puskin

Egy JÓ tankönyv része ez a vázlat, onnan másoltam ki. (Melyik tankönyv lehet?)

Puskin (1799–1837)

“életmûve híd három korszak között; pályáját könnyû és trágár rokokó versekkel kezdi, majd megteremti az orosz romantikát, és Anyeginjével útnak indítja az orosz realizmust” (Szerb A.)

Puskin életpályája:

Őse: Ibrahim Hannibál

Dajkája: Arina Rogyionova

Iskolája: Carszkoje Szelo

Baráti társasága: Zöld lámpa

Lázító verse: A szabadsághoz (1817)

“Számûzetésének” állomásai: Kaukázus, Krím, Kisinyov, Odessza

Felesége: Natalja Goncsarova

Párbajellenfele: d’Anthes

Lermontov: A költõ halála (óda)

Fõ mûve az

Anyégin (1823–1830; 1833) “az orosz élet enciklopédiája” (Belinszkij)

Verses regény – líra és epika együtt

Két főhőse

a lírai fõhõs Puskin maga (sokat megtudunk róla; a szereplõk személyes ismerõsei; önvallomások, elmélkedések, vágyódásai Itália, Afrika felé stb.)

a címszereplõ – az epikus főhős byroni jellem

Kettejük viszonya: régi barátok (vitáztak, álmodoztak); életfelfogásuk részben hasonló (bölcs kiábrándultság); szánják – és csodálják – az illúziókban élõ rajongókat; – nem azonosak azonban (mint Byron – Childe Harold): Anyegin unatkozó, “felesleges”, nincs érzéke a költészethez; Puskin tevékeny, alkotó, akkor boldog, ha alkot

Szerkezeti sajátosságok:

töredékesség

elvarratlan cselekményszálak

“in medias res”, ill. kétszeri cselekménykezdés

a mesefonal elejtése

lírai kitérõk (pl. a pétervári bál leírásakor)

késleltetés (a málnaszedõ lányok éneke, Anyegin és Tatjana találkozása elõtt)

hangsúlyozott irodalmiság, célzatos ellentmondások (Ki õrzi Tatjana levelét? Mennyire “orosz” Tatjana?)

befejezetlenség

Jellemzõ esztétikai minõség az irónia

Legnagyobb értéke az atmoszféra  realizmus

Jellegzetes romantikus részletek pl. Tatjana álma, Tatjana levele

Tatjana: introvertált, érzékeny, költõi lélek, merengõ, õszinte, nyílt, tiszta, hûséges, életében csak egyszer szerelmes; gesztusa – mellyel levelében feltárja érzéseit és kezdeményez – váratlan és bátor tett; miután szembesül ábrándos emberképe hamisságával, megtanul a társadalomban élni

Lenszkij és a mellékszereplõk

Lenszkij: tiszta szívû, naivan ártatlan, romantikus álmodozó, fellengzõs, emberismerete felszínes, nem képes kellõ valóságismeretet szerezni; félreismeri szerelmét, a felszínes Olgát; Puskin ironikusan szemléli Lenszkij naivitását

Lenszkij szerelme, Olga: felszínes, szimpla, egyetlen célja a férjszerzés

Az orosz elmaradottság bírálata

Közvetve: Anyegin sorsán – úttalanságán, céltalanságán – keresztül

Közvetlenül: a pétervári társaság rajza, a korabeli ifjúság idegenmajmolása, a közízlés felszínessége, a vidék tespedtsége, a modernnek az elutasítása

A szerzõ jelenléte: mint elbeszélõ (munkája állásáról, irodalmi nézeteirõl is tájékoztatja az olvasót),

s mint szereplõ (Anyégin barátja, s nála van Tatjana levele is),

néhány kitérõ: életrajzi vonatkozás

Versforma: Anyegin-strófa: AbAb CCdd EffE gg

Operát Csajkovszkij írt belõle

Puskin további mûvei

	Zeneszerzõ
Ruszlán és Ludmilla (1820)	Glinka
A kaukázusi fogoly (1921) A “fogoly” a cserkeszek között véli megtalálni lelke harmóniáját	C. A. Kjui
A cigányok (1824) Aljeko	Rahmanyinov: Aljeko
Bahcsiszeráji szökõkút (1821–23)	Aszafjev (balett)
Borisz Godunov (1825) Történelmi színmû	Muszorgszkij és Prokofjev
Belkin elbeszélései (1831) köztük A postamester (többször filmre vitték)
A pikk dáma (1833)	Csajkovszkij
A kapitány lánya (1836) Pugacsov