5. Kérjük 5-5 (összesen húsz) olyan József Attila- versnek a pontos címét -- évszakok szerint csoportosítva -- amelyben a tavaszról, a nyárról, az őszről és a télről van szó. (Szerepel a címben vagy a szövegben konkrétan az adott évszak megnevezése is !)
(tavasz).............................................................. .............................................................. ..............................................................
.............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................
.............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................
(tél).............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................
6. Nevezzen meg olyan műalkotásokat a 20. századi képzőművészetből és^vagy zenéből (szerző, műcím), amely az adott témákkal foglalkozik.
6. A versekért méltó díjat -- vagy semmit se kérek, mert vagy bírnak fizetni, vagy nem. Ha nem, akkor semmit se adjanak.
Koroknay Józsefnek 19237. Kedves Gyámom, most már nem kérek semmit, csak ne nagyon haragudjon rám. Ezt a szomorú ridegséget jóvá tenni ugyse tudnám, megpróbálom, ha megengedné, legalább lassanként elfeledtetni.
Makai Ödön (Makó, 1922)10. Igen tisztelt Szerkesztő Úr, ne haragudjék, hogy újólag alkalmatlankodom, de már válaszért sem könyörgök. Állom az éhségsztrájkot a Társadalom ellen; rendületlenül. Ma tizedik napja, hogy nem eszem. Osvát Ernőnek (Wien 1925. nov)
3. Bemutatom a feleségemet. Fogadja oly barátsággal, mint engem szokott (Szántó Juditról 1932 Bp. Bresztovszky Edének)
4. Méltóságos Uram (Beke Manónak szól a levél, aki a "Bevezetés a differenciál -- és integrálszámításba" c. könyvet írta --- 1934-es dátummal szól a levél)
Egy társaságban a következő kérdés merült föl:Lehetséges-e, hogy a "cikloist" író pont pályája egybeessék a talppontot a tetőponttal összekötő dislokációs egyenessel, ha a gördülési pályát csak a saját -- pozitív vagy negatív -- irányába mozgatjuk el. Megjegyezzük, hogy a "gördülési pálya alatt Máltóságod könyvének 38. oldalán szereplő ábrán X tengelyként jellemzett egyenest értjük.
Kérdés: Mi a könyv címe, melyet Beke Manó írt -- akihez a levél szól, és akinek a könyvére itt hivatkozik J. A. És Pákozdy Ferenc ----------- Bevezetés a differenciál és integrálszámításba.
5. Drága mesterem ! Szeretném, ha jóindulatúan elnézné mulasztásomat. ... Az történt, hogy érdekesnek tartott ötletemet meg akartam írni keddre virradó éjszakán, hogy déletlőtti látogatásom alkalmával megmutathassam. Sajnos, elaludtam a találkozót, mert reggelig dolgoztam...
(A levél Bartók Bélának szól Bp. 1936 dec. 9-én. A mű,7. Részletek következnek egy bírálatból. Kinek melyik művéről ír itt József Attila? (Babits Mihály: Az istenek halnak, az ember él c. kötet verseiről)
"...lélekről aligha beszélhetünk, oly bántóan rossz versek kötege ez a könyv. Hogy az aprólékkal kezdjem, két marékkal tömi belénk a zagyvaságot..."
"Ignotus után szabadon: Akasszanak föl, ha értem, de nyelvünknek ennél rútabb szutykosabb, tehetetlenebb és alantasabb mozdulatát még nem vettem fülembe."
" (e költőnél) a forma és a tartalom, a művészi forma és a költői tartalom úgy kerülik egymást, mint két hitvesgyilkos, akik egymásban Sherlock Holmesra gyanakszanak."
"Ennek a versnek az elemzése nem is műtét volt már, hanem hullaboncolás."" Ha kezdő költő volna ... s ez volna az első könyve, akkor azt írnám, hogy ... verseit tartsa hét esztendeig az asztalfiában, és ne adja ki barátai unszolására sem."
