Kosztolányi Dezső: Édes Anna

(elemzési vázlat)

1. Keletkezési körülmények és TÉMA

2. A regény térideje

3. Jelentésrétegek, értelmezési lehetőségek (jelképek, szimbólumok, „áthallások”, analógiák)

4. Szerkezet

5. Jellemek

6. A tárgyak szerepe

7. Megfilmesítés

1. Keletkezési körülmények

Az utolsó a nagy regények sorában (1922 Néró, a véres költő; 1924 Pacsirta; 1925 Aranysárkány; 1926 Édes Anna)

1926 július elsejétől közli a Nyugat folytatásokban. Előtte egy egész napos felolvasással ismertette meg Osváttal és Gellért Oszkárral.

Kosztolányi körül politikai szerepvállalása miatt fagyos volt a légkör (egyrészt a Kommünben vállalt szerepe miatt, másrészt az Új Nemzedék „Pardon” rovatában a Kommünről írt ironikus megjegyzései miatt jobb oldalról és balról egyaránt támadták). Úgy tűnt, hogy ez a regény vallomásosságával segített a hideg légkör oldásán, és egyben alkalom volt mind az írók, mind a politikusok helyzetének elemzésére is amellett, hogy a mű éles kontúrokkal ad korrajzot is.

A TÉMÁT valószínűleg Kosztolányi felesége találta ki, amikor arról álmodozott, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cseléd, aki csak dolgozik, mint egy gép, és nem beszél vissza. A Logodi utcában, Kosztolányiék szomszédságában volt egy cseléd, aki mintája lehetett Annának. Egy valóságos esemény újsághíre is hozzájárult a regény témájához. Egy cselédlány megygyilkolta gazdáit. A harmadik összetevő valószínűleg Kosztolányi robotszerű élete. A megélhetésért minden nap 8-10 órát kellett dolgoznia, ami főképp az íróasztal melletti munkát jelentett. Flaubert nyomán mondhatta Kosztolányi is: „Édes Anna én magam vagyok”. (Egyébként konkrét utalás történik Kosztolányi magánéletére a regényben a „Párbeszéd egy zöld kerítéses ház előtt” c. fejezetben.)

A TÉMA azonban nem egyrétű.

· Az alaptéma: egy cselédlány látszólag minden ok nélkül meggyilkolja munkaadóit.

· A Kommün utolsó napjai, Horthy bevonulás, a román megszállás, a trianoni békeszerződés aláírása és a Kommün bukása utáni két év korrajza, társadalomrajza (minden társadalmi réteget érint).

· Az emberi méltóság, a sérült ember, a munka és az ember megeláztatásának összefüggéseit elemző analitikus regény. (Stb..)

Az első és az utolsó fejezet mintegy korrajzi keretet ad. Kosztolányi azonban—bár bőségesen ad információt a társadalmi-politikai helyzetről, a kor jellegzetes csoportjairól és figuráiról—távolságot tart. (A kommunistákat terrorostáknak nevezi, de nem teszi szimpatikussá a másik oldalt sem. )

IRONIKUSAN szemléli tehát Kosztolányi az adott kor közelmúltjának eseményeit. Amire koncentrál, az magának Édes Annának és munkaadóinak a személyisége. A kérdés az, hogy MIÉRT viselkednek úgy az emberek, ahogy „Itt” a regényben látható. Az ember-lét eszerint alig megmagyarázhatóan eleve TRAGIKUS a katharzis lehetősége nélkül.

2. A regény térideje

1919. július 31-én kezdődik a cslekmény, amikor „Kun Béla elrepül”, és 1921 őszén zárul. A főszereplő késleltetve jelenik meg (1919. augusztus 14-én lép szolgálatba Vizyéknél, a kettős gyilkosságot 1920 május 28-29-ére virradó éjszaka követi el.

5. Jellemek

A legfontosabb dátumok nagy VÁLTOZÁSOKAT jelentenek az emberek életében, l. Vizy Kornél miniszteri tanácsos és Ficsor elvtárs, a kommunista házbizalmi életében.

Ez igen erősen befolyásolja Édes Anna sorsát. (Ő rokona Ficsornak.)

Vizyné sérült lélek, a cselédeiben éli ki felgyülemlett agresszióját, depresszióját és képetelenségét az emberi kapcsolatteremtésre.

Édes Anna vidéki parasztlány eredetileg. Ösztönlény, akinek jól működnek az ösztönei (az illatok, szagok miatt az első pillanattól kezdve menekülne Vizyéktől, a körülmények azonban nem engedik). Ugyanakkor elfogadja a cselédsorsot, és sohasem lázad. A sok vérlázító igazságtalanság és megaláztatás sem készteti lázadásra, a tudatalatti működése azonban meglepetéseket tartogat valószínűleg Édes Annának magának is. A gyilkosság közvetlen kiváltó oka—úgy tűnik—Patikárius Jancsi flörtje Moviszternével.

A megmagyarázhatatlan kettős gyilkosság kapcsán minden fontosabb és kevésbé fontos szereplőnek nyilatkoznia kell (a regény végén), így ennek tükrében mégegyszer „ráláthatunk” a szereplőkre. Egyedül Moviszter doktor képvisel valamiféle humánus emberit, a többiek könyörtelenek, sztereotipiákban gondolkodnak, olyanok, mint az élő halottak. Saját életük is kilátástalan, és azoké is, akiknek közöttük kell élniük. Ez Kosztolányi ki nem mondott kritikája.

Az ambiciózus védőügyvéd, Druma Szilárd inkább politikai karrierjét építi, mint a védencét védi.

Általában mindenki megpróbálja racionalizálni a racionalizálhatatlan tényeket, emberi megnyilvánulásokat.

Moviszter éleslátású megfigyelése: „Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Cudarul bántak vele.” A regény talán legfontosabb szereplője, középponti kulcsfigurája Moviszter doktor. Ő képviseli az író véleményét. A politika nem találhat megoldást az emberi bajokra. Egy megoldás van csak, az IRGALMASSÁG és a SZERETET megnyilvánulása. (Fontos mondata Moviszter-Kosztolányinak: „Egyetlen ideált se szabad megvalósítani. Akkor vége. Csak maradjon fönn, a felhők között. Úgy hat és úgy él.”)

7. Megfilmesítés

1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta.