Második elméleti gondolatkör irodalomból

I. Műnemek, műfajok, modellek

1. felelet

Írja körül példák (szerzők, művek) említésével és memoriterek felidézésével az alábbi fogalmakat! Folytassa az elkezdett definíciókat! (* => felsorolás példákkal)

Az epika olyan irodalmi műnem…

Az epikai közlésformák a következők:*

A líra olyan irodalmi műnem…

A líra közlésformái a következők:*

A dráma olyan irodalmi műnem…

A dráma közlésformái a következők:*

A drámamodellek a következők:*

***

2. felelet

Írja körül példák (szerzők, művek) említésével és memoriterek felidézésével az alábbi fogalmakat! Folytassa az elkezdett definíciókat! (* => felsorolás példákkal)

Az epikai műfajok:*

Az eposz olyan nagyepikai műfaj, amelyben…

Az eposzi kellékek a következők:*

A homéroszi és a barokk eposz kellékei között a legfontosabb különbségek:*

 

 

 

Második elméleti gondolatkör irodalomból

I. Műnemek, műfajok (folytatás)

3. felelet

Írja körül példák (szerzők, művek) említésével és memoriterek felidézésével az alábbi fogalmakat! Folytassa az elkezdett definíciókat! (* => felsorolás példákkal)

A mítosz a görögök szerint…

A mítosz…

A mitológia…

A görög istenek…*

A múzsák…*

****************************************************

II. Műnemek, műfajok (folytatás)

1. felelet

Írja körül példák (szerzők, művek) említésével és memoriterek felidézésével az alábbi fogalmakat! Folytassa az elkezdett definíciókat! (* => felsorolás példákkal)

A Biblia szó jelentése…

Az Ószövetség fontosabb részei…*

Az Ószövetség legfontosabb emblematikus történetei…*

Az első és a második teremtéstörténet:*

Az Ószövetség nyelve…*

Bibliafordítások, változatok, kanonizálás…*

 

 

II. Műnemek, műfajok (folytatás)

2. felelet

Írja körül példák (szerzők) említésével és memoriterek felidézésével az alábbi fogalmakat! Folytassa az elkezdett definíciókat! (* => felsorolás példákkal)

 

Az Újszövetség fontosabb részei…*

Jézus fontosabb mondásai és csodatételei:*

Mi az Apokalipszis?

Mi a PASSIÓ? (Részletezze a történéseket! Ki írt zeneműként Passiót? A művek címe:*)

A Bibliához kötődő fontosabb ünnepek:*

***

3. felelet

Írja körül példák (szerzők, művek) említésével és memoriterek felidézésével az alábbi fogalmakat! Folytassa az elkezdett definíciókat! (* => felsorolás példákkal)

A zsoltárok…*

*********************************************************************************

 

 

 

 

 

VÁLASZOK

 

Műnemek, műfajok, modellek

Műnemek:

epika,

líra,

dráma - drámamodellek

Egyéb, e műnemekbe nehezen sorolható műfajok (pl. az ókeresztény irodalom műfajai)

 1.

Epikai műfajok:

mitikus történet, mítosz

história (bibliai, egyéb)

eposz,

evangélium,

mese (állatmese, fabula)

legenda,

példa, példázat, példabeszéd, parabola,

lovagi műfajok: lovageposz, lovagregény,

monda,

novella,

elbeszélés,

regény (prózában, versben)

robinzonád,

kisregény,

elbeszélő költemény

históriás ének,

széphistória,

ballada,

passió (dramatizált történet!)

 2.

Lírai műfajok:

iambosz,

elégia,

epigramma,

dal, népdal,

óda (carmen)

idill,

episztola,

alba (dal)

francia ballada,

rondó,

vágánsdal,

virágének,

xénia,

himnusz,

bujdosóének,

bukolika,

ecloga (ekloga),

haláltánc,

jeremiád,

kuruc táncdal,

Mária-himnusz,

Mária-siralom,

minnesang,

trubadúrdal,

planctus,

sequentia,

Rákóczi-kesergő,

szonett (petrarcai),

angol szonett (shakespeare-i),

zsoltár (parafrázis),

ekhós vers,

Lied,

életkép,

népies helyzetdal

 3.

