradalmat.Eöt-
vös egy tipikus magyar vármegye tipikus alakjait vonultatja
fel rendkívül fordulatos,de szilárd szerkezetű művében.Főhő-
sei,a felvilágosult jegyző,Tengelyi Jónás és a derék paraszt,
Viola egymást segítik a kegyetlen vármegyei urak ellen.Violát
a halálba hajszolják,Tengelyit,a falu jegyzőjét pedig meghur-
colják,s így vissza is vonul a közélettől."Nem rendkívüli,de
való dolgokat akartam elmondani"-vallja a szerző,hiszen az általa bemutatott komor képpel cselekvésre akarta ösztönözni
kortársait."Nem mulatni,használni akartam."-írta.(megj.1845.),

-báró Kemény Zsigmond realista,történelmi-lélektani regénye,az
"Özvegy és leánya",melynek fontosabb szereplői,Mikes János és
Tarnóczy Sára a túlzásba vitt erény,özvegy Tarnóczyné pedig a
túlzott vallásosság,a vakhit áldozatává válnak. Kemény Zsig-
mond erősen ragaszkodott a történeti hitelességhez és ahhoz,
hogy hősei sorsát a jellemükből bontakoztassa ki (realizmus).
Hibáikat is megmutatta,melyek legtöbbször valamely eszme túl-
zásba vitt,makacs követéséből,a "rajongásból" fakadnak.A ro-
mantikus gondolkodásmóddal való szembefordulása tudatos volt,
tanulmányaiban és röpirataiban is a politikai túlzásoktól óv.
(A "Korteskedés és ellenszerei"c.röpiratában ^1844-ben^ egya-
ránt károsnak tartja a polgárosodás türelmetlen ellenzését és
annak türelmetlen,erőszakos sürgetését, akárcsak Arany "Az el-
veszett alkotmány"-ban;a"Forradalom után"^1850^ és a "Még egy
szó a forradalom után"^1851^ c.röpirataiban a nemzeti tragé-
diáért minden felelősséget a politikai "rajongó" Kossuthra
hárít,akit már korábban is bírált;tanulmányaiban arra a kér-
désre keresi a választ,hogyan jutott el a nemzet Világosig.)
Írt társadalmi-lélektani regényeket is,de legkedvesebb témája
mindig szülőföldjének,Erdélynek a múltja volt.Legjobb regénye
is I.Rákóczi György fejedelem korába viszi vissza olvasóit,
hiteles forrása Szalárdi János Siralmas krónikája volt.Az Öz-
vegy és leányát Kemény 1857-ben fejezte be.További történelmi
regényei "A rajongók" és a "Zord idő".

2.Jókai Mór "regényköltészete" ^1825-1904^
Korának legolvasottabb és legjobban kereső írója volt,aki mű-
veivel vigaszt és lelki támaszt nyújtott kortársainak,de áb-
rándos illúziókba is ringatta őket. Keserű önbírálat helyett
magasztos önigazolást adott olvasóinak,akik szívesen fordul-
tak el a jelentől,hogy a múlt dicsőségében gyönyörködjenek.A
magyar elbeszélő stílust ő emelte igazi magaslatra. Könnyed
természetesség,változatos hangnem,lenyűgöző mesélőerő és fan-
tázia: ezek Jókai művészetének legértékesebb összetevői.
a)művei:számtalan művéből (a "Jókai-összes mintegy 100 kötet)
csak néhányat emelünk ki.

-első regénye, a "Hétköznapok" sikerének hatására lett író

-"Csataképek"c.novelláskötetében felidézte a szabadságharc
dicsőséges eseményeit ^1850^

b)"Az arany ember"

Jelentősége:Jókai eddigi ábrándos optimizmusa hullik darabokra
ebben a művében.Politikai csalódásai,házasságának,magánéleté-
nek konfliktusai,s egy késői,romantikus szerelem készteti eme
-tőle szokatlan-"vallomásregény" megírására.Gyakran tűnik úgy,
hogy főhőse,Timár Mihály az író önarcképe.Timár sorsa a megha-
sonlás,különös, kettős életet él,majd végleg kilép a társada-
lomból:a Senki szigetére menekül.

