1. Vetélkedők Kölcseyről

2. Vanitatum vanitas (vázlat)

Vetélkedő Kölcsey Ferencről

II. osztály

I. Adatokat kérdezünk Kölcsey Ferencről. Pontos válaszokat kérünk.

Mikor lett Kölcsey a Magyar Tudományos Akadémia tagja?

................................... 1830

Mikor és hol született; mikor és hol halt meg ?

......... ................ ...... ................
1790. VIII. 8. Sződemeter 1838. VIII. 24. Szatmárcseke

Ki az a honfoglaló vezér, aki állítólag őse volt a Kölcsey családnak ?
........................ 

Ond

A régi Szilágyságnak, ahol Kölcsey született, a költőig egyetlen rangosabb írója volt csak a történelmi múltban. Ki ez az író? ................................ 

Ilosvai

Hol lakott a Kölcsey család, és hol az anyai ági család Kölcsey születésének idején?
........................... ...........................
a Bihar megyei Álmosdon Sződemeteren laknak
Kölcsey Péter és családja; Bölöny Imréék

Hányan születtek a Kölcsey-családban, és hány gyermek hal meg?
.................................. .......................
..........................................................
hatan testvérek, négy fiú, két lány (a két lány hal meg)

Mikor és miért veszti el Kölcsey fél szemét?
................ ........................................
1795-ben himlő miatt

Mikor hal meg édesapja?
...........................................................
A hatodik születésnapját követő napon, 1796. augusztus 9-én.

Ki az egyetlen kortárs életrajzírója Kölcseynek, aki egyidős vele, és 14 éven át egy osztályba jár a költővel?
.........................................................
Kállay Ferenc

Mit olvas gyerekként Takáts nevű tanulótársával együtt a debreceni kollégiumban a legszívesebben?
........................................................

Vetélkedő Kölcsey Ferencről II. osztály 2.

Milyen tanuló volt Kölcsey?

................................... kitűnő

A görög és a latin nyelven kívül melyik nyelveket tanulta meg nagyon korán ?

.......................... .........................
francia német

Egy híres debreceni orvosnak, miután meghalt, elárverezték a könyvtárát. Kölcsey is hozzájut néhány értékes darabhoz. 

Hogy hívják az orvos-írót ?

....................................................
Weszprémi István

14. Ki gondozza a Kölcsey-testvéreket a kis bérelt házban, Debrecenben, ahová az óralátogatások után 

"hazamennek" a fiúk?

......................................................
Az öreg Panna néni.

Hol és mikor látja először Kazinczyt?
.........................................................
Csokonai temetésén 1805-ben.

Mikor kezdett el levelezni Kazinczyval?

.........................................................

1807-ben

Milyen műfajú (formájú) verssel válaszol Kazinczynak 19 éves korában, hogy ugyanolyan legyen a költemény formája, mint amilyet a "széphalmi mester" neki küldött?

...................................................
szonettel

Mikor végez Debrecenben? 

...........................

1809-ben

Milyen pályára készülve tölt egy évet Pesten?
..................................................
jogásznak készül

Pest után hova megy, és milyen utazást tervez ?
......................................................... .........................................................
Álmosdra, a családi birtokmaradékra megy, és nagy európai utazást tervez: Görögország, Svájc, Németország

Vetélkedő Kölcsey Ferencről 3.

II. osztály

Méltatói azt állítják, hogy költői munkásságában HÍD két fontos költő között. Melyik ez a két költő?
......................... .............................
Csokonai Petőfi

Politikai programja is két költőt köt össze. Kik azok?
.......................... ...........................
Batsányi Petőfi

1815-től hol gazdálkodik (haláláig), ahol a vármegye főjegyzője és 1832-ben országgyűlési követe lesz?
.........................................
A Szatmár vármegyei Csekén

A reformellenzék egyik vezéreként nagy hatású szónoklataiban mit követel? (Három információ!)

.............................................................. .............................................................. ..............................................................

vallásszabadságot; a magyar nyelv hivatalossá tételét;
jobbágyfelszabadítást

Ki az a két nagy magyar költő, akinek költészetét egyoldalú kritikával marasztalja el ?
............................ ..........................
Csokonai, Berzsenyi

Lírai pályakezdését milyen stílusideál jellemzi?
..........................................
a „lélekvesztő” szentimentalizmus

Értekező prózája szerint a nemzeti költészetet a népi hagyományokra kell építeni. Mi a címe az e témában írt leghíresebb értekezésének, és mikor keletkezett?

............................................ ..............
Nemzeti hagyományok 1826.

Életfilozófiájának összefoglaló művét unokaöccséhez írta.
Mikor? Mi a mű címe? Mi a neve az unokaöccsének?
........ .........................................
.........................................
1838. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Mikor keletkezett a Himnusz? Mikor zenésítette meg Erkel?