Drámai műfajok

tragédia,

komédia,

színmű,

drámai költemény, lírai dráma, emberiség-költemény,

bosszúdráma,

commedia dell arte,

szatírdráma,

vásári bohózat (trufa)

világdráma, emberiség-dráma

 4.

Drámamodellek:

konfliktusos,

középpontos,

kétszintes

 5.

Egyéb műfajok (pl. az ókeresztény, keresztény irodalom műfajai)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Epikai műfajok

A mítosz

- A mítoszok az ókori görögök szerint Zeusz leányainak, a múzsáknak a kinyilatkoztatásaiból keletkezett történetek.

 

A história

- A bibliai história a 16. század első évtizedeiben létrejött új verses műfaj. Protestáns prédikátor-írók hozták létre a még le nem fordított Biblia szövegeinek pótlására. (Zsoltárfordítások, hitvitázó drámák, prózai dialógusok, fabulák= példázatok, prédikációk jellemzik még a magyar irodalmi életnek ezt a korszakát.)

- A história és a históriás ének (pl. Tinódi Lantos Sebestyén gyűjteményének egyes darabjai) történelmi esemény krónikaszerű megéneklése verses formában, hangszeres dallamkísérettel.

- A széphistória meseszerű, fiktív történetet, mondát, legendát dolgoz fel verses (akár énekelhető) formában.

Az eposz

Az ókori görög (homéroszi) eposz hősi versmértékben (hexameterben) írt nagyepikai műfaj. A történet rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől (istenektől) is támogatva egy egész közösség (nép) számára életbevágóan fontos tetteket hajt végre.

Eposzi kellékek:

A homéroszi eposz néhány tulajdonsága Arisztotelész szerint:

versmértéke állandó,

a történet rendezett (van eleje, közepe, vége)

időben jól behatárolható a cselekmény,

a hősök jól jellemzettek,

a cselekmény ún. drámai mese, melynek tetőpontján a krízis teszi izgalmassá a történetet,

fontos a mitológiai háttér (a mitológia a mítoszok összessége)


 
 A barokk eposz

Felépítése nagyon hasonlít a homéroszi eposzhoz, de a fohász nem Kalliopéhoz, hanem Szűz Máriához szól, és a világméretű összecsapásban a keresztény hadak küzdenek a pogány seregekkel, ugyanakkor isten hadai a pokolbéli hatalmakkal.

A barokk eposz igen bonyolult, hierarchikus szerkezetet mutat, sok az alá és mellérendelés benne még a mondatok szintjén is. Versmértéke eltér a homéroszi eposzétól. (Pl. Zrínyi-szak.) Jellemző egysége a peroratio (berekesztés).
 
 
 
 

Az evangélium

Az evangélium (örömhír) Jézus élettörténetének elbeszélése az Újszövetség evangélistái szerint (Máté, Márk, Lukács, János).

 

A legenda

A legendák ("olvasandó dolgok") szentekről, mitikus személyiségekről szóló történetek. Másképp: a középkori legenda Krisztus, Szűz Mária vagy valamely szent életének, a vele való csodás történeteknek prózai vagy verses elbeszélése. (Kezdetben latin nyelvű, később anyanyelvre fordítják.)

 

A monda

A monda (rege) népköltészeti műfaj. Meghatározott helyhez vagy személyhez kapcsolódó elbeszélése, amelyben a történeti valóság mozzanatai keverednek csodás elemekkel. A történelmi tényt legtöbbször kissé átalakítva mesélik el.

 

A novella

Az olasz "novella" szó újdonságot jelent. Maga a műfaj egyébként expozíciót, bonyodalmat, tetőpontot és megoldást tartalmazó kisepikai műfaj, legtöbbször sorsfordulót tartalmaz, melyben összegződik a főszereplő addigi élete.

