Jegyzetek a Petőfi-életrajzhoz

 

Születési dátum: 1823. jan. 1. Kiskőrös

Apa: Petrovics István

Anya: Hrúz Mária

1824 Kiskunfélegyháza -- Szülőföldemen

Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc (7 éves)

                   Hitting Amália -- Gyermekkori barátnémhoz

Aszód 1835-38.

                                      Tanára Koren István

Barátaival titkos társaságot alapít (a cél: harcolni Koren zsarnoksága ellen)

                                               Petőfi titkos neve: Becskereki

                                               Tell Vilmosról készít rajzot

                            iskolai búcsúztatót ír  54 sor hexametert -- Búcsúzás

         Titkosan és reménytelenül szereti Cancriny Emiliát

Vándorszínészek jönnek, közéjük akar állni (apai szigor-- Első esküm)

(((Itt kezdtem verseket csinálni,

          itt voltam először szerelmes,

          itt akartam először színésszé lenni.)))

1839-től Selmec (líceum) Ide is elér a színtársulat -- Petőfi megbukik, apja leveszi róla a kezét.

Pestre megy – A Nemzeti Színházban Rónai álnéven statiszta

Székesfehérvár, Ostfiasszonyfa (Orlay Petrich Somával összebarátkozik, később ő lesz az első életrajzírója)

                                      (Itt a Tóth Róza iránti kamasz-szerelem)

1839. szept. 6. Sopron (közlegény a Gollner-gyalogezrednél -- Kupis Vilmos a barátja)

Az ezred Grazba gyalogol, P. megbetegszik -- Zágrábba kerül a kórházba.

1841 elején egy jóindulatú katonaorvos leszerelteti.

Pápára megy, majd néhány hét múlva Pozsonyba -- Győr, Pest, Dunavecse, Pest, Selmec,

Ozorán vándorszínésznek áll.

1841. okt. vissza Pápára, megismerkedik Jókai Mórral (barátság, együtt laknak)

1842. május 22. Atheneum --- A borozó (még Petrovics néven)

Nyáron Komáromban Jókaiék vendége.

Dunavecse, Pest, Mezőberény, Debrecen

Pápa

1842 nov.-től 1843 januárjáig Székesfehérvárott színész, majd

1843 márciusáig Kecskeméten színész (Lear bolondja a szerepe)

Pest, Győr, Pápa

1843 májusától június végéig Pozsonyban az orsz. gyűlési tudósítások másolása  (mélypont az életében).

                                                                                                                            -- Távolból)

         barátai 30 pengőt gyűjtenek neki, azzal elindul Pestre

                                             (Vachott Sándor, Nagy Ignác)

Pestre gyalogol.

1842-43 -- Hazámban (Petőfi néven az Atheneumban 1842. nov. 3.)

 

 

Pesten a Külföldi Regénytár számára fordít németből (pl. Robin Hood történetét), abból él.

Már kialakul a Pilvax kávéházi csoport.

Újabb színészi kísérlet, majd Debrecenben (nagybeteg lesz) 

Pákh Albert barátja támogatja (Egy telem Debrecenben)

78 verset leír egy füzetbe, és 1844 telén Pestre gyalogol, Tokaj és Eger felé kerül. 

Pesten minden kiadónál próbálkozik, mindenhonnan elutasítják. Végül Vörösmartyhoz is elmegy, akinek segítségével megjelenik a Nemzeti Kör kiadványában.

1844. június 1-jén induló Pesti Divatlap segédszerkesztője (Vahot Imre hívja meg)

1844. április 17-től Dunavecsén, otthon tölt két hónapot -- Egy estém otthon.

(Nagy Zsuzsika)

1844. okt. 12-én lép fel utoljára színészként Egressy Szökött katona c. darabjában.

1844-ben Vahot Imre szeretne Petőfiből népies öltözetű, fokosos népdalköltőt faragni (különc módon öltözik).

Csatlakozik a Kossuth-vezette védegyleti mozgalomhoz 1844-ben

 

 

 

2               

 

 1844. nov. 13-án zárul az országgyűlés.

1844 második fele -- A helység kalapácsa (1844. okt. 27-én jelenik meg)

-- János vitéz

(1843 februárjában Toldy Ferenc mond egy beszédet az irodalmi ízlésről --- ennek ellentmondva készül a két mű.)

         Megismerkedik Vachott Sándor sógornőjével, a 15 éves Csapó Etelkével---- 1845. jan. 7-én Etelke meghal.

1845. márciusában kilépett a Pesti Divatlaptól

1845. ápr. elsején felsőmagyarországi útra indul gyorsszekéren.

                   Eperjesen, Késmárkon fáklyászenével köszöntötte az ifjúság.

Rimaszombatban Gömör megye táblabírájává választották. 

Kerényi és Tompa Mihály társaságában egy hónapot tölt Eperjesen.

1845. június 24-én visszaérkezett Pestre. A nyár folyamán megjelentek a felvidéki útról írott -- Úti jegyzetek.

(Egressy Gábor jutalomjátékára megírja -- Zöld Marci c. drámáját.)

1845. július  Mednyánszky Berta -- egy gazdag gödöllői jószágigazgató lánya -- Szerelem gyöngyei ciklus.

Októberben összekülönbözik Vahot Imrével is. Sokat utazgat.

1845 szeptemberének végét Borjádon tölti (Sass Erzsike—A négyökrös szekér), majd többször ellátogat szüleihez, akik Szalkszentmártonban laknak már.

1845. szept. végétől 1846 júniusáig Várady Antallal lakik együtt Pesten.

Megjelenik a Szerelem gyöngyei és a Versek második  gyűjteménye. (Béranger és Heine hatása után Shelley és Byron hatása.)

