• 1883. november 26-án született Szekszárdon
• 1890. a második elemi osztályt Budapesten végzi
• Pécsett tanul tovább a cisztercita rend gimnáziumában
• 1898-ban édesapja meghal
• 1901-ben érettségizik
• a pesti egyetem bölcsészkarán magyar-latin szakot végez
• 1901-1905. Egyetemi évek

Négyesy László stílusgyakorlatai
Kosztolányi és Juhász Gyula barátsága
Filozófiai érdeklődése: a görögök, Taine; Carlyle; Emerson; Spinoza; Hume; Wundt;
W.James; Spencer; Nietzsche; Mach; Schopenhauer; Bergson

• 1905-06. tanári gyakorlóév Baján
• (öt vers és egy műfordítás jelenik meg)
• 1906-08. helyettes tanár Szegeden

(versek, színibírálatok)

• 1908. Fogarason rendes tanári kinevezés (1911-ig tanít itt)
• (versei a Holnap antológiában és a Nyugatban)
• 1909. Első verseskötete: Levelek Iris koszorújából

(In Horatium; Messze...Messze...; Vérivó leányok Fekete ország; A lírikus epilógja)

• 1911. Herceg, hátha megjön a tél is
• (Ballada Irisz fátyoláról Esti kérdés; Szonettek; A Danaidák; Új leoninusok;)
• Ősztől Újpesten, majd Székesfehérváron tanít
• Laodameia; Recitativ
• 1914-től Budapest: háborús évek
• 1916. Recitativ c. verseskötet

(Ady Endrének; Május 23 Rákospalotán;
Húsvét előtt; Spleen)
-- 1920. Nyugtalanság völgye c. kötetben
(A jóság dala ((Versek darócban)); Fortissimo;
Dal, prózában)
-- 1920. Erato c. fordításkötet
-- 1921. Tanner Ilona (Török Sophie)
 

-- 1923. A romlás virágai (Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal együtt)
-- 1924. Sziget és tenger c. kötet
( Régen elzengtek Szappho napjai; Petőfi koszorúi; A gyémántszóró asszony; Hazám)
-- 1925. Az istenek halnak, az ember él c. kötet
-- 1927-től a Baumgartner-alapítvány kurátora
Halálfiai c. regénye
Az istenek halnak, az ember él c. kötetben:
(A gazda bekeríti házát; Dániel éneke; Cigány a siralomházban)
-- 1929-től Móriczcal együtt szerkeszti a Nyugatot 1933-ig
Innentől új önstilizációs motívum a próféta-szerep

A harmincas évektől számadás-számvetés hangulat
-- 1933. Versenyt az esztendőkkel c. kötet:
(Csak posta voltál; Mint forró csontok a máglyán)
Megjelennek középkori himnuszfordításai:Szent szeretet könyve
-- 1934-35: Az európai irodalom története
-- 1937. Újabb versek c. kötet:
(Ősz és tavasz között; Balázsolás)
-- 1940. Jónás könyve; Jónás imája
Hátrahagyott versek:
Nagy jelentőségű tanulmánya: A magyar jellemről
( Szophoklész: Oidipusz Kolonoszban c. tragédiájának fordításán haláláig dolgozik)
-- 1941. augusztus 4-én meghal

Fontosabb róla írt tanulmányok: Babits emlékkönyv Szerk.: Illyés Gyula Bp. 1941. Nyugat
Pók Lajos: Babits Mihály alkotásai és vallomásai tükrében
Bp. 1967. Szépirodalmi K.
Rába György: Babits Mihály Bp. 1983. Gondolat K.
Németh G. Béla: Babits, a szabadító Bp. 1987. Tankönyvkiadó
Melczer Tibor Irodalomtörténeti Közleményekben írt Babits-tanulmányai 1972-1985.
Szauder József: Babits Mihály költészete

In Horatium (Horatius ellenében)

-- a Levelek Iris koszorújából c.kötet nyitóverse (1909)
-- Prológus és ars poetica egyszerre

(Iris Taumásznak, a "tengercsodája" nevű istennek, és Élektrának a gyermeke. Élektra Ókeánosz folyamistennek és Téthüsz tengeristennőnek a gyermeke)

Iris ilyen módon a sokszínűség (szivárvány),a meglepetésszerű feltűnés, a hírnök-lét (akár Hermész!) a szépség meglátásának képessége ( Írisz a szem szivárványhártyáját is jelentheti), de az egész létezést is filozófiai értelemben, hiszen a tenger és a folyó mindig is az életet jelképezte valamilyen módon.

