Cél Az egyes művek kapcsán toleráns és megértő álláspontot kell kialakítani a tanulókban a korabeli vallási ellentétekkel kapcsolatban, mind a katolikus, mind a protestáns szemlélettel szemben. El kell ítélnünk az erőszakos hitterjesztést, a lelkiismereti szabadság megsértését, ugyanakkor fel kell ismerniük a katolikus megújulásban rejlő értékeket is. A kiegyensúlyozottság érdekében gyakran utaljunk vissza a protestáns Balassira, s őt a líra nagyjaként, Pázmányt a próza mestereként mutassuk be.
Zrínyi életműve jó alkalom az önfeláldozás értékgondolatának továbbvitelére. Portréjának felvázolásakor emeljük ki az aktivitás értékét a passzív visszahúzódással szemben. Mutassuk meg, hányféle erőfeszítéssel, milyen sokoldalú ténykedéssel próbálta kimozdítani hazáját a holtpontról. Példája buzdítsa a gyerekeket a közéletben való aktív részvételre. Mikes levelei kapcsán a hazaszeretet legyőzhetetlenségét, az emigráns élet tragikumát érdemes kiemelnünk, előre utalva a húszadik századi vonatkozásokra is.

Követelmény A tanulók legyenek képesek megfogalmazni véleményüket az egyes etikai kérdésfelvetésekkel kapcsolatban Tudjanak bekapcsolódni a vitába, legyenek képesek maguk is további kérdéseket felvetni. Szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban számot kell adniuk róla, mennyire tudják a hétköznapokban alkalmazni retorikai ismereteiket, képesek-e egy feleletet, dolgozatot, hozzászólást igényesen megformált, tudatosan felépített szövegként előadni.

A tanulóknak ismerniük, érteniük és használniuk kell a következő fogalmakat: barokk, rokokó, emlékirat, vallomás, fiktív és misszilis levél, paradoxon. Tovább kell mélyítenünk a hangsúlyos verselésről már megszerzett ismereteiket. Képesnek kell lenniük a Szigeti veszedelem részletes elemzésére, Zrinyi más műveinek rövid ismertetésére.

Képesnek kell lenniük a tanult művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), egy-egy eposzi alak jellemzésére, a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Meg kell tanulniuk könyv nélkül legalább egy versnyi hosszúságú prózarészletet. Házi olvasmány a Szigeti veszedelem.

Tartalom Az európai és a hazai barokk. Zrínyi életművéből több prózai alkotás érintőleges ismerete. A Szigeti veszedelem kibővítő ismertetése, a 7-8. évfolyamon tanultak felhasználásával. Pázmány-részletek megismerése. A XVIII. századi próza több alkotója: Mikes, Rákóczi, erdélyi emlékiratírók.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete és a memoriterek visszaadása. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 1-2 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, legalább 5-6 szerző megfelelő említésével, 5-6 mű néhány mondatos bemutatásával.

Cél Bessenyei és Kazinczy programja, tevékenysége kapcsán mutassunk rá a nyelvművelés fontosságára. Erősítsük a tanulókban az anyanyelv iránti tiszteletet, érzékeltessük előttük, hogy az idegen nyelvek tanulása, tisztelete csak az anyanyelv elsajátításán keresztül lehetséges. Vitassák meg, mennyiben hasznos és mennyiben veszélyes az idegen szavak, jövevényszavak beépülése nyelvünkbe. Alakítsuk ki bennük az idegen szavak magyar változataihoz való vonzódást. Ösztönözzük őket ezek használatára.

Világítsunk rá a korszak bemutatása kapcsán, hogy az emberi szellem két oszlopa az értelem és az érzelem. Irodalmi művekre is utalva vizsgáljuk meg, milyen veszélyekkel jár, ha az emberi lélekben egyik vagy másik oldal kizárólagos uralomhoz jut. Segítsük a tanulókban a megfelelő arányérzék kialakulását, amely révén érzelmeiket az értelem ellenőrzése alatt tudják tartani, ugyanakkor lelki életük mégsem válik hidegen racionálissá.

Csokonai és Berzsenyi líráját tanulmányozva erősítsük a tanulókban a természethez való vonzódást. Idézzék föl saját élményeiket, amelyek igazolják, hogy a csend, a magány sokszor az alkotás, az önvizsgálat, a lét átgondolásának előfeltétele. Tanulják meg a magány léthelyzetének kettős értelmét: a fájó, kényszerű magányt, és a keresett, a rekreációhoz sokszor szükséges vállalt magányt.