 

Az elbeszélés

Az elbeszélés a kisregény és a novella közé eső közepes terjedelmű epikai mű. Legfontosabb elemei a jelenetek, a dialógusok, a tudósítás, a tabló, a leírás, az elmélkedés és a szentenciákban való közlésmódok.

 

A regény

A regény sokféle terjedelme, témája és szerkezete nem teszi lehetővé a rövid definíciót. Fontosabb általános tulajdonságai:

 kalandregény (pikareszk) ((pl. Voltaire: Candide)),

 utaztató regény (utazási regény) ((pl. Cervantes: Don Quijote; vagy Swift: Gulliver utazásai)),

 tézisregény ((pl. Voltaire: Candide)),

 társadalmi regény ((pl. Turgenyev: Apák és fiúk)),

 történelmi regény ((pl. Sienkiewicz: Quo vadis; Walter Scott: Ivanhoe; Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame))

 robinzonád ((pl. Defoe: Robinson)),

 analitikus regény ((pl. Stendhal: Vörös és fekete)) ,

 szentimentális levélregény ((Pl. Goethe: Werther; Kármán József: Fanni hagyományai))

 realista regény ((pl. Balzac: Goriot apó)),

 romantikus regény ((Pl. Victor Hugo: A nyomorultak; Jókai Mór: Az arany ember)),

 szimbolikus regény ((pl. Thomas Mann: A varázshegy; Krúdy Gyula: Szindbád)) ,

 családregény ((pl. Thomas Mann: A Buddenbrook ház)),

 erkölcspszichológiai regény ((pl. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés)),

 életrajzi regény ((pl. Móricz Zsigmond: Életem regénye)),

 államregény ((pl. Bessenyei György: Tariménes utazása)) ,

 utópisztikus regény ((pl. Jókai Mór: A jövő század regénye))

 

 

 

Az elbeszélő költemény

Az elbeszélő költemény versben írt hosszabb vagy rövidebb elbeszélés. Sajátosságát a verses forma adja meg. Olyan epikai műfaj, amelyet át- meg átszőnek lírai elemek. Líraisága főképp képalkotásában, érzelmi-hangulati gazdagságában és vallomásos jellegében nyilatkozik meg.

 

A históriás ének

A históriás ének énekelt, verses epikai műfaj. Az elbeszélt történet valamely fontos társadalmi esemény (pl. várostrom) történetileg hiteles rajza. A históriás énekek szerzői és előadói saját koruk hírvivői, krónikásai (gyakran kémei) voltak.

 

A széphistória

A széphistória a 16. századi magyar históriás ének változata. Novellisztikus, verses műfaj, fiktív történetet mesél el, a történet alapja monda vagy legenda. Gyakran profán a tárgykör (pl. szerelmi), szórakoztató jellegű előadás, lélektani motiváció jellemzi.

 

A ballada

 A népballada drámai csomópontokkal átszőtt, párhuzamos-ellentétes szerkezetű verses epikai műfaj. Nem lejegyzett, hanem megjegyzett szöveg, szájról szájra terjedt, évszázadokig csiszolódott, szerzője ismeretlen. Dallam és vers együtt keletkezett. Előadása táncmozdulatokkal és arcjátékkal kísért megjelenítés.

 A műballada körülírásakor vegyük figyelembe az Arany János-i balladát! Greguss Ágost szerint a ballada tragédia dalban elbeszélve. Arany János úgy vélte, hogy erősen tárgyiasult líra. Ha a népballadával összevetjük, akkor azt látjuk, hogy lejegyzett, végleges szövegről van szó, a szerző ismert. Nem dallammal együtt születik (ún. szövegvers). Előadása művészi interpretációt igényel. Mindhárom irodalmi műnem tulajdonságait tartalmazza, alapvetően azonban epikai műfaj.