-- A cím nem csupán azt jelenti, hogy Horatius ellen, hanem azt is, hogy Horatius modorában. A költemény első négy sora Horatius Énekei (Ódák) harmadik könyvének első verséből való (a kezdő strófa) Babits fordításában.
-- alkaioszi strófákban íródott a vers, ez Horatius kedvelt strófája:
"Odi profanum vulgus et arceo.
Favete linguis: Carmina non prius
audita Musarum sacerdos
virginibus puerisque canto."

"Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg!
ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha
nem hallott verseket ma, múzsák
papja, erős fiatal füleknek."
 

-- Minden a költeményben megjelenő görög vagy római isten, esetleg filozófus Babits költői hitvallásával (ars poetica) áll kapcsolatban.

Pl. Aiolos a görög mitológiában a szelek ura; neve mozgékonyt, tarkát jelent; a Főnix az ókori egyiptomiak sas alakú, bíbor és arany tollazatú, mesebeli szent madara. Minden ötszázadik évben elégette magát, de megifjodva kelt ki hamvaiból. Így az örök körforgást is jelképezi. Thanatosz a három világanya egyikének, Éjistennőnek a gyermeke, a halál

Babits 4. démona, Hüpnosznak, az álomnak az ikertestvére.

Utalás történik még - többek közt - Hérakleitoszra, aki a görög filozófusok között az egyik legnevesebb. Szerinte a világ őseleme a tűz, ez a dolgok változásának alapja; Ha "meghal" a tűz, víz lesz belőle, a vízből föld, a földből pedig növény. Így Hérakleitosz "irányai" szerint a fölfelé a tűz feléledése, a lefelé a tűz halála (földdé és vízzé válása) Ezért lehetséges, hogy:" Halálnak köszöni életét fű és vad"
Hérakleitosz híres mondása: "Nem léphetsz kétszer ugyanabba a patakba."
Az Írisz virágnév is.

A Horatiust idéző első négy sor jelentése valószínűleg az, hogy senki ne lépjen a költészet szentélyébe, aki nem oda való - valamiféle ráolvasás, misztikus varázsszöveg ez.

• Az utána következő rész a csendre int, a benső felkészülésre, a figyelem koncentrációjára, a külsőségekkel szemben a benső tartalmakra.
• Babits úgy tagadja Horatiust, hogy közben megőrzi, ezzel ugyanazt teszi vele, mint Horatius pl. Alkaiosszal -- a különbség az, hogy Babits kritikával közelít Horatiushoz.
• Indokai ehhez: minden örökké változik
• a költő dolga: megőrizve bár a múlt gondolati és esztétikai értékeit: a "soha-meg-nem-elégedés" himnuszát kell énekelnie;

erre péda a természet is
-- A koszorú sokmindent jelenthet: kerek---- örök körforgás,
élet-halál körforgása; dicsőség; költőség; szerelem; élet;
százszínű: ---- olyan, mint maga az élet pl." kúsza"

Ezért óhajt Babits költő lenni: ez az ars poeticája: tehát:

a múlt tudatos megőrzésével, de költészetté lényegítésével együtt életszerűen, mindig az újat, az új igazságát kell kimondani.
 
 

• a cím értelmezése
• a verforma (illetve műfaj)
• fogalmak, szószerkezetek magyarázata a vers hőse

dal
mindenség
versbe venni
vak dióként dióban zárva
törésre várni
bűvös körömből
kitörni
nyíl & vágy
vágyam sejtése csalfa
magam számára börtön
alany és a tárgy
ómega s az alfa
4. alakzatok, szóképek
a létfogalom, a "levés" variációi: lenni; jutottam;
nincs; van; van
lenni; várni
nincsen; O
maradok; vagyok;
vagyok
1. versszak soronként
metafora;
paradoxon;
metafora;
----
2. versszak soronként
negatív festés
----
megszemélyesítés; hasonlat; metafora
metafora
3. versszak metafora
metafora
megszemélyesítés (metonímia)
4. versszak
metafora
metaforák (paradoxon)
metaforák (paradoxon)

Babits: A lírikus epilógja (folytatás) 6.

alakzatok: ellentétek; párhuzamok, gondolatritmus,
5. zenei eszközök: jambikus lejtés
rímképlet: abab abab cef cef
belső rímek: körömből kitörnöm; rajta át a vágy
alliterációk: vágyom versbe venni
dióként dióban
maradok magam
6. a költemény gondolatvilága: a költő önnön korlátainak felmérése
a schopenhaueri filozófia (A világ mint akarat és képzet)
gondolatmenete nyomán haladva ("A világ az én képzetem.")

A világ lényege, amelyhez magunk is hozzátartozunk, magánvaló (Kant megismerhetetlennek tartja, Schopenhauer szerint ez nem más, mint az akarat).A hiányérzet állandósul, mert mihelyt egy vágy beteljesül, azonnal új vágy keletkezik.

Egy másik összefüggés Schopenhauer műveiből: "Nincs bizonyos igazság, minthogy az egész világ az alany számára tárgy."

A gondolatmenetet kör alakúnak érdemes elképzelni, illetve annak "vibrálásában", hogy a legtávolabbi és a legközelebbi hogy "villan" egybe, és a "kör" hogy szűkül a szubjektum irányába: az ÉN-től indul és az ÉN-ig ér.
 

Képtelenség az énen kívüli világ megismerése, mert az én nem tud kitörni saját benső világából. Az önmegismerés is lehetetlen, mert kívülről is kellene önmagát szemlélnie az "alanynak".
 

A bezártság-élményt a forma is jelzi. (Un. petrarcai szonett, melyet II. Frigyes "használt" először, majd Petrarca a Dalok (Il canzoniere) c. lírai kötetében. Két négy soros és két három soros strófából áll, jambikus lejtésű, kötött
rímképletű vers. A logikai cezura az utolsó versszak előtt van általában ( Petrarcánál).
 
 

(Elemzési vázlat)
 

• A tízes évek közepén Babits kiábrándul az általa addig oly nagyra tartott ösztönvilágból, Bergson filozófiájából, hiszen betört a lehető legkegyetlenebb módon a lélekbe, az ember benső világába, nyugalmába a külső valóság: a háború.
• A veszedelmes világnézet c. tanulmányában (1918) az értelmet állította szemlélete középpontjába.
• Távolodik az impresszionizmustól és a szecessziótól, képverssel és ritmikus prózával próbálkozik, közelít az expresszionizmushoz.

(Az expresszionizmus stíluskészletének egyik jellemzője, hogy sok benne az ige. Ilyen a Húsvét előtt is.)

• A költemény szövege egyetlen, nagyívű fokozást tartalmaz, mely kiáltásba torkoll. A háború iszonyatával szemben a békére
• szólít fel nagyhatású stíluseszközök alkalmazásával (pl: "Ha szétszakad ajkam, akkor is...")
• A cím és a költemény jelentésszféráját összevetve arra gondolhatunk, hogy a feltámadás nem más, mint a béke beköszöntése. (A húsvét a feltámadás ünnepe a keresztény mitológiában.)
• Babits olyan műfaji hagyományt elevenít fel, amelyben a tanító célzat önkívületszerű lelkiállapot kifejezésével jár együtt. (A dithirambus az ókori görögöknél himnikus hangnemű közösségi ének volt.)
• Az érvelés nem megszokott Babitstól, újra és újra ismétlődnek ugyanazok a szavak, de - mintegy ugyanazon tétel pontja fölé többször eljutva - egy spirál mentén erős logikai építményét teremtik meg a szenvedélyes békevágynak.

-- A retorika a felejtésen, a megbocsátáson és a türelmen alapuló béke mielőbbi bekövetkeztét sürgeti. Nem magyarázat ez semmire, hanem felszólítás a békére.
 
 

-- A retorikai-stilisztikai fokozásokon kívül a zenei eszközök azok, amelyek nem csupán egy logikailag tiszta eszmefuttatást hoznak létre, hanem érzelmileg is átélhetővé teszik a lelkiállapotot, amelyet a dithirambus kifejez.