Berzsenyi váteszversei kapcsán tegyük világossá a nemzeti önostorozás indítékait, szándékait. Az ódák tanítása során szenteljünk nagy figyelmet a kérdésnek, jelezve, hogy a nemzeti önelégültség káros és veszélyes. Készítsük fel már itt a tanulókat a reformkori önostorozó versek világának befogadására, sőt gondolnunk kell Ady majdani tanítására is.

Követelmény A tanulók legyenek képesek megfogalmazni véleményüket az egyes etikai kérdésfelvetésekkel kapcsolatban Tudjanak bekapcsolódni a vitába, legyenek képesek maguk is további kérdéseket felvetni. Szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikkal egyaránt bizonyítaniuk kell, hogy képesek anyanyelvük igényes, választékos, a nyelv értékeit jól kiaknázó használatára.

A tanulóknak ismerniük, érteniük és használniuk kell a következő fogalmakat: ortológus, neológus, vígeposz, levélregény, államregény, didaxis, szentencia, piktúra. Verstani ismereteiket Berzsenyi kapcsán bővíthetjük a szapphói, alkaioszi, aszklepiadészi strófa megtanításával, Csokonai kapcsán az ionicusok ismertetésével.

Képesnek kell lenniük a tanult lírai művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Meg kell tanulniuk könyv nélkül legalább négy verset. Házi olvasmány a Dorottya.

Tartalom Bessenyei, Batsányi, Kazinczy, Kármán, Csokonai, Berzsenyi ezen az évfolyamfokozaton csupán javasolt anyag. Csokonaitól sajátos stílusszintézise minden rétegét javasolt felvillantanunk: népies helyzetdalok, szentimentális elégiák, klasszicista gondolati ódák, rokokó dalok. Berzsenyitől kötelezően tárgyalandók a Közelítő tél.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete és a memoriterek visszaadása. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 2-3 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, legalább 6 szerző megfelelő említésével, 10-15 mű néhány mondatos bemutatásával.

Cél A Tartuffe kapcsán neveljük a tanulókat a képmutatás elutasítására. Tanulják meg, hogyan lehet megkülönböztetni az őszinteséget a képmutatástól, vitassák meg a tartuffe-i magatartás jelenkori előfordulásait. Ismerjék meg a hitelesség fogalmát, keressenek hiteles jellemeket kultúrtörténetünkben és közvetlen környezetükben.

A felvilágosodás kapcsán figyeljék meg a vallásos világkép relativizálódását. Ismerjék fel, hogy az eretnekmozgalmakkal kezdődő majd a reformáció idején felgyorsuló világnézeti tagolódás hogyan zajlik tovább ebben a korban. Tanulják meg, hogy a sokszínűség érték, hogy minden irányzatnak meglehet a maga részigazsága. Mélyítsük el bennük a lessingi tolerancia-felfogást.

A Faust kapcsán beszéljük meg a tanulókkal, hogyan és miért alakulhat ki az ember életében a csömör, az életuntság, a kiábrándulás. Fejtsék ki saját viszonyulásukat a közösségi tevékenységhez, amiben Faust megtalálja élete értelmét. Tegyük tanulságossá a Margit-tragédiát, aktualizáljuk az ebből látható veszélyeket.

Követelmény A tanulók legyenek képesek megfogalmazni véleményüket az egyes etikai kérdésfelvetésekkel kapcsolatban. Tudjanak bekapcsolódni a vitába, legyenek képesek maguk is további kérdéseket felvetni. A drámaelemzés fejlettebb változatának képességéről számot adva legyenek képesek egyes részletek, párbeszédek mikroelemzésére is. Bizonyítsák be, hogy értik, követni tudják az írói szándékot, és fel tudják mérni a közönségre tett hatást is.

A tanulóknak ismerniük, érteniük és használniuk kell a következő fogalmakat: hármas egység, rezonőr, racionalizmus, empirizmus, deizmus, panteizmus, szentimentalizmus, drámai költemény. Ismerniük kell Leibniz híres tételét, és annak többféle értelmezését.

Képesnek kell lenniük a tanult művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), egy-egy drámai alak jellemzésére, a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Javasolt a Tartuffe egy részletének drámajátékban történő megjelenítése. Meg kell tanulniuk könyv nélkül legalább egy verset, vagy egy versnyi hosszúságú drámarészletet. Házi olvasmány a Tartuffe.