Szerkezete:Jókai egyik legösszefogottabb alkotása:a kezdő fe-
jezetben megjelennek mindazok a később visszatérő motívumok,
megemlíttetnek mindazok a szereplők, akik a történetben lénye-
gesek lesznek.A regény cselekménye 1828-ban indul,s időrendben
halad.A változatos kalandoknál azonban sokkal fontosabbnak é-
rezzük a Timár Mihály lelkében dúló drámai küzdelmet:a felesé-
géhez,Timeához való hűség és a Senki szigetén élő Noémi iránt
érzett szerelem,a hatalmas vagyon és az igazi boldogság közti
vívódás jelenti a nagy konfliktust számára . A megoldhatatlan
döntés elé kerülő főhős életének két fő színtere hol Komárom,
hol a Senki szigete,míg a véletlen megsegíti abban,hogy az e-
gyiket örökre elhagyhassa,és otthonra leljen a másikon.
Timár Mihály alakja:ő az arany ember a világ szemében,mert a-
mihez nyúl,arannyá válik."De akihez hozzáér, az mind szeren-
csétlenné lesz..." Timár összetett jellem,rendhagyó hős:ele-
inte még akadályokat nem ismerő,feddhetetlen erkölcsű mesehős,
később egyszerű hajóbiztosból emelkedik dúsgazdag vállalkozó-
vá,vagyonának alapja azonban nem becsületes munka,hanem kor-
rupció,spekuláció,lopás.Mivel alapvetően tisztességes,lelkében
elhatalmasodik az önvád,boldogsága,lelki békéje odavész:belső
monológjai erről árulkodnak."Mert attól a naptól kezdve,amidőn
Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit
oda volt lelkének nyugalma;minden fényes siker után,mely válla
latait kísérte,felemelte szavát a belső vádló:ez mind nem a ti
ed !Ez egy árva leánynak a vagyona volt,amit te bitorolsz.Sze-
rencsés ember vagy?Nem igaz!Szegények jótevője vagy?Nem igaz !
Arany ember vagy?Nem igaz!-Tolvaj vagy!" Timeát dúsgazdaggá te
szi és feleségül veszi,de házassága boldogtalan. Mégis boldog
lehet a Senki szigetén Noémivel,de mindig csak fél évig (úgy
tesz,mintha hosszú úton járna). Folytonos hazugságban kell élnie.
Feloldhatatlanul szembekerül tönkretett életében a gazdagság és
az emberi boldogság:az öngyilkosság szélére sodródik.

A rosszabbik énjét jelképező Krisztyán Tódor el akarja tőle
venni a Senki szigetét,Noémit,és a kisfiát,Dódit.Timárt az ön-
gyilkosságtól csak a véletlen menti meg : nem őt,hanem Krisz-
tyánt,a kalandort nyeli el a balatoni rianás Timár ruhájában
és tárcájával a zsebében.A holttestben majd mindenki Timárt
véli felismerni,ő pedig "kiléphet" kettős életéből.Elmenekül
abba a történelem előtti idillbe,rousseau-i remeteségbe, mely
oly élesen áll szemben a modern világgal.A Senki szigetének
rajzában a romantikus elvágyódás lírája jelenik meg.

A mellékszereplők:kevésbé kidolgozottak,de ők sem feltétlenül
végletes figurák.Noémi az eszményi nő;Timea titokzatos,hűsé-
ges Timárhoz,de őrzi lelkében szerelmét Kacsuka őrnagy iránt;
Krisztyán Tódort az élet züllesztette kalandorrá,kémmé,zsaro-
lóvá;Brazovics Athalie-t visszautasított szerelme teszi go-
nosszá stb...

Realizmusba hajló romantikus mű Az arany ember: realista vonás
a vívódó, meghasonlott főhős sokoldalú ábrázolása; egyszerű, hét-
köznapi emberek szerepeltetése;a szereplők jellemükből fakadó-
an cselekednek;a tájleírások lenyűgözőek,de pontosak is,hiszen
a Jókai számára jól ismert Komáromban,illetve a természetben,
a Dunán és szigetein játszódik a regény.(Jókai kitűnően értett
a kertészkedéshez,füvészkedéshez is.
"Be kell vallanom-írta kései utószavában Jókai-,hogy nekem ma-
gamnak ez a legkedvesebb regényem.Az olvasóközönségnél is ez
van legjobban elterjedve."

3.Mikszáth Kálmán,a magyar széppróza megújítója ^1847-1910^
A magyar széppróza Mikszáth művészete által szakadt ki Jókai
romantikájának "bűvköréből".Mindenekelőtt az eszményítéstől,
a szónokiasságtól és a dagályos pátosztól fosztotta meg a ma-
gyar elbeszélést,de gazdagította az éles megfigyelőképesség-
gel,a humoros-ironikus,illetve nosztalgikus-elégikus ábrázo-
lásmóddal.Hangja nem szenvtelen,személytelen,hanem kedélyes,
csevegő,együttérző.Stílusa a mesélő-anekdotázó élőbeszéd.

Élete:Szklabonyán született,Nógrádban,a tótok,magyarok által
vegyesen lakott hegyes-völgyes "görbeországban",s ez a táj
táplálta ihletét egész életében.Jogásznak tanult és a balas-
sagyarmati főszolgabíró,Mauks Mátyás mellett helyezkedett el.

Mégsem akart hivatalnok lenni,inkább az írói hivatás vonzotta,
ráadásul beleszeretett Mauks Ilonába,a főszolgabíró lányába.
Romantikus módon keltek egybe a "könnyelmű fiatalok",ám a sú-
lyos nélkülözés-immár Pesten-szomorú megoldást követelt:Mik-
száth elvált imádott feleségétől,hét év múlva azonban-már írói
sikerei csúcsán-másodszor is elvette őt.