 

 

Lírai műfajok

Az iambosz

Az iambosz antik görög lírai műfaj. Népi eredetű gúnyvers jambikus, choriambikus és trochaikus versformákban.

(A jambus versláb: u - , a choriambus: - uu - , vagy uu - uu , a troceus: - u . )

Az elégia

A görögök elégiának tartottak minden hosszabb, disztichonban írt verset. Témák szerint voltak harci, szerelmi, filozofikus elégiák. Schiller szerint: az elégia olyan lírai műfaj, amelyben - ha az alkotó nem találja fel ideálját a valóságban - az ábrázolási attitűd rezignált lesz.

 

Az epigramma

Az epigramma eredetileg sírvers (felirat!) Az ókori görög és római költők disztichonban írták. Előkészítés és csattanó tagolja a szerkezetét. Témája és formája az irodalomtörténet folyamán változik ((pl. Szimonidész sírfeliratához képest témát vált Catullus az Odi et amo c. költeményben, illetve formát vált Zrínyi a Nem írom pennával... kezdetű epigrammában.))

A dal

A dal olyan lírai költemény, amely egyetlen gondolatot, témát énekel meg. Szapphó és Alkaiosz óta strófaszerkezetes műköltészeti alkotás.

A népdal

A népdal szerzője ismeretlen. A magyar népdal olyan folklorisztikus lírai alkotás, amely történetileg kétféle stílust mutat: ősi és új stílusú népdalokat ismerünk. Az ősi stílusú magyar népdal dallamvonala ereszkedő, ha kvintváltó, akkor ez lefelé történik, négysoros strófa, soronként 6-12 szótag jellemzi, a szótagszám általában páros. Az új stílusú népdal dallamvonala rendszerint kupolás ((a középső sor(ok) magasabban szólal(nak) meg, mint az első és az utolsó)), a harmadik sorban gyakran belső bővítmény van, ha kvintváltó, akkor előbb fölfelé, majd lefelé vált. Szótagszáma nagyon eltérő lehet, gyakran 12 szótag fölött. Itt is jellemző a négy soros strófa. (FOLYTATÁS…)

Az új stílusú népdal sorképlete lehet A B B A, A B B variáns A , A A B A, illetve e képletekhez hasonló egyéb.

Az óda

Az óda olyan lírai költemény, amely magasztos eszméket, filozofikus témát énekel meg fenséges (néha patetikus) esztétikai minőségben. Horatius saját ódáit carmeneknek nevezte. A legelső híres görög ódaszerző Pindarosz.

Az idill

Az idill olyan lírai költemény, amelyben az alkotó az ideálisat (az eszményit) valóságosként ábrázolja. Eredetileg pásztori témák, természetközeli élmények ihlették. Eredetileg rövid, verses drámai életkép. A bukolikus (pásztoridill) líra elődje Vergilius (később Radnóti) eclogáinak.

Az idill műfaja valószínűleg Theokritosz idilljei nyomán terjedt el az európai irodalomban.

Az episztola

Az episztola költői levél. A verses forma a bizonyíték rá, hogy küldője nyilvánosság elé szánta.

 

Az alba(dal)

A szó latinul azt jelenti, hogy hajnal. Az alba-dal olyan hajnali dal, amelyben a titkos szerelmi találkán lévő lovagot barátja, vagy a torony őre dallal figyelmezteti, hogy ébredjen fel, és hagyja el a helyszínt, mert elmúlt az éjszaka. (E hagyományos műfaj beépül pl. Walter von der Vogelweide minnesang-költészetébe, illetve később Shakespeare műveibe is, pl. a Rómeó és Júliába.)

A francia ballada

A francia (provanszál eredetű) ballada olyan középkori lírai költemény, amely eredetileg táncdal.

Formailag a három (8-10 soros) szakaszból és (4-6 soros) ajánlásból álló balladák az egyszerű balladák,

a hat szakaszos, ajánlásos (vagy ajánlás nélküli) balladák a kettős balladák. E műfaj legnagyobb mestere F. Villon.

