Katona élete, pályája

 

Kecskemét – Pest  – Kecskemét

Reménytelen szerelme: Déryné Széppataki Róza

Drámái történelmi témájúak, átmenetet képeznek a klasszicizmus és a romantika közt

Hatott rá Schiller és Shakespeare

 

 

Fõ mûve: a Bánk bán

(1815, 1819, 1820)

 

                        (bemutatója: 1833, Kassán)

Témája: történelmi (1213) és saját korához szóló (analóg viszonyok)

Forrásai: Bonfini és Heltai

Mintái: Shakespeare, Schiller, Sturm und Drang

Fogadtatása: vegyes; Arany jónak tartja, Vörös­marty inkább elmarasztalja, Széchenyi szerint: „esztelenség”, „rossz,

 

 

     veszedelmes tendencia”; az elsõ magasztaló kritika 1840-ben Erdélyi Já­nostól

{

}

Expozíció: két csoport

	Petur				Gertrudis
Bánk	Melinda Mikhál Simon		«		Ottó Biberach Izidóra
	Tiborc

 

A bonyodalom két szálon fut:

politika (nemzeti sérelmek, jobbágy-helyzet)

  magánélet (Melinda elcsábításának terve és elcsábítása)

 

Egyéb írásai: Ziska (1813), Jeruzsálem pusztulása (1814) és versek

 

„Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élel­mérõl gondoskodik, és – elhallgat”

 

 

Erkel operája

 

Egressy librettója eltér az eredetitõl – nagyobb súlyt kap benne a magánéleti, és kisebbet a közéleti (Petur, a békétlenek, Tiborc) szál

Átdolgozói: Erkel Sándor,

Nádasdy Kálmán

Rékai Nándor

Bánk szerepére 1940-ben két változat (tenor és bariton), 1953-tól csak tenor

 

Az elsõ felvonás kezdetén feltûnik az újszerû hang a recitativókban

(Recitativo = énekbeszéd; átmenet az ének és a szavalás között, dallamos deklamálás)

 

Petur  (erõteljes dallamfordulatok, a sorvégeket lezáró „bokázó” ritmus)

 

Az udvarmester bejelentései, a királynõ érkezése és a csárdás után  nagyszabású lírai jelenet: Ottó ostroma és Melinda tiltakozása

Szerkesztése zeneileg tökéletes; hibája: a jellemek zeneileg nem különülnek el

 

A második felvonás viharos elõzene után Bánk híres áriája: „Hazám, hazám, te min-denem” (elsõ része hõsies, harcias, ponto-zott ritmikájú, második fele szélesen áradó lírai dallam)

 

Tiborc – a magyar paraszt elõször az opera- színpadon (!); méltósággal s a maga valósá-gában panaszolja el a nép nyomorát

Tiborc elbeszélését ritmikus ostinato

(= szakadatlanul ismétlõdõ zenei motívum) kíséri  (benne a lengyel himnusz idézete)

   

          
A harmadik felvonás elsõ képe a Tisza partján

 

Természetfestõ elõzene, majd pásztorsípok

 

Melinda dala a párját vesztett gerlérõl

 

Vihar

 

Altatódal

A kórus: „A csónak készen áll”

Melinda gyermekével a folyóba veti magát

 

A Tisza-parti jelenetbõl „A verbunkos  ... itt érkezett fejlõdésének egyik csúcsára”

                                          (Szabolcsi Bence)

 

A negyedik felvonás

Szín: a királyi vár egyik terme, a háttérben Gertrud ravatala

 

Már-már párbaj Endre és Bánk között

 

Pásztorsíp – a halott Melindát és gyermekét hozzák

 

Zenetörténeti szempontból Erkel operája összefoglaló mû, az addigi eredmények ösz-szegzése

 

Az opera a verbunkost többé túl nem szár-nyalható magaslatra emelte (Mivel? – a hangszeres fogantatású zene sikeres vokali-zálásával, s a verbunkos formáiból nõtt je-lenetekkel)

A Bánk bán cselekménye és szerkezete

 

Az elsõ felvonás

 

Melinda és két bátyja – Mikhál és Simon – bemutatása (spanyol menekültek)

 

Petur a békétlenek élén

 