8 Ez egy másik bírálat " (ezek a versek) nem érthetetlenek, csak értelmetlenek. Nincs értelmük önmagukon belül, nincs értelmük önmagukon kívül. Nincs értelmük különösen és nincs értelmük általánosan. 1931 Kassák 35 verse a Korunk c. folyóiratban
9. Az egyéniség és valóság c. bonyolult gondolatmenetű cikk a József Attila által szerkesztett első és egyetlen folyóiratszámban jelent meg 1932 június I. évf. 1. szám.
Mi a folyóirat címe ? --- Valóság(Kosztolányiról a Toll c újságban 1935-ben Szegény kisgyermek panaszai kötetről - végleges formában Ének a semmiről címmel ) Levegőt ! 1.
(elemzési vázlat)A Nagyon fáj c. kötet (ez József Attila utolsó verseskötete) középponti verse. Előtte A város peremén című költemény, utána a A Dunánál c. filozofikus nagyvers.
Az 1935-ben keletkezett vers nyomasztó világrendről (szűkebben értelmezve tűrhetetlen magyar társadalmi rendről) tudósít. A költő mint felnőtt, jogokkal rendelkező ember legfőbb értéknek a szabadságot tartja, ezért olyan fontos számára, hogy bemutassa, feltérképezze azt a világot, amelyben nem szabad az ember. Ehhez érzelmi folyamatokat is ábrázol (kifejez), ezáltal meggyőzőbb, hitelesebb az indulatos megszólalás. A hangütés különleges, ritka az a József Attila-vers, amelyik ilyen indulatosan, kiáltásszerű kérdéssel indul: "Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet ?" (Ebben rokona a Téli éjszaka c. költemény, mely így kezdődik: "Légy fegyelmezett !")
A hazafelé haladás, ballagás motívuma fontos a József Attila-versekben, általában egyszerre az otthon felé haladást, és az otthonosság életérzésének keresését is jelenti, esetleg a HAZA (mint ország, vagy állam) tudatos feltérképezését, mint a jelen versben is. (Példák a hazafelé tartó költő képeire: "Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog. A szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a jázminok." -- HAZÁM ;
"Ballagok lassan hazafelé, vert hadak futnak hazafelé..." -- MÉGIS ELVESZEM;A politikai helyzet (Németországban terjed a fasizmus, -- Hitlert 1933-ban választják kancellárrá -- és Magyarországon is egyre erősebb a fajgyűlölet), a bürokrácia packázása az egyénnel, a kevés igen gazdag ember és a rengeteg nagyon szegény gyűlölködése ("Retteg a szegénytől a gazdag ^ s a gazdagtól fél a szegény." -- HAZÁM),
a falut és a várost is szembefordítja egymással a politikai rendszer (minden ügyintézés a városi központokban zajlik), a titkosrendőrség, a besúgók mindenütt ott vannak, terjed a bűnözés, senki nem bízik még a jó ismerősében sem, mindenkinek kartonja van, amire aprólékosan feljegyez a rendőrség mindent, amit csak meg lehet tudni az emberről, senkinek sincs igazi magánélete --- mindez azt eredményezi, hogy az emberek sehol nem merik elmondani nyíltan a véleményüket, mert attól félnek, hogy elveszítik állásukat, vagy bebörtönzik és kínzásokkal vallatják őket, esetleg koholt vádakkal kivégzik. Így már talán érthetőbbek azok a motívumok, amelyeket a versből kiválogattunk, és itt felsorolunk:
"Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet ?"A cím a fuldokló kiáltását juttatja eszünkbe. A költemény olvasásakor megértjük, hogy nem csupán egy ember levegő után kapkodásáról, levegőért kiáltásáról van szó, hanem az EMBERI létezésért kiált itt valaki, azért, hogy ne vadak módjára éljünk egymás mellett, hanem teremtsünk olyan rendet, melyben szabadnak érezheti magát az egyén, és amelyben játszani is lehet.
"Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet,Ugyanakkor a "szép, komoly fiú", akit játszani is enged a szabadság, az is az Ő gyermeke --- vagyis ez a kép úgynevezett kettős metafora, más szóval KOMPLEX kép, mely összefüggéseivel azt mutatja meg, hogy az embereknek előbb kell megteremteniük a szabadságot, azután a rendet, hogy ez a rend emberi lehessen. A szabadság nyomán létrejövő rend pedig lehetővé teszi a legszabadabb, de legfegyelmezettebb - komoly - életmódot, azt, amelyben játszani is lehet.)
A költemény képei úgy vannak megszerkesztve, hogy elképzelhetünk egy hazafelé ballagó férfit, aki saját és embertársai sorsán tűnődik. Közben szinte halljuk a léptei alatt zizegő-ropogó száraz levelek hangját ( ősz van), megtudjuk, hogy alkonyat felé halad az idő, képet kapunk arról is, hogy mit lát, hall útközben ( gyep, sötétség, bokrok, szél, hűvös, televény, lámpák, vadkácsa hápog riadtan a tóban stb.), illetve kivel találkozik ("S ím váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott.").
Minél többet tudunk meg arról, hogy mit gondol magában az az ember, akit a költő "megrajzolt", és egyes szám első személyben szerepeltet (a lírai alany), annál jobban megértjük, hogy szorong az illető, és szorongásának oka személyes emlékeiben, sorsában, illetve a társadalmi rendben gyökeredzik.
(Személyes emlékei: "ütött gyermekként csendesen morogtak...";Az eltorzult jellemű emberek társadalmára (politikai rendszerére) vonatkozó ismereteinket is a lírai alany (áttételesen a költő) gondolatvilágán keresztül kapjuk.
"Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,A Levegőt ! József Attila egyik leginkább összegző jellegű verse -- emberdefiníciót és életmód-ideált ad, lázad és lázít az embertelenség ellen, és okosan végiggondoltatja az olvasóval a saját életét is.
"Emberek, nem vadak --Az egyes strófák (kilencszer hét sor) első pillantásra szabálytalanok, mégis megdöbbentően precíz szabályosság jellemzi őket. Pl. a szótagszámok soronként minden versszakban ugyanolyanok: 11
6és a rímképlet is ehhez igazodik, sőt, részben a ritmus is, mely a jambikus lejtés (trochaikus zökkenőkkel) és a hangsúlyelosztás érdekes "elegyéből" rakódik össze.
A rímképlet: a1908 nyarán (Visszament Romániába, és Temesvárott halt meg 1937-ben; csak annyit tudott a fiáról, hogy nagy ember lett, valami ügyvéd.)
5. Hol tartózkodik J. A. 1910-ben?Öcsödön, nevelőszülőknél a Gyermekvédő Liga közvetítésével -- itt végzi az elemi első két osztályát -- 1912-ben tér vissza Pestre
6. Mikor hal meg a mama, és melyik vers őrzi a konkrét emléket, amely a szabadszállási utazást említi, hogy csirkét szerezzen a kórházban fekvő mamának?
1919 karácsonyán. Kései sirató1923 elején otthagyja a gimnáziumot, majd magántanulóként összevont vizsgát tesz két évből egyszerre; decemberben leérettségizik.
1931-ben a Sarló és Kalapács c. moszkvai magyar folyóirat szerint: "a fasizmus táborában keresi a kivezető utat"-- 1934-ben nem hívták meg a Szovjet Írók I. Kongresszusára. (Ekkorra már megszakadt a kapcsolata a párttal.)
1930-tól 1936-ig Szántó Judit (1903-1963) az élettársa. Judit első férje, Hidas Antal Moszkvában élő költő. Hat évig élnek együtt. (Egyetlen vers szól hozzá, az is a szakítás után: Judit.)
