1765 Bessenyei belép a bécsi magyar testőrségbe

1766 Magyar Athenas --- Bod Péter életrajzgyűjteménye

500 íróról

1770 Sajnovics János megveti az összehasonlító

nyelvtudomány alapjait --- a magyar és a lapp nyelv

azonosságának bemutatásával

1772 Bessenyei György: Ágis tragédiája fordulat a magyar

irodalomban, a felvilágosodás kezdete

Bessenyei lefordítja Pope: Az embernek próbája c.

költeményét (Eredeti cím: Essay on Man --- Tanulmány az

emberről-- tanköltemény;;; fordítják még heten, pl. Bolyai

Farkas is)

1774 Pesten állandó német színház kezdi meg működését

Barcsay Ábrahám jellegzetesen klasszicista

költeménye: A télnek közelgetése (leíró és tanító --

pictura és sententia)

1777 Bessenyei vígjátékot ír a szerelmet eleinte megvető

Parmenio és a szép Szidalisz egymásra találásáról: A filozófus

1778 Bessenyei röpirata a magyar nyelv érdekében -- benne a

híres "aranyhegy-hasonlat"; címe: Magyarság

Szerdahelyi György Alajos Budán kiadja latin nyelvű

Aestheticáját

1778-79 Herder irodalmi rangra emeli a népköltészetet;

gyűjteménye: Volkslieder

1779 Bessenyei filozófiai, irodalmi, pedagógiai,

történeti kérdésekkel foglalkozik a HOLMI c. írásában

1780 Mária-Terézia halála; II. József fellépése 1790-ig

1781 Bessenyei röpirata Egy magyar társaság iránt való

JÁMBOR SZÁNDÉK (a címet Révai Miklós adja, amikor 1790-ben

1781 Rájnis József elindítja az ún. prozódiai vitát

A mű címe: A magyar Helikonra vezérlő kalaúz, az az a

magyar versszerzésnek példái és regulái

(Kant megírja ismeretelméletét A tiszta ész kritikája

címmel)

1784 II. József az egész birodalomban a német nyelvet teszi

kötelezővé -- nagy az ellenállás

Fontosabb események a magyar irodalomban 1765-től

1784 (Kant felteszi a kérdést: Mi a felvilágosodás ?

Válasza: "Az ember kilábalása önmaga okozta

kiskorúságából..." --- Horatius és Diderot nyomán jegyzi

meg: "Merj tudni 0"

1785 II. József úrbéri rendelete

(1783 márciusában küldi a magyar kancelláriának a

kamarai és alapítványi birtokokra vonatkozóan.

Robotmegváltással az uradalmi földeket a parasztoknak adják

bérbe. Nem lehet megvalósítani a nemesség ellenállása miatt.

A magyar nemes érve: a magyar parasztnak nincs pénze

örökváltságra. Ausztriában szabad paraszti gazdaságok százai

alakultak ki a rendelet nyomán.)

Csokonai meglepően érett verseket ír 12 évesen

Egy város leírása

Az estve I.

Az álom leírása

(Schiller: Az örömhöz)

1786 Kassán megjelenik Baróti Szabó Dávid Verskoszorú

c. kötete

(Ugyanakkor jelentkezik R. Burns, és Bürger megírja a

Münchausen báró kalandjait)

1786-87 Révai Miklós kétszer is kiadja a 12 éve halott

Faludi Ferenc Költeményes maradványai-t benne a Forgandó

szerencse és A feszület címűt.

1787 Révai Miklós Elegyes versei

Pálóczi Horváth Ádám Hunniás c. eposza

Dugonics András Magyarország "siralmas állapotja"

miatt megírja az első eredeti magyar regényt, az Etelka

címűt.

kritikája címmel --- etika)

1788-90 Gvadányi József megírja Egy falusi nótáriusnak budai

utazása c. verses szatíráját " a magyar szivek fel

serkentésére és múlatságára "

1788-92 Kazinczy és Batsányi Kassán útjára indítja az

első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot: Magyar Museum

1789 (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)

Batsányi: A franciaországi változásokra

1790 II. József halála

színtársulat

Dayka Gábor híres versei megjelennek:

A rettenetes éj

A nemzeti öltözet

Egy széphez

(Kant: Az ítélőerő kritikája -- esztétika

benne a híres mondat: " Szép az, ami érdek

nélkül, fogalom nélkül, általánosan és szükségszerűen

tetszik." --- Herder Kant-kritikája szerint a szépség valami

tökéletességnek az érzéki kifejeződése; --- Schiller

1791 (Mozart: a Varázsfuvola és a Requiem komponálása)

Batsányi: A látó

Csokonai: Szegény Zsuzsi a táborozáskor

(A magyar műköltészet első helyzetdala !)

