Szóbeli
érettségi mintatételek
magyar
irodalomból
(Szerkesztette: Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna
megyei szaktanácsadó)
Nyilvánosságra hozható: a témakör és tétel, a tanulók a feladatot
csak a szóbeli vizsgán ismerhetik meg!
Témakör:
Életművek – Petőfi Sándor
Feladat:
Fejtse ki, hogyan jelentkeznek Szilveszter alakjában a forradalmárlét
paradoxonjai? Kifejtésében hivatkozhat az alábbi idézetekre!
|
„Az apostol… a költő eszméinek szótára. Hogy mit jelentenek
műveiben ezek a szavak: boldogság, szabadság, isten, nép, pap, lázadás,
zsarnokság, király, arra ez a hősköltemény felel” (Illyés Gyula)
„Nem véletlenül vezet (a maga urává váló) Szilveszter első útja
a természetbe, s amilyen feltétlen bizalmat érez iránta, olyan bizalmatlansággal
szemléli az emberi társadalmat. Az utóbbiban az alávetettség és rabság
birodalmát látja, ahol ő állandó oxigénhiánnyal küzd; a szentimentális hős
valójában a korán jött jakobinus.” (Veres András) |
Tétel:
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
Feladat:
Bizonyítsa be a mű elemzésével, hogy Petőfi e műve komikus eposz és egyben
eposzparódia is!
Tétel:
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete
Feladat:
Értelmezze Az ítélet és A XIX. század költői című költeményeket!
Mutasson rá a bibliai motívumok értelmezésben betöltött szerepére is!
Témakör:
Életművek – Arany János
Tétel: Arany
János balladái
Feladat:
Néhány mű felidézése alapján fejtse ki és hozzon példát a bűn és bűnhődés
motívumának megjelenésére Arany balladáiban!
|
„Nem megy nekem
a líra, az ömlengések kora elmúlt tőlem, vén vagyok. Fejér László forma
balladákban kellene próbát tennem, azok lapban is adhatók volnának, és mégis
elememben maradnék.” (Arany és Petőfi levelezéséből) |
Témakör:
Életművek – Arany János
Tétel: Arany
János balladái
Feladat:
Ismertesse a ballada műfaj legfontosabb jellemzőit, szerkesztésbeli és poétikai
sajátosságait! Az alábbi idézetet segítségül használva egy ballada elemzésével
igazolja a szerző állításait!
|
„Természete a balladáknak (s annál inkább, minél népiesebb),
hogy nem a tényeket, hanem a tények hatását az érzelemvilágra, nem a szomorú
történetet, hanem annak tragikumát fejezi ki, minél erősebben. Magukból a
tényekből, a járulékaikból, mint idő, hely, környület csupán annyit vesz fel,
amennyi múlhatatlanul szükséges, csupán annyit a testből, amennyi a lélek
feltüntetésére okvetlenül megkívántatik. (Arany János) |
Témakör: Életművek - Arany
János
Tétel: Arany lírai
költészete
Feladat: Mutassa be a lírikus Arany Jánost mindkét lírai korszaka 1-2 versének elemzésével. Hogyan értelmezné az alábbi Ady-idézetet?
„… fegyelmezett és
önvesztére visszatartott, önmaga előtt rejtegetett lírikus.”
(
Ady Endre)
Témakör: Életművel – Arany János
Tétel:
Arany János: Őszikék
Feladat:
Értelmezze az utazás képét Arany Epilogus című művében az alábbi vers
segítségével!
Arany János: Melyik talál?
Hogy melyik arcképem választom rajzai közzől?
Fényképíró úr? a botos és kalapost.
Mint maradó vendég űl s áll a többi
nyugodtan,
Menni csak egy készűl: útja van: ez leszek
én!
1880. márc. 30.
Témakör: Életművek - Ady
Endre
Tétel: Ady magyarságversei
Feladat: Szabad választás
alapján emeljen ki néhány jellegzetes szimbólumot Ady magyarságverseiből, és értelmezze azokat!