A rondó

A rondó (francia: rondeau=körtánc) olyan folklór alapú lírai műfaj, amely kétféle szerkezeti részt váltogat: egy állandót és egy állandóan változót. A szerkezet a következő képlettel leírható: A B A C A D stb. (Népdal-rondó pl. az avignoni hídon zajló táncról szóló dal.) A középkorban pl. Villon is írt rondót.

A vágánsdal

A vágánsköltészet legfontosabb műfaja. Általában refrénes, hangsúlyos, strófikus dal. Témája a szerelem, a barátság, a szabad(os) életmód, az életszeretet, életöröm, a halál(tánc) és a természet. Kicsapott diákok, kiugrott papok, művelt (csavargó) humanisták (vágáns=vándorló, tekergő), a goliard-ok középkori költészete a vágánsköltészet. A vágánsok pápa- és Rómaellenes indulatokkal szerzik műveiket.

A virágének

A virágének szó a szerelmi dal neve a régi (XVI-XVII. századi) magyar irodalomban. Kétféle változata ismert, az egyik nemesi eredetű, a másik népi, folklorisztikus. Minden esetben virágnevekkel illeti a férfi a lányt (asszonyt, nőt). A virágszimbólumok sokféle (általában erotikus) jelentésre utalnak.

A himnusz

Legtágabb értelemben az óda szinonimája. Szárnyaló lendületű, nagy ívű lírai költemény, amelyet valamely eszme, elvont fogalom, természeti jelenség, személy, nemzet, ország stb. magasztalására írtak.

Első jelentésében vallásos jellegű, istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk fohászkodó lírai költemény.

Az antik himnusz időmértékes, rímtelen, egyéni életérzést megfogalmazó lírai alkotás.

A középkori himnusz hangsúlyos (vagy jambikus/trochaikus) vers, rímes, közösségi érzelmeket feltáró ének. (Pl. a Mária-himnuszok.)

A bibliai himnuszokat (pszalmosz, psalm, psalmus, zsoltár) részben Dávid királynak tulajdonítják. (A Biblia 150 zsoltárt tartalmaz.)

A NEMZET DALA értelmében főképp a XVIII-XIX. században születtek himnuszok (pl. Kölcsey Ferenc Himnusza).

 

Az ecloga (ekloga)

Tágabb értelemben szemelvény-, idézetgyűjtemény. Bukolikus eredetű, az idillit és az elégikust (de legalábbis kétféle nézőpontot, világszemléletet) egymásra vonatkoztató lírai műfaj. Leggyakrabban párbeszédes a megoldás. Mintaképpen Vergilius eclogáit szokták emlegetni, a magyar irodalomban Radnóti írt értékes eklogákat.

A haláltánc

A haláltánc (danse macabre) középkori képzőművészeti és irodalmi műfaj. Témája: a Halál gazdagságra, társadalmi rangra való tekintet nélkül ragadja el egy könyörtelen táncban az embereket. Mindhárom irodalmi műnemben előfordul a téma.

A jeremiád

A XVI-XVII. századi magyar protestáns költészet lírai műfaja: a nép szenvedését panaszoló siralom-ének.

A minnesang

A minnesang 12-13. századi németalföldi lovagi énekmondók dala. (A német nyelvű világi líra kezdetét jelzi.) Fő témája a középkori lovagi szerelem. (Pl. Walter von der Vogelweide művei)

A trubadúrdal

A trubadúrdal a 12-13. századi vándorló francia nemesi költő-énekesek dala. (Az énekmondók elnevezése Észak-Franciaországban inkább trouvére, Dél-Franciaországban inkább troubadour.)

A petrarcai szonett

A petrarcai szonettet nem Petrarca, hanem II. Frigyes szicíliai király hozta létre a 13. században. Formailag 14 soros (kétszer 4 plusz kétszer három soros strófák) lírai költemény. Tartalmilag előkészítés és csattanó (összegzés, kontrasztozás) jellemzi. Eredetileg jambikus lejtésű, rímképlete változatos (pl. abba-abba-cdc-dcd).