........... ........ .... ; ...........
1823. január 22. ; 1844.

Vetélkedő Kölcsey Ferencről 4.

Villámkérdések

I. Idézetek következnek. Mi az írásmű vagy szónoklat pontos címe és keletkezési dátuma?

1. Tekintetes Úr ! Vakmerőséggel fogok talán vádoltatni, hogy én esmeretlen ifjú bátorkodom az Orczyak s Rádayak barátját fontosabb dólgai közt megháborítani, de szabad lesz talán reménylenem, hogy nem fog a Tekintetes Úr egy s két szempillantást tőlem sajnálani. 

Debrecen 1808. máj. 19. Kazinczynak írt első levelének kezd.

2. Ki írhatta kinek a következő levelet? Mikor?

Kedves Barátom! Harmadnapja vettem leveledet s a küldeményt azon elkeserítő nemével az örömnek, melyet cenzurás országban egy becses tartalmú kézirat átvételekor érezni lehet. Alig hiszem, hogy beszédeid legszelídebbikét is közölhessük az Atheneumban. A Kölcsey Kálmánnak szóló oktatást általadtam tüstént Bajzának, ki most a szerkesztést viszi, s azt minél előbb közölni akarja.

Vörösmarty írja Kölcseynek 1837. febr. 13-án.
3. Édes Ferim! Fogod eddig az újságokból is azon borzasztó csapást tudni, mely Pestet éré. Szörnyű, s alig gyógyítható seb ez hazánkban. Miután a közrémülés szűnni fog, üldözőim bizonyosan újra fogják törekvésöket kezdeni, azért kénytelen vagyok mentségem készületeim minduntalan folytatni.

Wesselényi Miklós írja Kölcseynek Pestről 1838. márc. 24.

4. Óvd magad annak látszani, ami nem vagy!
Parainesis 1837.

5. Érzékeny szívnek több fájdalom jut, mintsem általános boldogságra számot tarthasson: érzéketlen sem jót sem rosszat nem érezhet.

Idézetek: A címet kérjük!

1. Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsűlyedt boldogság után,...
Elfojtódás

2. Az, ki életében sokat érzett és gondolkodott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta, oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének.

Parainesis

3. Jelszavaink valának: haza és haladás.

4. Távol vagyunk a büszkeségtől, magunkat csalhatatlanoknak gondolni.
Búcsú az országos rendektől

5. Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet.

Nemzeti hagyományok

6. Járom rátok, gyáva népek.
S maradéktól átok.
Rebellis vers

7. Hol van a hon, melynek Árpád vére
Győzelemben csorga szent földére...
Zrínyi dala

8. Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon.
Vanitatum vanitas

9. Négy szócskát üzenek... (Emléklapra)

Villámkérdések

1. Kivel együtt készíti a Felelet a Mondolatra c. válasz-gúnyiratot?
2. Szemere Pál
3. Kiről írta 1814-ben elmarasztaló bírálatát?

Csokonairól

Ki kérte a kritikát?
Döbrentei az Erdélyi Museum számára

Hol jelent meg először ez a kritika a Kis Jánosról készülttel együtt?
1817-ben a Tudományos gyűjtemény 1. évfolyamában

5. 1817-ben kiről ír Kölcsey elmarasztaló kritikát?
Berzsenyiről

6. Miért kezdeményezett Kölcsey plágiumpert egy sárospataki tanár, Vályi Nagy Ferenc ellen?
Az Íliász fordítás miatt.

7. Mikor jelent meg a Nemzeti hagyományok?
1826-ban

8. 1825-ben megírja Kölcsey azt a verset, amely közvetlenül a Huszt előzménye. Mi a címe?
Régi várban (Műfaja?)

9. Mikor ismerheti meg a nyilvánosság Országgyűlési naplóját?

Csak 1848-ban.

10. Ki mondta azt Kölcsey halálakor ? : "Nem közénk való volt"

Wesselényi

11. Az Akadémia nevében ki búcsúztatta?

Eötvös József

Kölcsey néhány művéről egy-két szó

Vanitatum vanitas

1823. februártól áprilisig írja Kölcsey a verset (a Himnusz 1823. január 22-én keletkezett, tehát előbb).

A cím retorikai alakzat-játék, ún. figura etimologica.

(Híres figura etimologica a Halotti beszédünk részletében: "halálnek halálával holsz". E költői-szónoki eszköz gyakori fogás a prédikátoroknál, a közlésnek nem csupán tartalmi vonatkozásait nyomatékosítja, érzelmi többletet is rejt. Ezt a költői eszközt általában a patetikus, a fenséges kíséri mint esztétikai minőség.