Tétel: Ady Endre szimbolizmusa
Feladat: Mutassa be Ady Endre szimbolista
látásmódját, jelképvilágának jellemzőit ars poetica és magyarság verseiben (pl.
Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar Messiások…)
„Ady a szimbólumot választotta kifejezési eszközül. Meg akarta éreztetni lelkének hol zord, hol sejtelmes hullámzását s gondolatait, érzéseit és hangulatait a jelkép fátylába burkolta. Úgy érezte, hogy a modern lélek megrezzenéseinek finom árnyalatait nem lehet már kifejezni a hagyományos költői nyelven s ezért – Baudelaire, Verlaine és más francia költők példájára – szimbólumokkal közelítette meg a kifejezhetetlennek látszó dolgokat… Meglepetést keltő jelzők, körülírások, szavak, szóhalmozások, szóösszetételek és mondatfűzések bukkantak elő verseiből, szokatlan hasonlatok tűntek föl strófáiban. Új volt stílusa, új volt nyelvfantáziája. Verselése is új volt.” (Pintér Jenő: A magyar irodalom története)
Tétel:
Babits Mihály: Jónás könyve
Feladat:
Mutassa be, hogyan tükröződik a prófétai szerep a Jónás könyvében!
„A
görögöknek nem voltak prófétáik, csak filozófusaik, módszerük nem a fenyegetés,
hanem a kérdezgetés volt. Az Úr hangja a költemény végén athéni hang, mely a
mai latin szellemben oly észrevehetően rezeg tovább. Mi a tanulság? Nem
kellenek több próféták? De igen, csak nem egészen úgy, mint Jónás hitte. Nem szabad
megmámorosodniuk a saját szenvedéseiktől és a saját pátoszuktól. Több
bölcsesség és kevesebb düh: ez a lényeg. Támadniuk kell mindazt, ami Ninivében
rossz, de nem szabad presztízskérdésből elpusztítaniuk az egészet. (..) „A szó
tiéd, a fegyver az enyém.” A fegyver a történelmi erőké, melyek előbb-utóbb
szükségszerűen megváltoztatnak minden tarthatatlan állapotot. Tudatossá tenni a
történelmi erőket, irányt mutatni nekik, tisztázni a feladatokat, szakadatlanul
ismételni az erkölcsi követeléseket: ennyi és nem több Jónás feladata.” (Bálint
György: A toronyőr visszapillant)
Feladat: Néhány szabadon választott mű elemzése alapján tárja fel Babits kései költészetének jellegzetes témáit, motívumait!
Feladat:
Néhány Kosztolányi-vers értelmezésével mutassa be a halállal, az elmúlással
való szembenézés lehetséges módjait!
„Engem igazán mindig csak egy dolog érdekelt
igazán: a halál. Más nem. Azóta vagyok ember, mióta nagyapámat láttam holtan…
Költő, művész, gondolkodó is csak azóta vagyok. Az a roppant különbség, amely
élő és halott közt van, megértette velem, hogy valamit tennem kell. Én verseket
kezdtem írni. Ha nem lenne halál, művészet sem lenne.” (Kosztolányi Dezső)
Feladat: Hasonlítsa össze a „közönséges
villamosútról” szóló történetet „Az utolsó fölolvasás” cíművel.
Összehasonlításában próbálja értelmezni a külvilág jelképes értelmű
áthatolhatatlanságát!
Témakör: Életművek
Tétel: Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Feladat: Fejtse ki véleményét arról, hogy
Kosztolányi regényében Anna gyilkos vagy áldozat! Érvekkel igazolja állítását!
Tétel: József
Attila kései költészete
Feladat:
Vázolja a kései versek alapkérdéseit két-három vers bemutatásával!
Témakör:
Portrék – Csokonai Vitéz Mihály
Tétel: A műfajok
sokfélesége Csokonai Vitéz Mihály költészetében
Feladat:
Mutassa be néhány mű értelmezésével Csokonai költészetének műfaji
sokszínűségét!