A régen várt sikert
két novelláskötete hozta meg számára:a Tót atyafiak és A jó
palócok 1881-ben,ill.1882-ben.Hamarosan a Kisfaludy Társaság,
majd az Akadémia tagja lett,1887-től élete végéig a Szabadelvű
Párt parlamenti képviselője,a miniszterelnök barátja,ünnepelt
író,akinek a bárói rangot is felajánlották.A jókedélyű író é-
letének utolsó éveit visszahúzódva,kiábrándultan Szontagh Pál-
tól vásárolt horpácsi birtokán töltötte:valószínűleg megérezte
a Magyarországra váró sötét jövőt.
Művei:első sikeres elbeszéléseivel már a kiforrott és senkivel
össze nem téveszthető stílusú író áll előttünk:

Mikszáth az elsők között fedezte fel a magyar irodalomnak a
kisemberek és a hétköznapok világát a romantikus hősök és a
sorsfordító események helyett.

Művei három nagy csoportra oszthatók műfajuk szerint:

1.Novellái
a) a paraszti világot ábrázolók
(Tót atyafiak,A jó palócok)

b) a történelmi témájú idillek
(A beszélő köntös,A kis prímás stb.)

c) szatirikus politikai karcolatok
(A pénzügyminiszter reggelije,A korlátfa stb.)

d) utolsó éveiben írt kesernyés,mélabús,elégikus
hangulatú elbeszélései
(A mi lengyelünk;Fili stb.)

2.Kisregényei
a) a korabeli Magyarország elé tart tükröt két
zseniális-egymást kiegészítő-kisregényében
(Beszterce ostroma,Új Zrínyiász)

b) a korabeli dzsentrivilágot leplezi le A ga-
vallérok c. kisregényében

c) a züllött,másokon élősködő "úri svihák" fi-
guráját ábrázolja novellafüzérből összerakott
kisregényében,a Két választás Magyarországonban

3.Regényei a) a dzsentrivilágot kíméletlenül leleplező,ke-
mény hangú regénye A Noszty fiú esete Tóth Marival

b) a polgári házasság ügyét támogató történelmi
regénye, a Különös házasság

c) a nemeseket és a polgárokat egyaránt bíráló,
az előítéletek és a makacsság tragikus következ-
ményeit ábrázoló utolsó nagy regénye, A fekete
város

Az a fekete folt

A Tót atyafiak egyik elbeszélése ez a novella,mely Olej Tamás,
a brezinai bacsa (számadó juhász),különös,balladaszerű törté-
netét,a brezinai akol pusztulását meséli el.Hosszadalmas beve-
zetőből ismerjük meg a magányos,hallgatag juhász életét, aki
Taláry herceg uradalmának brezinai aklára és ezer birkájára ü-
gyel,mintha a magáét vigyázná.Felesége rég meghalt,egyedül ne-
veli ez a kőkemény-a világ szemében érzéketlennek látszó- em- ber egyetlen,gyönyörű,16 éves lányát,Anikát.Az ifjú herceg el
akarja csábítani Anikát,de Olej-mint apa-határozottan ellenáll
gazdája erkölcstelen kívánságának.De amikor a herceg a brezi-
nai aklot és az ezer birkát ajánlja cserébe Anikáért,a bacsa
lelkében iszonyatos küzdelem bontakozik ki a mesebeli gazdag-
ság kísértése és a kíméletlen önvád között.Ingadozni kezd,de
felülkerekedik benne az emberi tisztesség.A herceg mégis meg-
szökteti Anikát,s Olej most úgy érzi : pillanatnyi megingása,
csak gondolatban elkövetett erkölcsi botlása okozta a bajt.Be
lebetegszik a mardosó önvádba,hiszen az üres szobában ott ta-
lálja a herceg ajándéklevelét.Övé most már a híres brezinai a-
kol,de milyen áron!Zokogva búcsúzik el juhaitól,felölti ünnep-
lő ruháját,s felgyújtja a nyájjal együtt azt az aklot,amelyre
oly büszke volt,melyet a világ legnagyobb kincsének tartott.
 


Az a pogány Filcsik

Mesteri kis novella A jó palócokból,a sűrítés,tömörítés igazi
remekműve.A vén Filcsik Istvánról az az egész falu véleménye,
hogy rideg,mogorva ember,istentelen pogány,aki képtelen megbo-
csájtani Terka lányának,mert az megszökött a fiatal szolgabí-
róval.Egyetlen dolog van csak a világon,ami fontos neki:mesz-
sze vidéken híres bundája.Hallani sem akar a lányáról, hiába
hívják,édesgetik,nem megy el a kastélyba.Terka azonban meg-
betegszik,s a halálán van:talán már csak apja szeretete,bocsá-
nata segítene rajta.A szolgabíró végül maga megy érte,de Fil-
csik hajthatatlan.A hajdú javaslatára cselhez folyamodnak:el-
lopják a vén csizmadia bundáját,s Filcsik el is megy a jogos
tulajdonáért a kastélyba,de rezzenéstelen arccal húzza le a
haldokló lányáról a bundát,s indul hazafelé. Az úton azonban
észrevesz egy fa alatt alvó rongyos koldusasszonyt,ölében gyer mekével.A nehéz bunda szinta magától csúszik le a válláról,s
takarja be jótékonyan a hidegtől reszkető anyát és gyermekét..