1792 Csokonai szabadon átdolgozza az antik Batrachomyomachiát

Békaegérharc címmel (vígeposz)

(Rouget de Lisle: Marseillaise --- Ejtsd:Márszejez)

1792-94 Csokonai: Az estve végleges formába öntése

1793 (XVI. Lajos kivégzése; a girondisták bukása;

jakobinus diktatúra Franciaországban)

Csokonai: Méla Tempefői avagy az is bolond, aki

poétává lesz Magyarországon

Csokonai: Egy tulipánthoz

1794 Martinovicsék szervezkedése (Franciaországban vége

a jakobinus diktatúrának)

Csokonai a Konstancinápoly c. versében a vallási

fanatizmust bírálja: "Denevér babona..."

Az Uránia c. folyóiratot szerkesztő Kármán József:

Fanni hagyományai c. szentimentális levélregénye

elkészül, és megírja A nemzet csinosodása c.

művelődéspolitikai művét

1795 Budán (a későbbi Vérmezőn) kivégzik Martinovics

Ignácot; Hajnóczy Józsefet; Laczkovics Jánost; Szentmarjai

Ferencet; Sigray Jakabot; majd Őz Pált és Szolártsik Sándort.

Csokonai megnézi a kivégzést, ennek következtében kicsapják a

debreceni kollégiumból. A többi összeesküvőre börtön vár:

Kazinczy Ferencre; Batsányi Jánosra; Verseghy Ferencre;

Szentjóbi Szabó Lászlóra.

Batsányi megírja a Kufsteini elégiák c. ciklusát

(Megjelenik Schiller: Ideál és élet c. gondolati verse, és

esztétikai írása A naiv és szentimentális költészetről című.

Eszerint az antikvitásban a művész viszonya a természethez

harmonikus, a modern költőé nem. Miután ember és természet

viszonya diszharmonikussá vált, a személyiség

szétdarabolódott, a művészet szentimentálissá lesz -- sóvárgás

az elveszett egység, harmónia után. Ennek műfai

megnyilvánulásai lehetnek: elégia, idill, szatíra.)

1796 (Napóleon megkezdi itáliai hadjáratát)

A termékeny magány gondolatai jelentkeznek Csokonai A

tihanyi Ekhóhoz c. versében (Eredeti változata: A füredi

parton)

1796 Berzsenyi első ódája: A magyarokhoz (Romlásnak...)

Csokonai: Boldogság c. versét rejtett szomorúság

járja át

(Coleridge ópium-álomban átélt látomását rögzíti 54

sorban; címe: Kubla khan;

Tieck érdekes mesevilágot alkot műveiben: Csizmás

kandúr; Népmesék c. gyűjtemény)

1798 (Haydn Teremtés c. oratóriuma)

Csokonai: A magánossághoz

(Coleridge és Wordworth -- a "tavi költők" Lírai

balladák c. romantikus kötete; és Coleridge: Rege a vén

tengerészről c. elbeszélő költeménye)

1798-99 Csokonai csúfolódó vígeposza sok rokonságot mutat

Pope A fürtrablás c. szatirikus eposzával: Dorottya, vagyis

a dámák diadala a Fársángon

1798-1800 (a Schlegel fivérek kiadják az Atheneumot

Wilhelm Schlegel megjegyzése a romantikáról:

"tépettség, elvágyódás" jellemzi, Friedrich Schlegel

szerint a romantikus költészet előrehaladó univerzális

költészet: "Progressiv Universalpoesie")

1799 Csokonai: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban

Batsányi János kiadásában megjelenik a Virág Benedek

Poétai munkái (antik metrumra írt versek)

