Kölcsey Ferenc: Himnusz
(feleletterv)

A mű 1823-ban,a reformkort megelőző időkben keletkezett.Az ország helyzete katasztrofális.Mo. a Habsburg birodalom része,a császár abszolutikus módon uralkodik,az országgyűlést évtizedek óta nem hívták össze.

Kölcsey úgy látja,hogy isten (illetve valamely felsőbb hatalom) segítségére van szükség ahhoz,hogy az ország a végső pusztulást elkerülje.

A XIX.sz. első felében Európában a romantikus stílus az uralkodó műv.ir. A rom. kedveli a szélsőségeket,a szembe- állítást, a szenvedélyes,túlzó előadást,a látványos eszközöket Ebben a műben szinte egymásra torlódnak a színesebbnél színesebb költői képek,jelzős szerkezetek,a mozgalmasságot sugalló igék.

A himnusz,mint műfaj,nagyon alkalmas arra,hogy a költő a magyarság dicsőséges és viszontagságos történelmét felelevenítse,és rámutasson arra,hogy bűneink azok,amelyek a végső pusztulást hozzák a hazára.

"Hajh,de bűneink miatt..."
A mű hangulata pesszimista,borúlátó.Ezt alátámasztja a trochaikus lejtés:
"Isten, áldd meg a magyart"

A vers szerkesztése keretes.Az első vsz.-ban áldást kér,az utolsóban szánalomért könyörög a költő.
A köztes vsz.-ok világosan mutatják,mi az oka annak,hogy idejutott Mo.
Ez a nép istentől a legjobbakat kapta.Kölcsey ezt rom.költői képek sorozatával mutatja be:
"Őseinket felhozád...
...merre zúgnak habjai...
...Értünk Kunság mezein...
...Tokaj szőlővesszein..."
Az ország hős fejedelmei,királyai mindent megtettek hazájukért és népükér(Árpád,IV.Béla,Mátyás)
"Árpád hős magzatjai...
...nyögte Mátyás bús hadát..."

1. oldal

Az 1.3 vsz.után költői felkiáltással:"Hajh,de bűneink miatt..." --áttér azokra a történésekre,amelyek isten haragját idézték fel:

"Most rabló mongol nyilát zúgattad...
...Majd töröktől rabigát..."

A veszedelmek megjelenítésére ismét érzékletes rom. költői képeket használ:
"Elsujtád villámidat dörgő fellegedben..."
Az ez után következő 2.tartalmi egységben pontosan rávilágít arra,hogy mi az oka Mo.romlásának:

"Hányszor támadt tenfiad..."

Egy teljes vsz.-ot használ fel K.arra,hogy ellentétpárokkal mutassa be Mo. tragikus helyzetét:
a múlt dicsősége a jelen nyomasztó képe
"Vár állott most kőhalom
Kedv,s öröm halálhörgés siralom..."

E vsz.zárásaként arra figyelmeztet,hogy a múlt dicsőségéből,a hős elődök munkájából a jelen emberei nem élhetnek meg.
Ha nem tesznek semmit hazájukért,a haza árvagyermekként, rabságban fog elpusztulni:
"S ah, szabadság nem virul..."
A záró vsz. az 1.vsz variációja,de oly módon,hogy a teljes lemondás,a tehetetlenség szól belőle:
"Áldd meg" helyett "Szánd meg"
Csak isten kegyelme segíthet a hazán, mert saját fiai képtelenek változtatni sorsukon.



2. oldal

Feleletterv a Szózat elemzéséhez

A mű 1836-ban keletkezett,a reformkor derekán.Az ország tele van reményekkel,boldog várakozással.Úgy néz ki,hogy Mo.minden rendű és rangú embere tenni akar valamit a hazájáért.

Az un. reform országgyűlésen megtárgyalják a nyelvkérdést,a jobbágyok örökváltságát,a közteherviselést.

Főuraink egy csoportja már hazatelepedett, palotákat, közintézményeket,magyar nyelvű színházat építenek.Az egész országban a változás szele érződik.

A műfaj,amit Vörösmarty választ megfelel ennek a hangulatnak. Szózat,vagyis szónoklat. A meggyőzés,az együttgondolkodás eszköze.

A romantikus stílus a maga eszköztárával,szenvedélyességével, nagyon jól szolgálja a szónoklat célját:meggyőzni a hallgatóságot arról,hogy van lehetőség a megújulásra,a változtatásra,a balszerencsék sora és a viszálykodások ellenére is.

A jambikus lejtés is fokozza a meggyőzés erejét,és a pozitív hangulat érzetét.
"Hazádnak rendületlenül légy híve,oh magyar"

A vers szerkesztése keretes,de amíg a Himnusznál a keret az elkerülhetetlen balsors érzetét erősíti,addig a Szózatnál a változás lehetséges és szükséges voltát nyomatékosítja.

A rom. szónoklat retorikai fogásai szabályosan végigkövethetők:


3. oldal

Észrevehető,hogy a rom.stil.-ra annyira jellemző szélsőségek jelen vannak: bölcső--sír; áldjon--verjen; élned--halnod
az igék felszólító módúak,és 1.sz.2.sz.-ben
végig a közönséghez,a hallgatósághoz szólnak.
-emlékeztetés a dicső múlt hős alakjaira:
"Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt;
Ez,melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt."
Mint a Himuszban,itt is Árpád és Hunyadi neve fordul elő.
A költői képek és jelzős szerkezetek megerősítik,hogy a múlt tettei és alakjai hatalmassá tették az országot.
"Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai,
Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai..."
Megjelennek a bukott szabadságharcok alakjai.
A Szabadság nagybetűvel,élőlényként szerepel.
"Szabadság!itten hordozák...;S elhulltanak legjobbjaink..."
-biztatás. "Az nem lehet..."
-reménykedés "Még jőni kell..."

Ismét érzékletes ,végzetes képek jönnek romantikus stílusban életről és halálról,szent akaratról és átok súly alatt görnyedő nemzetről.

-a gyász képei következnek

Ha nem válik valóra a jobb kor,jöjjön a dicsőséges halál! Lehet,hogy elpusztul a magyar nemzet,de emléke megmarad Európa népeiben,akik gyászolni fogják:

"S a sírt,hol nemzet sűlyed el, népek veszik körűl.."
-töprengéssel ér véget a vers,a keret megerősíti az 1.2 vsz.
gondolatait.
"Légy híve rendületlenül Hazádnak ,oh magyar..."
A haza ,Mo. az egyetlen hely,ahol élnünk megadatott,s ahol élnünk,halnunk kell.

4. oldal