Nyelvi-irodalmi
műveltségi feladatsor
A nyelvi-irodalmi
műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz,
illetve részletéhez, esszéhez, értekező prózához vagy annak részletéhez)
kapcsolódik. Szépirodalmi művek kijelölése esetében a szerzők általában a
vizsgakövetelményekben szereplő korszakok alkotói.
A feladatsor
nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását,
esetenként definícióját tartalmazza, különböző történeti, műfaji, tematikus,
motivikus összefüggések feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó
szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási
jellemzőire irányuló kérdéseket.
A nyelvi, illetve
irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40–60%.
A feladatsor
maximális pontértéke 40 pont.
A feladatsor
kérdései mindig az adott szövegből, továbbá a szerző életművéből, az érintett
mű tágabb kontextusából indulnak ki, továbbá építenek a szövegben található
utalásokra, toposzokra, motívumokra. A kérdések általában rövid szöveges
választ kívánnak.
|
Kérdéstípus |
Példa |
|
Tények,
összefüggések |
Kinek a
kéziratban olvasott művéről írta Arany János: „úgy compositiójában, mint
conceptiojában jeles mű”? |
|
Szerzők, művek
ismerete |
A szerző egyik
ars poeticájának címében fölidézi egy 1855-ben elhunyt magyar romantikus
költő hattyúdalának címszereplőjét. Mi az ars poetica címe? Nevezze meg az
evokált romantikus lírikus két alkotását! |
|
Poétikai
jellemzők |
A szerző, aki
magyar–latin szakos diplomát szerzett, az antikvitás iránti vonzalmát
bizonyítva Laodameia címmel tragédiát is írt. Ebben megvalósította az
Arisztotelészre visszavezethető drámaelmélet követelményeit. Melyek ezek a
követelmények? (Babits: Az este) Mely műfaj jellemző
jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja válaszát!
(Berzsenyi: A közelítő tél) |
|
Tematikus,
motivikus jellemzők |
Nevezzen meg
három szerzőt művének címével együtt, amelyben a napszak- vagy évszakváltás
alkalmat ad filozófiai gondolat fölvetésére, kifejtésére! (Szöveg: Babits:
Az este) A táj más
alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja. Nevezze meg a
következő idézetek szerzőit! (Berzsenyi: A közelítő tél) Mi a
hajó-toposz jelentése Arany alkotásában? |
|
Nyelvi
sajátosságok |
Határozza meg a
villan és a villog igék jelentéseit, és ennek alapján sorolja
be ezeket valamelyik igenembe! A csillám
szó elvonással keletkezett a csillámlik igéből. Nevezzen meg legalább
további négy, gyakori szóalkotási módszert! Milyen
szófajúak a következő ellentétpárok: máshol – itt, idelenn – fenn?
(Berzsenyi: A közelítő tél) |
|
Szövegtani,
stilisztikai, retorikai jellemzők |
Berzsenyi eredetileg
az Az Ősz címet adta alkotásának, de elfogadta Kazinczy Ferenc
javaslatára A közelítő tél címet. Érveljen röviden a változtatás ellen
vagy mellett! Mi a szerepe a szövegben a
felkiáltásoknak, a közbevetéseknek és a hiányos mondatoknak? (Arany: Magányban) Az előreutalás,
ráutalás és visszautalás nagy szerepet játszik a szövegkohézió
megteremtésében. Keressen két-két példát a névmásokra, névmási
határozószókra; a jelek, ragok, névutók viszonyjelölő szerepére; az ismétlésekre
és a szinonimákra! (Arany: Magányban) A különböző
beszédmódok közül (belső monológ, egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő
beszéd) melyikben íródott Arany János költeménye? (Arany: Magányban) |
Nyelvi-irodalmi
műveltségi feladatsor
|
Az esti sötét halk mezei lelkét a mohó kilométerek bús messzibe nyelték. 5 Kocsim ablakait most veri a fény, hét sorban a lámpák jönnek elém. Tépett takaró lett 10 már a sötétből; csak az ég, a nagy ég fut velem a rétről; kiejtik az utcán a csönd mezei 15 csokrát a kiránduló fáradt kezei. |
De harsan a lángok lármája, a lámpák csilláma szemembe 20 csengeti lángját. Máshol az éjszaka csendje halálos: itt villan a villany és villog a város. 25 Idelenn a város villanya villog, de fenn a nagy ég száz csillaga csillog: a villany a földi, 30 a csillag az égi, a villany az új, a csillag a régi.
(Az Est 1923.05.10.; Sziget és tenger,1925) |
Az Est a két világháború közti Magyarország ismert napilapja volt.
