1. Anya-motívum (szeretetéhség, szeretethiány; a "mama" hiánya; csalódás-csalódottság; mitizált anyakép, mely a szerelem témáiban is benne rejlik; emlékképek: fantázia és valóság; a freudizmus költői motívumokban ^anyakomplexus^;
vágyakozás-neurózis; pszichoanalízis; skizofrénia)2. Gyermek-motívum (a valamiféle bűnösség eredője; emlékképek: szorongás; arányok kérdései; az öcsödi évek; Monor; jóság-rosszaság problémái; a gyermek-lét ^éretlenség, meg nem értettség, játszani tudás, félelem a veréstől^ és a felnőtt-lét szembeállítása; együtt az anya-gyermek-szerelem motívumcsoport; születés- és halál-képzetek társulnak hozzá gyakran; mesemotívumok; társadalmi szinten a jogfosztottság és a kiszolgáltatottság absztrakciójának képi megfelelője)
3. Felnőtt-motívum (önmagára vonatkoztatva az öntudatra ébredés, az eszmélés, a tapasztaltság, a felelősségvállalás, gyakran a csalódottság képzetköre; szembeállítódik a gyermeki állapottal, mely naív, ártatlan, tudatlan, felelőtlen ígéretekkel teli; lét- és önelemző filozofikus versekben gyakori, idő- vagy értékszembesítés lírai folyamatában, többször a gyermek-motívummal együtt; többször önmagával, sorsával való szembesülés jelzése pl. az önmegszólító típusú versekben)
4. Rend-motívum (igen fontos motívum, átíveli az egész József Attila-költészetet, leginkább a nagyversekben kap központi szerepet; gyakran szerepel együtt a szabadság-motívummal, elsődleges követelmény J. A. szerint a szabadság, abból jöhet létre az emberi rend; a külső és a benső világ rendjének antinómiájában fontosabb a benső rend, melyet szinte mérnöki tervezéssel képzelhet el - alkothat meg - a költő, és majd a "külvilág" később veszi ezt tudomásul; általában szembeállítódik az emberi és az embertelen ^ vagy ember nélküli^ rend; J.A. rendelképzelése nem didaktikus, a "homo ludens", a játékos ember a szimpatikus számára, "Félek a játszani nem tudó emberektől" - mondja)
5. Táj-motívumok (már első költeményeiben is átértelmeződik a táj: sohasem csupán tájleíró költemény, mindig valamilyen "apropó" az, ami ihletet ad egy táj vagy tájrészlet leírására; a táj képe rendszerint emberi indulatokat, sorsokat, filozófiai összefüggéseket "hordoz", vagy egyszerűen szimbolikus jelentésű; a későbbi versekben bonyolultabb a képlet, a külső és a "benső" táj egymásra vetül, gyakran elkülöníthetetlen; mindazt a problémát sűríti a ^metaforikus^ tájkép, ami az egyént ^a lírai ént^ és a közösséget sorsában érinti; gyakori az ilyen "tájversekben" az idő és értékszembesítés, a filozofikus gondolatmenet, az un. komplex költői kép)
6. Haza-motívum (többszörös jelentéskörű motívum; gyakori megjelenési formája valamely miniatürepikai szeletben egy-egy költemény elején a hazafelé induló, hazaérkező vagy hazavágyó ember ^költő, lírai én^ képével együtt az egyszerre konkrét-egyedi és általános-absztrakt jelentésű képsor; másrészt az otthonosságnak, az "otthon-levésnek" a gondolatköre is hozzá tapad; illetve a hazaszeretet megnyilvánulásai ^a kritikát is beleértve^; a haza, az otthon-kép gyakran szerepel együtt az anya-motívummal és a gyermek-motívummal)
7. Tárgy-, állat-motívumok (a József Attila-i metamorfózis-játék elemei; együttjárnak a nézőpont váltogatásával, illetve valamely szimbolikus szerep lírai-drámai "eljátszásával" ^jó példa rá a medve, a szarvas, a farkas stb. szerep^; a tárgyak pedig mint a cseppben a tenger, tipikusságukkal tételezik azt a világot, világrendet, amelynek jelképeként szerepelnek ^pl. súroló kefe, olajos rongy, lakat, stb.^; legtöbbször a sűrítés vagy az éles kontrasztozás eszközei)
8. Isten-motívum (az európai kulturális vérkeringésbe való bekapcsolódás jelképe; a szelídség,jóság jelképe; ugyanakkor a lázadás és a fiúi tiszteletadás problematikusságának jelképe; semmiféle modorosság vagy öntetszelgés nincs ebben a motívumban, így a megváltó-szerep sem kap nagy hangsúlyt)
Nagyrészt a nyugatosok modorában írt verseket tartalmaz; Ady, Kosztolányi és főleg Juhász Gyula hatása érvényesül.Saját hangját azokban a versekben találja meg, amelyek saját élményből vagy emlékből fakadnak.
