(Bevezető, majd Jókai, Mikszáth, századvégi regény és novella, Móricz...)
1.Bevezető:A regény (régen:"román") műfajának virágkora
a 19.
század:ekkor vált divatos unaloműzővé főként "honunk
szebb
lelkű asszonyainak" körében. A sok száz magyarított
vagy "ere-
deti" mű tömegéből néhány magasan kiemelkedik:
-báró Jósika Miklós népszerű,romantikus regénye,az"Abafi".Fő-
hőse,Abafi Olivér erős akarattal "javul" önzetlen,közösségi
emberré (megjelent 1836-ban Heckenast Gusztávnál),
-báró Eötvös József (a későbbi kultuszminiszter) szentimentá-
lis-elégikus "énregénye"(naplóformában megírt vallomásregény)
"A karthausi",melynek főhőse,az érzékeny lelkű Gusztáv,
egy
francia grófi család gyermeke menekül a néma barátok
közé az
őt meggyötrő világ elől. Gusztáv nevében
Eötvös József szép
erkölcsi tanítást köt ifjú olvasói lelkére:"...csak
az önös-
nek nincs vigasztalása e földön." (megj. 1839-ben),
-báró Eötvös József második regénye,"A falu jegyzője"
már a
későbbi nagy realista regények előde. A szerző tudatos
célja
ebben az ún.irányregényben,hogy meggyőzze olvasóit:megfelelő
reformokkal meg lehet előzni a rettegett népforradalmat.Eöt-
vös egy tipikus magyar vármegye tipikus
alakjait
vonultatja
fel rendkívül fordulatos,de szilárd szerkezetű művében.Főhő-
sei,a felvilágosult jegyző,Tengelyi Jónás és
a derék paraszt,
Viola egymást segítik a kegyetlen vármegyei
urak ellen.Violát
a halálba hajszolják,Tengelyit,a falu
jegyzőjét pedig meghur-
colják,s így vissza is vonul a közélettől."Nem rendkívüli,de
való dolgokat akartam elmondani"-vallja a szerző,hiszen
az általa bemutatott komor képpel cselekvésre akarta ösztönözni
kortársait."Nem mulatni,használni akartam."-írta.(megj.1845.),
-báró Kemény Zsigmond realista,történelmi-lélektani
regénye,az
"Özvegy és leánya",melynek fontosabb szereplői,Mikes
János és
Tarnóczy Sára a túlzásba vitt erény,özvegy
Tarnóczyné pedig a
túlzott vallásosság,a vakhit áldozatává válnak. Kemény
Zsig-
mond erősen ragaszkodott a történeti hitelességhez
és ahhoz,
hogy hősei sorsát a jellemükből bontakoztassa ki (realizmus).
Hibáikat is megmutatta,melyek legtöbbször valamely
eszme túl-
zásba vitt,makacs követéséből,a "rajongásból" fakadnak.A
ro-
mantikus gondolkodásmóddal való szembefordulása tudatos
volt,
tanulmányaiban és röpirataiban is a politikai túlzásoktól
óv.
(A "Korteskedés és ellenszerei"c.röpiratában ^1844-ben^
egya-
ránt károsnak tartja a polgárosodás türelmetlen ellenzését
és
annak türelmetlen,erőszakos sürgetését, akárcsak Arany
"Az el-
veszett alkotmány"-ban;a"Forradalom után"^1850^ és
a "Még egy
szó a forradalom után"^1851^ c.röpirataiban a nemzeti
tragé-
diáért minden felelősséget a politikai "rajongó" Kossuthra
hárít,akit már korábban is bírált;tanulmányaiban arra
a kér-
désre keresi a választ,hogyan jutott el a nemzet Világosig.)
Írt társadalmi-lélektani regényeket is,de legkedvesebb
témája
mindig szülőföldjének,Erdélynek a múltja volt.Legjobb
regénye
is I.Rákóczi György fejedelem korába viszi vissza
olvasóit,
hiteles forrása Szalárdi János Siralmas krónikája
volt.Az Öz-
vegy és leányát Kemény 1857-ben fejezte be.További
történelmi
regényei "A rajongók" és a "Zord idő".
2.Jókai Mór
"regényköltészete" ^1825-1904^
Korának legolvasottabb és legjobban kereső írója volt,aki
mű-
veivel vigaszt és lelki támaszt nyújtott kortársainak,de
áb-
rándos illúziókba is ringatta őket. Keserű önbírálat
helyett
magasztos önigazolást adott olvasóinak,akik szívesen
fordul-
tak el a jelentől,hogy a múlt dicsőségében gyönyörködjenek.A
magyar elbeszélő stílust ő emelte igazi magaslatra.
Könnyed
természetesség,változatos hangnem,lenyűgöző mesélőerő
és fan-
tázia: ezek Jókai művészetének legértékesebb összetevői.
a)művei:számtalan művéből (a "Jókai-összes mintegy
100 kötet)
csak néhányat emelünk ki.