1799 (Novalis szerint "romantizálni kell a világot...",

"mert a költészet az igazi valóság" --- Novalis azt is

hangsúlyozza, hogy " a regénynek teljességgel költészetté kell

válnia ")

Novalis: Himnuszok az éjszakához c. misztikus

költeménye megjelenik; illetve

Heinrich von Ofterdingen c. regénye ( a

kék virág motívum, mint a boldogságkeresés szimbóluma)

1800 (Robert Owen angol utópista szocialista megkísérli az

1800 (Haydn Évszakok c. oratóriuma)

Megjelenik névtelenül Kisfaludy Sándor nagy sikerű lírai

versciklusa: A kesergő szerelem (a Himfy Szerelmei első

része)

(Chateaubriand Atala c. regénye a francia romantika

kezdetének számít (két fiatal érzelmes szerelmi története a

pusztában))

1802 (Napóleon örökös konzul)

Gr. Széchényi Ferenc megalapítja a Nemzeti Múzeumot

Pesten

Csokonai: Szegény Zsuzsi a táborozáskor végleges

változata

1803 Csokonai ekkor írja legszebb Lilla-verseit: A

reményhez; A rózsabimbóhoz; Tartózkodó kérelem; A tihanyi

Ekhóhoz (filozofikus elégia)

Berzsenyi: A reggel

első két kötete (a harmadikat Simonyi Zsigmond teszi közzé

1908-ban)

1804-ben I. Ferenc császár

Bessenyei: Tariménes utazása (államregény)

Csokonai: Halotti versek (A lélek

halhatatlanságáról szólnak)

Csokonai: Tüdőgyulladásomról c. verse

Fazekas megírja a Ludas Matyi első változatát (a

végleges 1817-ben Bécsben)

1805 Berzsenyi: Az ifjúsághoz és Levéltöredék barátnémhoz

Verseghy F.: A tiszta magyarság (nyelvtudományi vita

Révaival)

1805-08 között (Arnim és Brentano A fiú csodakürtje c.

népköltészet gyűjtemény )

(Hegel megkezdi előadásait: Előadások a

filozófia történetéről)

meghaladó nemzetgazdasági munkáját A parasztok helyzetéről és

jelleméről Magyarországon címmel

Csokonai halála után kiadják az Anakreoni dalok-at

1803-as dátummal

1807 Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei (a Boldog szerelemmel

együtt) és verses elbeszélései: A magyar előidőkből

Berzsenyi: A magyarokhoz II. (Forr a világ...)

Fazekas Mihály- Diószegi Sámuel: Magyar füvészkönyv

(Hegel: A szellem fenomenológiája --- fenomenon = jelenség;

logosz = tan)

1808 (Beethoven V. Sors ; VI. Pastorale szimfóniája)

Pápay Sámuel: A magyar literatura esmerete

Virág Benedek: Magyar századok (irodalomtörténet)

1809 (Napóleon Győrben --- a Petőfi által említett híres

győri futás A nép nevében (1847) c. versben--- Napóleon

kiáltványa a magyarokhoz, melyet Batsányi János fordít

magyarra)

(Metternich Ausztria külügyminisztere 1848-ig)

Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon c. drámája

1810 Berzsenyi ódájának (Forr a világ) végső formája

és vallásos ódája: Fohászkodás

Fontosabb események a magyar irodalomban 1765-től

1811 Pollack Mihály befejezi a pesti evangélikus

templom építését (a mai Deák téren)

Kazinczy: Tövisek és virágok (xéniagyűjtemény) a

nyelvújítási harc kezdete

Berzsenyi Életfilozófia c. költeménye

királya; A luca széke karácsony éjszakáján

(a Grimm testvérek mesegyűjteménye)

1813 Pálóczi Horváth Ádám: + és új, mintegy ötödfélszáz ének

Kazinczy: Poétai berek (versfordítások)

Somogyi Gedeon: Mondolat (Kazinczyt és Berzsenyit is

támadja)

Katona József megírja a Ziska, a táboriták vezére c.

drámáját

(Hoffmann Don Juan c. novellája)

1814 (Napóleont száműzik Elba szigetére, a Bourbonok

visszatérnek)

(A bécsi kongresszus elismeri Svájc örökös

semlegességét.)