Csókkérés tavasszal (egészségesen friss diákélmény, saját hangütés, formai biztonság, virtuozitás; Gebe Mártához írt vers)
Ősapám (Ady-hatás; magyarság-élmény)Tél (szociális érzékenység jellemzi, részben Kosztolányi-hatás, részben saját élménykörből táplálkozik: az élmény jelzése és a filozofikus gondolkodásmód már egyszerre érvényesül)
Ó, zordon szépség (jóság és szépség-kultusz, természet-áhitat, mely későbbi verseiben szinte mindig filozofikus tartalommal telítődik; leginkább Kosztolányi-hatást mutat)
Fiatal életek indulója (az Ady-élmény sajátos József Attila-i változata, itt a TI-ből már MI lesz)Parasztanyóka (hideg, pontosan kimért, fegyelmezett forma; hű valóságkép, finom megfigyelések verssé munkálva ^Kosztolányi-módszer^)
Feltartóztathatatlan elemi erőként képzeli el az egyén és a társadalom kiszolgáltatottjainak lázadását az ifjú költő. (Arról még nem tud reális képet adni, hogy mi az, ami elemi erőként működik.) Két lehetősége van az EMBERNEK, az egyre öntudatosabb költőnek: vagy eggyé lenni a világgal, annak természeti erőivel, társadalmi mozgalmaival, közösségeivel, vagy szembeszállni minden emberellenes erővel, s legyőzni azt.
A világgal szemben vállalt harc nyomán egyre inkább körvonalazódik a saját személyiség, illetve az a logikai és érzelmi viszonyrendszer, amelyben a személyiség létezik.
Új, karakterisztikus témák bomlanak ki:a TERMÉSZET új megközelítése, részben az újnépiesség nyomán (Erdélyi József),részben a bartóki folklór, a "tiszta forrásból" eszménye nyomán -- más oldalról a panteisztikus természetimádat is érvényesül(Rög a röghöz; Tavasz van! Gyönyörű!; Szép nyári este van)
a MŰVÉSZET (Minden rendű emberi dolgokhoz; Művészet az emberek között)Új, a későbbiekben meghatározó motívumok, jelképek születnek: pl. a gyémánt és az üveg (szilárdság; tiszta forma; átláthatóság; ragyogás, szépség, természeti tünemény, de az emberhez is van köze)
a fű, fa, kristály, patak, stb. (Whitman ésA világot átölelni akaró, naív-gyermekien szocialisztikus vágy-világkép mindinkább szembesül a kegyetlen valósággal. A külső és benső világ tehát konfliktusba kerül, egyre inkább a képzelet és a benső erkölcsi rend a domináns; a társadalomba, az emberiségbe, a külvilág rendjébe vetett hit egyre inkább helyettesítődik az ÉN benső rendjének EMBERIBB szándékaival.
"József Attila egész életművének legváltozatosabb, formában, jellegben a legtöbbféle verset tartalmazó, egységét leginkább csak ebben a sokszínűségben megvalósító kötet." (Spenót)
Ekkoriban a Nyugat és a polgári költészet táborával való szembefordulás egyik következményeként megtámadja (előbb kritikában, később versben is) reprezentánsukat: Babits Mihályt.
Sok un. FELNŐTT-LÉT-élményt tartalmaz a kötet,mégis kamaszos, fiatalos: ennek többször "polgárpukkasztó" hatása van.