-első regénye, a "Hétköznapok" sikerének hatására lett író
-"Csataképek"c.novelláskötetében felidézte a szabadságharc
dicsőséges eseményeit ^1850^
Jelentősége:Jókai eddigi ábrándos optimizmusa
hullik darabokra
ebben a művében.Politikai csalódásai,házasságának,magánéleté-
nek konfliktusai,s egy késői,romantikus szerelem készteti
eme
-tőle szokatlan-"vallomásregény" megírására.Gyakran
tűnik úgy,
hogy főhőse,Timár Mihály az író önarcképe.Timár sorsa
a megha-
sonlás,különös, kettős életet él,majd végleg kilép
a társada-
lomból:a Senki szigetére menekül.
Szerkezete:Jókai egyik legösszefogottabb alkotása:a
kezdő fe-
jezetben megjelennek mindazok a később visszatérő
motívumok,
megemlíttetnek mindazok a szereplők,
akik a történetben lénye-
gesek lesznek.A regény cselekménye 1828-ban indul,s
időrendben
halad.A változatos kalandoknál azonban sokkal fontosabbnak
é-
rezzük a Timár Mihály lelkében dúló drámai küzdelmet:a
felesé-
géhez,Timeához való hűség és a Senki szigetén élő
Noémi iránt
érzett szerelem,a hatalmas vagyon és az igazi boldogság
közti
vívódás jelenti a nagy konfliktust számára . A megoldhatatlan
döntés elé kerülő főhős életének két fő színtere hol
Komárom,
hol a Senki szigete,míg a véletlen megsegíti abban,hogy
az e-
gyiket örökre elhagyhassa,és otthonra leljen a másikon.
Timár Mihály alakja:ő az arany ember a világ
szemében,mert a-
mihez nyúl,arannyá válik."De akihez hozzáér,
az mind szeren-
csétlenné lesz..." Timár összetett jellem,rendhagyó
hős:ele-
inte még akadályokat nem ismerő,feddhetetlen erkölcsű
mesehős,
később egyszerű hajóbiztosból emelkedik dúsgazdag
vállalkozó-
vá,vagyonának alapja azonban nem becsületes munka,hanem
kor-
rupció,spekuláció,lopás.Mivel alapvetően tisztességes,lelkében
elhatalmasodik az önvád,boldogsága,lelki békéje odavész:belső
monológjai erről árulkodnak."Mert attól
a naptól kezdve,amidőn
Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi
kincseit
oda volt lelkének nyugalma;minden fényes siker után,mely
válla
latait kísérte,felemelte szavát a belső vádló:ez mind
nem a ti
ed !Ez egy árva leánynak a vagyona volt,amit te bitorolsz.Sze-
rencsés ember vagy?Nem igaz!Szegények jótevője vagy?Nem
igaz !
Arany ember vagy?Nem igaz!-Tolvaj vagy!" Timeát
dúsgazdaggá te
szi és feleségül veszi,de házassága boldogtalan. Mégis
boldog
lehet a Senki szigetén Noémivel,de mindig csak fél
évig (úgy
tesz,mintha hosszú úton járna). Folytonos hazugságban
kell élnie.
Feloldhatatlanul szembekerül tönkretett életében a
gazdagság és
az emberi boldogság:az öngyilkosság szélére sodródik.
A rosszabbik énjét jelképező Krisztyán Tódor el akarja
tőle
venni a Senki szigetét,Noémit,és a kisfiát,Dódit.Timárt
az
ön-
gyilkosságtól csak a véletlen menti meg : nem őt,hanem
Krisz-
tyánt,a kalandort nyeli el a balatoni rianás Timár
ruhájában
és tárcájával a zsebében.A holttestben majd mindenki
Timárt
véli felismerni,ő pedig "kiléphet" kettős életéből.Elmenekül
abba a történelem előtti idillbe,rousseau-i remeteségbe,
mely
oly élesen áll szemben a modern világgal.A Senki szigetének
rajzában a romantikus elvágyódás lírája jelenik meg.
A mellékszereplők:kevésbé kidolgozottak,de ők
sem feltétlenül
végletes figurák.Noémi az eszményi nő;Timea titokzatos,hűsé-
ges Timárhoz,de őrzi lelkében szerelmét Kacsuka őrnagy
iránt;
Krisztyán Tódort az élet züllesztette kalandorrá,kémmé,zsaro-
lóvá;Brazovics Athalie-t visszautasított szerelme
teszi go-
nosszá stb...
Realizmusba hajló romantikus mű Az arany ember:
realista vonás
a vívódó, meghasonlott főhős sokoldalú ábrázolása;
egyszerű, hét-
köznapi emberek szerepeltetése;a szereplők jellemükből
fakadó-
an cselekednek;a tájleírások lenyűgözőek,de pontosak
is,hiszen
a Jókai számára jól ismert Komáromban,illetve a természetben,
a Dunán és szigetein játszódik a regény.(Jókai kitűnően
értett
a kertészkedéshez,füvészkedéshez is.
"Be kell vallanom-írta kései utószavában Jókai-,hogy
nekem ma-
gamnak ez a legkedvesebb regényem.Az olvasóközönségnél
is ez
van legjobban elterjedve."