1. Soroljon fel legalább három nevezetesebb újságot, folyóiratot a tárgyalt korszakból! (3 pont)
2. A szöveg filozófiai kérdés feltevésével zárul.
Nevezzen meg három szerzőt művének címével együtt, amelyben a napszak- vagy évszakváltás alkalmat ad filozófiai gondolat fölvetésére, kifejtésére! (3 pont)
3. A szerző, aki magyar-latin szakos diplomát szerzett, az antikvitás iránti vonzalmát bizonyítva Laodameia címmel tragédiát is írt. Ebben megvalósította az Arisztotelészre visszavezethető drámaelmélet követelményeit. Melyek ezek a követelmények? (3 pont)
4. A szöveg írója a latin nyelv tanulása közben megkedvelte az olasz nyelvet. Egy műfordításáért 1940-ben olasz irodalmi díjban is részesült.
a) Kinek, melyik művéért? (1 pont)
b) Idézzen legalább egy szállóigévé vált gondolatot ebből a műből! (2 pont)
6. A szerzőnek 1936-ban jelent meg Az európai irodalom története című esszéje. Ki az a kortárs író, aki hozzá hasonlóan összefoglalta a világirodalom történetét? (1 pont)
7. 1921-ben Bécsben jelent meg Erato / Az erotikus költészet remekei című fordításgyűjteménye.
a) Ki az a római-latin költő, akinek több műve is szerepel e kötetben, és akit a szerző Levél Tomiból című művében meg is idézett? (1 pont)
b) Nevezze meg az ókori költő egy művét! (1 pont).
8. A szerző 1923-ban két költőtársával lefordította egy 19. századi francia költő korszaknyitónak számító kötetét.
a) Ki a francia költő, mi a kötet címe? (1 pont)
b) A kötet két másik magyar fordítóját is legjelesebb műfordítóink között tartjuk számon. (Ekkoriban egyiküknek Az öröm illan, másikuknak Föld, erdő, isten címmel jelent meg kötete; önálló műfordítás-gyűjteményeik: Örök virágok, ill. Örök barátaink.) Kik ők? (1 pont)
c) Egy magyar költő 1906-ban megjelent kötetétől kezdve – mindig gondosan ciklusokba rendezte verseit, és megszerkesztette köteteit. Mi az 1906-os kötet címe? (1 pont)
9. Az életművére nagy hatást tett filozófusok közül kettőről a következőket írta a szerző:
a) A párizsi tanárt is meg kell nevezni, aki az időről való fogalmainkat átalakította. A lelki idő különös relativitása, az élmény és idő viszonya ………………….. óta lett az irodalom figyelmének tárgya.
b) …………………. műve a század végső nagy költeménye, mely a végső következéseket vonja le. A végső következését annak a rettenetes gondolatnak, amivel az egész század szelleme viaskodott, s amit ő a költemény elején mint nagy hírt mond ki, egy megzavaró, különös eseményt: hogy „az Isten meghalt”.
Pótolja a szövegben a hiányzó neveket! (2 pont)
10. 1933-ban jelent meg a szerzőnek Amor Sanctus / Szent szeretet könyve / Középkori himnuszok latinul és magyarul című fordításgyűjteménye.
a) Határozza meg a zsoltár és a himnusz műfaját; érzékeltesse a különbséget a két műfaj között! (4 pont)
11. Egyik utolsó művében a költő egy ószövetségi szereplő alakját ölti magára. Az elbeszélő költemény nyelvének archaikusságát azzal éri el, hogy fölidézi az első bibliafordítások kifejezéseit.
a) Nevezze meg az első teljes Újszövetség fordítóját, illetve adja meg az első teljes magyar nyelvű Biblia megjelenési dátumát! (2 pont)
12. A szerző egyik ars poeticájának címében fölidézi egy 1855-ben elhunyt magyar romantikus költő hattyúdalának címszereplőjét.
a) Mi az ars poetica címe? (1 pont)
b) Nevezze meg az evokált romantikus lírikus két alkotását! (1 pont)
13. A szövegben a versmondatokat a verssorok végén csak kilencszer köti össze (és töri meg) mondatközi írásjel. Milyen költői megoldással él a szerző az élőbeszéd élményének visszaadása érdekében? (2 pont)
14. Nevezzen meg legalább két költői képtípust a szövegből vett példákkal, melyek meghatározóak a mű érzékletességének, hangulatiságának, dinamizmusának megteremtésében! (2 pont)
15. Milyen
szófajúak a következő ellentétpárok: máshol
– itt, idelenn – fenn?
(2 pont)
16. Elemezze tőtanilag és morfológiailag a következő szóalakokat: csokrát, lármája, csengeti! (3 pont)
17. Határozza meg a villan és a villog igék jelentéseit, és ennek alapján sorolja be ezeket valamelyik igenembe! (1 pont)
19. A csillám szó elvonással keletkezett a csillámlik igéből. Nevezzen meg legalább további négy, gyakori szóalkotási módszert! (2 pont)
NYELVI-IRODALMI
MŰVELTSÉGI FELADATSOR
A feladatok többsége az alábbi vershez
kapcsolódik:
A KÖZELÍTŐ TÉL
|
Hervad már
ligetünk, s díszei hullanak. Tarlott bokrai
közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s
balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már
symphonia, s zöld lugasok között Nem búg
gerlice, és a füzes ernyein A csermely
violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy
boltozatin néma homály borong. Bíbor
thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az
öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas
idő hirtelen elrepűl, S minden míve
tünő szárnya körül lebeg! Minden csak
jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként
koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép
tavaszom: még alig ízleli Nektárját
ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s
vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja
fel azt több kikelet soha! Sem béhúnyt
szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! |
|
[1804-1808
között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi
Kiadó Bp., 1976. 210. o.