Tiszta szívvel (botrányt kavaró, keserű igazságokat kimondó, népdalstrófában megírt vers; a Horger-történet fűződik hozzá, mely sorsmeghatározó J.A. számára)
Kertész leszek (népdalstrófában megszólaló ÉN-vers, látszólagos egyszerűsége ellenére bonyolult képi világú, igen sok jelentésrétegű alkotás; un. komplex költői képekből áll; a magyar és az európai irodalom sok jellemző motívumát (toposzát) felidézi: kert; fa; nap; virág; világ; igaz; kelet-nyugat;
gazdag esztétikai minőségekben is: idilli; rút; groteszk; fenséges; ironikus; gúnyos; humoros; stb.)Klárisok (a VÁGÓ MÁRTA-szerelem verse, azt az ellentmondásos viszonyt mutatja, amely e szerelemre jellemző; groteszk költemény, avantgárd hatást mutat ^expresszionizmus, szürrealizmus^;
Medáliák (emlékek sűrített kifejezésű képsora; nagyrészt gyerekkori élmény e képek eredője; mese-, mítosz-asszociációk)így nem csupán kontrasztozás zajlik, hanem ok-okozati összefüggés racionális (irracionális) - érzelmi megvilágítása is; múlt és jövő szembesítése; emberi értékek és sors egymásra vetítése
számmisztika (három) (a bibliai feltámadás-motívum itt a fizikai létezés fenyegetettségét érzékelteti: harmadnapos ÉHSÉG)
hatalom, mely a fiatalságban és a lehetőségekben rejlik (a lehetséges jövőben, ezért nagyon keserű az ELADOM szó, mely rímel a HATALOM-ra)
" betörök, ölök ", a kényszerű bűnözés (csavargó-motívum: a tisztaszívű Villon, a vágánsköltészet, az "elátkozott költő"-ség, a francia szimbolizmus és a magyar betyár-motívumok - Ady - nyomán)
Az "elfognak és felkötnek" a tett következményeinek vállalásaa "halálthozó fű" magyar népballada és népmese-motívum, azt jelzi, hogy az emberi és a természeti folyamatok egy nagy rendszerben összefüggnek és szinkronban vannak egymással
a "gyönyörűszép szív" a szépség és az érzelmi tisztaság szimbóluma, egyben "termőtalaja" a már jelzett "halálthozó fű"-nek
A kötet legjellemzőbb versei az agitációs versek. A költő e korszakában leginkább a proletariátus mozgalmaiban, konkrét társadalmi cselekvőképességében hisz, de mind a szegényparasztságot, mind a nyomorba taszított értelmiséget közvetlen tapasztalatoktól indíttatva képviseli. (Kapcsolatba kerül a Bartha Miklós Társasággal, Szabó Dezsővel, Bajcsy-Zsilinszky Endrével, az Előörs c. lappal és az illegális kommunista párttal. Meg kell jegyezni, hogy kommunista társai egyáltalán nem értik a költőt, félremagyarázzák megfogalmazott nézeteit, pl. a moszkvai Sarló és Kalapács c. lapban 1931-ben úgy szólnak róla, mint fasisztáról. Un. szemináriumokat tarthat egy ideig, de aztán egyre kevésbé bíznak benne, lassan "lehagyják", "leválasztják" a közösségről, így magára marad.)
A kötet példányait a rendőrség elkobozta, az ügyészség vádat emelt a költő ellen.Az un. agitációs versek (Nyár, Favágó, Tömeg, Szocialisták) sem egysíkú, sematikus politikai költemények; gazdag képi világú, az adott kort kritikusan értékelő, a politikai helyzetet pontosan feltérképező,szinte ódai szárnyalású művek, melyekből nem hiányzik a fenséges esztétikai minősége mellett a rút, az alantas és a groteszk felmutatása sem.
A botrányt kavaró verseskötet egyéb témáiból több van, mint agitációból. Örökérvényű esztétikai és morális értékek rejlenek, pl. az Anyám, a Füst, a Tiszazug, a Betlehemi királyok, az Ady emlékezete, a Végül c. versekben, illetve a Villon-átírásokban. Nagyrészt ez utóbbi műveket menti át a költő később a válogatott verseit tartalmazó Medvetánc c. kötetbe 1934-ben.