Témakör:
Portrék– Csokonai
Vitéz Mihály
Tétel: A boldogság motívuma Csokonai Vitéz Mihály
költészetében
Feladat: Mutassa be a költő boldogságérzetének megjelenítési módjait,
tekintettel a művek téma-, műfaj- és múzsaválasztására, a verstani és szóképi
hatáskeltés változatosságára!
„Egy öszveséggel íly sok
Gyönyörűt, becsest ki látott?
S ki boldogabb Vitéznél?”
„Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!”
Témakör:
Portrék - Mikszáth Kálmán
Tétel:
Mikszáth Kálmán: Jó palócok, Tót atyafiak
Feladat:
Egyetért-e az alábbi véleménnyel? Állásfoglalásában utaljon legalább két-három
Mikszáth-novellára!
|
„Társadalmilag Mikszáth világának három rétege van, és mindenik
rétegben más-más hangot üt meg. Legnagyobb művészi magaslaton a
parasztábrázoló Mikszáth áll. A jó palócok és A tót atyafiak artisztikum
szempontjából messze kiemelkednek alkotásának egészéből. Bennük még a fiatal
művész lelkiismeretessége dolgozik, aki legjobb erejét beleviszi alkotásába –
később sokat írt, és úri, dzsentri módon sokszor a könnyebb végét fogta meg a
munkának. Mikszáth felvidéki parasztjai nem naturalista parasztok – az
érték itt nem a pontos ábrázolás, mint későbbi, szegedi megfigyelésén alapuló
parasztábrázolásaiban. A tót atyafiak és A jó palócok parasztjai azért
jelentik a magyar irodalmi népiesség egyik tetőfokát, mert itt a nép csak
annyiban nép, hogy tisztán emberi, mentes a magasabb kultúra álságaitól, maga
az ember, maga a lélek.” (Szerb Antal Mikszáth A tót atyafiak
és A jó palócok című köteteiről) |
Témakör: Portrék – Mikszáth
Kálmán
Tétel: Mikszáth Kálmán: Beszterce
ostroma
Feladat: Igazolja vagy cáfolja az alábbi
megállapításokat a regény főhősének jellemzése, illetve a mű értelmezése
alapján!
„Mikszáth ábrázolásmódja nem egyértelmű:
többnyire ellentétes elemek keverednek benne… Ki is gúnyolja azokat, akiket
szeret, fáj is a szíve azokért, akiket ostorozz néha… A Beszterce ostroma
Pongrácz Istvánjának alakjában ez az ábrázolási kettősség, ez a
villódzás-színváltás érvényesül. Hol szánalmasnak, hol tiszteletet érdemlőnek
látjuk a «várurat».”
(Sőtér
István)
Tétel: Móricz Zsigmond novellaíró művészete
Feladat:
Vizsgálja meg a drámaiság jegyeit néhány szabadon választott Móricz-
novellában!
„Csoda
ez a nyelv, a gondolatok sajátságos,
Utánozhatatlanul-keleti tagolása, a szavak
ázsiai tempója s messze-messze muzsikája, a
pusztai emberek alanytalan korcs mozdulatai…
Csoda ez az egész így együtt (…)”
/Kosztolányi
Dezső/
Feladat: Vázolja a költő sajátos szerelemfelfogását a Semmiért egészen
című vers alapján!
„Kérem én önző vagyok. A többi férfi, úgy
tudom, nem az. A nők sem azok. Így aztán én egészen különleges valamit
szeretnék. Örömöt és feltétlen megbízhatóságot. Vigaszt, támaszt, segítőtársat.
Különösen hosszú lejáratú, vagy életfogytig tartó szerződéseknél, amilyen
például a házasság.” (Szabó Lőrinc)
Tétel: Radnóti Miklós utolsó
költői korszaka
Feladat: Mutassa be az idill
szerepét Radnóti utolsó verseiben! Megoldásában értelmezze az idézett tanulmány
mondatait!
„Az eclogák antik keretben,
az idilli kellékek feldolgozásával, a formai fegyelem és a nyelvi gazdagság
magas fokán fejezik ki az 1938 és 1944 között egyre embertelenebbé váló kor
iszonyatát, a költő és rajta keresztül az emberi ember szörnyű üldöztetését, az
élet értelmének és gazdagságának és a fasiszta barbárság eszeveszettségének
ördögi ellentétét.”