Bergson gondolkodásmódja és a Freudizmus a eszmélet-fogalom itt kezdődik.1931 Döntsd a tőkét, ne siránkozz 4. kötet (az ügyészség lefoglalja, és pert indít a költő ellen izgatás, és szemérem elleni vétség címén.)
1932 Külvárosi éj 5. kötet1937 nyarán (Flóra betegségének idején) a költő súlyos állapotba kerül (skizofréniával kezelik) -- mai tudásunk szerint BORDERLINE-betegség (határeseti) személyiségzavar. (Bak Róbert)
Balatonszárszó -- Jolán, Etus, három gyereke.A költő a válogatás és a versközlés szempontjait a következőkben foglalta össze: "Ez a kötet 1922-1934. esztendőkben írt verseim válogatott gyűjteménye; elkallódott füzetekben javarészt már megjelentek. A régi szövegen itt-ott változtattam, kimondott gondolatuk és képzetük így találóbb forma érzéseimhez.Az első versek kora ifjú
ságom kísérletei. Érdeklődők számára ideírom: 1905-ben születtem Budapesten, a Ferencvárosban."1930-31-ből (Döntsd a tőkét, ne siránkozz) 17 vers. (Ennek a kötetnek a címét -- mivel annak idején elkobozták, nem tünteti fel a költő a válogatott kötetben.)
1932-ből (Külvárosi éj) 13 verset közöl a 17-ből.József Attila életének utolsó három évét két egymással ellentétes irányú folyamat jellemzi: helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik, költészete pedig egyre nagyobb távlatokat mutat.
Ennek a kötetnek a versei mögött ott a Gyömrői Edit iránti patologikus szerelem; a fasizmus előretörése, a társadalmi torzulások, és a Szép Szó c. folyóirat megindulása (Ignotus Pál és J. A. szerkeszti.)
A "mért nincs bűnöm, ha van" nyomasztó kérdése felőrli a költő labilis idegrendszerét, a pszichoanalízis sem segít. (Később Bak Róbert veszi át a kezelését.)
Felerősödnek a gyermeklét kérdései, az anya legendává siratása, a szellem és a test tehetetlen vergődései.Az utolsó évek alapvető élményei: a rend és a szabadság kínzó hiánya; az állandó fenyegetettség, otthontalanság, a semmibe hullás érzése. A versírás egyetlen menedéke.
Témái: a közélet, a szerelem és a tragikus önsors.A Levegőt ! az emberi és embertelen rend (a rabság és szabadság rendje; a gyermek-lét és a felnétt-lét rendje) ellentéteinek lírai kifejtése -- jelzi a fasizmus előretörésének nyomasztó légkörét.
A Dunánál (és az 1937-es Hazám) megrendelésre készült, bizonyos értelemben programversek. A Szép Szó önálló kötetekbenis megjelent különszámaihoz írta őket bevezető versnek. A folyóirat 4-5. száma Mai magyarok régi magyarokról címmel történeti tanulmányokat tartalmazott. Ezt vezette be A Dunánál.
A Gyermekké tettél ugyanúgy Gyömrői Editnek szól, mint a Nagyon fáj, a címadó vers.A Kész a leltár az egész élet mérlegét készíti el. Végső konklúziója kissé ironikus szentencia: Éltem, és ebbe más is belehalt már.
A Kései sirató valószínűleg a legmegrendítőbb anya-vers, amit valaha írtak.Az ún. utolsó versek közül, amelyek már nem jelentek meg kötetben József Attila életében fontos a Flóra-ciklus, a Hazám, az Ars poetica, a Nem emel föl, a Karóval jöttél, a Talán eltűnök hirtelen és az Íme hát megleltem hazámat című.
Mindarról, amit József Attila ér a magyar költészetben, a költő sorsáról és feladatáról a legjobb lírai összefoglalót és vallomást Nagy László készítette József Attila ! című versével.