Tartalom Az európai klasszicizmus, elsősorban a francia, valamint az angol felvilágosodásból Defoe és Swift, a franciából Voltaire és Rousseau, a németből Goethe és Hölderlin javasolt anyag. Moliere egy drámája kötelező.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete és a memoriterek visszaadása. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 2-3 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, legalább 5-6 szerző megfelelő említésével, egy-egy művük néhány mondatos bemutatásával.

Cél Poe bűnügyi novellái kapcsán tisztázzuk a szépirodalom és a szórakoztató irodalom viszonyát. Mutassunk rá a napjainkban divatos krimik esetenkénti ürességére, vetessük észre a tanulókkal, mennyivel mélyebb, gondolatgazdagabb a szépirodalom. Természetesen Poe-ban elemzendő a mesterségbeli tudás, a műfaj profi megalkotottsága, ami későbbi krimiszerzőknél is lehet tiszteletreméltó.

Hoffmann tárgyalásakor kedvező alkalom kínálkozik a zenei vonatkozások részletesebb bemutatására, a zene és az irodalom kapcsolatának fölvetésére. Elemezzük a tanulókkal a két művészeti ág közötti kapcsolatot és különbségeket, s alakítsuk ki bennük a művészeteket együtt látó, értékelő képességet.

Puskin kapcsán különös figyelemmel mutassuk be az orosz gondolkodásmódot, a felesleges ember motívumát, már itt előkészítve a realista művek majdani tanulmányozását.

Követelmény A tanulók legyenek képesek megfogalmazni véleményüket az egyes etikai kérdésfelvetésekkel kapcsolatban Tudjanak bekapcsolódni a vitába, legyenek képesek maguk is további kérdéseket felvetni. Irodalmi elemzéseikben vegyítsék az elvárható arányérzékkel a tartalom és a forma elemzését, és legyenek képesek rámutatni ezek összefüggéseire.
A tanulóknak ismerniük, érteniük és használniuk kell a következő fogalmakat: vezérmotívum, elvágyódás, verses regény, couleur locale, nacionalizmus, liberalizmus.
Képesnek kell lenniük a tanult lírai művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Meg kell tanulniuk könyv nélkül legalább egy versnyi hosszúságú részletet az Anyeginből. Házi olvasmány az Anyegin.

Tartalom Az egész téma csupán javasolt anyag; válogatás szükséges a következőkből: angol romantika: Wordsworth, Coleridge, Byron, Shelley, Keats. Poe. Német romantika: Hoffmann, Novalis, Heine. Francia romantika: Hugo, Lamertine. Kelet-európai romantika: Puskin, Miczkiewicz.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete és a memoriterek visszaadása. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 2-3 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, legalább 6-8 szerző megfelelő említésével, egy-egy művük néhány mondatos bemutatásával.

Cél Az irodalomtanításban előbb kerül sor a reformkor tanítására, mint történelemből, következésképpen itt adni kell egy előzetes áttekintést a korról. Irodalomról lévén szó ez szerencsésebbnek látszik egy életművön keresztül, személyhez kötve, ezért javasolhatjuk Széchenyi portréjának felvázolását, aki irodalomtörténeti szempontból sem jelentéktelen. Széchenyi váljon minden tekintetben példaképpé a tanulók előtt: hazafisága és európai szemléletmódja, a radikalizmustól való irtózása és ugyanakkor kiegyensúlyozott újító hevülete váljon vonzó értékké a tanulók szemében. Mutassunk rá, hogy egész életét a nemzetért áldozta.

A Bánk bán értelmezési változatainak tanítása ismételten jó alkalom arra, hogy a nézetek pluralizmusához, a dolgok összetettségéhez, egymás álláspontjának tiszteletben tartásához szoktassuk a tanulókat. Szellemtörténeti jelentősége mellett domborítsuk ki a mű esztétikai jelentőségét is, lássák a gyerekek a drámában a nyitott mű egy korai változatát, a homályban hagyott kérdéseknek a befogadást árnyaltabbá tevő jelentőségét. Használjuk fel az alkalmat az "idegenek" problematikájának tárgyalására; mutassunk rá Bánk szavaira, amikor Petúrt figyelmezteti: ő se lenne közömbös saját faja iránt, akárcsak Gertrudis. Emeljük ki annak jelentőségét, hogy Katona a nacionalizmus korában ilyen szintig jutott.