(Elkészülnek az első fényképfelvételek.)

(Beethoven: Fidelio c. operája)

(Schubert megzenésíti Goethe versét: A rémkirály)

Kölcsey: Rákos nimfájához

Elfojtódás

Róza (az első magyar ballada)

Kölcsey és Szemere Pál megírja a Felelet a

Mondolatra c. tanulmányát, mely 1815-ben jelenik meg válaszul

Somogyi Gedeon Mondolatára.

1814 Széchenyi István elkezd naplót írni (1848-ig

vezeti)

Katona József műve: Jeruzsálem pusztulása

(A német romantika nagy alkotói a csúcson:

Chamisso: Peter Schlemihl --- az árnyékát vesztett ember

története; Hoffmann: Az arany virágcserép)

1815 (Napóleon 100 napos visszatérése -- június 18.

Waterloo --- Szent Ilona szigetére száműzik; létrejön a

"Szent Szövetség" Ausztria-Poroszország-Oroszország)

1815 (Goethe: A vándor éji dala)

Kölcsey értekezése első a kritikák között: Csokonai V.

Mihály munkáinak kritikai megítéltetése

Berzsenyi költői levele: A pesti magyar társasághoz

Katona József: Bánk bán

1816 (Rossini: A sevillai borbély c. opera)

Kazinczy: Pályám emlékezete (memoár)

(Hoffmann: Diótörő és egérkirály --- Csajkovszkij

balettje 1892-ben)

1817 Kölcsey: Rákóczi, hajh...

Berzsenyi Dániel verseinek bírálata

Kisfaludy Károly: Kérők

Fejér György folyóirata: Tudományos Gyűjtemény

(Keats első kötete: Versek)

(Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás

alapelveiről)

(Hegel: A filozófiai tudományok enciklopédiájának

alapvonalai)

1818 (Franciaország csatlakozik a Szent Szövetséghez)

Ferenczy István megalkotja Csokonai mellszobrát

(Gruber dala a Stille Nacht; Shelley felesége

megírja Frankenstein c. horrorregényét)

Ez a korszak részben egybeesik a preromantikával,

részben már maga a romantika.

A felvilágosodás az európai gondolkodásban a XVII.-

XVIII. században összegződik.

--- a műveltség világivá lesz (az egyház tekintélye

megrendül, a vallásosság is emberarcú lesz)

--- a tekintélyelvű gondolkodás véget ér

--- az előítéletek megszűnnek a nemesség előjogaival együtt

--- az emberi jogokon, az egyéni szabadságon alapuló

polgári társadalmat képzel el a felvilágosult ember

--- a felvilágosodás lázadás a feudális múlt

intézményrendszere ellen (ennek előkészítői az angol

szabadgondolkodók és a francia racionalisták)

--- az irodalom nem az "eszmék" szócsöve csupán, hanem

maga is eszmeteremtő előőrs (Szerb Antal)

--- a felvilágosodás művészetében helyet kap a barokk,

preromantika stílusirányzata is, illetve a németeknél a Sturm

und Drang

--- A felvilágosodás legfontosabb műve: A tudományok,, a

művészet és a kézművesség enciklopédiája

(Több mint ötven szerző dolgozott benne együtt, köztük

Diderot, D Alambert, Voltaire, Rousseau, Condillac, D Holbach,

Montesquieu)

Egy idézet az Enciklopédiából: "A felvilágosodás elve csak

azt ismeri el létnek és történésnek, ami egységgé fogható

következik."

---- Az Enciklopédia módszertani alapjai a

természettudományokat követik."...az ember fensőbbsége a

tudásban rejlik, ez nem kétséges." (Bacon)

A filozófusok csoportjai arra a kérdésre, hogy az ember hogyan

tehet szert ismeretekre (mivel a fő probléma Bacon első

aforizmájából vezethető le: az "ember annyit tehet és

foghat fel, amennyit a természet rendjéből a dolgokra vagy

elméjére vonatkozóan megfigyel." --- vagyis a fizikai világ

két részre oszlik: megismerendő dolgokra és a megismerő

elmére; illetve a cselekvésnek is és a megértésnek is

előfeltétele a megismerés.) a RACIONALIZMUS és az EMPIRIZMUS

gondolatrendszereivel válaszolnak.