Beszterce ostroma

A mű születése:Mikszáth a regény bevezetésében említi,hogy e-
gyik képviselő barátjától,gr.Pongrácz Károlytól hallotta a mű
főhősének,gróf Pongrácz Istvánnak megmosolyogtató történetét,
anekdotáját,s érdekelni kezdte őt ez a furcsa,különc figura.

Valóban zavarodott elméjű volt-e a hóbortos gróf,esetleg egye-
nesen közveszélyes őrült,vagy ártalmatlan álmodozó? Úgy tűnik,
először mintha csak erre a kérdésre keresné a választ az író,
de hamar észrevehetjük,hogy"egy különc ember történeténél" jó-
val többről van szó:a XIX.század végi magyarországi viszonyok
ironikus árázolásáról.A regény először a Pesti Hírlapban je-
lent meg folytatásokban,majd kötetben 1895-ben.

Szerkezet és cselekmény:"Szalad az ember emlékezete barázdáról
barázdára,mint az ördögmotolla"-mondja maga Mikszáth sajátos
szerkesztési módszeréről.Az anekdota itt nem szórakoztató ki-
térő-mint Jókainál-,hanem a regénynek mintegy alapvetése:két-
egymástól függetlennek látszó-anekdota találkozása,összefonó-
dása,majd az események felgyorsulásával a tragikomikus végki-
fejletbe torkollása.Ennek megfelelően négy részből áll a mű.

-Az első részben (Estella) megismerjük a nedeci vár urát,gr.
Pongrácz Istvánt és különös udvartartását,melyből csak a várkisasszony hiányzik. Nosza,vásárol egyet a gróf vándor mutat-
ványosoktól:így kerül a várba Donna Estella.Nem messze a nede-
ci vártól,Lapusnyán,düledező várukban élnek az elszegényedett,
svihák Behenczyek,az apa,Pál,meg a fia,Károly.Épp pénzszűkében
vannak,így a fiú eladja a szomszéd falunak az ősi harangot,s
ezzel atyja haragját vonja magára.Károly Nedecen talál otthon-
ra a bolondos grófnál,érzékeny lelkű atyja pedig felveszi a
harangért a pénzt.Károly udvarolni próbál Estellának,de a gróf
a várbörtönbe zárja az ifjú életművészt.Estella ráébred,hogy
többet várhat Behenczytől,mint a gróftól,ezért megszökteti Ká-
rolyt és Besztercére menekülnek.Pongrácz hiába követeli a szö-
kevények kiadatását Besztercétől.A hóbortos gróf most valóban
eszelős tervet sző:hadba vonul Beszterce ellen teljes seregé-
vel,hogy a földdel tegye egyenlővé az engedetlen várost.

-A második részből (Kedélyes atyafiak) megismerjük a két gaz-
dag zsolnai Trnowszky,Péter és Gáspár vetélkedését,melynek fő
tárgya és egyben kárvallottja Trnowszky Apolka,a meghalt har-
madik testvér,György kislánya.Apolkát végül -úgy,mint először-
a mihaszna városi írnok,Klivényi József veszi magához,sőt az-
zal kecsegteti a szerencsétlen leányt,hogy feleségül veszi.A-
polka elmenekül,s a Vágba akarja ölni magát,de a városi hajdú
rátalál,s így Apolka elhelyezéséről most már Blázy polgármes-
ternek kellene gondoskodnia.Ekkor tűnnek fel a város előtt a
bolondos gróf csapatai,s meg is állnak egy kis pihenőre...

-A harmadik részből (A túsz) megtudjuk,hogyan akadályozza meg
az akkori budetini honvédparancsnok,gr.Pongrácz Károly az or-
szágos botrányt,Beszterce ostromát.Egy erre a célra szerződte-
tett színtársulat játssza el a besztercei"küldöttség"szerepét,
s Apolkát mint túszt adják át a megdicsőülő "középkori" várúr-
nak,hiszen az becsületes ember,és úgy fog rá vigyázni,mint a
szeme fényére.Most ismerhetjük meg igazán István grófot:egész
lénye csendesebbé,szelídebbé válik,mintha megtalálta volna é-
lete igazi értelmét.Hosszú szabadságot adott hadi népének,úgy
kezdett élni,mint más urak,de idejének legnagyobb részét a kis
"hadizsákmány" neveltetésére fordította.Örökösévé akarta tenni
Apolkát,kifogástalan lovagként bánt a szegény árvával.Maga sem
tudta,hogy az, amit apai érzésnek,lovagi hódolatnak hisz,való-
jában szerelem :új ábrándvilágot épített magának,s azt védte a
külvilágtól foggal-körömmel.Az adoptáláshoz ügyvédet hívat,de
maga Tarnóczy Miloszláv érkezik Zsolnáról,aki feleségül kéri a
lányt.Apolka szereti István grófot,de Miloszlávba szerelmes.El
is menne vele,de a gróf a várbörtönbe záratja a merész ifjút...