Bánkot Petur hívta haza

A jelszó: Melinda

 

Bánk szem- és fültanúja Ottó udvarlásának

Bánk viselkedése, visszahúzódása nehezen érthetõ

Bánk hallja Gertrudis szavait – amint öccsét a csábításra biztatja

 

A második felvonás

 

A békétlenek megbeszélése

Bánk leszereli a pártütést

Biberach – kétkulacsos bajkeverõként – figyelmezteti Bánkot a Melindát fenyegetõ veszélyre

 

A harmadik felvonás

 

Bánk és Melinda kétségbeesett szóváltása

Melinda:

„Pokolbeli tûz ége csontjaimban”

 

Tiborc panasza és Bánk szaggatott monológja

„Él még Bánk”

 

Az intrikus teljesítette a feladatát – Ottó megöli Biberachot
A negyedik felvonás

 

Bánk és Gertrudis összecsapása

 

Mikhál, Melinda és a kis Soma szavai, sorsa Gertrudis gonoszságát illusztrálják

 

Melinda zavaros szavai Opheliát juttatják eszünkbe

Melinda zavartságában is az igazság kimondója, eszerint Gertrudis „koronák bemocskolója”, hiszen királyházban bordélyt nyitott

 

Bánk tettének megítélését – a rá fegyvert emelõ – Gertrudis tetteit, bûneit felmérve kell mérlegelni

 

Az ötödik felvonás

 

a cselekmény helyszínét tovább tágítva fellazítja a drámai történést (mint Bánk, Endre is messzirõl érkezik; Melindát, Peturt a szín-falak mögött – valahol messze – ölik meg, híradásból értesülünk errõl) 

 

Logikátlan  a király ítélkezése

Mi magyarázza ezt?

– fél a király az országos lázadástól?

– elfogadja Bánk érvelését?

– arra gondol, Bánk kellõen megbûnhõdött már?

 

 

A Bánk Bán keletkezése és forrásai

 

A kolozsvári pályázat

 

1814: az Erdélyi Museum  (szerkesztõje:

Döbrentey Gábor) pályázata

 

Katona ekkor már otthon él Kecskeméten –

      elmélyültebben alkot (Ziska, Jeruzsálem     

      pusztulása)

 

Miért hagyta szó nélkül a bíráló bizottság Katona pályamûvét?  Nem kapták meg?

 Nem ismerték fel az értékeit?

 

Bárány Boldizsár kritikai észrevételei

 

Látja a dráma értékeit;

kifogásai:  a dráma nyelvében sokallja azindulatszavakat szerinte nem kellõen indokolt Gertrudis megölése (Ottót indokoltabb lenne)

 

A végleges változatban az eredeti vers-soroknak csak mindössze 10-15 %-a válto-zatlan

 

Biberach nemcsak tanácsot ad, hanem poro-kat is (így érthetõbb Melinda elcsábítása, s a királynõ szerepe kétértelmûbb)

 

Tiborc hangsúlyosabb szerepet kap

 

Melinda neve az elõbbi változatban Ádelájd

 

 

 

 

 

A történeti források

 

Egy osztrák krónika 1286-ból

 

Kálti Márk Képes Krónikája

 

A Thuróczi-krónika

 

Antonio Bonfini

 

A történet szépírói feldolgozásai

 

Cseri Péter: Ottó címû elbeszélése

                       (benne a Melinda név)

 

Veit Weber (alias Leonhard Wachter) lovagregénye is hatott Katonára (több motívum onnan: zsarnok-ellenes szövetkezés, nyomorgó nép, az uralkodó nõcsábítása)

 

A cenzúra az elõadást nem,

                de a kinyomtatást engedélyezte

 

1822-ben a bécsi rendõrminiszter szól ellene

 

 

1848. március 15-én este a Bánk bánnal ünnepel a forradalmi Pest

 

 

 

 

 

 

 

A Bánk bán jellemei

 

A fõhõst, Bánkot méltóság és  fojtott tûz jel-lemzi; széles látókörû, érzékeny, tör­vény­tisztelõ, visszafogott, olykor túlságosan is megfontolt, tépelõdõ ember; õszinte, féltõ sze­relmes férj, vívódó lélek, fele­lõs „nagyúr”, passzivitása olykor érthetetlen, konf­lik­tusa a hûség konfliktusa