A racionalizmus

a skolasztikus filozófia realista ágából fejlődött ki.

Fő képviselői: Descartes; Spinoza; Leibniz

Az empirizmus

a skolasztikus nominalizmusból fejlődött ki. (A nominalizmus

azt az álláspontot képviseli, hogy az universale nem önálló

létező, csupán NÉV: azaz NOMEN. Ez azt jelenti, hogy a

létező dolgok csak egyediek lehetnek, a filozófiai vizsgálat

tárgya nem lehet más, csak a nyelv és a gondolkodás.

Az empirizmus fő képviselői:

Locke; Berkeley; Hume (Ezzel együtt a deizmus álláspontja,

mely a franciáknál az egyházzal szembeni nyílt kihívás lesz)

A német felvilágosodás legnagyobb képviselői:

Immánuel Kant (1724-1804);

Lessing (1729-1781); Nagy Frigyes (ur.1740-1786)

A klasszikus német filozófia tagjai (Jéna és Heildelberg)

Fichte (1762-1814): A teljes tudománytan alapvetése (1794)

Schelling (1775-1854): "azonosságfilozófiája"

A transzcendentális idealizmus rendszere (1800)

(A transzcendencia fogalma különbözik a transzcendentális

fogalmától. A transzcendencia lényege a benne nem rejlés.

Vagyis valami pl. nincs a tudatban, csak képzetként létezik.

Isten pl. túlhaladja , felülmúlja létével a tudatot, így

transzcendens.

A transzcendentális fogalmát Kant használja, azt jelenti,

hogy milyen a megismerés módja, milyen a gondolkodás, milyenek

olyan filozófiai módszer, amely az emberi megismerés

lehetőségeivel együtt vizsgálja a valóságot és az embert.)

Hegel (1170-1831): A filozófiai tudományok enciklopédiájának

alapvonalai (1817)

(A klasszikus német filozófiából való kilábalás kétféle

módon történik: vagy annak kritikájával: Kierkegaard és

Marx; vagy újragondolásával, visszanyúlással

Kanthoz, ez az újkantiánus filozófia: pl. Schopenhauer

képviseletében)

A felvilágosodás fontosabb filozófiai tételei:

Értekezés a módszerről (1637)

Elmélkedések a metafizikáról (1641)

A filozófia alapelvei (1644)

A lélek szenvedélyei (1649)

(Descartes tanainak továbbélése pl. Spinoza filozófiájában az

Cartesius

Descartes (1596-1650)

A megismerés problémáira leginkább az Elmélkedések ... című

kérdez rá, annak 2. része, "az emberi elme természetéről és

híres tétel logikai levezetése:" Cogito ergo sum."

("Gondolkodom, tehát vagyok.")

Descartes gondolkodásmódjában dualizmus rejlik. A szellemet

(lélek, értelem) halhatatlannak tartja, másrészt a testet úgy

képzeli el, mint egy gépet. Ennek folytatása is van, pl. La

Mettrie filozófiájában, szerinte "Az ember gép"; vagy Pavlov

fiziológiai materializmusában (kondicionálás); illetve a

behaviorizmusban, mely szerint az ember nem más, mint inger és

reakció összehangolt biológiai szerkezete.

Közvetlenül nyomában az okkazionalizmus jár, amelyben az

ok és okozat csak egyféle lehet, pl. testi okra nem

következhet lelki okozat; szellemiből csak szellemi jöhet

létre, testiből csak testi.

módon bizonyítva (Ennek részei: I. Istenről, II. A

lélek természetéről és eredetéről, III. Az indulatok eredetéről

és természetéről, IV. Az emberi szolgaságról, vagyis az

szabadságról)

Spinoza könyve Euklidész (Kr. e. 3. sz.) Elemek c.

munkájának mintájára készült, eszerint előrebocsátja a

definíciókat és az ún. axiómákat, a többi tételt ezekre építi.

Szerinte egyetlen szubsztancia létezik: Isten, de annak

végtelenül sok attribútuma van, ezek közül az emberek számára

csak kettő megismerhető: a kiterjedés és a gondolkodás.