Az ószövetségi PRÉDIKÁTOR könyve szerzőjéül Salamon királyt szokták megjelölni. Mivel a könyv valószínűleg i. e. a III. század körül keletkezett, ezért korának filozófiai megoldásait alkalmazza akkor, amikor az EMBERI LÉT NAGY KÉRDÉSEIRE próbál válaszolni. Ezek a kérdések: Mi az ember életének az értelme, és van-e egyáltalán célja? Hogyan kell elrendeznie az embernek az életét a világban, ha elégedett és boldog akar lenni?

Az adott korban a hellenista filozófia az uralkodó gondolatrendszer, ezért a Prédikátor könyv hol pesszimista, hol szkeptikus, hol cinikus, hol pedig hedonista hangokat üt meg.

Idézet a Prédikátor könyve 1, 2-ből: "Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság. ... minden csak hiábavalóság és szélkergetés"

A Prédikátor könyv gondolatmenete nem építkezik egyívű gondolati rend szerint, hanem csak szemügyre vesz egy-egy, az ember számúra fontosnak tűnő fogalmat, sztereotipiát, és azt elemzi, következtetéseket levonva. 

A lényeg: az embert semmi sem teheti boldoggá.

• hiába törekszik bölcsességre (halál)
• hiába tesz szert gazdagságra
• hiába hajszolja a tudást, hiszen a dolgok értelme elérhetetlen
• hiába az élvezetek és a gyönyörök
• mindezt társadalmi igazságtalanságok betetőzik

(a gonoszok élnek jól, a jámborak pedig szenvednek) 

A prédikátor nem hisz az isteni igazságszolgáltatásban, sőt a túlvilági életben sem. "Mert hiszen az emberek fiainak sorsa és az állatok sorsa egy és ugyanaz a sors.

Amint ezek meghalnak, meghalnak azok is. Mindben egyforma az éltető lehelet, és nincs az embernek többje, mint az állatnak. Igen, minden hiábavalóság! Minden ugyanarra a helyre jut. Minden porból lett és visszatér a porba." (3, 19-20)

Ugyanakkor: " ne légy túlságosan igaz és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek! Mire jó gyötörnöd magad? .... Ne légy szerfölött gonosz és ne légy esztelen! Mire való volna időnap előtt meghalni? (Az "arany középút" nyújthat tehát megnyugvást, ugyanakkor "Ragadd meg a napot !") Nos, megállapítom: az a jó, amiben az embernek része lehet, ennyi: egyék, igyék, és érezze jól magát minden fáradozása közepette..."

Később: "Ami volt, az lesz újra és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt."

A Kölcsey-versnek nem ilyen széteső a logikája,, sokkal következetesebb, jól szerkesztett gondolatmenetben építkezik.
A fogalomkör a következő: LÉT -- TERMÉSZET -- TÖRTÉNELEM -- KULTÚRA

Ezen belül: az első és az utolsó két (nyolcsoros szakasz, oktáva) versszak összefoglaló illetve konklúzió jellegű tétel mondatokból áll.

A többi közbülső hét:
-- a 2., a 7. és a 8. a LÉTtel,
-- a 3., 4., 5., 6., a történelmi erőkkel és a kiemelkedő személyiségekkel foglalkozik
-- A szerkesztési elv a szélsőséges ellentétezés (párhuzamok) és paradoxonok (önellentmondások) alkalmazása

-- a költői eszközök közül a retorikai alakzatok a legfontosabbak, főleg az OXIMORON, a halmozások és a refrénszerű gondolatritmus. (Az OXIMORON egymást kizáró ellentét jelző és jelzett szó között, pl. bölcselkedő oktalanság; rendbe fűzött tudatlanság, forró hideg)

-- A költemény kifejezései, fordulatai közül több visszatér a magyar költészet különböző helyein, pl.
"bolygó fény" Vajda János A virrasztók c. versében
"kezdet és vég" Babits Mihály A lírikus epilógja c. költeményében
"a gyertya és a virág" Petőfi Egy gondolat bánt engemet c. versében
"egy perccel éli túl" Arany János: Letészem a lantot c. versében
"ne gondolj a világgal" Vörösmarty A vén cigány c. költeményében

Az egész gondolatkör szinte (kissé átalakítva) Reviczky Gyula Magamról c. versében (A zárás ott: "A világ csak -- hangulat")

Néhány szómagyarázat:

-- a hellenizmus korszaka (görög és latin kultúratörténeti korszak) III. Alexandrosz (Nagy Sándor) hódításaitól (i. e. 336-323) az utolsó diadakhosz-állam, Egyiptom bukásáig (i.e. 30) tart. A fogalmat egy német történész, Droisen vezette be 1836-ban. 

-- a cinikusok ókori görög filozófiai iskola tagjai voltak i. e. a IV. században. Képviselők: Antiszthenész, Diogenész, Kratész.

A civilizációt és a kultúrát természetellenesnek tartották, a boldogság eljutásához legfőbb erénynek a lemondást, és a társadalmi javak elvetését tartották. (Egyébként a görög kutya szóból származik az elnevezés)