„Az idill itt is, mint a legtöbb
Radnóti-versben a halálba, halott barátok árnyékába ütközik.”
„…még itt is, ebben az állapotban is az
idillbe kapaszkodik…”
(Imre
Katalin: Radnóti Miklós)
Témakör:
Portrék – Márai Sándor
Tétel: Márai
Sándor: Egy polgár vallomásai
Feladat:
Mutassa be, hogyan kapcsolódik össze vallomás, emlékirat, önéletrajziság és
korrajz a polgárság hagyományrendszerének bemutatásában!
|
„Aki ma ír,
mintha csak tanúságot akarna tenni egy későbbi kor számára … tanúságot arról,
hogy a század, amelyben születtünk, valamikor az értelem diadalát hirdette. S
utolsó pillanatig tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány
nemzedék, amely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a
szellem ellenálló erejében … Életprogramnak nem sok ez, de … e tanulsághoz …
hűséges akarok maradni. Igaz, láttam és hallottam Európát, megéltem egy
kultúrát … kaphattam-e sokkal többet az élettől?” (Márai Sándor) |
Témakör: Látásmódok – Zrínyi Miklós
Tétel: Zrínyi
Miklós: Szigeti veszedelem
Feladat:
Mutassa be a barokk eposz sajátosságait a Szigeti veszedelem című
mű alapján!
|
„Fegyvert s
vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte
várni Szulimán haragját.” (Zrínyi: Szigeti veszedelem) |
Témakör:
Látásmódok – Zrínyi Miklós
Tétel:
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Feladat:
Ismertesse. hogyan tükrözi a Szigeti veszedelem szerkezete Zrínyi
világképét és tudatos mondanivalóját?
„Íme, a Zrínyiász
eszméjében, melyet költője e szempontból fogalmazott, mutatkozik meg először is
Zrínyi műalkotó öntudatos lángelméje. Isten maga vonja össze e zivatart
Magyarország felett, büntetésül az elfajult nemzetnek; de ott van Szigetben egy
istenes és hazaszerető kisded csapat, mely a szent hitért és hazáért
önfeláldozó készséggel küzd az ellenséges túlerővel, s mint megváltója
nemzetének, mint engesztelője az ég méltó haragjának, elesik ugyan, de elesik,
miután a pogány hadat számtalan vitézeitől s legjelesb vezéreitől megfosztotta,
miután magát a világhódító szultánt megölte, s ezáltal a hadjárat
következményeit a kis Sziget romlására szorítván, a roppant és utolsó
veszedelmet a hazától elhárította: s e feláldozásáért a megengesztelt Istentől
közvetlenül a menny örömei közé magasztaltatik fel.” (Toldy Ferenc: Irodalmi
arcképek)
Témakör:
Látásmódok - Jókai Mór
Tétel:
Jókai: Az arany ember
Feladat:
Mutassa be, hogyan jelennek meg a romantikus nőtípusok Jókai regényében?
Témakör:
Látásmódok – Örkény István
Tétel: Örkény
István egypercesei
Feladat:
Ismertesse az új műfaj jellemző jegyeit egy szabadon választott
Örkény-egypercesen!
|
„Az Ön írásait olvasva is
olyannyira meg kell mozgatni képzeletünket, hogy szinte társszerzők leszünk. Mégis ezek az írások a köztudatban
új műfajként szerepelnek, amely az Ön nevéhez fűződik.” (Részlet
egy Örkény Istvánnal készült rádióinterjúból. In: Párbeszéd a groteszkről.
Beszélgetések Örkény Istvánnal. Magvető Kiadó, Budapest, 1981.) |
Tétel: A groteszk ábrázolásmód Örkény István
műveiben
Feladat: Fejtse ki, miért alkalmas a groteszk
ábrázolásmód világunk fonákságainak bemutatására? Mutasson rá a groteszk
szerepére néhány egyperces novella vagy egy Örkény kisregény elemzésével!
Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen
előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni.
Köszönöm.