(Négy könyvből áll: 1. Nincsenek sem velünk

született elvek, sem ideák; 2. Az ideákról; 3. A szavakról;

4. A tudásról és a véleményről)

A II. könyv 1. fejezetének 2. tétele a tabula rasa

(tiszta lap) elmélet, eszerint az elme eredetileg,

születésünkkor tiszta lap, melyre semmi sincs írva,

gondolatokkal, azaz ideákkal az érzékelés és a reflexió útján

telik meg.

Locke a szenzualizmus megalkotója. Eszerint "Semmi sincs

("Nihil est in intellectu, quod non prius fuerit in sensu")

Minden megismerés alapja tehát a tapasztalat.

A tárgyak bizonyos erővel rendelkeznek, érzetek azáltal

jönnek létre, hogy a tárgyakból lökések indulnak ki, amelyek

az idegpályákon továbbhaladnak, és eljutnak az agyba.

George Berkeley (1685-1753) Locke tanításainak folytatója,

filozófiájának tömör összefoglalása a Hülasz és

Philonusz három párbeszéde (1713)

ki Berkeley álláspontját)

a) Az érzékelhető tulajdonságok és kiváltó okaik különböznek

egymástól.

b) Az érzékelhető tulajdonságoknak nem tulajdoníthatunk az

elménken kívüli létezést.

c) Ideáink mindig konkrétak.

David Hume (1711-1776): Értekezés az emberi természetről

(1740)

Lényege: tagadja a szubsztancia létét, mint Berkeley, de

amellett érvel, hogy az oksági viszony és a megismerő ÉN

létezésének föltevésére is csupán a megszokás indít bennünket.

Részei: 1. Az értelemről

2. A szenvedélyekről

3. Az erkölcsökről

A francia felvilágosodás

A franciák nagy százada a "grand siécle", a XVII. század. A

francia klasszicizmus korszaka ez. Fontosabb alakok,

események, melyek megelőzik a XVIII. századi felvilágosodás

korát, a következők:

1634 Richelieu bíboros vezetésével megalakul az AKADÉMIA

1637 az Akadémia első ülése

1660 körül lép fel a NAPKIRÁLY XIV. Lajos

Ugyanakkor a précieux-k és a précieuse-ök (présziők és

présziőzök), a kényeskedők divatja; híres találkozóhelyük

Marquise de Rambuillet irodalmi szalonja

1596-1650 Descartes: "Gondolkodom, tehát vagyok."

1606-1684 Corneille (1637 Cid)

drámáiban a distance (disztansz), a távolságtartás

pátosza

A kötelesség és a szenvedély között hányódnak,

mindig a kötelességvállalás győz, melyben a

nagylelkűség is nagy szerepet kap.

1639-1699 Racine

Nála is a kötelesség és a szenvedély küzd

egymással, de itt már a szenvedély győz. (Phaedra-1677)

A benső lelki történésekre építi fel műveit ("Nem kell sok

cselekmény" -- mondja)

1674 Boileau: Art poétique (Költészettan)

(A hármas egység elve a drámában; a

szükségszerűség elve; csak az igaz szép; a költészet

mesterség, csak e mesterség tudója írjon művet; a szabályokat

meg kell tanulni és be kell tartani, stb)

MOLIÉRE (Jean Baptiste Poquelin) 1622 Párizs

Apja kárpitos, királyi inas.

Színészi és színműírói pályája 1643-ban kezdődik.

(Vidéki vándorszínész; 1658-ban ér be Párizsba.)

1661-től társulata a Palais Royalban játszik.

1659 A nevetséges kényeskedők (Les précieuses ridicules)

1661 A férjek iskolája (L école des maris)

Moliére

Ugyanazon évben nősül meg, színésznő társának és régi

veszi el. Armande (Armand) szintén színésznő. (Moliére-t

meggyanúsítják, hogy a saját lányát vette el.)

1664 Tartuffe (Első előadása óriási botrányt kavar,

betiltják, majd 1669 körül kerül ismét teljes terjedelmében

kiadásra.)