1. Mit
jelentenek az alábbi szavak?
|
Labyrinth |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
Symphonia |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
Nektár |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
2. Berzsenyi
eredetileg az Az Ősz címet adta alkotásának, de elfogadta Kazinczy
Ferenc javaslatára A közelítő tél címet.
Érveljen röviden a változtatás ellen vagy mellett!
(Berzsenyi
Dániel kézírása)
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
3. Állapítsa
meg a „fedi”, „ízleli”, „illetem”, „hozhatja”,
„igézheti” igealakok közös jellemzőit!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
4. Keressen a
versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az alábbiakra két-két példát:
|
rokon értelmű szavak és
kifejezések:.………………………………………… |
|
………………………………………………………………………………… |
|
szóismétlés:…………………………………………………………………… |
|
………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
5. A szöveg
utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas
szintagmát!
|
predikatív szintagma:.………………………………………………...
…….. … |
|
tárgyas szintagma:……………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
6. Idézzen és
nevezzen meg három különféle költői képet a versből!
|
Idézet |
|
A költői kép megnevezése |
|
|
|
|
………………………………………… |
|
………………………………… |
|
|
|
|
………………………………………… |
1 pont |
|
|||
|
………………………………………… |
|
………………………………… |
|
|
|
|
………………………………………… |
1 pont |
|
|||
|
………………………………………… |
|
………………………………… |
|
|
|
|
………………………………………… |
1 pont |
|
7. A IV.
versszakban a szerző az Ószövetségből a Prédikátor könyvét idézi fel. Ugyanerre
a megidézett szövegrészre támaszkodik a Vanitatum vanitas című vers is. Ki ez
utóbbi mű szerzője?
|
Szerző:.………………………………………………...
…….. … |
|
1 pont |
|
8. Berzsenyi
Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő?
|
.………………………………………………... …….. … |
|
1 pont |
|
9. Mi
példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert
életelvei?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
3 pont |
|
10. Milyen
szerepet játszottak a következő helyszínek, személyek Berzsenyi életében,
életművének közvetítésében?
|
Sopron |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Dukai Takács
Judit |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nikla |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vitkovics Mihály |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kodály Zoltán |
………………………………………………… |
|
1 pont |
|
11. Mutassa be
a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
12.
Jellegzetes klasszicista alkotásnak tekinthető-e Berzsenyi e műve? Említsen
három jellemző klasszicista jegyet.
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
3 pont |
|
13. Mely műfaj
jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja
válaszát!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
14. Mi
jellemzi a vers idő- és értékviszonyait? Álláspontját a szöveg két grammatikai
jellemzőjével indokolja!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
15. Milyen
ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző rá?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
16. A táj más
alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja.
Nevezze meg a
következő idézetek szerzőit!
|
„Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet Rám gyengén mennyei illatot lehellett. Suhogó szárnyával a fák árnyékinál Egy fűszerszámozott teátromot csinál,” |
|
|
|
Szerző: |
|
….………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
„Jeges ágak között zörgő pihenni.” |
|
|
|
Szerző: |
|
….………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
„Ó mennyi város, mennyi nép. |
|
|
|
Szerző: |
|
….………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
17. Miért
mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyászbeszédében:
|
„Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei felett mondatott, …
elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől.” |
|
|
|
….……………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
18. A 20.
század második felének egy jelentős magyar költője Vergiliust tartotta
mesterének; emlékét idézve több eclogát is írt. Ki ő?
|
.………………………………………………... …….. … |
|
1 pont |
|
19. Mi a közös
gondolat a 20. századi szerzőktől idézett véleményekben?
|
„Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh László) |
|
„Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös
lélek.” (Füst Milán) |
|
„S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s valami különös
couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges klasszicitása
ellenére?” (Babits Mihály) |
|
„Antik külsőségei alatt egy modern ember sebzett méltósága
sajog.” (Horváth János) |
|
………………………………………………………………………………………… |
|
………………………………………………………………………………………… |
|
………………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
A KÖZELÍTŐ TÉL
|
Hervad már
ligetünk, s díszei hullanak. Tarlott bokrai
közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s
balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már
symphonia, s zöld lugasok között Nem búg
gerlice, és a füzes ernyein A csermely
violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy
boltozatin néma homály borong. Bíbor
thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az
öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas
idő hirtelen elrepűl, S minden míve
tünő szárnya körül lebeg! Minden csak
jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként
koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép
tavaszom: még alig ízleli Nektárját
ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s
vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja
fel azt több kikelet soha! Sem béhúnyt
szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! |
|
[1804-1808
között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi
Kiadó Bp., 1976. 210. o.
