Petőfi Sándor. A XIX. század költői
1. Keletkezési körülmények
1846 után újfajta költőideált alakít ki: a költő-apostol szerepét.
(Szent, nagy küldetés a népet a Kánaán felé vezetni, és áldozatot hozni érte.)
2. Téma
A látnok-költő arra inti társait, hogy vállaljanak felelősséget azért, amit írnak.
(A szó: TETT)
A látnok ((VÁTESZ) szerepében a jövőről szóló látomást teremt (lírai-retorikus gondolatmenetben).
Ars poeticus megnyilatkozás
3. Szerkezet -- logikai ív
Retorikus felépítésű mű .
Tétel (a szónok és az értelmiségi népvezér szerepében)
Intés
Ne fogjon senki könnyelműen...
Érvelés
Pusztában bujdosunk
logikai és érzelmi
képi (bibliai) példákkal
Cselekvésprogram
Előrehát mind...
A lehetséges ellenérvek cáfolata
Vannak hamis próféták...
Feltételezések
Ha majd...
Ha majd...
Ha majd...
Konklúzió
Akkor mondhatjuk...
Érzelmi záradék
És addig?
De a halál majd...
4. Forma
A sorok szótagszáma: 98989898
A szakaszok: oktávák
Rímképlet: x a x a x b x b
Ritmus: jambikus lejtés
5. Stílus
Romantikus (szélsőséges), retorikus, meggyőző (szózatszerű)
A szókincs és a képek a Bibliából és Magyarország hétköznapjaiból valók, ez keveredik a Vörösmarty-féle romantikával
6. Képek
I. Látvány (látomás)
1. Dalnok szól a társaihoz (szerepjáték és metaforák)
2. Bibliai kép Mózesről és a pusztában bujdosó zsidókról (allegóriává fejlődő hasonlatba ágyazva)
3. A szónok és a népvezér látomása.
(metaforák)
4. Bibliai képek és a hétköznapok szegényeinek életmódjának metonímiái
5. Látomás a lehetséges jövőről
(metonímiák)
6. Látomás a "szelíd halálról" mint jutalomról
(metaforák)
7. Mondandó(k)-- Műnem, műfaj:
A költő szava akkor hiteles, ha áldozatot is hoz azért, amit hirdet.
A társadalmi berendezkedés rossz: megkell változtatni, ez a költők (az értelmiség) feladata is, mert ők a szellemi vezetők)
Műnem: líra
Műfaj: -- látomásvers
-- ars poeticus költemény
-- lírai szónoklat
-- rapszodikus óda
8. Egyéb
Ma nem feltétlenül ez a költők szerepe.