-A negyedik részből (Az éj) megtudhatjuk,hogy milyen nehéz hi-
vatalos úton elérni a korabeli Magyarországon azt,hogy egy fő-
rendiházi tag,egy óvári és szentmiklósi Pongrácz gróf várbör-
tönéből kiszabaduljon Tarnóczy Miloszláv zsolnai ügyvéd. Még
nehezebb elérni azt,hogy az őrült gróf lemondjon "hadizsákmá-
nyáról",Apolkáról.István gróf itt már kezd veszélyes őrültté
válni,csak maga Apolka képes őt féken tartani.Állapota egyre
romlik,beteges víziói,hallucinációi támadnak,az ördöggel kár-
tyázik - és veszít.Miloszlávot egy titkos folyosón át kimentik
a nedeci várból a budetini honvédparancsnok, Pongrácz Károly
javaslata szerint,majd Apolka kiadatására is ő adja a megfele-
lő ötletet:meg kell keresni Estellát,őérte ugyanis köteles ki-
adni a gróf Apolkát,hisz ezt kívánja a hadi regula és a lovagi
becsület. Tarnóczy Miloszláv visszavásárolja 600 forintért a
megöregedett és megcsúnyult Estellát Behenczy Károlytól,majd a
"besztercei szenátorok"visszaviszik Nedecre.István gróf tartja
a szavát:lemond Apolkáról,de lemond az életéről is,hiszen a szerelem valósága már összetörte ábrándvilágát. Egy hatalmas koporsót készíttet,hogy kedvenc lován ülve temethessék el,s megmérgezi magát.Pongrácz Istvánt végül is nem lován ülve temették el,hanem csak "gyalogosan" és egyedül: a valóság szétfoszlatta az ábrándokat,a megmosolyogtató történet tragikus véget ért.

Jellemábrázolás:A regény központi alakja,Pongrácz gróf a leg-
rejtélyesebb figura.Az író nem ad róla részletes lélekelemzést
sőt tudatosan bizonytalanságban tartja olvasóit abban a tekin-
tetben,őrült-e a gróf,vagy nem.Éppen ez a szándékolt homály az
ami az író céljait szolgálja:Mikszáth nem egyszerűen egy őrült
beteges cselekedeteit vagy egy épelméjű ember hihetetlen tette
it kívánja ábrázolni,hanem egy "különc",egy "későn született"
ember magatartását.A gróf délibábos illúziói éppen azért erő-
södnek önpusztító mániává,mert először mindenki a kezére dolgo
zik,cinkosa az egész vármegye,később azonban annál fájdalmasab
ban ütközik bele a valóságba,amikor az -Apolka és Miloszláv
szerelmében- ellenállhatatlan erővel tör be ábrándvilágába.Az
író kívülről és ironikusan,ugyanakkor rokonszenvvel szemléli
hősét.

Pongrácz István sok tekintetben becsülésre méltó ember,
nemes érzések élnek benne,hiányzik belőle az önző törtetés,a
mohó élvezetvágy,s mindenekelőtt a hazug képmutatás,ami pedig
bőségesen veszi körül.Őszintén hisz a szebbnek vélt múlt esz- ményeiben,nemcsak más,hanem különb is,mint környezete.Világos
értékrendje van,és következetesen cselekszik,a többiek azon-
ban éppen ezt használják fel "kezelésére".Sok elemző szerint
Pongrácz István a magyar Don Quijote,csakhogy neki nincsenek
világboldogító eszméi,s nem is ütközik minduntalan a kegyet-
lenül valóságos világba,hanem nyugodtan éli a maga különc,rög-
eszmés életét,s inkább meghal,mint szembesüljön az igazsággal.

A mellékszereplőket egy-egy jellegzetes ecsetvonással vázol-
ja az író:Apolka szűzies,szépséges hajadon;Estella számító,so-
kat tapasztalt nő;a Behenczyek erkölcsileg züllött,élősködő ú-
ri svihákok;Trnowszky Péter és Tarnóczy Gáspár az úrhatnám,ö-
rökké marakodó testvérek,a meggazdagodott polgárok karikatúrái
Klivényi,az iszákos,züllött és aljas írnok;Blázy uram,a békes-
séget kedvelő,bölcs zsolnai polgármester;Pruzsinszky,a nedeci
várúr ingyenélő "lengyele",s a grófi udvar többi haszonleső fi
gurája mind-mind a korabeli Magyarország jellegzetes típusai.