1.
Mit jelentenek az alábbi szavak?
|
Labyrinth |
útvesztő |
|
1 pont |
|
|
Symphonia |
összhang
(itt madárdal); zenei műfaj |
|
1 pont |
|
|
Nektár |
a görög
istenek itala |
|
1 pont |
|
Világos álláspont, ezt alátámasztó
meggyőző érv/ek 2 pont;
tartalmilag elfogadható gondolat érv nélkül: 1 pont;
Elkent, általános válasz 0 pont.
|
2 pont |
|
3.
Állapítsa meg a „fedi”, „ízleli”, „illetem”,
„hozhatja”, „igézheti” igealakok közös jellemzőit!
Kijelentő mód, jelen idő, tárgyas
(határozott tárgyra utaló) ragozás.
3 jó válaszelem 1 pont, ennél kevesebb 0
pont.
|
1 pont |
|
4.
Keressen a versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az alábbiakra két-két
példát:
|
rokon értelmű szavak és
kifejezések: pl.: hervad – hullanak; elvirít – enyész; |
|
szép –
gyönyörű; bimbaja – virágait; szomorú – kiholt stb. |
|
2 jó példa: 1
pont |
|
szóismétlés: nincs,
nem, itt, minden, még, hágy stb. 2 jó példa: 1 pont |
|
2 pont |
|
5.
A szöveg utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas
szintagmát!
|
Predikatív szintagma: fel nem
igézheti szemöldöke 1 pont |
|
Tárgyas szintagma: szememet fel
nem igézheti 1 pont |
|
2 pont |
|
6.
Idézzen és nevezzen meg három különféle költői képet a versből!
|
Idézet |
|
A költői
kép megnevezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
homály borong; mosolyog gerezd;
idő elrepül; míve ... lebeg; itt hágy ... tavaszom; itt hágy ... korom;
hozhatja ... kikelet |
|
megszemélyesítés |
|
|
|
|
1 pont |
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
balzsamos illatok; durva csalét; a
hegy boltozatin; szárnyas idő; tűnő szárnya; koszorúm; nektárját; zsenge
virágait stb. |
|
egytagú
metafora |
|
|
|
|
1 pont |
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
néma homály |
|
szinesztézia |
|
1 pont |
|
További példák:
gerezd; koszorúm;
nektárját; ajakam; virágait; korom; kikelet; barna szemöldöke – rész-egész
szinekdoché
öröm víg dala;
koszorúm, nektárját: ok-okozati metonímia
idő…míve;
tavaszom; korom; kikelet: időbeli metonímia
minden….jelenés:
kéttagú metafora
minden…., mint a
kis nefelejcs: hasonlat
1 jó példa,
megnevezéssel 1 pont
Kölcsey Ferenc
|
1 pont |
|
8.
Berzsenyi Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő?
Horatius (Quintus Horatius Flaccus)
|
1 pont |
|
9.
Mi példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert
életelvei?
„carpe diem”; „arany közép”; tanítás és
gyönyörködtetés; erkölcsfilozófia (pl. cselekvő magatartás, ellensúly tartása,
a személyes belső szabadság értéke a világ adottságainak tudomásul vétele
mellett.
Lényeges adatok egyezése: 1-1 p.
|
3 pont |
|
|
|
|
Az itteni evangélikus líceumban
végezte alap- és középfokú tanulmányait (1788–1795 között). |
|
|
|
|
Sopron |
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Feleségének, Dukai Takács
Zsuzsannának nővére. A dunántúli Helikon elismert költőnője.
Levéltöredék barátnémhoz. |
|
|
|
|
Dukai Takács Judit |
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dunántúli helység, itt élt és
gazdálkodott. |
|
|
|
|
Nikla |
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pesti íróbarátja (több
episztolájának címzettje). |
|
|
|
|
Vitkovics Mihály |
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A magyarokhoz II. című ódájából
1936-ban készített kórusművet. |
|
|
|
|
Kodály Zoltán |
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
11.
Mutassa be a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait!
A sententia (bölcs mondás, bölcsesség,
aforizmatikus tanulság) váltakozik; szerves egységben van a picturával (kép,
látvány, ábra, reprezentáció); a horatiusi elv érvényesülése a tanítás és a
gyönyörködtetés kettős érvényesülését szolgálja.
Lényeges elemek egyezése 1-1 pont
|
2 pont |
|
Nem. Fő indok: a tanító szándék hiánya.
Antik toposzok, motívumok, lexika,
versforma.
3 jó válaszelem 3 pont, 2 elem 1 pont,
ennél kevesebb 0 pont.
|
3 pont |
|
13.
Mely műfaj jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és
indokolja válaszát!