1666 L avare -- A fösvény

Le bourgeois gentilhomme -- Az úrhatnám polgár

1670 Les fammes savantes --- A tudós nők

1672 Le malai d imaginaire (Lö male dimazsiner) -- A

képzelt beteg

1673 Ez év februárjában (17-én) a színpadon rosszul lesz,

de az előadást nem akarja lemondani, nehogy a színpadi

munkások kereset nélkül maradjanak. Végigjátssza, hazamegy, és

meghal. Titokban temetik el, mert színészeket nem volt szabad

szentelt földben elhantolni.

1670 Pascal: Gondolatok (Pensées)

A felvilágosodás századát, a XVIII. századot

olyan gondolkodók jellemzik, mint:

Marmontel (Filozófia, tudományok), Diderot (Józan ész),

Jaucourt (Babona), Voltaire (A történelem bizonyossága; A

Gabona), Turgot (Vásár), Rousseau (Ária)

(Az itt felsorolt gondolkodók mind az

Enciklopédia szerzői, a zárójelbe tett címek cikkeik közül

vett példák.)

Montesquieu főleg a Perzsa levelek c. fiktív leveleiről híres

Buffon az Akadémián elmondott beszédének szállóigéjéről:

Le style c est l homme -- azaz: A stílus maga az ember.

A klasszicizmus kora

A "nagy század" (a XVII.) az irodalmi és filozófiai

aranykor a franciáknál, általában a KLASSZICIZMUS szóval

jellemzik.

Ez a korszak készíti elő a nagy váltást a gondolkodásban.

A következő szerzőkre és irányzatokra érdemes odafigyelni:

Descartes

Corneille

Pascal és a janzenisták

Racine

Moliére

La Fontaine

Boileau

A régiek és a modernek vitája

La Rochefoucauld és a kiábrándult bölcsesség

Saint-Simon és a leleplezés

A francia rokokó és a klasszicizmus (némileg még a barokk is)

ide sorolható.

Descartes-ét (akit egyébként haszontalannak és bizonytalannak

nevez)

Pascal Jansenius holland püspök nyomán vissza akarja vezetni a

vallást az ágostoni hithez, illetve az ősi kereszténységhez.

A predesztináció elvét vallják ők, vagyis az ember eleve

elrendelt sors szerint él.

Pascal (1623-1662) harminckilenc évet él mindössze.

Harmincegy éves koráig matematikával és fizikával

foglalkozott. (Új alapokra helyezte a geometriát, számos új

fizikai törvényt alkotott, gépeket konstruált, stb.)

Íróként az emberi élet ellentmondásaira világít rá lobogó

szellemmel. Mindig mindenben a teljességet keresi.

1654 őszén mély lelki megrendülésen megy át, és visszavonul

a janzenisták közé. Vidéki levelek c. pamfletsorozatát 1657-ig

íja.

Ezután Pascal olyan szellemi tevékenységbe kezd, amely

teljes tagadása már az Egyház és a világ rendjének. Ekkor írja

a Pensées (Panzé) Gondolatok c. tanulmánytöredékét.

Pascal irodalmi hagyatéka tehát két torzó. Az előbbiben

főleg azt kutatja (a jezsuiták ellen írt pamfletekben), hogy a

tiszta szándék menti-e a bűncselekményt. (A szándék és cél

Racine életművében.)

A GONDOLATOK a keresztény vallás védelmében írandó

tanulmány előkészítő jegyzetei. Alapelvei között ilyen

gondolatok szerepelnek:

-- Az embernek meg kell ismernie önmagát.

-- Mi az ember a létező mindenséghez képest?

-- Kinek a rendeletére és elhatározására jelöltetett ki

számomra éppen ez a hely és idő ?

-- A végtelen terek örök csendje elrémít.

-- A gondolkodás adja az emberi nagyságot.

-- Az ember nádszál, a leggyöngébb a természetben. De

gondolkodó nádszál.

-- Az ember nagysága abban rejlik, hogy tudja, hogy nyomorult.

Pascal szerint

-- A helyes gondolkodás nem az értelem felsőbbrendűségének a

tudomásulvétele: "Nem elégszünk meg azzal az élettel, amely

bennünk, saját lényünkben folyik: embertársaink gondolatában

képzelt életet igyekszünk élni, és ennek érdekében látszani

akarunk valaminek. Szünet nélkül azon munkálkodunk, hogy

képzeleti lényünket szépítsük és megtartsuk, s közben

elhanyagoljuk az igazit."