-- Anyám - a kötet nyitóverse, szörnyűséges tényszerűségével a nyomorúság bemutatásával (mely konkrét élatrajzi mozzanatokból és gúnyos-ironikus kontrasztképekből áll) talán a leglázítóbb mű e kötetben
- a látszólag teljesen "elszabadult" forma (rímtelen a költemény, és sok az enjambement, mintha korlátozatlanul ömlene a szöveg, és esetleges lenne a tördelés) valójában igen fegyelmezett, majdnem minden sor 9 szótagos, ettől csupán két sor tér el. Az egyik 8 szótagos:
"csöndesen elmosolyodott", a másik az utolsó sor, 10 szótagos: "a postás olyankor köszönt néki".- a mosónő családja és a mosónő lírai folyamatban való bemutatásának (többesszám első, majd egyesszám első személyű előadásmód) érzelmi íve a hatstrófás mű 5. versszakában éri el tetőpontját:
"Látom, megáll a vasalóval.A grammatikai játék (a tőke szó jelentésével) és a "kiszólás" a versből egyszerre logikai-érzelmi, személyes és közösségi, sőt társadalmi érv arra, hogy miért szükséges végiggondolnia a helyzetét a proletariátusnak (illetve mindazoknak, akik hasonló helyzetben vannak)
A költemény utolsó szakasza mégegyszer felrázza, felháborítja az olvasót, melynek EL KELL ÍTÉLNIE azt a társadalmi rendet, amely engedi, hogy naív, tiszta, sokat dolgozó emberek ilyen állapotban tengessék életüket:
"A mosástól kicsit meggörnyedt,6. nem csupán az ember válik a természeti folyamatok alkotóelemévé, hanem a természet is emberiesül (antropomorfizálódik)
7. állandó áttűnési lehetőségek egyik képsorból a másikba,(ugyanis a darázs fullánkja a mérges, a jelző azonban átvivődik a rózsára, eközben a rózsa jelzője, a vörös, a nyár állítmánya lesz -- vagyis metonímiasor jön létre, melyben egyszerre kapnak jelzést az emberi indulatok, a természeti jelenségek és a társadalmi konfliktusok
-- a képek több asszociációs körben is értelmezhetők: a "Vihar gubbaszt a lombokon." mondatban pl. attól is függ a kép értelmezése, hogy melyik szópárra koncentrálunk jobban; a VIHAR a LOMBOKON szószerkezetben a teljes mozdulatlanság vihar előtti feszültsége rejlik a GUBBASZT szó miatt; a LOMBOKON GUBBASZT szószerkezet egy beteg madár képét idézi, mely elbújt a lombok közt; a képek befogadásakor fellépő "tudatvibráció" (Hankiss Elemér) megőrzi és egymásra vetíti mindegyik jelentést
-- a költemény szimultán technikával felépített bravúros ritmusú vers: a nyolcszótagos sorok hangsúlyai disszonáns elosztásban nyugtalanítóak; lássuk pl. az első strófát:
"Aranyos lapály, gólyahír, 3^2^3az anapesztizált, néhol zökkentett jambusok - bár állandóan emelkedő dallamukkal nem a tűnődés és rezignáltág hangulatát segítik, hanem a feszült figyelmet és lelkiállapotot, mégis a hullámverés ringatásának hatása érvényesül bennük elsősorban
u u - u - ^^ - u -Epikus és lírai folyamatok egymásbafonódása adja a mű két alapvető képi rétegét; mindkettő a lírai mondandó fényében értelmezhető azonban (vagyis komplex költői képek elemeinek meghatározásából és azok összefüggésrendszerének felderítéséből állhat az elemzés).
B ^ allegorikus, de legalábbis kétértelmű képsorban áttűnik társadalmi folyamatokba
jelentheti a fa gyökeres tövének kidöntését a felszólítás, és jelentheti a proletariátus harcát a tőkések ellen
ne szisszenj minden kis szilánkhoz - komplex képha odasujtsz körül a sorshoz - az "odasujtsz" még a favágás képzetkörébe tartozik, a sors pedig a társadalmi összefügések képzetkörébe, így un. tudatsíkváltás történt (komplex kép)
az úri pusztaság rikoltoz - szimbólum és igei metafora (komplex kép,rokona Ady magyar Ugarjának és téli Magyarországjának)
a széles fejsze mosolyog - több tudatsíkon egyszerre ható metaforarendszer (komplex kép)nyomdája) Az első vers előtt mottó van, melyet pontosítva átemel majd gyűjteményes kötetének, a Medvetáncnak az elejére: " Aki dudás akar lenni, annak pokolra kell menni" (Népdal)
A kötetben túlsúlyban vannak már a látszólag tájleíró-felidéző, valójában filozofikus összefüggéseket sejtető BENSŐ TÁJ versek. A bonyolult (komplex) képi világú költemények logikai és érzelmi ívei (a teljességre törekvés) megköveteli a hoszabb lélegzetű, tagolásában a gondolati
egységeket kiszolgáló, nagyformátumú költeményt. Ilyen pl. a Külvárosi éj, de ilyen (bár rövidebb) a Holt vidék is.A képek úgy építkeznek, hogy egyszerre lehessenek kifejezői a külső VILÁGnak, és a költő benső ÉNjének. A technika az, hogy olyan valóságelemeket válogat össze a költő, amelyek ezt a funkciót teljesíthetik.A komplex kép másik tulajdonsága az, hogy önállóan csak részben értelmezhető, illetve nem járható be általa az az ABSZTRAKCIÓS kör, amelyet az egész komplex kép hivatott kifejezni.