A megnevezés és az elégiára utaló legalább
egy meggyőző indok 1 pont.
|
1 pont |
|
Elfogadható: időszembesítő
(értékszembesítő); bonyolultabb szerkezet, mindhárom grammatikai idő szerepet
kap; a grammatikai idők egybefonódnak; vagy mind a három idősík szembesített
jelenléte; időhatározók.
Megnevezés 2 indokkal 2 pont, 1 indokkal 1 pont. Indoklás nélkül 0
pont.
|
2 pont |
|
15.
Milyen ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző
rá?
Antik időmértékes verselés; aszklepiádészi
strófa.
2 jó válaszelem 2 pont, 1 válaszelem 1
pont.
|
2 pont |
|
|
„Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet Rám gyengén mennyei illatot lehellett. Suhogó szárnyával a fák árnyékinál Egy fűszerszámozott teátromot csinál,” |
|
|
|
Szerző: Csokonai Vitéz Mihály |
|
1 pont |
|
|
„Jeges ágak között zörgő pihenni.” |
|
|
|
Szerző: József Attila |
|
1 pont |
|
|
„Ó mennyi város, mennyi nép. |
|
|
|
Szerző: Babits Mihály |
|
1 pont |
|
17. Miért
mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyászbeszédében:
„Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei
felett mondatott, … elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár
félreértéstől.”
Kölcsey az ún. elvi kritika
megteremtésekor Berzsenyit választotta egyik példának; kötetét elemezve
bemutatatta a modern irodalomelméleti vélemény érvényesítésének eszköz- és
módszertárát; Berzsenyit sértette a kritika: egyrészt elhallgatott, másrészt
sok időt töltött a válaszra való készüléssel és a válasz megírásával; Berzsenyi
temetésén Kölcsey Ferenc gyászbeszédét olvasták fel, amelyben kritikusként
megkövette költőtársát.
Lényeges adatok egyezése 1 pont
|
1 pont |
|
Radnóti Miklós
|
1 pont |
|
19.
Mi a közös gondolat a 20. századi szerzőktől idézett véleményekben?
„Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh
László)
„Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát
nem klasszikus, hűvös lélek.” (Füst Milán)
„S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s
valami különös couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges
klasszicitása ellenére?” (Babits Mihály)
„Antik külsőségei alatt egy modern ember
sebzett méltósága sajog.” (Horváth János)
Utalások Berzsenyi költészetének a
romantikát megelőlegező jellegzetességeire. Minden kifejtett jó válasz
elfogadható.
A válasz minőségétől függően adható: 2, 1
vagy 0 pont.
|
2 pont |
|
|
A
nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor összpontszáma |
|
40 pont |
|
***
NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR
ARANY JÁNOS:
MAGÁNYBAN
|
Az óra lüktet
lassu percegéssel, Kimérve a
megmérhetlen időt; Ébren a
honfigond virasztva mécsel, Homlokra
összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig
tart még e világnak? Sors! óraműved
oly irtóztató: Hallom kerekid,
amint egybevágnak: De nincs
azokhoz számlap, mutató. Jön, jön... egy
istenkéz sem tartja vissza... Mint mélybe
indult sziklagörgeteg: Élet? halál?
átok, vagy áldás lesz? - Ah, Ki mondja meg!
ki élő mondja meg! Vár tétován a
nép, remegve bölcse, Vakon előtte
kétség és homály. Idő! szakadna
bár méhed gyümölcse... Ne még, ne még
- az istenért! - megállj. Oh mert tovább
e kétség tűrhetetlen, A kockarázás
kínját érzenünk; De nyújtanók a
percet, míg vetetlen A szörnyü
csont, ha rajta mindenünk. Egy lépés a
gomolygó végtelenbe, Holott
örvényzik a lét, a halál: És mi fogódzunk
a hitvány jelenbe: Tarts még egy
kissé, gyönge szalmaszál! Még egy
kevéssé... De mely kishitűség! El, el! ne
lássam e dúlt arcokat! Ész, egybeforrt
vágy, tiszta honfihűség, Bátorságot
nekünk mindez nem ad? Megvert
reménnyel induljunk csatába? Hitben feladjuk
már a diadalt?... Nem, nem!
Szivünk egy vértanú imába' Megedzve,
kezdjük a győzelmi dalt! Az nem lehet,
hogy milliók fohásza Örökké
visszamálljon rólad, ég! És annyi vér –
a szabadság kovásza – Posvány
maradjon, hol elönteték. Támadni kell,
mindig nagyobb körökben, Életnek ott,
hol a mártir-tetem Magát kiforrja
csendes földi rögben: Légy hű, s
bízzál jövődbe, nemzetem. Nem mindig
ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs
is eszköz, puszta báb; S midőn
lefáradt az erőtelen kéz, A végzet tengelye
harsog tovább; Csüggedve
olykor hagyja lomha gépűl Magát sodorni
az ember fia: De majd, ha
eszmél s öntudatra épűl, Feltűnik egy
magasb hármónia. És vissza nem
foly az időnek árja, Előre duzzad,
feltarthatlanúl; Csak szélein
marad veszteg hinárja, S partján a
holt-viz hátra kanyarúl. Bízvást!... mi
benn vagyunk a fősodorban: Veszhet
közőlünk még talán nem egy: De szállva, ím,
elsők között a sorban, Vásznunk dagad,
hajónk előremegy! (1861 április – Szépirodalmi Figyelő
1861.05.09.) |
FELADATOK
1. Mit
jelentenek az adott szóalakok?
mécsel, kerekid, gépűl
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
3 pont |
|
2. Mi a
szerepe a szövegben a felkiáltásoknak, a közbevetéseknek és a hiányos
mondatoknak?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
3. Határozza
meg a következő mondatban a tagmondatok közötti viszonyt!
„Az nem lehet, hogy milliók fohásza örökké visszamálljon rólad,
ég!”
|
….………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
4. Az
előreutalás, ráutalás és visszautalás nagy szerepet játszik a szövegkohézió
megteremtésében. Milyen nyelvi eszközök hozzák létre ezt a kohéziót? Soroljon
fel legalább kettőt, példával!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
4 pont |
|
5. Milyen
alakzatok, költői képek az alábbiak?
|
„Jön, jön” |
|
………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„Az nem lehet,
hogy milliók fohásza Örökké
visszamálljon rólad, ég! És annyi vér –
a szabadság kovásza – Posvány
maradjon, hol elönteték.” |
|
………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„Idő! szakadna
bár méhed gyümölcse...” |
|
………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„jön…., mint
mélybe indult sziklagörgeteg” |
|
………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„vér – a
szabadság kovásza” |
|
………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
6. Az alábbi
beszédmódok közül (belső monológ, egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő
beszéd) melyikben íródott Arany János költeménye?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
7. Kik az
alábbi idézetek szerzői, és mi a mű címe?
|
„…Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán…” |
|
|
|
|
|
Szerző: ….……………………………… |
Cím: ….……………………………… |
|
„…Hajt az idő gyorsan, rendes útján eljár, Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár. Változik a világ, gyengül, ami erős, S erős lesz, mi gyenge volt azelőtt.” |
|
|
|
|
|
Szerző: ….……………………………… |
Cím: ….……………………………… |
|
2 pont |
|
8. Folytassa további öt sorral az alábbi memoriter-részletet!
|
“…oly szent
akarat |
|
Hiába
sorvadozzanak |
|
….……………………………… |
|
….……………………………… |
|
….……………………………… |
|
….……………………………… |
|
….……………………………… |
|
2 pont |
|
9. Mi a
hajó-toposz konkrét jelentése Arany versében? Válaszoljon egy-két kulcsszóval!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
10. Kitől
származik a hajó képének ilyen allegorikus használata?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
11. Mi a
„Sors” konkrét jelentése Arany versében? Válaszoljon egy-két kulcsszóval!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
12. Arany
verse kapcsolatba hozható a hazafias költészet hagyományával. Melyik korszakra
jellemző ez a hagyomány? Nevezzen meg egy-két jelentős verset!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
13. Nevezzen
meg legalább egy olyan lírai alkotást a magyar irodalomból, amelyben
meghatározó a magány életérzése!
|
Szerző: .………………………………………………...
……. |
|
A mű címe: …………………………………………………… |
|
1 pont |
|
14. Hogyan
kapcsolódnak Arany életművéhez a következő nevek, fogalmak?
|
Ilosvai Selymes
Péter: |
…………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bolond Istók: |
…………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Koszorú: |
…………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hamlet: |
…………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsos könyv: |
…………………………………………… |
|
1 pont |
|
15. Mi
jellemzi a költemény verselését?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
16. Mi a
tiszta rím és az asszonánc? Hozzon a versből egy-egy példát!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
….………………………………………………………………………………… |
|
2 pont |
|
17. Kinek a
kéziratban olvasott művéről írta Arany János: „úgy compositiójában, mint
conceptiojában jeles mű”?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
18. Egyik
méltatója volt nemzeti történelmi tragédiánknak. Töredékben maradt
értelmezésében három körbe rendezi a szereplőket.
Kinek melyik
művéről van szó?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
19. Akadémiai
székfoglaló értekezésében az európai és a magyar barokk két alakját kapcsolja
össze. Kiket?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
20. Bár
németről fordítja az elbeszélést magyarra, annyira tetszik neki, hogy a
főszereplő nevét – Akakij Akakijevicsét – többször álnévként használja. Kinek
melyik művéről van szó?
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
21. Írjon ki a
szövegből egy szállóigévé vált gondolatot! Határozza meg, mi a szállóige!
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
|
….………………………………………………………………………………… |
|
1 pont |
|
Javítási-értékelési
útmutató
NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR
Arany János: Magányban
|
Az óra lüktet
lassu percegéssel, Kimérve a
megmérhetlen időt; Ébren a
honfigond virasztva mécsel, Homlokra
összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig
tart még e világnak? Sors! óraműved
oly irtóztató: Hallom kerekid,
amint egybevágnak: De nincs
azokhoz számlap, mutató. Jön, jön... egy
istenkéz sem tartja vissza... Mint mélybe
indult sziklagörgeteg: Élet? halál?