Most nézzünk körül, adjunk számot a
látottakról.
Íme, a világ fejtetőre állt. Férfilábak
kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a
lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!
Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha
egy kutya a hasát akarná megvakargani. Egy krizantém: keljfeljancsi, vékony
szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint
füstcsóváján tovarobog.
A Belvárosi Plébániatemplom a két tornyán
levő két kereszten levő két villámhárító hegyével érinti csak a földet. (Örkény
István)
Témakör:
Színház- és drámatörténet
Tétel:
Szophoklész: Antigoné
Feladat:
Mutassa be a tragédia tartalmi elemeire, illetve szerkezeti jegyeire
hivatkozva, miképpen befolyásolta a görög színház sajátossága a szophoklészi mű
jellemzőit!
Témakör:
Színház- és drámatörténet
Tétel: Shakespeare reneszánsz színháza
Feladat: Mutassa
be Shakespeare művészetét egy szabadon választott drámája értelmezésével! Ennek
során térjen ki az Erzsébet-kori reneszánsz színjátszás jellegzetességeire!
|
„…a színjáték
(céljától), melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy
tükröt tartson mintegy a természetnek;” (Shakespeare) |
Témakör: Színház- és drámatörténet
Tétel: Shakespeare: Rómeó és Júlia
Feladat: Hogy nézhetett ki Shakespeare
színháza? Mutassa be a Rómeó és Júlia című dráma alapján, hogyan újította meg
Shakespeare a klasszikus tragédiát!
|
„Minek
nevezzük a világ leghíresebb szerelmi történetét? Modern mítoszmesének? A
közfelfogás leginkább ifjúsági regénynek tekinti. Pedig
tragédia. Az erkölcs újjászületésének paradox életpéldázata, a szerelem
passiójátéka.” |
Témakör:
Színház- és drámatörténet
Tétel: William
Shakespeare emberábrázolása
Feladat: Egy szabadon választott
Shakespeare-dráma alapján érveljen az alábbi vélemény mellett vagy ellen.
Állásfoglalásában térjen ki arra is, mi indokolhatja a Shakespeare-drámák
színpadi népszerűségét megszületésüktől napjainkig.
|
„Az
Erzsébet-kori dráma éltető középpontja, egyetlen témája és örök népszerűsége
az, hogy a szenvedély tombol benne, a felszabadult, gátat nem ismerő
szenvedély, egész sötét felségében. Az angol szellemnek ez a machiavelli-i
pillanata: a régi, középkori erkölcsi kötöttségek már meglazultak, az új,
puritán kötöttségek még nem alakulhattak ki.” (Szerb Antal) |
Feladat: Az idézet alapján értelmezze a Romeó
és Júlia című darab műfaji jellegzetességeit, és mutasson rá a mű
legfontosabb kérdéseire!
„Ifjúsági regény vagy szerelmi tragédia? … Az
ártatlanság nagyszerű kalandja… Az angol reneszánsz dráma és líra, világias és
ünnepélyes gyakorlat. Tárgyai: a történelem, a tréfa, a szerelem és az
erőszakos halál-aktuálisak és mitologikusak… A Romeo és Júlia fiatalos darab;
ettől olyan harmonikusan kiegyensúlyozatlan. Mozgásban van, átmenetben valami
és valami más között, dinamikája a megállapított pillanaté. ”/Géher István:
Shakespeare Olvasókönyv/
Témakör:
Színház- és drámatörténet
Tétel: Madách
Imre: Az ember tragédiája
Feladat:
Mutassa be, milyen elképzelések jelennek meg a nő szerepéről Az ember tragédiájában!
Témakör:
Színház- és drámatörténet
Tétel: Madách
Imre: Az ember tragédiája
Feladat:
Fejtse ki, hogy milyen rendezőelv érvényesül Madách Tragédiájában!
Milyen keretbe
ágyazza az író a megjelenő eszméket, és melyek azok a mozgatórugók, amelyek az
egyes színek felépítésében érvényesülnek?
|
„A Tragédiában egy egész korszak
summázatát látjuk, koreszmék és törekvések, természetbölcseleti és
történettudományi szemléletek, személyes remények és kínok nagy összegzését.”