3.Mikszáth Kálmán,a
magyar széppróza megújítója ^1847-1910^
A magyar széppróza Mikszáth művészete által szakadt
ki Jókai
romantikájának "bűvköréből".Mindenekelőtt az eszményítéstől,
a szónokiasságtól és a dagályos pátosztól fosztotta
meg a ma-
gyar elbeszélést,de gazdagította az éles megfigyelőképesség-
gel,a humoros-ironikus,illetve nosztalgikus-elégikus
ábrázo-
lásmóddal.Hangja nem szenvtelen,személytelen,hanem
kedélyes,
csevegő,együttérző.Stílusa a mesélő-anekdotázó élőbeszéd.
Élete:Szklabonyán született,Nógrádban,a tótok,magyarok
által
vegyesen lakott hegyes-völgyes "görbeországban",s
ez a táj
táplálta ihletét egész életében.Jogásznak tanult és
a balas-
sagyarmati főszolgabíró,Mauks Mátyás mellett helyezkedett
el.
Mégsem akart hivatalnok lenni,inkább az írói hivatás
vonzotta,
ráadásul beleszeretett Mauks Ilonába,a főszolgabíró
lányába.
Romantikus módon keltek egybe a "könnyelmű fiatalok",ám
a sú-
lyos nélkülözés-immár Pesten-szomorú megoldást követelt:Mik-
száth elvált imádott feleségétől,hét év múlva azonban-már
írói
sikerei csúcsán-másodszor is elvette őt.
A régen várt sikert
két novelláskötete hozta meg számára:a Tót
atyafiak és A jó
palócok 1881-ben,ill.1882-ben.Hamarosan a Kisfaludy
Társaság,
majd az Akadémia tagja lett,1887-től élete végéig
a Szabadelvű
Párt parlamenti képviselője,a miniszterelnök barátja,ünnepelt
író,akinek a bárói rangot is felajánlották.A jókedélyű
író é-
letének utolsó éveit visszahúzódva,kiábrándultan Szontagh
Pál-
tól vásárolt horpácsi birtokán töltötte:valószínűleg
megérezte
a Magyarországra váró sötét jövőt.
Művei:első sikeres elbeszéléseivel már a kiforrott
és senkivel
össze nem téveszthető stílusú író áll előttünk:
Művei három nagy csoportra oszthatók műfajuk szerint:
1.Novellái
a) a paraszti világot ábrázolók
(Tót atyafiak,A jó palócok)
b) a történelmi témájú idillek
(A beszélő köntös,A kis prímás stb.)
c) szatirikus politikai karcolatok
(A pénzügyminiszter reggelije,A korlátfa stb.)
d) utolsó éveiben írt kesernyés,mélabús,elégikus
hangulatú elbeszélései
(A mi lengyelünk;Fili stb.)
2.Kisregényei
a) a korabeli Magyarország elé tart tükröt két
zseniális-egymást kiegészítő-kisregényében
(Beszterce ostroma,Új Zrínyiász)
b) a korabeli dzsentrivilágot leplezi le A ga-
vallérok c. kisregényében
c) a züllött,másokon élősködő "úri svihák" fi-
guráját ábrázolja novellafüzérből összerakott
kisregényében,a Két választás Magyarországonban
3.Regényei a) a dzsentrivilágot kíméletlenül leleplező,ke-
mény hangú regénye A Noszty fiú esete Tóth
Marival
b) a polgári házasság ügyét támogató történelmi
regénye, a Különös házasság
c) a nemeseket és a polgárokat egyaránt bíráló,
az előítéletek és a makacsság tragikus következ-
ményeit ábrázoló utolsó nagy regénye, A fekete
város
Az a fekete folt
A Tót atyafiak egyik elbeszélése ez a
novella,mely Olej Tamás,
a brezinai bacsa (számadó juhász),különös,balladaszerű
törté-
netét,a brezinai akol pusztulását meséli el.Hosszadalmas
beve-
zetőből ismerjük meg a magányos,hallgatag juhász életét,
aki
Taláry herceg uradalmának brezinai aklára és ezer
birkájára ü-
gyel,mintha a magáét vigyázná.Felesége rég meghalt,egyedül
ne-
veli ez a kőkemény-a világ szemében érzéketlennek
látszó- em- ber egyetlen,gyönyörű,16 éves lányát,Anikát.Az ifjú herceg
el
akarja csábítani Anikát,de Olej-mint apa-határozottan
ellenáll
gazdája erkölcstelen kívánságának.De amikor a herceg
a brezi-
nai aklot és az ezer birkát ajánlja cserébe Anikáért,a
bacsa
lelkében iszonyatos küzdelem bontakozik ki a mesebeli
gazdag-
ság kísértése és a kíméletlen önvád között.Ingadozni
kezd,de
felülkerekedik benne az emberi tisztesség.A herceg
mégis meg-
szökteti Anikát,s Olej most úgy érzi : pillanatnyi
megingása,
csak gondolatban elkövetett erkölcsi botlása okozta
a bajt.Be
lebetegszik a mardosó önvádba,hiszen az üres szobában
ott ta-
lálja a herceg ajándéklevelét.Övé most már a híres
brezinai a-
kol,de milyen áron!Zokogva búcsúzik el juhaitól,felölti
ünnep-
lő ruháját,s felgyújtja a nyájjal együtt azt az aklot,amelyre
oly büszke volt,melyet a világ legnagyobb kincsének
tartott.
