Defoe, Swift és az angol felvilágosodás 1.


A líra háttérbe szorulásával elôtérbe kerül a pikareszk hagyományokra és az újsághírekre építô "modern" REGÉNY.
Ennek legjelesebb angol képviselôi: -- Daniel Defoe 1660-1731 (Robinson Crusoe)



Daniel Defoe
(A FELVILÁGOSODOTT OPTIMIZMUS írója)
1660-1713 Londonban született kispolgári családban
(Apja gyertyaöntô, majd mészárosmester, fiát
puritán erkölcsök szerint neveli.)

Kereskedô lesz Defoe, sok ügyletbe belebonyolódik, rengeteg a pere. Azért meggazdagodik, még téglagyára is lesz. 1683-ban feleségül veszi Mary Tuffleyt. 1703 körül veszi fel az elôkelôbb csengésû De Foe nevet (addig csak Foe). Miután felhagy üzleti tevékenységével, írni kezd. Eleinte gúnyiratokat, vallási és politikai pamfleteket szerkeszt -- 1701 A tôsgyökeres angol

Az ilyen munkái miatt kétszer is bebörtönzik. (Kb. négyszáz mûvet ír. Egyik sem ifjúsági regény !)
Hetente háromszor megjelenô újságot alapít (The Review --- Szemle ((Áttekintés, folyóirat)))
1710-1713 Napló Stellának (levelek)

Defoe hol a whig (liberálisok), hol a tory (konzervatívok) párt titkos ügynöke, 1714-ben visszavonul, és haláláig csendesen él feleségével és hét gyermekével.



(1711 -- Pope: Értekezés a kritikáról;
1714 A fürtrablás;

1717 II. Rákóczi Ferenc franciául írt EMLÉKIRATOK --

1. oldal

Defoe, Swift és az angol felvilágosodás 2. Mémoires;
Pope: Eloisa and Abelard -- költemény;
1717-1758 Mikes Kelemen Törökországi levelek --
Constantinapolyban groff P... E... irot levelei M...K...;
1719 II. Rákóczy Ferenc latin önéletrajza: Egy bûnös vallomásai)

  1. 1719 Defoe: Robinson crusoe élete és különösen meglepô kalandjai (Csaknem 60 éves már ekkor !)
  2. DEFOE ALAPÍTJA MEG AZ ELSÔ ANGOL IRODALMI FOLYÓIRATOT
  3. 1720 Singleton kapitány kalandjai


(1721 Watteau, fr. festô fômûve,a Gilles -- állítólag a kor egyik legismertebb Pierrot-alakítóját, Belloni-t ábrázolja;

Montesquieu: Perzsa levelek)

1722 Defoe: Moll Flanders örömei és viszontagságai
A londoni pestis (Az 1655-ös járványról szól.)

(1723 Voltaire Nagy Henrikrôl írja elsô jelentôs francia epikus költeményét, a HENRIADE-ot;
Bach a lipcsei Tamás-templom karnagya, ekkor keletkezik a János passió;
  1. 1724 Roxana avagy a szerencsés szeretô; Egy lovag emlékiratai
  2. (1726 Swift: Gulliver' s travels Gulliver utazásai)
  3. 1728 Carleton kapitány emlékiratai

(1729 Bach: Máté passió;

Swift: a kannibalizmus bevezetésére tesz szatirikus javaslatot: Szerény javaslat (A modest proposal);

1731 Henry Fielding: A tragédiák tragédiája avagy a nagy Hüvelyk Matyi élete és halála (dráma)
Swift önmagát gúnyolja ki: Dr. Swift halálára c. költeményével;




2. oldal

Defoe, Swift és az angol felvilágosodás 3.

Prévost abbé: Egy jeles ember emlékei -- francia regény, melynek a hetedik része igazi siker: Manon Lescaut és Des Grieux lovag története;

1732-34 Pope: Esszé az emberrôl (értekezés -- négy levél)
1733 Bach: H moll mise;
Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló (opera buffa)
  1. 1734 Voltaire: Filozófiai levelek -- a 25 levél elôször angolul jelenik meg;
  2. 1735 A svéd Carl von Linné közzéteszi A természet rendszere c. híres növényrendszertanát;
  3. 1736 Pergolesi: Stabat Mater (oratórium);

Apor Péter megörökíti a régi jó erdélyi szokásokat: Metamorphosis Transylvaniae (Erdély átváltozása);

1739 David Hume: Az ember természetérôl


A ROBINSON CRUSOE

1719 áprilisában jelent meg a mû, és augusztusban már az
ötödik kiadást is megérte.

(Az "igaz" történeti háttér: a XVIII. század eleje az angol kereskedés és gyarmatosítás fénykora. Sok a valóságos hajókatasztrófa, kalóztámadás, lakatlan szigetre érkezés, stb.

A konkrét minta: egy skót matróz, Alexander Selkirk (eligzander szelkörk) négy éven át él egy lakatlan szigeten.

Defoe legfôbb írói erénye, hogy a valószerûtlent valószerûvé, hihetôvé, hitelessé tudta varázsolni. Defoe regényeinek LEGFÔBB ISMÉRVE a VALÓSZERÛ FIKCIÓ.

--- Mûve az angol puritán kispolgár hôskölteménye. A civilizáció himnikus dicsérete.

--- A bûnös ember meditációja és lelki átlakulása istenfélô, jámbor, puritán emberré -- ez a lélektani folyamata a regénynek. A világi HIÚSÁGOKKAL való leszámolás tisztítóhelye a lakatlan sziget.


3. oldal

Defoe, Swift és az angol felvilágosodás 4.
Ennek lényege: igaznak feltüntetett történet;
az utazó hôs lakatlan szigetre kerül;
megszervezi életét,és gyôztesen kerül ki a környezetével vívott csatákból;
közben meditál, esetleg jellemében fejlôdik.

(A robinzonád néha utópiába tortkoll: olyan társadalmi modellt mutat be, amelynek mûködtetése látszólag megvalósítható -- a gyakorlatban azonban egyéb figyelmen kívül hagyott gazdasági-politikai összefüggések miatt nem megvalósítható.)

Robinson Cusoe kedvelt regényhôs, hasonlóképpen, mint Odüsszeusz, mert leleményes, az ember gyôztes voltát példázó figura. A regény a felvilágosodott polgárságnak azt a hitét erôsítette meg, hogy a legnagyobb kaland a világ meghódítása pusztán azon erô, értelem és akarat által, mely szilárd erkölcsökön nyugszik.

A Robinson a feltörekvô új uralkodó osztály, a polgárság eszményeit fejezi ki. (A pikareszk hagyományokat jobban követô Moll Flanders örömei és viszontagságai c. regény azt mutatja be, hogy mi ennek a fonákja. Egy támasz nélküli, kiszolgáltatott leánynak a története ez, akinek elôször utcalánnyá kell lennie, majd a londoni alvilág bûnözôi, söpredéke közé sodródik. )




4. oldal

Defoe, Swift és az angol felvilágosodás 5.


Jonathan Swift

(világnézetének legfontosabb vonása a mélységes pesszimizmus -- az ember a legerkölcstelenebb lény, a szép és nemes lovaknál nagyságrendekkel értéktelenebb lény)


1667- az írországi Dublinban született. (Mint Joyce.)
Apja még az ô születése elôtt meghalt, s alig végezhette el a dublini egyetemet, ôt támogató nagybátyját is elvesztette.
1689-ben a tudós angol diplomata, Sir William Temple titkára lett.

5. oldal