Szondi két apródja

A walesi bárdok

1.      rímelés

2. történeti

háttér

3. ritmus

4. szereplők

5. szerkezet

6. költői üzenet

7.  verselés

8. cselekmény

Sorvégi, egy – illetve két szótag mélységű rím.

Rímképlet: a,b,a,b  (keresztrím)

Téma: Budai Ali basa históriája (1553),

melyet Tinódi Lantos Sebestyén írt.

(Kölcsey és Czuczor Gergely is feldolgozta.)

A magyar történelem egyik katasztrófája az eredeti történet, mely párhuzamba állítható a 48-as szabadságharccal és annak következményeivel. A kérdés: helytállás, hűség, hősiesség, a zsarnok elleni lázadás lehetőségei, a hős elbukik, de halálában felmagasztosul…a győztes valójában erkölcsi vesztes.

Arany dactilikus verselésűnek tartja saját művét, azonban inkább az anapesztusok érvényesülnek benne. A choriambusok gördülékenysége átfonja a kettőt.

Dactilus:  - uu

Anapesztus: uu-

Choriambus: -uu-; vagy:  uu-uu.

A két idősíkban játszódó cselekményben

az adott jelenben  Ali basa; az ő török szolgája és a két apród (illetve a hatalmas pogány sereg - zsibong).

A múltban: Szondi és katonái, a várvédők; Márton, az oroszi pap, Ali és a török sereg.

Időben kétszólamú ballada.

Az egyik idősíkban a győztes Ali pasa

A vár alatti völgyben seregével mulat,

Fent a Szondi sírjánál pedig a két apród a hőst siratva énekel.

Ali  felküldi szolgáját az ifjakhoz, hogy  inkább őt mulattassák énekükkel.

Az apródok erre felidézik a múltat énekükkel (ez a másik idősík).

Az expozíció után a páratlan strófákban az apródok a párosban a török szolga szólal meg. A többi  narráció.

Gyulai Pál szerint  „ A hűség és a hősiesség balladája. – 1856-ban keletkezett.

(A 3. Pontban már kifejtettük.)

Drégely vára elesik a hatalmas túlerejű pogány támadás miatt. A várvédők Szondi vezérletével hősiesen küzdenek és mindannyian hősi halált halnak. Szondi azonban az utolsó ostrom előtt

Üzenetet küld a török fővezérnek, Alinak, hogy két ifjú apródját mentse meg, és neveltesse magyar vitéznek.

Ali tiszteli a hős ellenfelet, eleget tesz kívánságának.  Szondit is méltóképpen eltemetteti. Az apródok azonban lázadnak, és akár az életük árán is hűségesek maradnak Szondi emlékéhez..

Sorvégi és soron belüli rímek;

Egy, két vagy három szótag mélységűek;

Rímképlet: x,a x, a  (félrím)

Téma:  nem a magyar történelemből veszi Arany ezt a témát, hanem a XII-XIII. századi angol történelemből.

Walest, eredetileg önálló tartományt Edward, Anglia zsarnok királya leigázza, és elvárja, hogy a tartomány minden alattvalója  kinyilvánítsa hódolatát. A történet allegorikusan a XIX. századi Magyarország leigázására, szabadságharcának vérbefojtására is utal.

Az ifjú, új uralkodó, Ferenc József magyarországi látogatása alkalmából felkérik Arany Jánost egy üdvözlő vers megírására. A költő nem vállalja, helyette A walesi bárdok c. balladát  írja meg  1857-ben, ami jóval később jelenhet csak meg.

A mű ritmusa időmértékes, jambikus lejtésű.    (a strófaszerkezet az ún. ősi skót balladaformát követi: chevy chase.

(Olyan, mint  Vörösmarty Szózatáé.)

A jambus:  u -

Edward király és kísérete,

Montgomery, walesi főúr, a híres énekesek, a bárdok…

Egyszólamú ballada; visszatérő, kissé változó gondolatritmus tagolja:

„Edward király, angol király…”

Más az adott kor számára, és más számunkra.

Arany korában a történelmi helyzetre és a költők, közéleti emberek erkölcsi kötelességeire utal,

Általános mondandója: a zsarnok semmilyen eszköztől nem riad vissza,

 hogy megtörje alattvalóit, azok pedig minden lehetséges eszközzel lázadnak.

Az imént már említett strófaszerkezet: chevy chase.

Szabályai: a sorok szótagszáma: 8, 7, 8, 7

Ritmusa: jambikus;

Rímelése:  x, a, x, a  (félrím)

(jellemző a sorokon belüli rímelés is.)

Edward - kíséretével együtt megtekinti a leigázott walesi tartományt. Szolgáival beszélgetve zsarnoki, fölényes magabiztossággal halad Montgomery vára felé. A vár ura kényszerből vendégül látja őt és kíséretét. Ez azonban a királynak nem elég. Pohárköszöntőt követel, és a  híres walesi bárdok őt dicsőítő énekét.

Három bárd szereplését közli a szöveg, ők keményen bírálják és elítélik a királyt tettei miatt.

A harmadik megátkozza barátja haláláért - könnyű ráismerni a Petőfi-utalásra.

Az uralkodó felbőszül - mivel nem szokta meg a kritikát és nem tűr ellentmondást - máglyára küldi az összes walesi énekest. 

A bárdok egyébként a költők, a társadalom élő lelkiismeretének allegorikus figurái.

A király - tetteinek következményeképpen erkölcsi vesztesként megőrül.