A kötet leíró versei azt a fontos felismerést fejezik ki, hogy a külváros sivárságában, a proletár-létben és a MINDENSÉGben ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. Vagyis megtalálhatók a VILÁGREND összefüggéseinek analógiái a külvárosi táj rész-egész összefüggéseiben is, de megtalálhatók a személyes lét emlékeiben is és a proletár-lét formáiban is.
"Én a proletárságot is formának látom, úgy a versben, mint a társadalmi életben, és ilyen értelemben élek motívumaival. Pl.: nagyon sűrűn visszatérő élményem a sivárságé, s kifejező szándékom, rontó-bontó, alakító vágyam számára csupán ``jól jön `` az elhagyott telkeknek az a vidéke, amely korunkban a kapitalizmus fogalmával teszi értelmessé önnön sivár állapotát, jóllehet engem, a költőt csak önnön sivársági érzésemnek formákba állása érdekel. Ezért - sajnos - a baloldalon sem lelem költő létemre a helyemet - ők tartalomnak látják ^...^ azt, amit én a
rokontalanságban egyre nyomasztóbb öntudattal formaként vetek papírra."
-- az un komplex képek egyes elemei több részletben is felbukkannak egymásra hatva, egymást kiegészítve (át-)értelmezve; ilyen pl.: a fény (lámpa), éj, víz (nedvesség, tócsa), csend, hold, hűvös (hűlt), zajok, álom (álmodik), rongyok, antropomorfizált (de tehetetlen) tárgyak, stb.
-- majdnem minden sorban legalább egyszer tudatsík-váltásra kényszerül a befogadó (olvasó), ezért költői impulzusokban igen gazdag a költemény; pl. a zárás négy sorában:
(Először olyan állítmánya van az ÉJ alanynak, amely emberre lehet jellemző, majd olyan, amely legalább kétirányú asszociációt indukál: vagy tárgyra vonatkoztatható, vagy mondandóra, amely "súlyos".)
hangokat, érzeteket, benyomásokat, amelyek hatottak rá; a költőnek az a feladata, hogy általánosan, a NAGY EGÉSZET és annak RÉSZEIT tekintve megtegye ugyanezt.
A TESTVÉREK megszólítás vonatkozhat minden, az elalvó emberrel ^lírai alannyal^ testvériséget vállaló emberre - pl. a korábban megidézett elvbarátokra ^harcostársakra^ vagy bárkire, aki közeli kapcsolatban áll a lírai "én"-nel.)
Ebből a mondatból visszafelé következtetve a vers lírai folyamata nem más, mint a nyugtalan, nehezen elalvó ember fantáziálása, lázas visszaemlékezése, melyben a jelenségek a félálom által átalakulnak, vízióvá válnak; míg végül az elalvás véget vet a képek áradásának. A megnyugvást, a tudomásulvételt a HÁT szó jelzi.)
(Úgy hangzik, mint egy imarészlet.A "ne üljön szenvedés" megszemélyesítés; a szóképbe ékelődő "lelkünkre" kifejezés absztrakció, tehát legalább kétszer kell a sor olvastán tudatsíkot váltani.)
(E sor olvastán már "látszik", hogy mind a négy sor egy-egy önálló, zárt mondat. Másrészt a negatív jelenségek, lelkiállapotok "elimádkozása" a NE szó ismétlését eredményezi az utolsó két sorban. Az utolsó sor a testi szenvedésre vonatkozik, az előbbi a lélek fájdalmaira.
A testet csípő féreg képzete többszörös asszociációt rejthet; vonatkozhat konkrét állatra ^bolhára, poloskára, tetűre^, ebben az esetben a szegénység és a nyomor metonímiája; vagy vonatkozhat általában a TESTI szenvedésekre ^de ha átvitt értelemben a rossz emberekre gondolunk, mint "férgekre", esetleg a világmindenséghez képest féreg-létben tengődő emberre, akkor nagyon messzire vezethet az asszociáció^, ebben az esetben kiegészíti az emberi lét LELKI szféráját, tehát az utolsó két sor a TELJES EMBERI létállapotra vonatkozó IMA.
Előtte a kötetben pl. az Áldalak búval, vigalommal; a Ringató; a Tedd a kezed c. költemény, utána pl. a Mikor az uccán átment a kedves c. vers található.
A költemény különössége az egymásnak látszólag vagy valóságosan is ellentmondó képekben és a gyakori tudatsíkváltásban rejlik. Nézzük meg először ebből a szempontból a költeményt !