-- A költemény zenei szerkezete különböző antik sorokból, és ősi magyaros ritmusú sorokból áll. Az utolsó 12 sor ősi kanásztánc-ritmusra épül:

"A-ki ha-lott meg-bo-csát -- ti-ti ti-ti ti-ti tá
ragyog az ég sátra..." -- ti-ti ti-ti tá tá
 

• Babits a Zeneakadémia pódiumán maga olvasta fel művét 1916. március 26-án.
• A "malom"-kép reminiszcenciái Vörösmarty A vén cigány; Petőfi Egy gondolat bánt engemet; Berzsenyi A magyarokhoz c. költeményét juttatják eszünkbe. De Dante és Schopenhauer gondolatvilága is "jelen van" valamiképpen.
• Az "Alleluja" a katolikus liturgiának a héber nyelvből vett felkiáltása (Jelentése: Magasztaljátok az Urat!) a húsvéti, nagyszombati feltámadási szertartásban.
• A "ragyog az ég sátra" Schiller-reminiszcencia (Óda az örömhöz) "Testvérek, a csillagsátor fölött él mennyei atyánk."

• az első 12 sor esti képei estéli élmények sokaságából építkeznek (az estét érzékeltető fantáziaképek)
• az emlékezés idejét (a bergsoni tartamot) a 13. sor vezeti be: "olyankor bárhol járj a nagyvilágban,"
• 4-- részben valós emlékekből építkezik a vers képrendszere

(erről Szabó Lőrincnek ír később a költő)
eszerint: a "barna, bús szoba" az ő hajléka volt
szegedi emlék a Tisza-kávéház és
az abban kigyúló gázlámpák fénye
a domboldalban kocsikázás bajai emlék
(vadász emlékei csak gyerekkorából lehettek, amikor sokat sétálgatott vadász nagybátyjával)

az "idegen város" Pest (kisiskolásként két évig
lakott Pesten)
a "vízi város" Velence a Riva egy partszakasz
a bűvös lámpa a LATERNA MAGICA egy vetítőkészülék, Babits kedves gyerekkori játéka

-- a költemény harmadik szerkezeti egységének kérdéshalmaza

A prédikátor Salamon könyve I. rész 2-9. versének babitsi lírai feldolgozása; a gondolatmenet nagyon hasonlít még Kölcsey Vanitatum vanitas (Hiúságok hiúsága) c. versének gondolatmenetére, vagyis: mire jó minden, ami van a világon?

Salamon: "Micsoda haszna vagyon az embernek: tellyes minden ő munkájában, mellyel munkálkodik az napnak alatta?"
(Részlet Salamon könyvéből, Károli Gáspár fordítása)

Kölcsey: " Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon. (a Vanitatum vanitas
Miképp széles e világon 1. versszaka)
Minden épül hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!"

Babits: Esti kérdés 10.

-- a vers utolsó két sora a 90. zsoltárból eredeztethető, az emberélet mulandóságára utal
(Szenci Molnár Albert műfordításában:
"Kimúlni hagyod őket oly hirtelen,
Mint az álom, mely elmúlik azontól,
Mihelt az ember fölserken álmából,
És mint az zöld füvecske az mezőben,
Az mely nagy hamarsággal elhervad,
Reggel virágzik s estve megszárad."
 

-- a költemény gondolatmenete sugallja a Sziszüphosz-mítoszt is, ez pedig nem a kereszténység gondolatköre, hanem görögség-élmény

Részlet az Íliászból: (Glaukosz, Sziszüphosz leszármazottja beszél a 6. énekben Devecseri Gábor fordításában)
"Mint levelek születése, olyan csak az embereké is;
földresodorja a lombot a szél, de helyébe az erdő
mást sarjaszt újból, mikor eljön a szép tavasz újra;
így van az emberi nemzet is, egy nő, más meg aláhull."
 

• -- a költemény tagolásában segítségünkre lehet három olyan szó, a mely a mondattani összefüggésekre utal: "MIDŐN"; "OLYANKOR"; "OTT"
• -- a filozófiai gondolatokat konkrét, de szimbolikusan is értelmezhető képek vezetik be, a központi kérdés pedig a gondolatritmusban ismétlődő kérdések köré rendeződik: "minek a...?" illetve "miért...?"

-- Babits a görögségélményhez, annak hangulatelemeihez, illetve ahhoz, hogy önmagát kifejezhesse általa, az angol költőkön át jutott, pl. Swinburne (szvinbörn) költészetén

(Swinburn XIX. századi angol költő és esszéista, aki behatóan foglalkozott a görög, a latin, az olasz és a francia költészettel. Pl. Baudelaire emlékére írt verse nagymértékben hozzájárult a francia költő világhíréhez.)
Egy idézet Swinburne-től: " Ez itt a csönd világa,
itt minden, ami bánt,
holt szél, holt víz sírása,
holt álom egyaránt -
zöld, hullámzó mezőket
nézem az árny-vetőket,
árnyék szüretelőket -
álmos örvényvilág."
(Perszefoné kertje; Hajnal Anna fordítása--- 1. versszak)

Fogarason foglalkozik ezekkel a költőkkel és gondolatokkal Babits, ott tanul meg igazán görögül, hogy hangulatában is megértse a görögségélményt sugalló angol költő műveit.
 

-- eléggé közvetlen hatású ez az élmény, mert Perszephóné alvilági birodalma egy különleges kerttel (aszphodelosz-növények) kezdődik

A Danaidák kezdete:
"Lenn a csöndes alvilágban, szellőtlen, bús al-
világban, asphodelosok között..."
 

• - a Nyugat c. folyóirat egy bemutatójára készülve egyszerre két verset írt Babits, a Danaidák az egyik, és ugyanazon a napon írta a Két nővér c. alkotását, mely erotikus költészetének egyik kulcsverse (1909. március
• a legfurcsább a formaválasztás: egy-egy versszak valójában egy rendkívüli hosszúságú trochaikus verssor

-- néhány szó- vagy képmagyarázat:
a Danaidák Danaosz lányai, többesszámban danaoi: így nevezték a görögök egy részét

Danaosz ötven lányát nagybátyjuk, Aigüptosz ötven fia üldözte szerelmével. Danaosz hiába menekült Argoszba Pallasz Athéné segítségével, a gyűlöletes rokonházasságtól nem tudta megóvni lányait. Végül egy tőrt adott mindegyik lányának, hogy a kikényszerített nászéjszakán öljék meg a férjüket. Úgy is történt, csak Hüpermnésztra kímélte meg férje, Lünkeusz életét, mert beleszeretett. A többiekre haláluk után rettenetes büntetés várt: az Alvilágban lyukas hordóban hordják a vizet örökké.
 

Ebben az értelemben a beavatottak számára boldog elnyugvás a halál, de a beavatatlanok az alvilágban is örökké nyugtalanok maradnak, minden törekvésük halálosan meghiúsul --
így átvitt értelemben ugyanazzal a problémával találkozunk, mint az Esti kérdésben vagy a Laodameiában.
 

• a költemény -röviden összefoglalva- tehát a beteljesületlen, beteljesíthetetlen életről szól
• a hangulat és a filozófiai probléma rokon Babits kedvenc költője, Arany János egyik balladájának a hangulatával és problémafelvetésével. (Ágnes asszony)

1. A bibliai történet babitsi változata a mű. Így az eredeti mondanivaló feldúsul a költő lírai mondanivalóival. A műfaj: elbeszélő költemény.

(Az elbeszélő költemény versben írt hosszabb vagy rövidebb elbeszélés. Sajátosságát a verses forma adja meg. Olyan epikai műfaj, amelyet át- meg átszőnek lírai elemek. Líraisága főképp képalkotásában, érzelmi-hangulati gazdagságában és vallomásos jellegében nyilatkozik meg.)
Az eredeti, bibliai trténet műfaja: parabola (példázat).

2. A babitsi Jónás könyve a prófétaszerep vállalásáról, a prófétálás céljáról, értelméről és eredményéről szól.
(A bibliai történetben a bűnösök megtérnek ! A babitsiban még gúnyolódnak is.)