Kölcsey Himnuszának elemzésekor fontos megmutatni, hogy nem csupán tradicionális okokból tiszteljük a szerzőt e művéért, hanem azért is, mert a vers formailag is kiváló műalkotás, pontosan átgondolt szerkezettel, romantikus képsorokkal, kiváló stílussal megírva. A Szózatot mint a Himnusz párversét érdemes tanítani, rámutatva ugyanakkor a világnézeti különbségekre. Vörösmarty lírája minden eddiginél részletesebb tárgyalást kíván, nemcsak gondolatgazdagsága, hanem a magyar kérdéseket egyetemes, sőt kozmikus távlatokba állító törekvései miatt is.

Petőfi és Arany tanításakor érdemes figyelemmel lenni arra a problematikára, hogy a róluk kisiskolás korban tanultak miatt a gyerekek hajlamosak gyerekirodalomnak hinni életművüket. Fontos, hogy a tanár rávilágítson életművük összetettségére, bölcseleti vonatkozásaikra, modernségükre (pl. Petőfi Felhők ciklusa, Arany Kertben-je, stb.)

Követelmény A tanulók legyenek képesek megfogalmazni véleményüket az egyes etikai kérdésfelvetésekkel kapcsolatban Tudjanak bekapcsolódni a vitába, legyenek képesek maguk is további kérdéseket felvetni. Legyenek képesek nagyobb irodalomtörténeti ívek felvázolására is, külföldi és hazai példák megfelelő beillesztésével. Alkalmazzák az elvárható arányérzékkel az idézeteket.

A tanulóknak ismerniük, érteniük és használniuk kell a következő fogalmakat: szereplíra, jeremiád, transzcendencia, inverzió, anafora, variáció (a Himnusz kapcsán)), drámai monológ (Zrínyi dala, Zrínyi második éneke), sztoicizmus (Elvágyódás), astrofikus szerkezet, bimetrikus verselés, hiperbola, rapszódia (Vörösmarty), népiesség, stílusdemokratizmus (Petőfi), nemzeti klasszicizmus, epikai hitel, ballada, balladai homály (Arany).

Képesnek kell lenniük a tanult lírai művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Javasolt a Bánk bán egy részletének drámajátékban történő megjelenítése. Meg kell tanulniuk könyv nélkül legalább öt verset. Házi olvasmány a Bánk bán és a Csongor és Tünde.

Tartalom A magyar regény kezdetei, például: Eötvös: A falu jegyzője. Katona életművéből kötelező a Bánk bán. Kölcseytől a Himnusz és a Parainesis ismétlése, továbbá javasolt a Zrínyi dala, a Zrínyi második éneke, a Csolnakon, az Elfojtódás. Vörösmarty epikájára elég utalnunk, a Csongor és Tündét annál részletesebben kell venni. Szerelmi, közéleti és gondolati lírájára legalább egy-egy példát vegyünk, A vén cigány kötelező.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete és a memoriterek visszaadása. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 2-3 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, legalább 5-6 szerző megfelelő említésével, 10-15 mű néhány mondatos bemutatásával.

Cél Tantervünk elsődleges célnak olyan művek olvastatását és feldolgozását tekinti, amelyek befogadására a megelőző évfolyamokon a tanulók - életkori sajátosságok miatt - nem lehettek képesek, ismeretük viszont a kívánatos általános műveltséghez szükséges. Ezen művek egy részét kötelezőként jelöli meg a tanterv, más részüket javasolt tananyagként, szükségképpen bővebb listát adva meg, mint amilyet a NAT-minimum tartalmaz. Elrendezésük laza kronológia szerint történik.

A művek kronologikus elrendezése lehetővé teszi a másik fontos cél megvalósítását: időrendi áttekintést adni, amely nemcsak a most megismerendő műveket helyezi történeti kontextusba, hanem a korábbi évfolyamokon tanultakat is. Ennek keretében általános cél a tanulók időben és térben való tájékozódásának fejlesztése, a művek egymásra hatásának és a különböző korszakok törekvéseinek a felismerése.

