Ady Endre: A Tisza-parton

(elemzési vázlat)

Információk

I. A Gangesz partja Adynál a keleti származást jelenti (konkrét és átvitt értelemben is a magyarságét és a költőét), így titokzatos, meseszerű világot idéz. („Jöttem a Gangesz partjairól…”)

A lelki differenciáltság, kifinomultság jelzései a következő képek:

„A szívem egy nagy harangvirág, / s finom remegések: az erőm.”

Baljós fogalmak, szószerkezetek utalnak a gyűlöletes, elmaradott, durva, érzéketlen, tehetségtelen feudális Magyarországra:

„Gémes kút, malom-alja, fokos,

Sivatag, lárma, durva kezek,

Vad csókok, bambák, álom-bakók…”

(Forrás: Vezér Erzsébet)

II. A második versszak egész szövegértelme szerint Vajda János egy prózai írásából került Adyhoz. (De felfigyelhetünk Vajda János Credo c. költeményével való rokonságra is.)

Vajda: „Míg borkulacs, makrapipa, kostök, juhászbunda, pusztai kútgém, kovatapló s több efféle honi sajátságaink megéneklőinek tarka-barka rímkovácsolmányai általános lelkesedést ébresztettek, az én verselményeimet a könyvárusnál felejtette a közönség.”

(Forrás: Földessy Gyula)

Király István

Reviczky Gyula: Pálma a Hortobágyon

és Ady: Lótusz

című versét veti össze, kimutatván a hasonlóságokat és a majdnem teljes eszmei azonosságot.

III. Király szerint nem csupán a tespedt, sivatag-szerű Magyarország és a modern személyiség konfliktusáról van szó, hanem a MŰVÉSZET és az ÉLET elvont konfliktusáról is. A kínzó valóságos (élet-szerű) emberi világ és az érzékeny, szenzibilis Művész kényszerű találkozásai bántják (megölik) a művészt, de nem ölhetik meg a művészetet. Társadalmivá tágul így az egyéni életérzés és „dráma”.

A kettős (ambivalens) létezési módot (valóságos/hétköznapi – partikuláris és művészi/ünnepi – nembeli) a költemény ritmusai is jelzik. (Hangsúlyok és zökkentett jambusok.)

(Forrás: Király István: Ady Endre)

IV. Vázlat az elemzéshez:

1. Az Új versek (1906) kötet A magyar Ugaron ciklusának 5. verse az általunk szemügyre vett költemény. (A kötet és a ciklus jelentősége, az Ugar-szimbólum kifejtése, idézetek…)

2. A költemény lehetséges elődje: Reviczky Gyula: Pálma a Hortobágyon.

3. A legfeltűnőbb a szerkezet építkezése -- drámai szerkezetű: külső és benső konfliktusok; kontrasztozott struktúra.

4. A lírai költemény „drámai struktúrájának” elemei a következők:

1. versszak Gangesz partjai Jöttem Szűkülő képi tartományok térritmussal Légiesség, könnyedség Költőiség Egzotikum Két részre tagolódó sorok (kivéve az első sort)

2. versszak Tisza-part Mit keresek? Táguló képi tartományok térritmussal Földhöz ragadtság, nehézkesség Durva valóság Hétköznapias, vulgáris, profán Hármas tagolású sorok (kivéve az utolsó sort)

5. A kínzó közeliség élményei az érzékszervekre vetítve: látás (sivatag), hallás (lárma), tapintás (durva kezek), közvetlen érzéki kapcsolat, ízlelés (vad csókok) egyre közeledő félelmetes „támadást” sugallnak. A konfliktus a művész és a valóság között tehát elsősorban EMBERI tényezőkön alapul (kezek!!). Szétzúzza a költőiséget, az álmokat az ilyen szembesülés a valósággal (álom-bakók).

6. A költemény ritmusa nyugtalanságot és határozottságot egyszerre sugall. (Idézet és ritmizálás!!)

7. Értelmezési lehetőségek:

a) A művészet és a hétköznapi valóság konfliktusáról szól a vers.

b) Az egyéni és a társadalmi életérzés ütközik; a személyes lét a felelősségvállalás kényszere miatt társadalmivá tágul.

c) Az idegenből jött (világlátott, MÉGIS magyar) egyéniség és a gyűlöletes, provinciális, tudatlan feudális Magyarország konfliktusáról szól a vers. Újra tudatosodik a „magyar Ugar” képzete más szimbólumokkal kifejezve.

8. Szinte minden kép jelkép vagy szimbólum ebben a költeményben. A fenti „konfliktus-táblázatban” kiemeltük a legfontosabbakat. A Tisza-part tehát jelentéstartományait illetően „ rokona”

· a magyar Ugarnak,

· a Hortobágynak, a láp világának,

· a magyar síknak,

· a téli Magyarországnak,

· az ó-nádasoknak…