átok, vagy áldás lesz? - Ah, Ki mondja meg!
ki élő mondja meg! Vár tétován a
nép, remegve bölcse, Vakon előtte
kétség és homály. Idő! szakadna
bár méhed gyümölcse... Ne még, ne még
- az istenért! - megállj. Oh mert tovább
e kétség tűrhetetlen, A kockarázás
kínját érzenünk; De nyújtanók a
percet, míg vetetlen A szörnyü
csont, ha rajta mindenünk. Egy lépés a
gomolygó végtelenbe, Holott
örvényzik a lét, a halál: És mi fogódzunk
a hitvány jelenbe: Tarts még egy
kissé, gyönge szalmaszál! Még egy
kevéssé... De mely kishitűség! El, el! ne
lássam e dúlt arcokat! Ész, egybeforrt
vágy, tiszta honfihűség, Bátorságot
nekünk mindez nem ad? Megvert
reménnyel induljunk csatába? Hitben feladjuk
már a diadalt?... Nem, nem!
Szivünk egy vértanú imába' Megedzve,
kezdjük a győzelmi dalt! Az nem lehet,
hogy milliók fohásza Örökké
visszamálljon rólad, ég! És annyi vér –
a szabadság kovásza – Posvány
maradjon, hol elönteték. Támadni kell,
mindig nagyobb körökben, Életnek ott,
hol a mártir-tetem Magát kiforrja
csendes földi rögben: Légy hű, s
bízzál jövődbe, nemzetem. Nem mindig
ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs
is eszköz, puszta báb; S midőn
lefáradt az erőtelen kéz, A végzet
tengelye harsog tovább; Csüggedve
olykor hagyja lomha gépűl Magát sodorni
az ember fia: De majd, ha
eszmél s öntudatra épűl, Feltűnik egy
magasb hármónia. És vissza nem
foly az időnek árja, Előre duzzad,
feltarthatlanúl; Csak szélein
marad veszteg hinárja, S partján a
holt-viz hátra kanyarúl. Bízvást!... mi
benn vagyunk a fősodorban: Veszhet
közőlünk még talán nem egy: De szállva, ím,
elsők között a sorban, Vásznunk dagad,
hajónk előremegy! (1861 április – Szépirodalmi Figyelő
1861.05.09.) |
FELADATOK
1.
Mit jelentenek az adott szóalakok?
mécsel, kerekid,
gépűl
|
mécsel: |
az
alak a méccsel való világításra utal, ’világít’ vagy ’virraszt’ |
|
kerekid: |
régies
alak, ’kerekeid’ jelentésben szerepel a szövegben |
|
gépűl: |
-ul/-ül
képző, ’gépként, gép módjára’ jelentésű lesz a szó |
Helyes válaszonként egy pont. Elfogadható, ha csak a jelentés
szerepel, magyarázat nélkül.
|
3 pont |
|
2.
Mi a szerepe a szövegben a felkiáltásoknak, a közbevetéseknek és a hiányos
mondatoknak?
Az élőbeszédre utalnak, ugyanakkor a belső monológban a
töprengést, a vélemény kialakulásának bizonytalanságát, a zaklatott
lelkiállapotot adják vissza.
Más megoldás is elfogadható. A megfelelő válasz feltétele legalább
két kulcsszó megjelölése.
|
1 pont |
|
3.
Határozza meg a következő mondatban a tagmondatok közötti viszonyt!
„Az nem lehet, hogy milliók fohásza örökké visszamálljon rólad,
ég!”
alanyi alárendelő szerkezet
Ha a vizsgázó csak az alárendelő szerkezetet ismeri fel: 1 pont
|
2 pont |
|
Névmások, névmási határozószók: pl. meddig, oly, azokhoz, ki,
előtte, e, rajta, mi, mely, mindez, az, rólad, annyi, ott, midőn, olykor,
magát.
Jelek, ragok, névutók: pl. gyűjti, óraműved, kerekid,
egybevágnak.
Ismétlések: pl. jön, idő, kétség, halál.
Szinonimák: pl. óra – óramű; remény – hit.
Csak a megfelelő példával illusztrált eszköz fogadható el.
Önmagában a példa nem ér pontot.
|
4 pont |
|
5.
Milyen alakzatok, költői képek az alábbiak?
|
„Jön, jön” |
|
szóismétlés, (gemináció), alliteráció;
halmozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„Az nem lehet,
hogy milliók fohásza Örökké
visszamálljon rólad, ég! És annyi vér –
a szabadság kovásza – Posvány
maradjon, hol elönteték.” |
|
párhuzam, evokáció |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„Idő! szakadna
bár méhed gyümölcse...” |
|
evokáció, megszólítás (aposztrofé) |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„jön…., mint
mélybe indult sziklagörgeteg” |
|
hasonlat |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„vér – a
szabadság kovásza” |
|
(kéttagú, teljes vagy kifejtett)
metafora |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
Elfogadható egyetlen kulcselem megjelölése is.
belső monológ
|
1 pont |
|
7.