3. A költői hivatás vállalásának többféle szempontú elemzése adja a mű logikai ívét.

4. Babits viszonya önmaga szerepéhez és a kor valóságához az esztétikai minőségekben nyilvánul meg.
(Esztétikai minőségek: patetikus;
ironikus;
groteszk;
alantas;
fenséges)

5. A mű azt példázza, hogy a prófétálás sorsszerű:
külső-belső szenvedés kényszeríti vállalására a sors kiszemeltjét.

6. A prófétálásban nem az eredmény a mérvadó, henem a szándék.
(A humanizmus érvényesülése)
 

7. Az egyén képtelen rendszerszerűségében áttekinteni a világot, ezért az ő látókörénél nagyságrendekkel nagyobb arányú összefüggések döntenek a világ (és az egyén) sorsáról.
(Emiatt lehetséges az, hogy talán túlélik az értékek az egyes emberek bűneit.)

8. A szöveg archaizált, prédikátori, ezért a naturalisztikus részletek groteszk hatásúak.
Ez jelezheti az ember nevetséges kicsiségét, törpeségét és kiszolgáltatottságát, miközben elbízza magát.
 

9. A páros rímű jambikus sorok (melyek hosszúsága nem állandó) látszólag igen egyszerűek, valójában azonban rafinált egyszerűség ez, mely bonyolult tartalmakat közöl.

10. A Jónás imája kapcsolódik is az elbeszélő költeményhez, de önálló lírai alkotás is.

Megrendítő vergődésről vall a szerző.A mű a babitsi élet és életmű egy mozzanatának (a közeledő halálnak) drámaian lírai kifejezése két hatalmas versmondatban.
 
 

1938. augusztus 18-án elkészült kézirattal lepte meg feleségét a költő. "Kedvesemnek, aki e versek első olvasója volt, kifogyhatatlan szeretettel adja a kéziratot - mely ép e napon készült el - névnapjára 1938-ban. Mihály."

Ekkor van túl az operáción.

"Ezt a verset egy nagy betegségben, egy életveszélyes műtét előtt állva kezdtem és terveztem. Hosszú hónapokon át, félönkívületben kísértett a szerencsétlen Jónás próféta alakja, aki a cethal gyomrában lelte időleges koporsóját. A próféta sorsa, a szellem sorsa, a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek?"-- írja Babits.
 

(Megjegyzések: -- a dantei "la grande tristezza", a nagy szomorúság és Isten humora, illetve Jónás humorának hiánya;

• Az elbocsátott vad
• tragikomikum
• "mert gyönge fegyver szózat és igazság"
• "mert vétkesek közt cinkos, aki néma"
• a kudarc sokfélesége, lehetősége)

A gazda bekeríti házát
 

• ... " Nemzetek, osztályok, pártok és eszmék el vannak foglalva önmagukkal, a saját küzdelmeikkel és érdekeikkel. Az EMBER ügye nem ügye senkinek... ;... ki védi meg az EMBER kincsét, az EMBER lelkét, a kultúrát, amit pár évezred nagyszerű munkájával fölhalmozott, kiépített magának? A legmagasabbat, amit az ember alkotni bírt! S ami egészében maga az ember, az emberiség szelleme és öntudata. A kis csoport, amely ezeket védi és kész őrizni s rejtegetni a barbár idők viharai között, valóban megérdemli a humanista nevet, mert amit tesz, amit képvisel, a legtisztább humanizmus, azaz emberiesség." (Babits 1937-ben írt cikkének részlete, címe: A humanizmus és korunk.)
• A gazda bekeríti házát c. vers a Nyugat 1925. október 16-i számában jelenik meg a következő alcímmel: "Új barbár század jövetelére"
• A költemény fő mondandója a humanista értékmegőrzés
• A kötet, melyben a mű megjelenik: Az istenek halnak, az ember él (1929)
• A gazda-szerep egyike a babitsi szerepazonosulásoknak
• Főbb, kifejtendő képek, motívumok:

"A gazda bekeríti házát"
" Léckatonáim"; "dzsidások"
" földem" ; "sün-életem"
"vagyok"
"október hidege"; "április karmosabb öccse"

"hízelegni modern szeleknek"
"Ősz ez"
"Kertem, ódd a magvat..."

"Én vagyok az új!"- feleld:
"A régi jobb volt!"
"mint középkori szerzetes..."
"léckatonáid helyén élő orgona..."