Bizonytalansága a családi sérelem és a nemzeti sérelem összefonódásából követ-kezõ késleltetéssel függ össze: „Mint vándor a hófúvásokban, lelkem úgy ingadoz”

Passzivitásának megnyilvánulásai: nem csap le Ottóra az I. felvonásban; a királynõ hívására megy Gertrudishoz; a tõrt nem õ emeli fel, hanem Gertrudis

Gyilkossá válásában szerepet kap a visszafojtott indulat

        

Gertrudis: ellenfele és ellenpontja Bánknak; a hatalom mániákusa, erõs akaratú, aktív, elszánt,  erõs egyéniség, több vonatkozás-ban õ az események mozgatója; viselke-dése felemás: „nem egészen érhetõ”; kér-dés: milyen mérték­ben bûnös (a családi életében, hivatalában, nemzetisé-gében megalázott Bánkot õ teszi gyilkos-sá)

    „Meghalni – nem királyi székben – ah”

 

 

 

 

 

II. Endre bizonyára nemeslelkû; egyébként kidolgozatlan

 

Petur: nagy indulatú, súlyos egyéniség, de Bánknál szû­kebb látókörû, egysíkúbb jel-lem; beszéde nyers, erõ­teljes: „csont­jaimmal meráni gyerekek fognak tekézni”

 

Ottó: elkényeztetett, gyáva kéjenc, „bíboros gazember”, beszéde tétova, udvarlása mesterkélt

 

Biberach: embergyûlölõ, ravasz, cinikus intrikus; beszéde kétértelmû, olykor szellemes; félszívvel segíti urát és cinkos­társát: „Ott van a haza, hol a haszon”

 

Melinda: érzékeny, okos, hûséges (férjénél mintegy húsz évvel fiatalabb)

„Pokolbeli tûz ége csontjaimban”

„Én bûntelen vagyok”

 

Tiborc:  patriarchális kapcsolatban van Bánk­kal (életét men­tette meg)

Az érdekegyesítés gondolatát az õ sze­mélye közve­títi: „de adhatsz-é hát mindenik szûkölkö­dõnek?”

     Panasza – körülményes mondataival – az utolsó érv Bánknak a számonkéréshez

 

Izidóra „az ész hibádzik, a fejecske kong”       

A darab nyelve, stílusa, verselése

 

Régiesség és népiesség

 

Erõteljes, archaikus, lényegében nyelvújítás elõtti szókincset használ (szókincse kb. 3000 szó)

Elhallgatások és felkiáltások

Szenvedély és költõiség

„Hõsei nem beszélnek, hanem kirobbannak”

                                                     (Szerb A.)

 

Archaikus igék: dörömböz, panaszolkodik

          fõnevek: zugoly, leventa, keszeg

          kifejezés: pl. a hazának elbúsultjai

          nevek:  Soma, Solom, Petúr

Archaikus a szenvedõ igealakok használata pl. meglopattatik, megcsalattatik, öszverontatik

 

 

Népiesség

 

kecskeméti népnyelvi kifejezés:

                                          pl. dombéroz,

számnév után többes szám:  öt gyermekim

szólás:  orrára kész vagyok koppintani

 

Nyelvújítási szó: ifjonc, érzemény, gyilok

    

Katona szóalkotása: bíborbemocskoló,

                        szerelemféltõ, lévnyaló

 

A végleges változatból számos teátrális, borzongató kép elmarad, de néhány meg-maradt

Alakzatokban és szóképekben gazdag

 

Pl. ellentét:

A célod nem, de módjaid utálom

 

túlzás (hiperbola):

Nincs a teremtésben vesztes, csak én

    

A világot egyik pólusától / másikáig

  

metafora: tündéri láncok

 

Párbeszédei egyszerre emelkedettek és természetes folyásúak

 

Gyakori a modalitás és hangnemváltás:

– emelkedettségre zaklatottság felel

– állításra feltételesség

–  felszólításra kérdés

 

 

Verselése  ötöd- és hatodfeles jambus

– blank verse

Jambusai szabályosak

  

Katona kedveli a soráthajlásokat