A klárisok apró gyöngyök; az egész gyöngysor esetleg hasonlíthat a tóban rendben felsorakozott békafejekhez. A költői állítás azonban sem hasonlítást nem tartalmaz, sem azonosítást, metaforát. A két képsort a befogadói logika igyekszik egymásra vetíteni, mint ahogy abban is valamilyen "rendet" próbál teremteni, hogy milyen összefüggés van a bárányganéj és a kláris között.)
Így a tudat rákényszerül, hogy különböző jelentéssíkok között vibráljon.A békafejek a tó "ékességei", profánságukkal (hanghatásokat is felidéző létükkel) egy másik értékrendet, a világ szemügyre vételének teljesen más nézőpontját képviselik.
(Ha egymáshoz viszonyítom a két nézőpontot, az első a szocializált ember, a társadalmi lét, azon belül is a kultúra, továbbgondolva az esztétikum világa. A másik a természetes közegében megjelenített természeti lény világa, mely puszta létével valamiféle idillt, ősi, természetes létállapotot, falusias (pusztai vagy mocsaras), vidéki nyugalmat idéz fel.
5. Kérjük 5-5 (összesen húsz) olyan József Attila- versnek a pontos címét -- évszakok szerint csoportosítva -- amelyben a tavaszról, a nyárról, az őszről és a télről van szó. (Szerepel a címben vagy a szövegben konkrétan az adott évszak megnevezése is !)
(tavasz).............................................................. .............................................................. ..............................................................
.............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................
.............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................
(tél).............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................
6. Nevezzen meg olyan műalkotásokat a 20. századi képzőművészetből és^vagy zenéből (szerző, műcím), amely az adott témákkal foglalkozik.
6. A versekért méltó díjat -- vagy semmit se kérek, mert vagy bírnak fizetni, vagy nem. Ha nem, akkor semmit se adjanak.
Koroknay Józsefnek 19237. Kedves Gyámom, most már nem kérek semmit, csak ne nagyon haragudjon rám. Ezt a szomorú ridegséget jóvá tenni ugyse tudnám, megpróbálom, ha megengedné, legalább lassanként elfeledtetni.
Makai Ödön (Makó, 1922)10. Igen tisztelt Szerkesztő Úr, ne haragudjék, hogy újólag alkalmatlankodom, de már válaszért sem könyörgök. Állom az éhségsztrájkot a Társadalom ellen; rendületlenül. Ma tizedik napja, hogy nem eszem. Osvát Ernőnek (Wien 1925. nov)
3. Bemutatom a feleségemet. Fogadja oly barátsággal, mint engem szokott (Szántó Juditról 1932 Bp. Bresztovszky Edének)
4. Méltóságos Uram (Beke Manónak szól a levél, aki a "Bevezetés a differenciál -- és integrálszámításba" c. könyvet írta --- 1934-es dátummal szól a levél)
Egy társaságban a következő kérdés merült föl:Lehetséges-e, hogy a "cikloist" író pont pályája egybeessék a talppontot a tetőponttal összekötő dislokációs egyenessel, ha a gördülési pályát csak a saját -- pozitív vagy negatív -- irányába mozgatjuk el. Megjegyezzük, hogy a "gördülési pálya alatt Máltóságod könyvének 38. oldalán szereplő ábrán X tengelyként jellemzett egyenest értjük.
Kérdés: Mi a könyv címe, melyet Beke Manó írt -- akihez a levél szól, és akinek a könyvére itt hivatkozik J. A. És Pákozdy Ferenc ----------- Bevezetés a differenciál és integrálszámításba.
5. Drága mesterem ! Szeretném, ha jóindulatúan elnézné mulasztásomat. ... Az történt, hogy érdekesnek tartott ötletemet meg akartam írni keddre virradó éjszakán, hogy déletlőtti látogatásom alkalmával megmutathassam. Sajnos, elaludtam a találkozót, mert reggelig dolgoztam...
(A levél Bartók Bélának szól Bp. 1936 dec. 9-én. A mű,7. Részletek következnek egy bírálatból. Kinek melyik művéről ír itt József Attila? (Babits Mihály: Az istenek halnak, az ember él c. kötet verseiről)
"...lélekről aligha beszélhetünk, oly bántóan rossz versek kötege ez a könyv. Hogy az aprólékkal kezdjem, két marékkal tömi belénk a zagyvaságot..."
"Ignotus után szabadon: Akasszanak föl, ha értem, de nyelvünknek ennél rútabb szutykosabb, tehetetlenebb és alantasabb mozdulatát még nem vettem fülembe."