Az a pogány Filcsik
Mesteri kis novella A jó palócokból,a
sűrítés,tömörítés igazi
remekműve.A vén Filcsik Istvánról az az egész falu
véleménye,
hogy rideg,mogorva ember,istentelen pogány,aki képtelen
megbo-
csájtani Terka lányának,mert az megszökött a fiatal
szolgabí-
róval.Egyetlen dolog van csak a világon,ami fontos
neki:mesz-
sze vidéken híres bundája.Hallani sem akar a lányáról,
hiába
hívják,édesgetik,nem megy el a kastélyba.Terka azonban
meg-
betegszik,s a halálán van:talán már csak apja szeretete,bocsá-
nata segítene rajta.A szolgabíró végül maga megy érte,de
Fil-
csik hajthatatlan.A hajdú javaslatára cselhez folyamodnak:el-
lopják a vén csizmadia bundáját,s Filcsik el is megy
a jogos
tulajdonáért a kastélyba,de rezzenéstelen arccal húzza
le a
haldokló lányáról a bundát,s indul hazafelé. Az úton
azonban
észrevesz egy fa alatt alvó rongyos koldusasszonyt,ölében
gyer mekével.A nehéz bunda szinta magától csúszik le a válláról,s
takarja be jótékonyan a hidegtől reszkető anyát és
gyermekét..
Beszterce ostroma
A mű születése:Mikszáth a regény bevezetésében
említi,hogy e-
gyik képviselő barátjától,gr.Pongrácz Károlytól hallotta
a mű
főhősének,gróf Pongrácz Istvánnak megmosolyogtató
történetét,
anekdotáját,s érdekelni kezdte őt ez a furcsa,különc
figura.
Valóban zavarodott elméjű volt-e a hóbortos gróf,esetleg
egye-
nesen közveszélyes őrült,vagy ártalmatlan álmodozó?
Úgy tűnik,
először mintha csak erre a kérdésre keresné a választ
az író,
de hamar észrevehetjük,hogy"egy különc ember történeténél"
jó-
val többről van szó:a XIX.század végi magyarországi
viszonyok
ironikus árázolásáról.A regény először a Pesti Hírlapban
je-
lent meg folytatásokban,majd kötetben 1895-ben.
Szerkezet és cselekmény:"Szalad az ember emlékezete
barázdáról
barázdára,mint az ördögmotolla"-mondja maga Mikszáth
sajátos
szerkesztési módszeréről.Az anekdota itt nem szórakoztató
ki-
térő-mint Jókainál-,hanem a regénynek mintegy alapvetése:két-
egymástól függetlennek látszó-anekdota találkozása,összefonó-
dása,majd az események felgyorsulásával a tragikomikus
végki-
fejletbe torkollása.Ennek megfelelően négy részből
áll a mű.
-Az első részben (Estella) megismerjük
a nedeci vár urát,gr.
Pongrácz Istvánt és különös udvartartását,melyből
csak a várkisasszony hiányzik. Nosza,vásárol egyet a gróf vándor mutat-
ványosoktól:így kerül a várba Donna Estella.Nem messze
a nede-
ci vártól,Lapusnyán,düledező várukban élnek az elszegényedett,
svihák Behenczyek,az apa,Pál,meg a fia,Károly.Épp
pénzszűkében
vannak,így a fiú eladja a szomszéd falunak az ősi
harangot,s
ezzel atyja haragját vonja magára.Károly Nedecen talál
otthon-
ra a bolondos grófnál,érzékeny lelkű atyja pedig felveszi
a
harangért a pénzt.Károly udvarolni próbál Estellának,de
a gróf
a várbörtönbe zárja az ifjú életművészt.Estella ráébred,hogy
többet várhat Behenczytől,mint a gróftól,ezért megszökteti
Ká-
rolyt és Besztercére menekülnek.Pongrácz hiába követeli
a szö-
kevények kiadatását Besztercétől.A hóbortos gróf most
valóban
eszelős tervet sző:hadba vonul Beszterce ellen teljes
seregé-
vel,hogy a földdel tegye egyenlővé az engedetlen várost.
-A második részből (Kedélyes atyafiak) megismerjük
a két gaz-
dag zsolnai Trnowszky,Péter és Gáspár vetélkedését,melynek
fő
tárgya és egyben kárvallottja Trnowszky Apolka,a meghalt
har-
madik testvér,György kislánya.Apolkát végül -úgy,mint
először-
a mihaszna városi írnok,Klivényi József veszi magához,sőt
az-
zal kecsegteti a szerencsétlen leányt,hogy feleségül
veszi.A-
polka elmenekül,s a Vágba akarja ölni magát,de a városi
hajdú
rátalál,s így Apolka elhelyezéséről most már Blázy
polgármes-
ternek kellene gondoskodnia.Ekkor tűnnek fel a város
előtt a
bolondos gróf csapatai,s meg is állnak egy kis pihenőre...