1845 őszétől kezdi írni a Felhők-ciklust.  (66 darabja könyv alakban jelenik meg 1846 áprilisában.)

         Elbeszélésekkel is próbálkozik: A szökevények. (1847-ből: A nagyapa.  - A fakó leány s a pej legény.)

 

1846 elején benyújtja a Nemzeti Színházhoz a Tigris és hiéna c. drámát. Közben regényén dolgozik (A hóhér kötele ).

1846. június elején megjelenteti Eötvös József ajánlatára.

 

1846 márciusától elkezdenek változni a körülményei.

(Az Életképek elismerő bírálatot közöl a verseiről.) Megszervezik a Tizek Társaságát. (Petőfi, Tompa Mihály, Jókai Mór, Degré Alajos, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán, Kerényi Frigyes...Lapjuk a Pesti füzetek)

 

1846. május 22-én írja levelét Várady Antalhoz. Határkő ez, egy új pályaszakaszhoz.

1846 júliusáig Dömsödön pihen Petőfi Pálffy Albert társaságában.

Júliusban Pesten van (olaszul tanul).

Augusztusban Obernyik Károllyal Szatmár megyébe utazott Riskó Ignác és Pap Endre meglátogatására. Innen tovább akart menni a Székelyföldre, de Nagykárolyon nem jutott túl. Itt találkozik Teleki Sándor gróffal.

1846. szeptember 8-i megyebálon ismeri meg Szendrey Júliát (Szendrey Ignác Károlyi gróf erdődi jószágának igazgatója.)

 

Barátaival meglátogatja Erdődön Júliát.

Petőfi október végén és november elején Teleki Sándor koltói kastélyában vendégeskedik (Erdélyben), november 11-én indul Debrecenbe, majd Pestre ér nov. 20-án.

 

Hall egy álhírt Júliáról ezért dühében megkéri Priell Kornélia kezét. A történtekről viszont értesül Júlia.

 

Felbomlik a Tizek Társasága. Az Életképek lesz az új munkahelyük.

1847 februárjában olvassa a Toldit...

1847. febr. 20-án ír egy cikket Shakespeare-ről. Szövetkeznek hárman Shakespeare fordítására (Arany, Vörösmarty, Petőfi).

 

1847 májusáig Pesten van. 1846 novemberében írt verse, a Reszket a bokor, mert… megjelenik 1847. jan. 16-án.

 

Újabb álhírek. 1847. márc. 15-én megjelent Összes költemények példányát fagyos hangú ajánlással küldi Júliának (gratulál a férjhezmeneteléhez).

Szerencsére vannak igazi barátaik is, Térey Mari és Sass Károly, ők kibékítik, sőt összehozzák őket.

 

1847 májusában Nagykárolyba utazik Petőfi, ahol megszervezik a lányszöktetést.

Közben tesz egy nagybányai látogatást (lent jár a bányában).

 

3    

 

 

    1847. szeptember 8-ára tűzik i az esküvőt. Újabb felvidéki utazgatás következik. Erről számol be az Úti levelek-ben, Kerényi Frigyeshez írja őket, melyek a győri Hazánk Kiadónál jelennek meg.

 

1847. szept. 8-án tartották az esküvőt. A koltói boldog napok következnek.

Koltóról Kolozsvárra utazik a pár, onnan Szalontára Aranyékhoz, november 4-én érkeznek Pestre.

A Dohány utcában laknak, Jókai a társbérlőjük.

 

 

1847. nov. 10-én nyitja meg V. Ferdinánd a pozsonyi országgyűlést.

"Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám." 1847. márc. 31.

A Dohány utca 373-ban laknak Petőfiék.

 

1848. márc. 13-án Bécsben kitört a forradalom.  (Ezen a napon írja Petőfi a Nemzeti dalt.)

Petőfit másnap beválasztják a Pest megyei nemzetőrséget szervező bizottságba. Nemzetőrkapitánnyá nevezik ki.

15-én ismert események zajlanak.

 

Egyre inkább azon igyekszik a főúri kormány, hogy a forradalmi fiatalságot elszigetelje, kihagyja a történésekből.

 

1848. márc. 23-tól Jókaival együtt szerepel a neve -- mint szerkesztőé az Életképekben.

(Egyre-másra írja királyellenes verseit.)

Petőfi április 5-én és május 12-én népgyűléseken szólal fel, ostorozva a minisztérium megalkuvásait.

Az 1848. júniusi választásokon NEM választják be Petőfit a Nemzetgyűlésbe.

Szeptemberben Jellasics átlép a Dráván, a kormány egyezkedni próbál Béccsel.

 

Petőfi hadi küldetéssel Székelyföldre megy. Októberben Erdődre, onnan Debrecenbe megy a zászlóaljához.

Okt. 15-én századossá nevezik ki.

Júlia gyermeket vár. December 15-én megszületik Zoltán.

 

Petőfi szabadságot kér. Súlyos anyagi gondjai vannak.

 

1849. január 5-én vonul be Windischgratz Pestre. A kormány Debrecenbe költözik.

 

Petőfi 1849. január 15-én csatlakozott Bem tábornokhoz, az erdélyi hadak fővezéréhez.

 

1849. május 27-én eladja a Bemtől kapott lovat (árverés útján), hogy kenyeret vegyen magának és a családjának. Iszonyú ínségben van.

 

Július 25-én ismét találkozik Bemmel, őrnagyként foglalja el mellette a helyét, mint Bem futára.

 

Július 29-éről maradt fenn utolsó, feleségéhez írt levele Marosvásárhelyről keltezve.

 

A július 31-i segesvári csatában tűnt el.