(Sőtér István) |
Témakör:
Színház- és drámatörténet
Tétel: Katona
József: Bánk bán
Feladat: Az
alábbi részlet Bánk és Gertrudis vitáját jeleníti meg. Helyezze el az idézett
jelenetet a mű egészében, szembesítse egymással az álláspontokat! Kifejtésében
térjen ki a szereplők jellemére és helyzetére!
|
BÁNK Neked csak egy szavadba kerülne, mégis a
hit- szegést előbbvalónak gondolád – neked csak egy kicsiny reményt
vala szükség hazudnod – egy csekély
igéret a zendülést elnyomhatá; de az erőszakos rimánkodás szokatlan nálad. Te híveidnek a porig alázatossakat véled, kik úgy mosolyganak, miképp parancsolod. Nem látod azt, hogy többnyire a
saját hasznokra egy kalitkát építettek a büszkeségeden, hízelkedéssel, hol elveszel GERTRUDIS Ha úgy találna lenni! BÁNK Azt képzeléd, hogy Isten vagy,
mivel letérdepeltek híveid, midőn a láncokat reád rakták. Magyar nem volt neked soha embered, mivel
hallatlan Endre idejéig az még, hogy a Teremtőjét kivéve, más
előtt is térdre essen egy magyar. GERTRUDIS Ha a királynak a hitvesse nem nyer is alattvalójától becsűletes maga- viseletet – add meg azt, leventa,
egy asszonyszemélynek ! |
Témakör: Az
irodalom határterületei
Tétel: A
modern mítosz, mese és kultusz a filmben
Feladat:
Szabadon választott egy-két film segítségével mutassa be az alábbi témák
egyikéhez kapcsolódó alkotásokban a mítosz, a mese és a kultusz modern
szerepét! A választható témakörök: pl. a western, a vietnámi háború, a magányos
törvényen kívüli hős
Témakör: Az irodalom határterületei
Tétel: Irodalom filmen
– Örkény István: Tóték –
Fábri Zoltán: Isten hozta őrnagy úr!
Feladat: Elemezze a képi nyelv és a színészi alakítások szerepét Örkény
István Tóték című művének filmes változatában!
„ Latinovits Őrnagyában… a démonikusság lett
erősebb, s a nevetséges és a hátborzongató határa az utóbbi felé tolódott. A
Tóték azonban mindenképpen nyert Latinovitscsal, akinek… népszerűsége a darab –
és utóbb az Isten hozta, őrnagy úr! című film – sikerének fontos eleme volt.”
(Lázár István: Örkény
István, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 268.l.)
Témakör: Az irodalom határterületei
Tétel:
A szórakoztató irodalom – Rejtő Jenő: Csontbrigád
Feladat:
Elemezze Rejtő Jenő Csontbrigád című regényét a krimi és a kalandregény
hatáskeltő eszközei és a hatáskeltés lehetőségei szempontjából! Foglaljon
állást abban a tekintetben, hogy a hatáskeltés nívóját és az esztétikai nívót
mennyire érzi távol vagy közel egymáshoz e mű esetében!
Tétel: Az
irodalom színházban
Feladat: A
televízióval és a mozifilmekkel folytatott verseny ellenére a színház
napjainkban népszerűbb, mint valaha. Fejtse ki, hogyan módosítja, hogyan
segítheti egy-egy színházi előadás a dráma olvasását, értelmezését! Hogyan
segíthetik az előadások klasszikus nagy művek modern értelmezését?
Téma: A szimbolizmus, az irodalmi modernség kezdetei
Feladat: Néhány szimbolista ars poetica segítségével
érzékeltesse az újszerű lírai megszólalásmód sajátságait! Térjen ki a modern
költészet befogadásának akkori és mai problémáira is!