Kik az alábbi idézetek szerzői és mi a mű címe?
|
„…Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán…” |
|
|
|
|
|
Szerző: PETŐFI SÁNDOR |
Cím: A XIX.
század költői |
|
„…Hajt az idő gyorsan, rendes útján eljár, Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár. Változik a világ, gyengül, ami erős, S erős lesz, mi gyenge volt azelőtt.” |
|
|
|
|
|
Szerző: ARANY JÁNOS |
Cím: Toldi
estéje |
Teljes, hibátlan válasz: 1 pont
|
2 pont |
|
8.
Folytassa további öt sorral az alábbi memoriter-részletet!
|
“…oly szent
akarat |
|
Hiába
sorvadozzanak |
|
Egy átoksúly
alatt. |
|
|
|
Még jőni kell,
még jőni fog |
|
Egy jobb kor,
melly után |
|
Buzgó imádság
epedez |
|
Százezrek
ajakán.” |
|
2 pont |
|
Helyesírási, tördelési hibáért nem jár levonás.
Egy szótévesztés vagy szórendcsere esetén: 1 pont
9.
Mi a hajó-toposz konkrét jelentése Arany versében? Válaszoljon egy-két
kulcsszóval!
Az állam, a (magyar) haza, a (magyar) társadalom.
|
1 pont |
|
A helyes válasz a fentiek egyike, vagy szinonimájuk.
10.
Kitől származik a hajó képének ilyen allegorikus használata?
Horatius
|
1 pont |
|
11.
Mi a „Sors” konkrét jelentése Arany versében? Válaszoljon egy-két kulcsszóval!
Idő, történelem, megváltoztathatatlanság.
|
1 pont |
|
A helyes válasz a fentiek egyike, vagy szinonimájuk.
reformkor/romantika; Kölcsey: Zrínyi második éneke;
Vörösmarty: Szózat
|
2 pont |
|
A korszak megnevezése: 1 pont; verspélda: 1 pont
Számos mű elfogadható, pl. Csokonai: A Magánossághoz,
Berzsenyi elégiái, Arany: Kertben.
|
1 pont |
|
14.
Hogyan kapcsolódnak Arany életművéhez a következő nevek, dátumok, fogalmak?
|
Ilosvai Selymes
Péter: |
|
széphistóriáját használta alapként
a Toldi és a Toldi estéje című elbeszélő költeményeinek megírásához. |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bolond Istók: |
|
(töredékben maradt) verses
regényének címe (s egyben önéletrajzi ihletésű címszereplője). |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Koszorú: |
|
folyóiratának címe (1862–1865). |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hamlet: |
|
a Shakespeare-dráma híres
fordítása. |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsos könyv: |
|
Arany ebbe írta az Őszikék
versciklus darabjait (az emlékkönyv Gyulai Pál ajándéka). |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 pont |
|
Az egyes kulcsinformációk elégségesek, kifejtés nélkül is. A
zárójeles információk nem feltételei a helyes válasznak.
15.
Mi jellemzi a költemény verselését?
Rímes-időmértékes vagy nyugat-európai (10–11 szótagos jambikus
sorok, egyfajta stanzába – ababcdcd – szervezetten).
A helyes válasz a rímre és az időmértékes verselésre/ jambikus
lejtésre is utal.
|
1 pont |
|
16.
Mi a tiszta rím és asszonánc? Hozzon a versből egy-egy példát!
Tiszta rím: mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók megegyeznek;
pl. világnak – egybevágnak.
|
1 pont |
|
Asszonánc: a magánhangzók megegyeznek, a mássalhangzók nem, hanem
egymásnak vagy valamilyen párjai (zöngésség, képzés helye, képzés módja) vagy
semmilyen kapcsolatban nem állnak egymással; pl. percegéssel – mécsel.
|
1 pont |
|
Csak a megfelelő példával illusztrált definíció fogadható el.
Önmagában a példa nem ér pontot.
Madách Imre: Az ember tragédiája.
|
1 pont |
|
Katona József: Bánk bán.
|
1 pont |
|
Zrínyi Miklóst és Tassót.
|
1 pont |
|
Gogol: A köpönyeg
|
1 pont |
|
21.
Írjon ki a szövegből egy szállóigévé vált gondolatot. Határozza meg, mi a
szállóige.
„vissza nem foly az időnek árja”
|
1 pont |
|
Irodalmi műből vagy híres ember mondásából állandósult kifejezés,
szókapcsolat, amely közhelyszerűen használatos egy-egy adott helyzetben.
|
1 pont |
|
Az idézet folytatása nem hiba. A definíció két kulcseleme a
szállóige nyelvi forrása és az állandósult jelleg.
***