Alapvető cél a tanulók aktív fogalomkincsének erőteljes bővítése, írásos és szóbeli megnyilatkozásaik stílusának fejlesztése, fogalmazásuk szakszerűbbé tétele. Ezzel párhuzamosan törekednünk kell arra is, hogy a művekben feltárt problémákat, élethelyzeteket saját életükre tudják vonatkoztatni, s a művek megismerése segítse őket saját életvezetésük eredményesebbé tételében.

Tovább kell fejleszteni esztétikai érzéküket (értékes és értéktelen művek különválasztásával), kreativitásukat (egyrészt drámajáték, másrészt szövegváltozatok átírása, továbbá esszék írása révén), másrészt szövegfelidézési és memorizálási képességüket (újabb memoriterek megkövetelésével).

Követelmény A tanulók - részben önállóan, részben tanári segítséggel - legyenek képesek elolvasni és feldolgozni nehezebb szépirodalmi műveket is, tudják megérteni ezek erkölcsi, életvezetési problémafelvetéseit, és legyenek képesek azokat saját életükre vonatkoztatni. Ne csupán értsék, hanem irodalomórai megnyilatkozásaikban használják is az egyes témáknál felsorolt terminus technikusokat. Tudjanak írni műelemzést, esszét, az epikus részleteket tudják visszaadni saját szavaikkal, különféle stílusokban is. Vegyenek aktívan részt a drámajátékokban, adjanak számot a kötelező memoriterek elsajátításáról, bizonyítsák a kötelező olvasmányok szövegének beható ismeretét.

Tartalom A NAT által kötelezően előírt művek:
- Madách: Az ember tragédiája
- Ady: Szeretném, ha szeretnének, Az eltévedt lovas
- Babits: Esti kérdés, Balázsolás
- Krúdy, Kosztolányi, Karinthy egy-egy műve
- József Attila: A Dunánál, Karóval jöttél
- Kassák, Radnóti, Szabó Lőrinc, Illyés, Pilinszky, Weöres, Németh László egy-egy műve.

Értékelés Az egyes témáknál kerül kifejtésre.

Cél Stendhal Vörös és feketéjének tanítása jó alkalmat ad rá, hogy a tanulók a fiatal szerelmesek lélektanát megismerjék. Mutassunk rá, milyen kiváló emberismerettel ábrázolja a szerző a fiatalok ingadozó, szélsőséges érzelmeit, milyen bizonytalan Julien az érzéseiben, milyen sokféle törekvés keveredik lelkében. Ismerjék fel, miért szükséges az önreflexió, mint állandó emberi törekvés, milyen elengedhetetlen tisztázni érzéseinket, mielőtt felelőtlenül szerelmi kapcsolatokba keveredünk.

Kiemelt jelentőséget kell adnunk Tolsztoj Anna Kareninájának. Levin pályája vonzó példakép kell, hogy legyen a gyerekek előtt: míg Vronszkij és Anna a halál emberei, Levin és Kitty az életé. Levin bátyjának halála, saját esküvője majd gyermekeinek születése olyan eseményekként maradjanak meg a tanulók emlékezetében, amelyek az embert megvilágosító fordulatok. Ha Levin ugyanolyan egyéniség lenne, mint Anna, s letérne az emberek megszokott pályájáról, ezek a meghatározó élmények kimaradnának az életéből, és nem juthatna el a regényt záró felismerésig.

Dosztojevszkij tanítása legyen alkalom az élethez nélkülözhetetlen alázat megismerésére. Raszkolnyikov gőgje, büszkesége, igazságosztó önhittsége sehová sem vezet. Az egyéniségét felőrlő feszültségre csak az utcalány minden bűnön átsugárzó szeretete, nyíltsága hozhat megoldást. Az utcalány alakja bátorítsa a tanulókat az előítéletek elvetésére: a bűnösben is az érző embert kell látnunk.

Követelmény A tanulók legyenek képesek megfogalmazni véleményüket az egyes etikai kérdésfelvetésekkel kapcsolatban Tudjanak bekapcsolódni a vitába, legyenek képesek maguk is további kérdéseket felvetni. Szabad műválasztásaikkal, olvasmányélményeik visszaadásával bizonyítsák, hogy képesek megkülönböztetni az értékes és értéktelen, szép- és szórakoztató irodalmat, a műalkotást és a krimit, lektűrt.