Mikszáth írói üzenete:A XIX.század végi Magyarországon oly fen
nen hangoztatott nemes elveket,eszményeket,makacsul őrzött ha-
gyományokat már csak egy "őrült" veszi komolyan,a többiek szá-
mára ezek üres pózzá váltak,élősködő életük leplezésére szol-
gálnak.A vármegye főképp a botrányt akarja elkerülni,de a hi-
vatalos Magyarországnak is az a véleménye,hogy egy grófot,fő-
rendiházi tagot minden körülmények között kímélni kell.Az író
kedélyes mesélgetésébe így keserűség is vegyül.

4.A századvég írói

A széppróza uralkodó műfaja a novella lett,főképpen az újságol
vasás széles körű elterjedésének köszönhetően.Az ún.tárcarovat
az olvasók mindennapi kedvenc csemegéjévé vált,így csakhamar
új irodalmi műfaj született:a tárcanovella (korábban:karcolat)
melyet rövidsége miatt a szigorú művészi mértéktartás jellem-
zett.Egyetlen drámai jelenet,vagy lélektani helyzet,esetleg e-
gyetlen felvillanó emlék vagy arckép megmutatására volt csak
lehetőség a történetmesélés helyett.Ez céltudatosságra,tömör-
ségre,a lényeg kiemelésére késztette az alkotókat. Kitérőkre,
anekdotázásra egyre kevésbé volt mód.Inkább a társadalmi el-
lentétek,a kiáltó szegénység,a felszín derűje és a lélek mé-
lyén lejátszódó tragédia közti szakadék egyetlen képben való
felvillantására törekedtek a műfaj legjobb művelői:

-Petelei Istvánt,az elesettek íróját,annak a pillanatnak a
születése érdekelte,amikor az ember erkölcsi tartását,önmagát
feladja,s ezáltal kisodródik az életből,esetleg öngyilkos lesz
Erről szól"A jutalom" c. kis remekműve.

-Gozsdu Elek hősei reményüket vesztett emberek,meghasonlott lelkek.Az író az emberi nyomorúság mélyére akar világítani,pl.
olyan földbirtokosokról ír,akik elherdált,elveszített vagyonu-
kért kisvárosi vendéglők légypiszkos asztalai mellett hajszol-
ják a boros,duhaj vigasztalódást,vagy öngyilkos tivornyákban
rohannak saját pusztulásuk felé.

-Bródy Sándor rendkívül fogékony volt minden irodalmi újításra
Jövendő c lapja a Nyugat c. folyóirat előfutárának tekinthető.
Stílusának olykor nyers "naturalizmusát" enyhítette nyelvének
költőisége.Legjobb novellái a nagyváros kiszolgáltatottjait,a
cselédeket ill.sorsukat mutatják be,még ismertebbek az ún.Remb
randt-novellák,melyekben az író az öreg,kitaszított festő sor-
sába élte bele magát(pl.Rembrandt eladja holttestét).

-Gárdonyi Géza ma inkább "ifjúsági" íróként ismert,de társadal
mi regényei közt is akad remekmű :"Az öreg tekintetes"c.kisre-
gény,mely egy városba került s öngyilkosságba kergetett öregem
berről szól.

-Tömörkény István egy addig ismeretlen világot fedezett fel az
irodalom számára:Szeged környékének és a Tisza vidékének magára hagyott,primitív sorban tengődő szegényparasztságát,kis
embereit ábrázolta realisztikusan,szenvtelenül,aggályos hite-
lességgel,ezzel hatva olvasói lelkiismeretére (pl.:"Valér a
földbe megy).

-Csáth Géza novelláiban a modern lélektan eredményeit is fel-
használta.Foglalkoztatta az idegbeteg emberek zilált lelkivi-
lága,kereste a megdöbbentő történeteket (pl.:Anyagyilkosság)

5.Krúdy Gyula, a századforduló "nagy magányos írója"
(1878-1933)

Élete:A nyíregyházi ügyvéd apa ugyanerre a pályára szánta el-
sőszülött fiát,akinek igazi szenvedélye azonban az olvasás,ké-
sőbb az írás lett.A-többek között-"Szindbád" írói álnevet is
használó Krúdy első novellája már 14 éves korában megjelent,s
hamarosan keresettek és népszerűek lettek az írásai.Már nem is
akart leérettségizni,mert riportei állást ajánlottak neki,de
apja határozott kívánságára visszatért Debrecenből és levizs-
gázott.Utána azonban Debrecenben,Nagyváradon,majd Pesten új-
ságíróskodott,jól keresett,de lassan az írók éjszakai életének
és az alkoholnak a rabjává vált.Megnősült ugyan,de nyugtalan,
bohém természete,éjszakázó életvitele,gyakori párbajozása,kár-
tya- és lóversenyszenvedélye házasságát is szétzilálta,pénzét
is felemésztette.Szállodába költözött,ahol hamarosan intim kap
csolatba került az igazgató feleségével,majd néhány év múlva
feleségül vette barátnője 20 éves lányát.Új házasságából egy
leánya született,Krúdy Zsuzsa.Az író rengeteget dolgozott,de
nem tudott szakítani korábbi életmódjával:egészsége megrendült
a családot anyagi gondok gyötörték,a neki ítélt díjak is csak
átmeneti könnyebbséget jelentettek.Utolsó éveiben az óbudai
kiskocsmák állandó vendége volt,itt idézte fel ifjúkori kis-
városi(a felvidéki Podolinban is tanult) emlékeit.

