A Toldi és a Toldi estéje - összehasonlítása

1.A mű születése
Toldi:- A Kisfaludy Társaság pályázata 1846-ban olyan "verses költői beszélyre", melynek hőse "valamely,a nép ajkain
élő történeti személy,pl.Mátyás király,Toldi Miklós...
stb.Forma és szellem népies legyen."

alkotmánnyal,de megismerte Vörösmarty bírálatát is .
Toldi estéje:

forradalom és szabadságharc eseményei miatt nem tudja
megjelentetni.1854-ben még igazít rajta,majd megjelen-
teti.
2.A mű forrása
Toldi:-Ilosvai Selymes Péter:Az hires-nevezetes Toldi Miklós-
nak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való histó-
ria
Toldi estéje:- Ilosvai históriájának vége, Toldi erényeinek
humoros ellentéte.Arany írja:"különösen a vén Toldit
humorosan fogta fel mind a nép,mind utána Ilosvai és
Vörösmarty.Ezt én nem annyira Toldiban,mint környeze-
tében állítám szem elé,s az értő fogja tudni, miért."
3.A mű szerkezete és cselekménye
Toldi:- Előhangból és 12 énekből áll.
- Bevezetés(expozíció): Nyár derekán,a nagyfalui Toldi-
birtok határában találkozik Miklós Laczfi nádor ha-
dával,s megmutatja nekik az utat Budára.Haragos bú-
ban tér vissza a szülői házba, ahol éppen bátyja ér-
kezése okoz sürgést-forgást. (I.ésII.ének)
- Bonyodalom(konfliktus): Toldi György kimutatja a foga
fehérét, Miklós pedig- akaratlanul-gyilkosság bűnébe
esik. (III.ének)
- A cselekmény kibontakozása:Miklós bujdosni kényszerül,
találkozik Bencével,majd megküzd a farkasokkal és

1. oldal

éjnek idején odateszi tetemüket György nyoszolyájá-
nak szélére.Elbúcsúzik özvegy édesanyjától, de ismét
menekülnie kell.Három nap alatt Budára ér, s megtud-
ja egy zokogó özvegyasszonytól , hogy egy erős cseh
bajnok győzi le sorjában a magyar daliákat, s már
senki nem mer kiállni ellene.Toldi rókalelkű bátyja
közben beárulja és megvádolja öccsét a királynál,de
nem éri el titkolt célját.Miklós megfékezi az elsza-
badult bikát,de ismét megaláztatás éri.Szerencséjére
találkozik az őt kereső Bencével,s az édesanyja által küldött száz aranyat megkapja:vehet fegyvert ,
páncélt,s kiállhat a párviadalra. ......(IV.-X.ének)
- A tetőpont: Miklós legyőzi a cseh "bajnokot".(XI.ének)
- Megoldás: Az ifjú kegyelmet nyer, sőt bátyja részét is
megkaphatná, de inkább a király lovagja lesz:telje-
sül a vágya,de a maga erejéből. (XII.ének)
Toldi estéje: - Hat énekből áll.
- Bevezetés: A vén,mellőzött,sértett Toldi saját sírját
ássa nagyfalui kertjében késő őszidőben.Öreg fegy-
verhordozója,a rég meghalt Bence fia csak nehezen
tudja szóra bírni.Toldi "végrendelkezik", hisz lel-
ke már a másvilágba vágyik,mert úgy érzi,hogy nincs
többé szüksége rá hazájának.
- Bonyodalom: Mire elkészül a sír,megérkezik Pósafalvi
János,és meghozza a fényes budai harci játék hírét.
A vén Toldi ifjú erővel ugrik ki a sírból..(I.ének)
- A cselekmény kibontakozása: Toldi elindul Nagyfaluból
Budára,hogy megtegye kötelességét,de fölteszi magá-
ban : nem kér kegyelmet a párviadal után.Időközben
a lovagi torna igazi élethalálharccá válik a Gyula-
fi-ikrek küzdelmével.Toldi kámzsát öltve barát ké-
pében érkezik a bajvívó térre Bence kíséretében,s a
király is mintha kegyvesztett vitézét sejtené az ál-
ruha alatt.Megkezdődik a harc,Toldi nagy fölénnyel,
de lovagiasan küzd,győzelme után azonban "elébb járt
a vas,Toldi Miklós bárdja",mint a király kegyelme.Az
olasz bajnok holtan marad a küzdőtéren,Toldi pedig
szó nélkül hazaindul öreg társával.Megoldódik a vén
vitéz nyelve,s-félig magának,félig fegyverhordozójá-
nak elmondja soká elhallgatott bánatát.Utoléri őket