-A harmadik részből (A túsz) megtudjuk,hogyan
akadályozza meg
az akkori budetini honvédparancsnok,gr.Pongrácz Károly
az or-
szágos botrányt,Beszterce ostromát.Egy erre a célra
szerződte-
tett színtársulat játssza el a besztercei"küldöttség"szerepét,
s Apolkát mint túszt adják át a megdicsőülő "középkori"
várúr-
nak,hiszen az becsületes ember,és úgy fog rá vigyázni,mint
a
szeme fényére.Most ismerhetjük meg igazán István grófot:egész
lénye csendesebbé,szelídebbé válik,mintha megtalálta
volna é-
lete igazi értelmét.Hosszú szabadságot adott hadi
népének,úgy
kezdett élni,mint más urak,de idejének legnagyobb
részét a kis
"hadizsákmány" neveltetésére fordította.Örökösévé
akarta tenni
Apolkát,kifogástalan lovagként bánt a szegény árvával.Maga
sem
tudta,hogy az, amit apai érzésnek,lovagi hódolatnak
hisz,való-
jában szerelem :új ábrándvilágot épített magának,s
azt védte a
külvilágtól foggal-körömmel.Az adoptáláshoz ügyvédet
hívat,de
maga Tarnóczy Miloszláv érkezik Zsolnáról,aki feleségül
kéri a
lányt.Apolka szereti István grófot,de Miloszlávba
szerelmes.El
is menne vele,de a gróf a várbörtönbe záratja a merész
ifjút...
-A negyedik részből (Az éj) megtudhatjuk,hogy
milyen nehéz hi-
vatalos úton elérni a korabeli Magyarországon azt,hogy
egy fő-
rendiházi tag,egy óvári és szentmiklósi Pongrácz gróf
várbör-
tönéből kiszabaduljon Tarnóczy Miloszláv zsolnai ügyvéd.
Még
nehezebb elérni azt,hogy az őrült gróf lemondjon "hadizsákmá-
nyáról",Apolkáról.István gróf itt már kezd veszélyes
őrültté
válni,csak maga Apolka képes őt féken tartani.Állapota
egyre
romlik,beteges víziói,hallucinációi támadnak,az ördöggel
kár-
tyázik - és veszít.Miloszlávot egy titkos folyosón
át kimentik
a nedeci várból a budetini honvédparancsnok, Pongrácz
Károly
javaslata szerint,majd Apolka kiadatására is ő adja
a megfele-
lő ötletet:meg kell keresni Estellát,őérte ugyanis
köteles ki-
adni a gróf Apolkát,hisz ezt kívánja a hadi regula
és a lovagi
becsület. Tarnóczy Miloszláv visszavásárolja 600 forintért
a
megöregedett és megcsúnyult Estellát Behenczy Károlytól,majd
a
"besztercei szenátorok"visszaviszik Nedecre.István
gróf tartja
a szavát:lemond Apolkáról,de lemond az életéről is,hiszen
a szerelem valósága már összetörte ábrándvilágát. Egy hatalmas koporsót
készíttet,hogy kedvenc lován ülve temethessék el,s megmérgezi magát.Pongrácz
Istvánt végül is nem lován ülve temették el,hanem csak "gyalogosan" és
egyedül: a valóság szétfoszlatta az ábrándokat,a megmosolyogtató történet
tragikus véget ért.
Jellemábrázolás:A regény központi alakja,Pongrácz
gróf a leg-
rejtélyesebb figura.Az író nem ad róla részletes lélekelemzést
sőt tudatosan bizonytalanságban tartja olvasóit abban
a tekin-
tetben,őrült-e a gróf,vagy nem.Éppen ez a szándékolt
homály az
ami az író céljait szolgálja:Mikszáth nem egyszerűen
egy őrült
beteges cselekedeteit vagy egy épelméjű ember hihetetlen
tette
it kívánja ábrázolni,hanem egy "különc",egy "későn
született"
ember magatartását.A gróf délibábos illúziói éppen
azért erő-
södnek önpusztító mániává,mert először mindenki a
kezére dolgo
zik,cinkosa az egész vármegye,később azonban annál
fájdalmasab
ban ütközik bele a valóságba,amikor az -Apolka és
Miloszláv
szerelmében- ellenállhatatlan erővel tör be ábrándvilágába.Az
író kívülről és ironikusan,ugyanakkor rokonszenvvel
szemléli
hősét.
Pongrácz István sok tekintetben becsülésre méltó ember,
nemes érzések élnek benne,hiányzik belőle az önző
törtetés,a
mohó élvezetvágy,s mindenekelőtt a hazug képmutatás,ami
pedig
bőségesen veszi körül.Őszintén hisz a szebbnek vélt
múlt esz- ményeiben,nemcsak más,hanem különb is,mint környezete.Világos
értékrendje van,és következetesen cselekszik,a többiek
azon-
ban éppen ezt használják fel "kezelésére".Sok elemző
szerint
Pongrácz István a magyar Don Quijote,csakhogy neki
nincsenek
világboldogító eszméi,s nem is ütközik minduntalan
a kegyet-
lenül valóságos világba,hanem nyugodtan éli a maga
különc,rög-
eszmés életét,s inkább meghal,mint szembesüljön az
igazsággal.
A mellékszereplőket egy-egy jellegzetes ecsetvonással
vázol-
ja az író:Apolka szűzies,szépséges hajadon;Estella
számító,so-
kat tapasztalt nő;a Behenczyek erkölcsileg züllött,élősködő
ú-
ri svihákok;Trnowszky Péter és Tarnóczy Gáspár az
úrhatnám,ö-
rökké marakodó testvérek,a meggazdagodott polgárok
karikatúrái
Klivényi,az iszákos,züllött és aljas írnok;Blázy uram,a
békes-
séget kedvelő,bölcs zsolnai polgármester;Pruzsinszky,a
nedeci
várúr ingyenélő "lengyele",s a grófi udvar többi haszonleső
fi
gurája mind-mind a korabeli Magyarország jellegzetes
típusai.