Művei:"Magányossága" nem társtalanságot jelent,hanem azt,hogy
művészete nem sorolható egyetlen stílusirányzatba sem,igazi
stílusteremtő,öntörvényű művész volt:

"Nagyon lenézem azokat az írókat,akik a való életet másolják.
Rossz szaga van az életnek...Én kivétel akarok lenni."-foglalta össze ars poeticáját.

Óriási írói hagyatékából a legkedveltebbek:

a) az ún. "Szindbád-novellák" kötetei 1911-től

b) a "kedvére való pesti regények": A vörös postakocsi ^1913
és az Őszi utazások a vörös postakocsin ^1917

Szindbád

Krúdy legjelentősebb alakmása,az Ezeregyéjszaka mesevilágából
előlépő Szindbád is az időtlenségben hajózik akár harmincéves
fiatalemberként,akár 333 évesen jelenik meg a novellák lapjain
mindig az eltűnt,álombeli világot szeretné felidézni.Ezek az
emlékek-leszámítva a gyermekkor podolini élményeit-kivétel nélkül nőkhöz fűződnek."Csak a nők mulattatták,csak ők érdekelték
Amit tanult,olvasott vagy utazott,mind csak azért tette,hogy a
nőknek hazudhasson,mesélgethessen." S az ifjúság múltán,a ha-
lál felé közeledve,sőt halála után is,a kriptából el-elszökdös
ve,Szindbád újra kifeszíti vitorláját,hogy hazájába visszatér-
jen,azaz megkeresse ifjúkori emlékeit.Szindbád megismételt u-
tazásai során a múlt után indul,de majdnem minden nekiindulása
a jelennél tovább nem viszi:az emlékekből sem maradt meg sok ,
csak egy hang,egy mozdulat,egy illat,egy furcsa szó,egy sóhaj.
Szindbádnak rá kell döbbennie:az emlékek újraélése teljesség-
gel reménytelen.Ezért is szövi át a Szindbád-novellákat valami
rezignált mélabú,a lemondás,a kiábrándultság,a csalódottság fá
jó érzése.Jó példa erre "A hídon"(Negyedik út) c.novella.
 
 
 
 

6.Móricz Zsigmond,
a Nyugat első nemzedékének írója (1879-1942)

Élete:Tiszacsécsén született,s az ott töltött 6 év a gyermeki
aranykor boldog színhelye volt.A család azonban tönkrement,így
távoli rokonaikhoz költöztek Prügyre.Egyre nagyobb anyagi gon-
dokat okozott a 9 gyermek nevelése,édesanyjuk mégis ragaszko-
dott iskoláztatásukhoz.Móricz Zsigmond előbb a debreceni re-
formátus kollégiumban,majd Sárospatakon tanult,s már diákkorá-
ban elhatározta,hogy író lesz.Az érettségi után sokáig nem ta-
lálta a helyét,egyetemi tanulmányait nem fejezte be,s az írói
siker sem jött.Megnősült,házassága azonban nem hozott idilli
boldogságot:felesége,Holics Janka egy nagy szerelmi csalódás-
sal érkezett a házasságba,s nem akart mást,mint hogy a férje
állandó rajongással szeresse,s csak vele törődjön.Féltékeny
volt mindenre és mindenkire,férje munkájára és sikereire is.
Börtön,de egyben ihlető erő is volt a házasság Móricz számá-
ra,az állandósult belső feszültség sarkallta az írásra.Az a-
pai fájdalom is közrejátszott abban,hogy annyi sikertelenség
után végre rátalált saját hangjára:első kisfiuk meghalt,a má-
sodik is,s ezután írta meg első igazi sikert hozó novelláját,
a "Hét krajcár" című elbeszélést,mely a Nyugat c.folyóiratban
is megjelent.Korábbi gátlásai alól felszabadulva sorban írta
-most már sikeres-regényeit.A jómód is megérkezett,telket vá-
sároltak Leányfalun,házat építettek,Olaszországba jártak nya-
ralni.A háborúból-kezdeti lelkesedése után-hamar kiábrándult,
Szegény emberek c. novellájában már tiltakozott ellene.
A köztársaságot és a kommünt is eleinte lelkesen fogadta,de fel kellett ismernie az igazságot.Később mégis meghurcolták,s fáj-
dalmai a Légy jó mindhalálig megírására ihlették.

Az 1920-as években a trianoni tragédiát átélt ország sorsa,
lehetőségei foglalkoztatták.Megismerkedett egy szép színésznővel,
Simonyi Máriával,majd szerelemre lobbant egy másik nő iránt.
Felesége kétszer is öngyilkosságot követett el,másodszor nem tudták megmenteni.