2. oldal

azonban a király küldöttsége,s diadalmenetben kísé-
rik Toldit a király elébe.Az ünneplésből mindkette-
jüknek kijut,az ősz bajnok azonban nem akar rozsdás
páncéljában királya elé járulni, inkább budai házi-
kójába tér,hogy illő módon kicsinosítsa magát :"Be-
lőlem is válik palota embere..."-véli..(II.-IV.ének)
- A tetőpont:Az ismét daliássá változott Toldi az ünnep-
lő tömeget elkerülve indul öreg barátjához,Lajoshoz,
de a palotában a csúfolódó apródok felbosszantják.
Elönti a hirtelen harag,talán csak elijesztené a gú-
nyolódó úrfiakat, menteujjába rejtett buzogányával
mégis vagy hármat halálra sújt iszonyú erejével.Fel-
dúltan ront a királyhoz-aki már alig győzte kivárni-
szemére vetve megcsúfoltatását,majd "iszonyú dühösen
a szabadba gázol"."El kell fogni Toldit! halál fejére!" (V.ének)
- Megoldás:Mialatt e dolgok történnek, Bence csinosítja
Toldi régi fegyvereit a budai házban.Betoppan gazdá-
ja,utolsó erejével buzogányát az asztalra csapja,de
már le is dönti lábáról a vértolulás.Eljött Toldi u-
tolsó órája.Megérkeznek a királyi testőrzők,de már
nem lehet az agg vitézt elfogni.Toldi még üzen a ki-
rálynak Allaghi Simonnal,a testőrzők fejével: "Csak
ez egy órámat hagyja meg szabadnak;^Készen áll a
börtön,megyek abba önként,^Hol nem földi bíró lát
fejemre törvényt." Lajos király siet a haldoklóhoz,
hogy még szólhasson vele : két öreg barát ül most
egymás kezét fogva.Toldi még elmondja "végső rendel-
kezését", a király azonban már a halottnak válaszol.
Toldi vaskoporsóját Nagyfaluba viszik,s végakarata
szerint temetik jeltelen sírjába. (VI.ének)

4.A mű műfaja
Toldi: Elbeszélő költemény,Németh G.Béla szerint "eposz formá-
jú idill".
Toldi estéje: Elbeszélő költemény,Németh G.Béla szerint "eposz
formájú elégia".
5.A mű verselése
Mindkettő ütemhangsúlyos négyütemű,páros rímű 12-es sorok-
ból áll,illetve 8 soros strófákból.

3. oldal


6.A mű szereplői (jellemábrázolás)
Toldi: Arany jellemábrázolása itt egyértelműbb,Toldi egyetlen hibája az,hogy nem tud eléggé uralkodni indulatán,egyébként
követhető ideál.Lajos bölcs uralkodóként jelenik meg, noha
fiatal;Bence hűsége,kedvessége megindító;Toldi Lőrinc özve-
gye békét akar gyermekei között;Toldi Györgyről hamar kide-
rül,hogy nemcsak rókalelkű,hanem gonosz,aljas és gyáva is;a
cseh bajnok is megérdemli a halált,hisz orvul támad Miklósra,aki természetéből fakadóan válik igazi lovaggá.
Toldi estéje: A jellemek itt árnyaltabbak,mint az első műben,
a középpontban a vén Toldi és az öreg Bence állnak egymás
ellentéteként és kiegészítőjeként.Benedek Marcell írja,hogy
Arany "nagy művészettel osztotta kétfelé az öregségben oly
sokszor együtt járó tragikus és komikus elemeket két együ-
vé tartozó, de különböző személyre." Arany szívesebben szó-
laltatja meg hőseit ebben a műben,s így még érzékenyebben
jellemzi őket.Elválaszthatatlanok ők,mint Don Quijote és
Sancho.Lajos király is hirtelen haragú öregember, aki rég
megbánta Toldi elküldését,s alig várja, hogy újra láthassa
vitéz alattvalóját.A hatodik énekben feloldódnak az alá-és
fölérendeltségi viszonyok,s három megfáradt ill. megtört
öregembert láthatunk a kis szobában.

7.Arany írói üzenete--a mű jelképessége
Toldi: Toldi Miklósban a költő a nemzeti egység, összefogás
megtestesítőjét formálta meg,a "pórsuhancot",aki nemesi
származású,de mellőzött "kisebbik fiú",a népmesék világá-
ból is ismerős eszményi népi hős.Tiszta szívű,bátor,erős,
egyetlen emberi gyengesége, hogy ha indulata elragadja,ak-
kor emberfeletti ereje mindent elsöpör (ezzel mintha a né-
pet szimbolizálná a fiú alakja).Így esik önhibáján kívül
gyilkosság bűnébe,de kiállva a próbákat (legyőzi a farka-
sokat,a bikát,a cseh bajnokot,sőt a saját indulatát is meg-
tanulja fékezni) megszerzi a kegyelmet,sőt a dicsőséget.Vi-
lágos tehát az írói üzenet:a nemesség és a nép édestestvé-
rek,minden előítéletet félretéve és ármánykodást legyőzve
kell összefogniuk, hiszen a nemesség nem a származástól
függ,hanem az erkölcsi tisztaságból születik.Esélyt kell
végre adni a "kisebbik fiúnak",a népnek,hogy bizonyíthassa