A tanulóknak ismerniük, érteniük és használniuk kell a következő fogalmakat: anekdota, szatíra (Gogol) , irónia, szenvtelenség (Flaubert), természeti ember, individualizmus, patriarchális közösség, szlavofilizmus, kategorikus imperatívusz, polifónia (Tolsztoj, Dosztojevszkij). Tudják értelmezni a következőket: a történetmondás tényezői, az író, az elbeszélő, az olvasó, a cselekmény, a regénytér és a regényidő, elbeszélői nézőpont, a szereplők értékrendje.

Képesnek kell lenniük a tanult prózai művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Házi olvasmány a Goriot apó és az Anna Karenina.

Tartalom A téma egésze javasolt anyag. Minimum 3 mű tanítandó a következőkből: a Goriot apó, a Vörös és fekete, a Bovaryné, A köpönyeg, A revizor, az Anna Karenina, a Bűn és bűnhődés.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 2-3 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, legalább 5-6 szerző megfelelő említésével, egy-egy művük néhány mondatos bemutatásával.

Cél Az ember tragédiája egyes színeinek bölcseleti kérdésfelvetéseit a tanulók vonatkoztassák saját életükre is! Hogyan látják a világot: a rossz uralkodik benne, vagy a jó? Szabad akarattal rendelkezik-e az ember, vagy életét külső tényezők irányítják? (2. szín) Mi a véleményük a demokráciáról? Milyen szerepe van társadalmunkban a demagógiának, manipulációnak? Hogyan védekezhetünk ellene? (5. szín) Mi az érzékek, élvezetek helye az életben? Mi a mérték? Mi szabályozza az ember örömvágyát? (6. szín) Melyik tudatforma áll közelebb hozzájuk: a tudományos vagy a művészi? Melyik segít jobban kifejezni az ember élményeit, lelki tartalmait? (10. szín) Mi a munka, tevékenység szerepe az ember életében? Utaljunk vissza ennek kapcsán a római szín kérdéseire is! (15. szín)

A Beszterce ostroma kapcsán világítsunk rá, hogy érzelmek, élő emberi kapcsolatok nélkül senki sem élhet teljes életet. Pongrácz példája alapján mutassunk rá, hogy a család, a szülői érzések állítják helyre - átmenetileg - lelki épségét, s hogy a magány az, ami ismét beteggé teszi.

Követelmény A tanulók legyenek képesek megfogalmazni véleményüket az egyes etikai kérdésfelvetésekkel kapcsolatban Tudjanak bekapcsolódni a vitába, legyenek képesek maguk is további kérdéseket felvetni. Képesnek kell lenniük átfogó képet adni a korról, röviden vázolva a történelmi viszonyokat, a koreszmék hatását a művekre, s magukat a műveket.

Világos különbséget kell tenniük humor, irónia, gúny és szatíra között. Érteniük kell az anekdota szerepét az epikus művek alkotásában.

Képesnek kell lenniük a tanult lírai művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), egy-egy drámai alak jellemzésére, a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Meg kell tanulniuk könyv nélkül legalább egy verset, vagy egy versnyi hosszúságú drámarészletet. Házi olvasmány Az ember tragédiája és a Beszterce ostroma.

Tartalom Madách Tragédiájából kötelező anyagot jelentenek az említett, fontosabb színek. Javasolt anyag: Vajda életművéből a Húsz év múlva, a Harminc év után, és vagy a Virrasztók, vagy az Üstökös. Mikszáthtól a Beszterce ostroma, novellák, valamint ismertetés szinten A Noszty fiú... és az Új Zrínyiász.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete és a memoriterek visszaadása. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 2-3 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, néhány szerző megfelelő említésével, 5-6 mű néhány mondatos bemutatásával.

Cél Önismeret, lélektani tájékozottság szempontjából különösen is nagy jelentőséget tulajdoníthatunk A magánhangzók szonettjének. Törekedjünk rá, hogy a tanulók teljes mélységében megértsék a jelenséget, amelyről Rimbaud költői módon beszél. Vegyék észre, hogy az ember benső világát a tudattalan, irracionális kapcsolatok éppúgy átjárják, mint a tudatos tartalmak. Fedezzék föl önmagukban, milyen érzéki benyomásokkal, színekkel, illatokkal, zenei motívumokkal kapcsolódnak össze emlékeik, gondolataik. Ezzel nemcsak az impresszionizmus megértését könnyítjük meg, hanem eredményesen előkészíthetjük Proust, Krúdy és a szürrealizmus tanítását is.