Az angol szonett

Az angol (vagy shakespeare-i) szonett 14 soros lírai költemény strófatagolás nélkül. Jambikus lejtésű, Shakespeare 154 szonettből álló gyűjteményében többször alkalmazza az általa kedvelt blank vers (blenk vörsz) formát...

(II. Frigyes még gyakran hendekaszillabuszokból építette a sorokat.) Rímképlete (eredetileg): abab-cdcd-efef-gg. Az utolsó két sor nyomdai megoldásában elkülönül: beljebb kezdődik.

A zsoltár

A zsoltár (psalmus) eredetileg Dávid királynak tulajdonított ótestamentumi prózaköltemény. (Lásd még a himnusz címszónál!)

Az ekhós vers

Ismétlésen alapuló gondolatalakzatot tartalmazó lírai költemény. (Ekhó nimfa elsorvadt a szerelemtől, és csak a hangja maradt - ez az elnevezés mitológiai alapja.) A magyar költészetben pl. Csokonainak A tihanyi Ekhóhoz (visszhang-nimfához) írott költeménye ilyen.

A Lied

Lírai műfaj (műdal), a francia chanson német megfelelője. Legismertebb művelője J. W. Goethe.

Az életkép

Az életkép (másképp zsánerkép) a mindennapi élet valamely tipikus jelenetét ábrázoló lírai vagy epikus, verses vagy prózai mű.

A népies helyzetdal

 A népies helyzetdal a szereplíra egyik műfaja. A költő más személy (népi figura) helyzetébe képzeli magát, így mondat lírai monológot a (népi) lírai hőssel. (Pl. Petőfi Befordultam a kocsmába c. költeménye ilyen.)

 

Drámai műfajok, drámamodellek

A tragédia

A tragédia olyan drámai műfaj, amelyben emberi értékveszteségek nyomán új értékek tételeződnek.

A tragikus események akcióiban a drámai hősök teleológiái működnek, amely teleológiákhoz akár az életük árán is ragaszkodnak. A tragikus hős tehát áldozatok árán képes arra, hogy helyreállítsa a mű alapszituációjában megrajzolt megbillent világrendet. Amint helyreáll a világrend, a nézőnek (olvasónak) a katarzis élményében van része: sajnálja ugyan az áldozatot hozó hőst, de öröm számára, hogy az általa is sejtett emberi normák szerint működik a világ.

A komédia

A komédia értékhiány leleplezésére szolgáló drámai műfaj. A helyzet és a jellemkomikum működteti.

 

A színmű

A színmű (másképp: középfajú dráma) nem feltétlenül tragikomédia, bár tartalmazhatja annak elemeit. A színmű cselekménye komoly, de a történet kimenetele nem tragikus. (Első teoretikusa Diderot.)

A drámai költemény

A drámai költemény elnevezést először Byron használta a Manfréd c. alkotásával kapcsolatban. Goethe is drámai költeménynek nevezte a Faustot.

A drámai költemény tehát inkább olvasásra mint színpadi előadásra szánt, lírai elemekkel átszőtt (verses) dráma. (Dialógusokban íródott.)

Líraisága abból fakad, hogy minden cselekmény a szerző vallomását hordozza. E vallomás az alkotónak az embertárshoz, nemzethez, emberiséghez, világmindenséghez való viszonyát tárja fel.

A világdráma, emberiség-dráma

Olyan drámát (drámai költeményt) nevezhetünk világdrámának, amelynek témája az egész világ(egyetem) és az ember(iség) sorsa. Ez egyben emberiség-dráma is, mert a főszereplő az emberiség. Általában egy vagy több szimbolikus figura képviseli e küzdelmekben az embert (pl. Ádám, Éva a madáchi Tragédiában).