„A költő is ilyen, e légi herceg párja” Ch. Baudelaire
„Jelképek erdején át visz az ember útja” Ch. Baudelaire
„Most csak te kellesz, Árnyalat,
és semmi Szín, koldusi ékül” P. Verlaine
„Szállani, szállani, szállani egyre
Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre” Ady Endre
Témakör:
Világirodalom
Tétel: A 19.
század európai regényirodalma
Feladat:
Egy-két szabadon választott mű alapján mutasson be a 19. század európai
regényirodalmából jellegzetes témákat, motívumokat, hősöket! Térjen ki
arra is, bevált-e Stendhal jóslata!
|
„Nehéz nem
meglátni, mit keres a 19. század: valódi jellemző vonása az erős emóciók
utáni szomj…. A 19. század tehát az emberi szív pontos és lángolóan
szenvedélyes ábrázolásában fog különbözni minden előző kortól.” (Stendhal) |
Témakör: Világirodalom
Tétel:
Stendhal: Vörös és fekete
Feladat:
Stendhal maga elhatárolódott a romantikától, regénye mégis sok romantikus
vonást mutat. Mutassa be a mű romantikus és realista jegyeit!
|
„Igen, uram,
a regény tükör, hosszú úton vándorol. Hol az ég kékjét tükrözi, hol az út
pocsolyáinak sarát. És maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert, aki a
tükröt viszi? …Vádolják inkább a pocsolyás utat, még inkább az útbiztost, aki
tűri, hogy ott poshadjon a víz, s megszülessék a pocsolya!” „Arra törekszem, hogy az igazsághoz híven és világosan
elmondjam, ami a szívemben van. Csak egyetlen szabályt ismerek: világosnak
lenni. Ha nem beszélek világosan, egész világom megsemmisül … Ami a mondatok
szépségét, kerekségét, ritmusát illeti, azt én gyakran hibának tekintem.” (Stendhal) |
Témakör: A kortárs irodalom
Tétel: A
posztmodern irodalom – Esterházy Péter: Függő
Feladat:
Mutassa be az Esterházy-életmű egyik meghatározó művét, a Függőt!
Mutassa be, milyen posztmodern eljárások, sajátos technikák jelennek meg a
műben! Értelmezésében vegye figyelembe az alábbi véleményeket!
|
„A Függő arról szól, miképp jutunk el
hajdani önmagunktól a maiig, hogyan lehet megragadni az egyéniség
fejlődésének legfontosabb jegyeit.” „A Függő kamaszokról szól, mégsem
romantikus kamaszregény…” „A Függő az ifjúság regénye. Ezért is
vállalkozhat arra, hogy szerzője legsajátabb tárgyáról szóljon, a
boldogságról.” „A mű a múltat, a kamaszkort idézi vissza, … de az önmagát
tükröző elbeszélés egyik rétege valójában az elbeszélés elbeszélése.” |
Feladat: Mely szempontok alapján tekintető Parti Nagy műve posztmodern
alkotásnak? Értelmezésében térjen ki a szerző korábbi regényhagyományokhoz való
viszonyára és a galamb-jelkép átalakulására!
„…a
gonosz nem pusztán elnyomja vagy elpusztítja az emberit, hanem a legbelsejébe
hatol: egy emberi én galambbá alakulásának vagyunk tanúi, amelynek során a
kényszer lassan átadja helyét az önkéntességnek, az erőszaktól való undor a
hatalom gátlástalan akarásának.”
(Angyalosi Gergely:Palomista vérbábszínház, Holmi,2001/4)
Feladat: Bizonyítsa vagy cáfolja a szerző állítását
2-3 szabadon választott
versének
bemutatásával!
„…nincs az életben semmi eldobandó, nincsenek
jelentéktelen események
a
művészet számára, a művészetben minden számít.”
(Beszélgetések
Petri Györggyel, Pesti Szalon Kiadó, 1994.)
Témakör:
A kortárs irodalom
Feladat: Készítsen könyvajánlót diáktársának egy
1980 után megjelent magyar regényről vagy verseskötetről!
Témakör:
Regionális kultúra
Feladat:
Fejtse ki, mennyiben tartja igaznak egy irodalomkritikus azon megállapítását,
hogy Villányi László költői programjának megvalósítása lehetetlen! Ismertesse a
költői programot!