Mikszáth írói üzenete:A XIX.század végi Magyarországon
oly fen
nen hangoztatott nemes elveket,eszményeket,makacsul
őrzött ha-
gyományokat már csak egy "őrült" veszi komolyan,a
többiek szá-
mára ezek üres pózzá váltak,élősködő életük leplezésére
szol-
gálnak.A vármegye főképp a botrányt akarja elkerülni,de
a hi-
vatalos Magyarországnak is az a véleménye,hogy egy
grófot,fő-
rendiházi tagot minden körülmények között kímélni
kell.Az író
kedélyes mesélgetésébe így keserűség is vegyül.
4.A századvég írói
A széppróza uralkodó műfaja a novella lett,főképpen
az újságol
vasás széles körű elterjedésének köszönhetően.Az ún.tárcarovat
az olvasók mindennapi kedvenc csemegéjévé vált,így
csakhamar
új irodalmi műfaj született:a tárcanovella (korábban:karcolat)
melyet rövidsége miatt a szigorú művészi mértéktartás
jellem-
zett.Egyetlen drámai jelenet,vagy lélektani helyzet,esetleg
e-
gyetlen felvillanó emlék vagy arckép megmutatására
volt csak
lehetőség a történetmesélés helyett.Ez céltudatosságra,tömör-
ségre,a lényeg kiemelésére késztette az alkotókat.
Kitérőkre,
anekdotázásra egyre kevésbé volt mód.Inkább a társadalmi
el-
lentétek,a kiáltó szegénység,a felszín derűje és a
lélek mé-
lyén lejátszódó tragédia közti szakadék egyetlen képben
való
felvillantására törekedtek a műfaj legjobb művelői:
-Petelei Istvánt,az
elesettek íróját,annak a pillanatnak a
születése érdekelte,amikor az ember erkölcsi tartását,önmagát
feladja,s ezáltal kisodródik az életből,esetleg öngyilkos
lesz
Erről szól"A jutalom" c. kis remekműve.
-Gozsdu Elek
hősei reményüket vesztett emberek,meghasonlott lelkek.Az író az emberi
nyomorúság mélyére akar világítani,pl.
olyan földbirtokosokról ír,akik elherdált,elveszített
vagyonu-
kért kisvárosi vendéglők légypiszkos asztalai mellett
hajszol-
ják a boros,duhaj vigasztalódást,vagy öngyilkos tivornyákban
rohannak saját pusztulásuk felé.
-Bródy Sándor
rendkívül fogékony volt minden irodalmi újításra
Jövendő c lapja a Nyugat c. folyóirat előfutárának
tekinthető.
Stílusának olykor nyers "naturalizmusát" enyhítette
nyelvének
költőisége.Legjobb novellái a nagyváros kiszolgáltatottjait,a
cselédeket ill.sorsukat mutatják be,még ismertebbek
az ún.Remb
randt-novellák,melyekben az író az öreg,kitaszított
festő sor-
sába élte bele magát(pl.Rembrandt eladja holttestét).
-Gárdonyi Géza
ma inkább "ifjúsági" íróként ismert,de társadal
mi regényei közt is akad remekmű :"Az öreg tekintetes"c.kisre-
gény,mely egy városba került s öngyilkosságba kergetett
öregem
berről szól.
-Tömörkény István
egy addig ismeretlen világot fedezett fel az
irodalom számára:Szeged környékének és a Tisza vidékének
magára hagyott,primitív sorban tengődő szegényparasztságát,kis
embereit ábrázolta realisztikusan,szenvtelenül,aggályos
hite-
lességgel,ezzel hatva olvasói lelkiismeretére (pl.:"Valér
a
földbe megy).
-Csáth Géza
novelláiban a modern lélektan eredményeit is fel-
használta.Foglalkoztatta az idegbeteg emberek zilált
lelkivi-
lága,kereste a megdöbbentő történeteket (pl.:Anyagyilkosság)
5.Krúdy Gyula, a
századforduló "nagy magányos írója"
(1878-1933)
Élete:A nyíregyházi ügyvéd apa ugyanerre a pályára
szánta el-
sőszülött fiát,akinek igazi szenvedélye azonban az
olvasás,ké-
sőbb az írás lett.A-többek között-"Szindbád" írói
álnevet is
használó Krúdy első novellája már 14 éves korában
megjelent,s
hamarosan keresettek és népszerűek lettek az írásai.Már
nem is
akart leérettségizni,mert riportei állást ajánlottak
neki,de
apja határozott kívánságára visszatért Debrecenből
és levizs-
gázott.Utána azonban Debrecenben,Nagyváradon,majd
Pesten új-
ságíróskodott,jól keresett,de lassan az írók éjszakai
életének
és az alkoholnak a rabjává vált.Megnősült ugyan,de
nyugtalan,
bohém természete,éjszakázó életvitele,gyakori párbajozása,kár-
tya- és lóversenyszenvedélye házasságát is szétzilálta,pénzét
is felemésztette.Szállodába költözött,ahol hamarosan
intim kap
csolatba került az igazgató feleségével,majd néhány
év múlva
feleségül vette barátnője 20 éves lányát.Új házasságából
egy
leánya született,Krúdy Zsuzsa.Az író rengeteget dolgozott,de
nem tudott szakítani korábbi életmódjával:egészsége
megrendült
a családot anyagi gondok gyötörték,a neki ítélt díjak
is csak
átmeneti könnyebbséget jelentettek.Utolsó éveiben
az óbudai
kiskocsmák állandó vendége volt,itt idézte fel ifjúkori
kis-
városi(a felvidéki Podolinban is tanult) emlékeit.
