A Csokonai-művek stílusgazdagsága, formai sokszínűsége

és műfaji sajátossága

 

Stílusok

Csokonai művészetében fellelhető a kor összes stílustörekvése: manierizmus, barokk-rokokó, klasszicizmus, anakreontika, rousseau-i szentimentalizmus /preromantika, népiesség. Minden stílus egy fő eszmény szolgálatában áll, összefoglaló néven: FELVILÁGOSODÁS.

Főbb jellemzők egyenként:

1. A Gyöngyösi-féle barokk hagyományt felhasználva a költő bonyolult manierista fogásokkal él költészetében, e stílus néha népiességgel keveredik. (Dorottya)

2. A Csokonai-féle rokokóban a monumentalitását vesztett barokk olaszos, könnyed, finomkodó, játékos, kellemkedő stílussal, iróniával és miniatürizálással párosul. (Az esküvés; Egy tulipánthoz)

3. Klasszicizmusa iskolai tanulmányi nyomán alakult ki. E stílusirányzat négy legfőbb kelléke a pictura, a sententia (szerkezeti elemek: leírás és elmélkedés), a motívumhasználat ( a klasszikus kor mitológiája, tympanon-szerkezet) és a versformák (alkaioszi és egyéb időmértékes strófák, példa rá: Az ember, a poesis első tárgya).

4. Az anakreóni dalok összes kellékét alkalmazza, pl. A boldogság c. versében. (Az anakreóni dal szerkezete: három és fél jambus soronként, 13 sor leírás és három sor záradék. Motívumok: rét, virágok/növények, bor, napfény, idill, fiú-lány, enyelgés, íze, illatok, hangok...)

5. A rousseau-i szentimentalizmusból "átjött" a Csokonai-költészetbe a filozofikus rezignáltság, a magányosság/elkülönülés az emberiségtől, a természetszeretet, az emberiség romlottságának és a természet romlatlanságának/szépségének bánatos megéneklése, a reménytelen (szerelmi) vágy, a halálvágy. (Az estve, Konstancinápoly, A magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz.) Groteszk változata profán népiességgel, tréfával, iróniával keveredik. (Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz.)

6. A népies helyzetdalok közül a leghíresebb a négysoros népdalstrófában megírt Szegény Zsuzsi a táborozáskor.

7. Gyakori a Csokonai-költészetben a stíluskeveredés, vagy a stílusok egymás mellettisége (együtt használata). Pl. A reményhez, a Tartózkodó kérelem, a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, a Zsugori uram...

 

Műfaji szempontból is nagyon sokszínű a Csokonai-életmű. Töredékes felsorolásban (példákkal) kb. így összefoglalható:

1. Szatirikus vígeposz pl. az Aiszkhülosz nyomán írott Békaegérharc, vagy a Pope Fürtrablása nyomán keletkezett Dorottya.

2. Filozofikus (elégikus) óda Az estve, a Konstancinápoly (váteszi színezettel a Magyar! Hajnal hasad! és a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban).

3. Elégia: A magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, A reményhez...

4. Dal: (anakreóni) A boldogság; (népies helyzetdal) a Szegény Zsuzsi, a táborozáskor; ionicus a minoréban íródott a Tartózkodó kérelem; groteszk helyzetdal a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz.

5. Színdarabokat is írt: Karnyóné avagy a két szeleburdiak, A méla Tempefői...

6. Halotti versei a "Halotti versek".

 

Formai szempontból:

A: ritmusok:

1. Többféle költői kísérletben Csokonai az első a magyar irodalomban; ő írt, pl. tiszta népdalstrófában (igazi, népdalszerű verset) először, illetve ő jegyzett le először népmesét (A méla Tempefőiben), vagy pl. ő alkotott először szimultán dalverset, mely három ritmikai kritériumnak is megfelel (Tartózkodó kérelem).

2. Felező (négy ütemű?) 12-es Az estve, a Konstancinápoly, a Magyar! Hajnal hasad!...

3. Felező nyolcas a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz és a Szegény Zsuzsi...

4. Anakreóni sorokban íródott A boldogság...

5. Két ionicus a minore alkotta sorokból áll a szimultán ritmusú Tartózkodó kérelem...

6. Szimultán trochaikus vers A reményhez...

7. Trochaikus A tihanyi ekhóhoz, Az esküvés...

8. (Zökkentett) trocheusokkal kevert kanásztánc ritmusú a Jövendölés az első oskoláról...

9. Alkaioszi strófában íródott pl. Az ember, a poesis első tárgya.

 

B/ rímek, rímképletek

(Kidolgozandó.)