Móriczot gyötörte az önvád felesége halála miatt^1925^,de
a következő évben új házasságot kötött Simonyi Máriával.1929
és 1933 között a Nyugat prózai rovatát szerkesztette,s közben
új írói témára talált:a civilizációtól kevésbé vagy alig érin-
tett paraszti világ bemutatására törekedett.Erről szól a Bar-
bárok c.novelláskötete.Új folyóiratot indított Kelet Népe cím-
mel,amit haláláig szerkesztett.1937-ben elvált második felesé-
gétől is,és végleg visszavonult Leányfalura.

Művei,alkotói korszakai:
1.Első alkotói korszaka a Hét krajcár c.novellával ill.kötet-
tel indul 1908-ban,ill.1909-ben az újszerű parasztábrázolás
jegyében:a Hét krajcárban az idilli felszín mögött-a krajcárok
játékos keresgélése közben-feltárul az irdatlan nyomor,ahol a
koldustól kell alamizsnát elfogadni,s ahol már ez sem segít...

-A Tragédia című novellája már a lelket deformáló,a komikum ha
tárát súroló nincstelenségről,egy ember örökös éhezéséről szól
Az eltorzult lelkű főhős cselekedetei,bosszúja és halála is csak torz lehet.

-Első regényében,a Sáraranyban Móricz az igazi falut akarta megmutatni,s a kép meglehetősen riasztó lett.Vad indulatok,durva ösztönök irányítják a főhőst,Turi Danit és a falubelieket.
A regény naturalista leírásai,fojtott erotikája,sajátos nyelve
ihlette később Karinthy egyik legtalálóbb paródiáját.

-Második regénye,Az Isten háta mögött,egy magyar kisváros éle-
tét mutatja be tragikomikus módon.Egyik szereplője,Veres taní-
tó felesége akár a"magyar Bovaryné" is lehetne.

-Szegény emberek (1916) c. novellája megmutatja,hogyan válik a
katona a háborúban gyilkoló géppé,aki iszonyatos munkáját fa-
lujában is folytatja.

2.Második alkotói korszakának nyitánya a Légy jó mindhalálig c.
regénye (1920-ban)

-Tündérkert c.regényében a 17.századi Erdély történetében ke- resett párhuzamot a trianoni Magyarország gondjainak megoldá-
sára az álmodozó Báthory Gábor és a reálpolitikus Bethlen Gábor alakjának szembeállításával.Ezt később két másik regény-
nyel ^A nagy fejedelem,A nap árnyéka^ trilógiává bővítette.
-Az Úri muri cselekménye éppen a millenium évében játszódik:
négy nap úri duhajkodásának keretében a környezetéből kiemel-
kedni akaró,de annak szorításában elbukó ember tragédiáját ír-
ta meg.a főhős nemcsak önmagát pusztítja el,hanem saját tanyá-
ját is felgyújtja.

-A Rokonok c.regény azonban már nem tragikusnak,hanem kiábrán-
dítónak mutatja az "úri középosztály",a dzsentri sorsát.Ebben
a regényben teljesedett ki Móricz realista ábrázolásmódja. A
sodró lendületű történetben "belülről" követhetjük végig a fő-
hős,Kopjáss István sorsát,vívódásait,a hatalomtól való megszé-
dülését.

3.Harmadik alkotói korszaka a Barbárok c. novelláskötettel kez
dődik (1932-ben).Különös lelki ősvilágot mutat be itt az író
balladaszerű tömörséggel,szaggatottsággal:az írói elbeszélés a
háttérbe szorul,megnő a drámai párbeszédek jelentősége.

-A boldog ember c. regényét az olvasók valóságos dokumentumi-
rodalomnak fogták fel,oly művészi erővel tudta visszaadni a pa
raszti élőbeszéd hangulatát.

-Az "Árvácska" Móricz utolsó éveinek szívbe markoló,nagy hatá-
sú remekműve (1940-ből).Egy 7-8 éves lelenckislány embertelen
sorsának néhány évét választotta témaként Littkey Erzsébet él-
ményei alapján.

-Befejezetlen maradt a híres betyárról,Rózsa Sándorról terve-
zett regénytrilógiája,csak az első részt csiszolta tökéletesre.

Stílusa:
Sokat változott,tökéletesedett,a részletes,naturalista
leírástól eljutott a belső láttatáson át a balladaszerű tömör-
ségig,majd a dokumentumszerűségig.Az író egyre inkább a háttér
be húzódik,hogy minél tökéletesebb legyen a valóság illúziója.

Fontos eszköze a tömörítés,illetve a feszes szerkesztés.Ez ad-
ja írói stílusának legtöbbször emlegetett jellemzőjét,a dráma-
iságot.Értő módon ötvözi a hangnemeket:egyszerre képes megje-
leníteni az idillt és a tragédiát vagy akár a tragikumot és a
komikumot is.

Történeteit szereti rejtélyesen, illetve jelképes
jelentéssel felruházva zárni.Többször is előfordul például a
befejezésekben a mindent elpusztító,ám ugyanakkor talán tisz-
tító tűz.