1.5. Az ismeretkörök jellemzői

---

A részletes vizsgakövetelmények a felkészüléshez és a feladatok megoldásához szükséges nyelvi és irodalmi háttérismereteket ismeretkörökbe (témakörökbe) rendezve közlik. A témakörök tartalmai természetesen szerves, interaktív kapcsolatot feltételeznek a nyelvi és az irodalmi műveltség között, de ez az integráció a vizsgafeladatokban testesül meg. A témakörök tartalmaira – természetesen ide értve a fogalmakat is – épülnek ugyanis az írásbeli vizsgafeladatok. E témakörök a szóbeli vizsgafeladatok (tételek) alapjául is szolgálnak. Az egyes témákhoz értelemszerűen különböző ismeretek, összefüggések, tények, tevékenységek tartoznak.

„Régi” és új témák

A témakörök tartalmi elemeit mérlegelhetjük abból a szempontból is, melyek mögött van kialakultabb vizsgáztatási gyakorlat, illetve melyek tartalmaznak az ezektől eltérő új megközelítéseket. A magyar nyelvi anyagban megszokottnak tekinthető például a leíró grammatika összegzéseként A nyelvi szintek témakör vagy szintén nagy hagyományú ismeretkör A magyar nyelv története, a Kommunikáció, A szöveg vagy a Stílus és jelentés. A nyelvről való gondolkodás és a társas-társadalmi nyelvhasználat jellemzőinek tudatosítása hívta létre az Ember és nyelv, illetve a Nyelv és társadalom témakörét. Az ezekben közölt ismeretek, összefüggések, tények ma már egy általánosabb nyelvi műveltség részének tekinthetőek. A nyelv és társadalom témakörében kapott helyet a többségi, illetve kisebbségi nyelvhasználat legfontosabb tényeire vonatkozó, ma már elengedhetetlen tudás. A retorika alapjai témakörben közölt tartalmi elemek – az írásbeli és a szóbeli szövegek hatásos és hiteles felépítésének pragmatikus vonatkozásain túl – az európai kultúra egyik legnagyobb univerzális érvényű hagyományát is képviselik.

A témák lehetséges összefüggései, kapcsolódási pontjai

A magyar nyelvi és az irodalmi témák között természetes kapcsolódási pontot jelent az, hogy bármely szöveget mint nyelvi képződményt vizsgálunk. A nyelvi követelmények, ahol lehetséges, szövegszerűen utalnak is a szépirodalmi alkotásokra. Közelebbről a nyelvi témákban foglaltak bármelyike megjelenhet az írásbeli vizsgafeladatokban. A szöveg, A stílus és jelentés és A retorikai alapjai témáiban közöltek értelemszerűen közvetlenül is érvényesülnek az írásbeli és a szóbeli teljesítmények értékelésében alkalmazott kritériumokban. (Lásd a vizsgaleírás értékelési fejezeteit!)

6. táblázat: A nyelvi és az irodalmi ismeretkörök/témakörök

1. Magyar nyelv	2. Irodalom
Ember és nyelv	Szerzők, művek
Kommunikáció	Életművek
A magyar nyelv története	Portrék
Nyelv és társadalom	Látásmódok
Nyelvi szintek	A kortárs irodalomból
A szöveg	Világirodalom
A retorika alapjai	Színház és dráma
Stílus és jelentés	Az irodalom határterületei
	Regionális kultúra
	Értelmezési szintek, megközelítések
	Témák, motívumok
	Műfajok, poétika
	Korszakok, stílustörténet
ñ ñ ñ FOGALMAK

Az irodalom ismeretkörök szerkezete megkülönbözteti a művek ismeretére, az általában az elvárható olvasottságra utaló Szerzők, művek, illetve a vizsgafeladatokban megjelenő művek értelmezési lehetőségeire, az interpretáció lehetséges szempontjaira utaló Értelmezési szintek, megközelítések témáit. Ezt az összefüggést mutatja A szépirodalmi tárgyú írásbeli és a szóbeli vizsgafeladatok háttérismereti rendszere című következő táblázat.

7. táblázat: A szépirodalmi tárgyú írásbeli, illetve szóbeli vizsgafeladatok háttérismereti rendszere

Szerzők, művek	Értelmezési szintek, megközelítések
	Témák, motívumok	Műfajok, poétika	Korszakok, stílustörténet
Életművek	Bármely szerző, mű megközelíthető tematikus, motivikus, műfaji, poétikai szempontból vagy a korszak, stílustörténet összefüggésében; VAGY bármely tematikus, motivikus, műfaji, poétikai, korszakbeli vagy stílustörténeti jellemzőhöz kapcsolhatóak szerző/k, mű/vek.
Portrék
Látásmódok, művek
A kortárs irodalomból
Világirodalom
Színház és drámatörténet
Az irodalom határterületei
Regionális kultúra

A Szerzők, művek és az Értelmezési szintek, megközelítések együttes olvasása, tanulmányozása tárja fel a művek természetéből adódó interpretációs lehetőségeket. Az ezeket a lehetőségeket bemutató összeállítás támogatja a vizsgára történő felkészülést, amennyiben átláthatóvá, ugyanakkor kellően gazdaggá és rugalmassá teszi az írásbeli és szóbeli feladatokhoz közölt szempontokat. Az írásbeli feladatokban a feladatkészítő bizottság, a szóbeli tételsor összeállításában pedig a vizsgáztató szaktanár dönti el, milyen szempontot jelöl meg az adott feladat, téma kifejtéséhez.

Vissza!