JÓKAI MÓR: SÁRGA RÓZSA (szövegismereti teszt)
b. Mennyiben sajátos a mű tere az ismert Jókai regényekhez képest?
c. Fogalmazza meg pár mondatban a mű bonyodalmát!
2. Kit
rejtenek név szerint az alábbi leírások, mi a foglalkozásuk?
a. "...
az ingujja elöl össze van kötve: a lobogós ingujj a szarvas állatok közt
akadékos volna. Kék a mellénye…”
b. Hogy
ki, "meg lehet azt tudni a lobogó ingujjról, a tulipános, fehér szűréről,
a félvállán átvetett pányváról; de leginkább arról, hogy a nyergének nincs
terhelő szíja, ami a ló hasát átszorítsa; csak úgy van lazán a hátára
vetve."
3. "Annyit mondok neked, hogy a mai naptól
fogva kettőnk közül az egyiket lenézem, utálom. Ne fakadj sírva. Nem te vagy az
az egyik."
a. Kinek a
szavai ezek?
b. Kinek
mondja?
c. Milyen
előzményeket követően kerül sor erre a beszélgetésre?
4.
Miben közös a csárda udvarán nyíló rózsa és Klára "története"?
5. Jókai regényére jellemző, hogy életképekből áll
össze a szerkezete.
a. Mi az
életkép?
b. Említse
meg a műnek három olyan részletét, amelyet életképnek tart!
c. Talált-e
más műfajra utaló jegyeket? Indokolja!
6. Mit
jelent?
a. A
szájba dugott pipa:
b. A haj
fésűre tűzése:
7. A kisregény tárgyánál fogva rendkívül gazdag szólásmondásokban. Említsen
legalább hármat, amire emlékszik, vagy amelyek legjobban tetszettek önnek!
8. "Micsoda hangulat! Ez a violaszín köd a
látóhatáron; a föld sötétkék; a köd felett az
ég narancssárga; egy hosszúkás felhővonal a barnás köd felett rózsaszínben
ragyog... Milyen bíborfényű glória jelenti a nap jövetelét!"
a. Ki mondja az elragadtatott
szavakat a pusztai hajnalról?
c. Mi adja
a sajátos humorát az ebben a részben elhangzó párbeszédnek? (Gondoljon arra,
miképpen látja a pusztát az elragadtatott szavak mondója, és hogyan a pusztai
ember, akivel beszél!)
9.
a. Miért
nem lehet behajtani a műben szereplő váltón lévő
tartozást?
b. Mi lesz
a váltó szerepe a későbbiekben?
10. A két pusztai ember párbajában (zárófejezet)
egy ősi igazságszolgáltatási elv érvényesül, melyet egy szólásunk is őriz.
Miről van szó?