" (e költőnél) a forma és a tartalom, a művészi forma és a költői tartalom úgy kerülik egymást, mint két hitvesgyilkos, akik egymásban Sherlock Holmesra gyanakszanak."
"Ennek a versnek az elemzése nem is műtét volt már, hanem hullaboncolás."" Ha kezdő költő volna ... s ez volna az első könyve, akkor azt írnám, hogy ... verseit tartsa hét esztendeig az asztalfiában, és ne adja ki barátai unszolására sem."
8 Ez egy másik bírálat " (ezek a versek) nem érthetetlenek, csak értelmetlenek. Nincs értelmük önmagukon belül, nincs értelmük önmagukon kívül. Nincs értelmük különösen és nincs értelmük általánosan. 1931 Kassák 35 verse a Korunk c. folyóiratban
9. Az egyéniség és valóság c. bonyolult gondolatmenetű cikk a József Attila által szerkesztett első és egyetlen folyóiratszámban jelent meg 1932 június I. évf. 1. szám.
Mi a folyóirat címe ? --- Valóság(Kosztolányiról a Toll c újságban 1935-ben Szegény kisgyermek panaszai kötetről - végleges formában Ének a semmiről címmel ) Levegőt ! 1.
(elemzési vázlat)A Nagyon fáj c. kötet (ez József Attila utolsó verseskötete) középponti verse. Előtte A város peremén című költemény, utána a A Dunánál c. filozofikus nagyvers.
Az 1935-ben keletkezett vers nyomasztó világrendről (szűkebben értelmezve tűrhetetlen magyar társadalmi rendről) tudósít. A költő mint felnőtt, jogokkal rendelkező ember legfőbb értéknek a szabadságot tartja, ezért olyan fontos számára, hogy bemutassa, feltérképezze azt a világot, amelyben nem szabad az ember. Ehhez érzelmi folyamatokat is ábrázol (kifejez), ezáltal meggyőzőbb, hitelesebb az indulatos megszólalás. A hangütés különleges, ritka az a József Attila-vers, amelyik ilyen indulatosan, kiáltásszerű kérdéssel indul: "Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet ?" (Ebben rokona a Téli éjszaka c. költemény, mely így kezdődik: "Légy fegyelmezett !")
A hazafelé haladás, ballagás motívuma fontos a József Attila-versekben, általában egyszerre az otthon felé haladást, és az otthonosság életérzésének keresését is jelenti, esetleg a HAZA (mint ország, vagy állam) tudatos feltérképezését, mint a jelen versben is. (Példák a hazafelé tartó költő képeire: "Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog. A szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a jázminok." -- HAZÁM ;
"Ballagok lassan hazafelé, vert hadak futnak hazafelé..." -- MÉGIS ELVESZEM;A politikai helyzet (Németországban terjed a fasizmus, -- Hitlert 1933-ban választják kancellárrá -- és Magyarországon is egyre erősebb a fajgyűlölet), a bürokrácia packázása az egyénnel, a kevés igen gazdag ember és a rengeteg nagyon szegény gyűlölködése ("Retteg a szegénytől a gazdag ^ s a gazdagtól fél a szegény." -- HAZÁM),
a falut és a várost is szembefordítja egymással a politikai rendszer (minden ügyintézés a városi központokban zajlik), a titkosrendőrség, a besúgók mindenütt ott vannak, terjed a bűnözés, senki nem bízik még a jó ismerősében sem, mindenkinek kartonja van, amire aprólékosan feljegyez a rendőrség mindent, amit csak meg lehet tudni az emberről, senkinek sincs igazi magánélete --- mindez azt eredményezi, hogy az emberek sehol nem merik elmondani nyíltan a véleményüket, mert attól félnek, hogy elveszítik állásukat, vagy bebörtönzik és kínzásokkal vallatják őket, esetleg koholt vádakkal kivégzik. Így már talán érthetőbbek azok a motívumok, amelyeket a versből kiválogattunk, és itt felsorolunk:
"Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet ?"A cím a fuldokló kiáltását juttatja eszünkbe. A költemény olvasásakor megértjük, hogy nem csupán egy ember levegő után kapkodásáról, levegőért kiáltásáról van szó, hanem az EMBERI létezésért kiált itt valaki, azért, hogy ne vadak módjára éljünk egymás mellett, hanem teremtsünk olyan rendet, melyben szabadnak érezheti magát az egyén, és amelyben játszani is lehet.
"Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet,Ugyanakkor a "szép, komoly fiú", akit játszani is enged a szabadság, az is az Ő gyermeke --- vagyis ez a kép úgynevezett kettős metafora, más szóval KOMPLEX kép, mely összefüggéseivel azt mutatja meg, hogy az embereknek előbb kell megteremteniük a szabadságot, azután a rendet, hogy ez a rend emberi lehessen. A szabadság nyomán létrejövő rend pedig lehetővé teszi a legszabadabb, de legfegyelmezettebb - komoly - életmódot, azt, amelyben játszani is lehet.)
A költemény képei úgy vannak megszerkesztve, hogy elképzelhetünk egy hazafelé ballagó férfit, aki saját és embertársai sorsán tűnődik. Közben szinte halljuk a léptei alatt zizegő-ropogó száraz levelek hangját ( ősz van), megtudjuk, hogy alkonyat felé halad az idő, képet kapunk arról is, hogy mit lát, hall útközben ( gyep, sötétség, bokrok, szél, hűvös, televény, lámpák, vadkácsa hápog riadtan a tóban stb.), illetve kivel találkozik ("S ím váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott.").
Minél többet tudunk meg arról, hogy mit gondol magában az az ember, akit a költő "megrajzolt", és egyes szám első személyben szerepeltet (a lírai alany), annál jobban megértjük, hogy szorong az illető, és szorongásának oka személyes emlékeiben, sorsában, illetve a társadalmi rendben gyökeredzik.
(Személyes emlékei: "ütött gyermekként csendesen morogtak...";Az eltorzult jellemű emberek társadalmára (politikai rendszerére) vonatkozó ismereteinket is a lírai alany (áttételesen a költő) gondolatvilágán keresztül kapjuk.
"Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,A Levegőt ! József Attila egyik leginkább összegző jellegű verse -- emberdefiníciót és életmód-ideált ad, lázad és lázít az embertelenség ellen, és okosan végiggondoltatja az olvasóval a saját életét is.
"Emberek, nem vadak --Az egyes strófák (kilencszer hét sor) első pillantásra szabálytalanok, mégis megdöbbentően precíz szabályosság jellemzi őket. Pl. a szótagszámok soronként minden versszakban ugyanolyanok: 11
6és a rímképlet is ehhez igazodik, sőt, részben a ritmus is, mely a jambikus lejtés (trochaikus zökkenőkkel) és a hangsúlyelosztás érdekes "elegyéből" rakódik össze.
A rímképlet: a1908 nyarán (Visszament Romániába, és Temesvárott halt meg 1937-ben; csak annyit tudott a fiáról, hogy nagy ember lett, valami ügyvéd.)
5. Hol tartózkodik J. A. 1910-ben?Öcsödön, nevelőszülőknél a Gyermekvédő Liga közvetítésével -- itt végzi az elemi első két osztályát -- 1912-ben tér vissza Pestre
6. Mikor hal meg a mama, és melyik vers őrzi a konkrét emléket, amely a szabadszállási utazást említi, hogy csirkét szerezzen a kórházban fekvő mamának?
1919 karácsonyán. Kései sirató1923 elején otthagyja a gimnáziumot, majd magántanulóként összevont vizsgát tesz két évből egyszerre; decemberben leérettségizik.
1931-ben a Sarló és Kalapács c. moszkvai magyar folyóirat szerint: "a fasizmus táborában keresi a kivezető utat"-- 1934-ben nem hívták meg a Szovjet Írók I. Kongresszusára. (Ekkorra már megszakadt a kapcsolata a párttal.)
1930-tól 1936-ig Szántó Judit (1903-1963) az élettársa. Judit első férje, Hidas Antal Moszkvában élő költő. Hat évig élnek együtt. (Egyetlen vers szól hozzá, az is a szakítás után: Judit.)
Bergson gondolkodásmódja és a Freudizmus a eszmélet-fogalom itt kezdődik.1931 Döntsd a tőkét, ne siránkozz 4. kötet (az ügyészség lefoglalja, és pert indít a költő ellen izgatás, és szemérem elleni vétség címén.)
1932 Külvárosi éj 5. kötet1937 nyarán (Flóra betegségének idején) a költő súlyos állapotba kerül (skizofréniával kezelik) -- mai tudásunk szerint BORDERLINE-betegség (határeseti) személyiségzavar. (Bak Róbert)
Balatonszárszó -- Jolán, Etus, három gyereke.C Izgatás és szemérem elleni vétség címén pert indít az ügyészség a költő ellen. Melyik kötet miatt? (Pontos cím.)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz 4. kötet 1931.