Művei:"Magányossága" nem társtalanságot jelent,hanem
azt,hogy
művészete nem sorolható egyetlen stílusirányzatba
sem,igazi
stílusteremtő,öntörvényű művész volt:
Óriási írói hagyatékából a legkedveltebbek:
a) az ún. "Szindbád-novellák" kötetei 1911-től
b) a "kedvére való pesti regények": A vörös postakocsi
^1913
és az Őszi utazások a vörös postakocsin ^1917
Szindbád
Krúdy legjelentősebb alakmása,az Ezeregyéjszaka mesevilágából
előlépő Szindbád is az időtlenségben hajózik akár
harmincéves
fiatalemberként,akár 333 évesen jelenik meg a novellák
lapjain
mindig az eltűnt,álombeli világot szeretné felidézni.Ezek
az
emlékek-leszámítva a gyermekkor podolini élményeit-kivétel
nélkül nőkhöz fűződnek."Csak a nők mulattatták,csak ők érdekelték
Amit tanult,olvasott vagy utazott,mind csak azért
tette,hogy a
nőknek hazudhasson,mesélgethessen." S az ifjúság múltán,a
ha-
lál felé közeledve,sőt halála után is,a kriptából
el-elszökdös
ve,Szindbád újra kifeszíti vitorláját,hogy hazájába
visszatér-
jen,azaz megkeresse ifjúkori emlékeit.Szindbád megismételt
u-
tazásai során a múlt után indul,de majdnem minden
nekiindulása
a jelennél tovább nem viszi:az emlékekből sem maradt
meg sok ,
csak egy hang,egy mozdulat,egy illat,egy furcsa szó,egy
sóhaj.
Szindbádnak rá kell döbbennie:az emlékek újraélése
teljesség-
gel reménytelen.Ezért is szövi át a Szindbád-novellákat
valami
rezignált mélabú,a lemondás,a kiábrándultság,a csalódottság
fá
jó érzése.Jó példa erre "A hídon"(Negyedik út) c.novella.
6.Móricz Zsigmond,
a Nyugat első nemzedékének írója (1879-1942)
Élete:Tiszacsécsén született,s az ott töltött
6 év a gyermeki
aranykor boldog színhelye volt.A család azonban tönkrement,így
távoli rokonaikhoz költöztek Prügyre.Egyre nagyobb
anyagi gon-
dokat okozott a 9 gyermek nevelése,édesanyjuk mégis
ragaszko-
dott iskoláztatásukhoz.Móricz Zsigmond előbb a debreceni
re-
formátus kollégiumban,majd Sárospatakon tanult,s már
diákkorá-
ban elhatározta,hogy író lesz.Az érettségi után sokáig
nem ta-
lálta a helyét,egyetemi tanulmányait nem fejezte be,s
az írói
siker sem jött.Megnősült,házassága azonban nem hozott
idilli
boldogságot:felesége,Holics Janka egy nagy szerelmi
csalódás-
sal érkezett a házasságba,s nem akart mást,mint hogy
a férje
állandó rajongással szeresse,s csak vele törődjön.Féltékeny
volt mindenre és mindenkire,férje munkájára és sikereire
is.
Börtön,de egyben ihlető erő is volt a házasság Móricz
számá-
ra,az állandósult belső feszültség sarkallta az írásra.Az
a-
pai fájdalom is közrejátszott abban,hogy annyi sikertelenség
után végre rátalált saját hangjára:első kisfiuk meghalt,a
má-
sodik is,s ezután írta meg első igazi sikert hozó
novelláját,
a "Hét krajcár" című elbeszélést,mely a Nyugat c.folyóiratban
is megjelent.Korábbi gátlásai alól felszabadulva sorban
írta
-most már sikeres-regényeit.A jómód is megérkezett,telket
vá-
sároltak Leányfalun,házat építettek,Olaszországba
jártak nya-
ralni.A háborúból-kezdeti lelkesedése után-hamar kiábrándult,
Szegény emberek c. novellájában már tiltakozott ellene.
A köztársaságot és a kommünt is eleinte lelkesen fogadta,de
fel kellett ismernie az igazságot.Később mégis meghurcolták,s fáj-
dalmai a Légy jó mindhalálig megírására ihlették.
Az 1920-as években a trianoni tragédiát átélt ország
sorsa,
lehetőségei foglalkoztatták.Megismerkedett egy szép
színésznővel,
Simonyi Máriával,majd szerelemre lobbant egy másik
nő iránt.
Felesége kétszer is öngyilkosságot követett el,másodszor
nem tudták megmenteni.
Móriczot gyötörte az önvád felesége halála miatt^1925^,de
a következő évben új házasságot kötött Simonyi Máriával.1929
és 1933 között a Nyugat prózai rovatát szerkesztette,s
közben
új írói témára talált:a civilizációtól kevésbé vagy
alig érin-
tett paraszti világ bemutatására törekedett.Erről
szól a Bar-
bárok c.novelláskötete.Új folyóiratot indított Kelet
Népe cím-
mel,amit haláláig szerkesztett.1937-ben elvált második
felesé-
gétől is,és végleg visszavonult Leányfalura.
Művei,alkotói korszakai:
1.Első alkotói korszaka a Hét krajcár c.novellával
ill.kötet-
tel indul 1908-ban,ill.1909-ben az újszerű parasztábrázolás
jegyében:a Hét krajcárban az idilli felszín mögött-a
krajcárok
játékos keresgélése közben-feltárul az irdatlan nyomor,ahol
a
koldustól kell alamizsnát elfogadni,s ahol már ez
sem segít...
-A Tragédia című novellája már a lelket deformáló,a
komikum ha
tárát súroló nincstelenségről,egy ember örökös éhezéséről
szól
Az eltorzult lelkű főhős cselekedetei,bosszúja és
halála is csak torz lehet.
-Első regényében,a Sáraranyban Móricz az igazi falut
akarta megmutatni,s a kép meglehetősen riasztó lett.Vad indulatok,durva
ösztönök irányítják a főhőst,Turi Danit és a falubelieket.
A regény naturalista leírásai,fojtott erotikája,sajátos
nyelve
ihlette később Karinthy egyik legtalálóbb paródiáját.
-Második regénye,Az Isten háta mögött,egy magyar kisváros
éle-
tét mutatja be tragikomikus módon.Egyik szereplője,Veres
taní-
tó felesége akár a"magyar Bovaryné" is lehetne.
-Szegény emberek (1916) c. novellája megmutatja,hogyan
válik a
katona a háborúban gyilkoló géppé,aki iszonyatos munkáját
fa-
lujában is folytatja.
2.Második alkotói korszakának nyitánya a Légy jó mindhalálig
c.
regénye (1920-ban)
-Tündérkert c.regényében a 17.századi Erdély történetében
ke- resett párhuzamot a trianoni Magyarország gondjainak megoldá-
sára az álmodozó Báthory Gábor és a reálpolitikus
Bethlen Gábor alakjának szembeállításával.Ezt később két másik regény-
nyel ^A nagy fejedelem,A nap árnyéka^ trilógiává bővítette.
-Az Úri muri cselekménye éppen a millenium évében
játszódik:
négy nap úri duhajkodásának keretében a környezetéből
kiemel-
kedni akaró,de annak szorításában elbukó ember tragédiáját
ír-
ta meg.a főhős nemcsak önmagát pusztítja el,hanem
saját tanyá-
ját is felgyújtja.
-A Rokonok c.regény azonban már nem tragikusnak,hanem
kiábrán-
dítónak mutatja az "úri középosztály",a dzsentri sorsát.Ebben
a regényben teljesedett ki Móricz realista ábrázolásmódja.
A
sodró lendületű történetben "belülről" követhetjük
végig a fő-
hős,Kopjáss István sorsát,vívódásait,a hatalomtól
való megszé-
dülését.
3.Harmadik alkotói korszaka a Barbárok c. novelláskötettel
kez
dődik (1932-ben).Különös lelki ősvilágot mutat be
itt az író
balladaszerű tömörséggel,szaggatottsággal:az írói
elbeszélés a
háttérbe szorul,megnő a drámai párbeszédek jelentősége.
-A boldog ember c. regényét az olvasók valóságos dokumentumi-
rodalomnak fogták fel,oly művészi erővel tudta visszaadni
a pa
raszti élőbeszéd hangulatát.
-Az "Árvácska" Móricz utolsó éveinek szívbe markoló,nagy
hatá-
sú remekműve (1940-ből).Egy 7-8 éves lelenckislány
embertelen
sorsának néhány évét választotta témaként Littkey
Erzsébet él-
ményei alapján.
-Befejezetlen maradt a híres betyárról,Rózsa Sándorról
terve-
zett regénytrilógiája,csak az első részt csiszolta
tökéletesre.
Stílusa:
Sokat változott,tökéletesedett,a részletes,naturalista
leírástól eljutott a belső láttatáson át a balladaszerű
tömör-
ségig,majd a dokumentumszerűségig.Az író egyre inkább
a háttér
be húzódik,hogy minél tökéletesebb legyen a valóság
illúziója.
Fontos eszköze a tömörítés,illetve a feszes szerkesztés.Ez
ad-
ja írói stílusának legtöbbször emlegetett jellemzőjét,a
dráma-
iságot.Értő módon ötvözi a hangnemeket:egyszerre képes
megje-
leníteni az idillt és a tragédiát vagy akár a tragikumot
és a
komikumot is.
Történeteit szereti rejtélyesen, illetve jelképes
jelentéssel felruházva zárni.Többször is előfordul
például a
befejezésekben a mindent elpusztító,ám ugyanakkor
talán tisz-
tító tűz.