-- "A szívnek megvan a maga rendje; az elmének szintén, mely

elveken és bizonyításokon nyugszik; a szívé más.... Adná

Isten, hogy sohse lenne az észre szükségünk, hanem mindent

ösztön és megérzés útján ismernénk meg."

-- Istenhit-megközelítése: "Az élet játék, tegyünk fogadást

Istenre, ha nyerünk, mindent megnyerünk, ha veszítünk,

semmivel sem leszünk szegényebbek."

RACINE (1639-1699)

Élete és műve elválaszthatatlan a janzenizmustól. Műveinek

lényegi mondanivalója, még ha lázad néha ellene, akkor is a

janzenista tan magvával azonos: Az ember egyedül van

Istennel, vagy a sorssal szemben, és csak a kegyelem

állapotában, kiválasztottságban boldogulhat.

A fő különbség: a janzenistákat az foglalkoztatja, hogy

üdvözülhet-e az ember, Racine-t az, hogy LEHET-E BOLDOG AZ

meglepő módon hasonlított is rá.)

Így Racine életének kettős mozgatója a remete-lét és a

királyi udvar vonzása.

Moliére tűzi műsorra színházában a Nagy Sándorról írt

regényes tragédiát, amellyel nagy sikert arat. A darabot a

siker után átviszi Racine a Bourgogne-palotába a király

színészeihez, vele a főszereplő hölgyet is, aki kedvese

Racine-nak. Moliére sohasem bocsátja ezt meg neki.

kedvesének, Du Parcnak írta, akivel állítólag titkon

házasságot is kötött, és gyermeke is született tőle.

Amikor meghal a nála hét évvel idősebb színésznő, az a hír

terjed el, hogy Racine mérgezte meg.(Ez a mai kutatások

Alig egy év múlva Racine-t már a Bourgogne-társulat másik

vezető színésznőjének, Champmeslének a kegyeiben látják.

Főművét, a Phaedrát akkor írja (1677-ben), amikor kibékül a

sok féltékenységtől, gyötrelemtől, megaláztatástól és

csillogó sikertől.

Racine hősei vágytól eltelve keresik egymást és önmagukat,

mert szabadulni szeretnének a magányból. Nyugalmat azonban

sehogy sem lelnek, mert Racine janzenista erkölcse szerint a

bűn és a pusztulás akkor keletkezik, amikor a kegyelem híján

élő ember nem tud úrrá lenni vágyain.

A harmincnyolc éves Racine szakít a színházzal és az

irodalommal. Egykori mesterei (a janzenista tanárok)

nyilvános lélekmérgezésnek nevezték a színjátszást. Királyi

döntés nyomán Racine Versaille udvari történetírója lett

Boileauval együtt. Élete utolsó éveiben kegyvesztett lesz,

mert Madame de Maintenon részére írt feljegyzésekben

rámutatott a hosszú háborúkban kizsigerelt nép ínségére, az

általános válságra és a nyomorra. Hatvan éves korában hal

Innen (a kolostor lerombolása után, 1711-ben) átszállították

csontjait Pascaléival együtt a párizsi Saint-Étienne du Mont

templomba, s ma is itt, a Diáknegyed szívében, a Pantheon

(Műelemzés-vázlat Bécsy Tamás nyomán)

A komédia Moliére-nél a középkori farce-okból és a vásári

komédiákból meríti erejét.

vígjátékait a JELLEM

Olyan komédiák ezek, amelyek mélyén TRAGIKUM rejlik.

E tragikum oka maga az ember, és életmódja.

(La Bruyére mondja: "Ha a képmutatót bántjuk, az a veszély

fenyeget, hogy a maszk mögött az arcot is megsértjük.")

Néhány elméletíró véleménye a komikus hatásról:

1. Arisztotelész --- a komikus szituáció szereplői közül a

jókat érő sérelmek korlátozottak legyenek, a rosszakat

megillető büntetés pedig arányban álljon az általuk elkövetett

vétkekkel, s általában ne legyen végzetes hatású.

lehetőségek között

(FOLYTATNI !!!)))