4. oldal

rátermettségét.A mű befejezése sugallja ezt a harmóniát,
kiegyenlítődést,bár a szerelem helyett a hadi mesterséget
választó Miklós szinte utolérhetetlen "glóriás" eszménykép-
pé válik.A fiatal reformkori nemzedék nemes céljainak-a va-
lóságban soha be nem teljesült-ideáljává,népmondai hősből
örök mítosszá emelkedik.
Toldi estéje: Ez a mű a Toldival EGYÜTT képviseli az élet tel-
jességét,a dicsőség mellett a mellőzöttséget,az emelkedett-
ség mellett a groteszk komikumot,a kezdet mellett a véget,
az élet mellett a halált.Az öreg Toldi alakja Aranynál még-
sem lesz megmosolyogtató,helyette Bence kapja ezt a szerepet.Az öreg Toldi ebben a műben is a nemzeti jellem
jelképe,a magyarság "ősi" jellemvonásaival (erő,becsületes-
ség,áldozatkészség,indulatosságra való hajlam).A régi,ha-
mányos értékeket szimbolizálja,s képtelen beilleszkedni a
félig olasz,félig magyar Lajos király modern,reneszánsz ud-
varába.Félti az idegen hatásoktól a nemzeti értékeket,a
nemzeti karaktert,mert úgy gondolja, hogy az meggyengítené
a magyarságot.Hiába bizonyítja most is igazát karja erejé-
vel,indulata elragadja,s a vágyott nagy találkozás a ki-
rállyal,a haladás és a maradás (régi értékek megőrzése)
kiegyenlítődése nem jöhet létre,pedig ő is engedne elvei-
ből ("kicsinosítja" magát,úgy készül királyával történő ta-
lálkozására),s Lajos is rég megbánta száműző parancsát,a-
lig várja öreg vitézét.A Toldi idilli befejezése helyett
itt bekövetkezik a tragédia:előbb a gyilkosság,majd a "vér-
tolulás",az öreg Toldi haldoklása.Jelképes az is ,hogy a
nagy találkozás,a kiegyenlítődés,a megbékélés "nem hivata-
losan" történhet csak meg:Lajos nem királyként,hanem magán-
emberként siet öreg barátjához,aki lelkére köti a magyarsá-
got utolsó szavaival,"végrendeletével".Lajos úgy válaszol,
hogy közben fogja Miklós kezét,s hiszi :barátja hallja min-
den szavát,a haladás melletti érvelését.Arany tehát azt ü-
zeni:megvan a lehetősége a megbékélésnek,hiszen a kézfogást

még a tragédia sem akadályozhatta meg,szükség is van rá,mert a változás elkerülhetetlen,azt az idő hozza magával.A magyar polgárosodásnak tehát meg kell tartania a

hagyományos értékeket is:haladás és haza elválaszthatatlan
egymástól.Az új,európai (liberális,"francia") szabadságesz-
me ötvözhető a régi magyar(keresztény,patriarchális) nemze-

5. oldal

ti hagyománnyal,sőt így gazdagodhat mindkettő,feltűnhet egy
"magasb harmónia".Különös jelentőséget adott a Toldi esté-
jének,hogy csak 1854-ben jelent meg,a "barbár"magyarságot
"civilizáló" Bach-kormányzat idején,hiszen arra is utalt,
hogy új világot egyoldalú erőszakkal nem,csakis megegyezés-
sel lehet építeni.

8."Részletkérdések"
A Toldi Előhanggal indul,és a napfényes nyárban játszódik,a
Toldi estéjének évszaka a komor ősz és kora tél,s éppen ez
adja a keretet is e műnek.Az öreg Toldi jeltelen sírját el-
borító új hó képe akár a régi sérelmek eltemetését,csillogó
fehérsége a gyász ősi színét,de az újrakezdés tiszta lehe-
tőségét is jelentheti.
A Toldit elolvasva az igazság győzelme miatt érezhetünk lel-
ki megtisztulást,katarzist,a Toldi estéjének befejezése ösz-
szetettebb érzéseket ébreszthet:tiszteletet,emelkedettséget,
megrendültséget és reménykedést.
Arany János e két művével az élet teljességét mutatta meg,a
kettő együtt befejezett,kerek egész.A költő arányérzéke a-
zonban követelte még a harmadik részt, a történet "epikai
szempontból még hiányzó" láncszemét.Így született meg a Toldi
szerelme már Arany élete alkonyán,s "fejezte be" a költő mégis
a Toldi-trilógiát.

9.Jegyzetek,kiegészítések




6. oldal



7. oldal