Ibsen tanítása során a nevelési cél elsősorban az élethazugság veszélyeinek feltárása lehet. Értsék meg a tanulók, hogy a feszültségeket, családi tragédiákat és ellentéteket nem lehet letagadni, meg nem történtnek tekinteni, mert ha feldolgozatlanul maradnak, visszatérhetnek hatalmasra nőve. Ugyanakkor gondolkozzanak el rajta, nincs-e elkerülhetetlenül szüksége az embernek bizonyos fokú optimizmusra, önáltatásra az élethez, lehet-e anélkül élni, hogy lehetőségeink korlátait bizonyos mértékig figyelmen kívül hagyjuk.

Ady magyarságverseit mint az önostorozó, önkritikus jellegű hazafias költészeti tradíció folytatását tanítsuk, visszautalva a Kölcseyről és reformkori kortársairól elmondottakra. Így talán könnyebb lesz megérteniük a Nekünk Mohács kell és a hasonló típusú verseket, továbbá a költő egész mentalitását. Istenes versei legyenek annak bizonyítékai, hogy a vallástalan ember sem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a transzcendencia kérdését, az ember eredendő vágyát az abszolút jóra, az abszolút igazságra és szeretetre.

Követelmény A tanulóknak ebben a szakaszban sok régi fogalom magasabb szintű megismerésére kell készen állniuk, és sok most bevezetett fogalommal is meg kell ismerkedniük. A szimbólummal összevetve ismétlendő mindenekelőtt az allegória: pontosan, példákkal is alátámasztva kell látniuk ennek jelentését. Az új típusú ars poeticákat (pl. Verlaine, Ady) tudniuk kell összevetni a hagyományos költészet hasonló megnyilvánulásaival. Az analitikus dráma fogalmát is csak a drámafejlődés vonulatába illesztve taníthatjuk, és ily módon kell számon kérnünk is. Ugyanez vonatkozik a csehovi drámamodellre is. A szinesztézia, ha elő is fordult korábban, itt válik megtanulandó és részleteiben ismerendő fogalommá. Ady attitűdjének megismeréséhez elengedhetetlen a Faust-motívum ismerete. Az új fogalmak közül kiemeljük az allúziót (pl.: Babits: Húsvét előtt, Fortissimo), a humoreszket (Karinthy), a hangszimbolikát (Tóth Árpád), a novellaciklust (Kosztolányi: Esti Kornél), a mégis-morált (Ady).
Képesnek kell lenniük a tanult lírai művek elemzésére, egy-egy epikus részlet saját fogalmazásban történő felidézésére (írásban vagy szóban), egy-egy drámai alak jellemzésére, a témát bemutató tankönyvi szövegek értő felhasználására. Javasolt valamely tanult dráma egy részletének drámajátékban való megjelenítése. Meg kell tanulniuk könyv nélkül legalább hat verset. Házi olvasmány az Édes Anna és a Vörös postakocsi.

Tartalom Javasolt 5-6 vers a francia szimbolistáktól, 1-1 darab Ibsentől és Csehovtól. Utóbbitól legalább egy elbeszélés is. Ady ismert verstípusaiból min. 1-1 vers, kötelező Az eltévedt lovas valamint a Szeretném, ha szeretnének. Babitstól - a Jónás könyve mellett - legalább 4-5 vers tárgyalandó, kötelező a Balázsolás és az Esti kérdés.
Kosztolányi prózája és lírája közel azonos súllyal szerepeljen, Juhász Gyula és Tóth Árpád 2-2 verssel. Móricz egy regény, Karinthy egy írása. Krúdytól ajánlatos a rövidebb A vörös postakocsit olvastatni. Krúdytól és Karinthytól 1-1 novella is kötelező.

Értékelés Folyamatos tanári ellenőrzéssel kövessük az irodalomtörténeti tények ismeretét, az elméleti anyag megértését. Mérhető teljesítmény a házi olvasmányok ismerete és a memoriterek visszaadása. Kevésbé mérhető értékelési szempont a fogalmazási készség mind írásban, mind szóban. Tegyük teljesebbé az értékelést legalább egy nagydolgozattal, lehetőleg dupla órában, legalább egy-egy szóbeli felelettel, 2-3 teszttel. A tanulóknak képesnek kell lenniük a korszak rövid, de átfogó bemutatására, legalább 8-10 szerző megfelelő említésével, a világirodalomban 1-1, a magyar irodalomban több művük néhány mondatos bemutatásával.