Ezután elsőként az Örömhöz c. költemény jelenik meg A Tett első számában 1915 nov. 1-jén. Másodikként a Mesteremberek következik, harmaddikként pedig a Vers cím nélkül.

Mindhárom költemény a "régi vallás" (a kereszténység) mintájára egy "új vallást" vezet be: az ÚJ EMBER és a MINDENHATÓ GÉP hitét. (Itt a gép a tudást jelenti technikai értelemben, Kassák nem úgy rajong a gép esztétikájáért, mint Marinetti.) E kettő kapcsolatából születik majd a kassáki "szentháromság" harmadik darabja, a TÁRSADALMI HALADÁS. Mindez elhatárolódás a régitől, de nem az expresszionisták általános világvég-hangulata jelentkezik itt, hanem komoly, prófétai hang.

Kassák az ÚJ EMBERt kezdetben adottnak képzelte. A Ma c. folyóirat munkatársainak többségéhez hasonlóan meg volt győződve arról, hogy a korszellem hatására tömeges identitásváltás következik be a nagyvárosi munkásfiatalok körében. Amikor ez elmaradt, az ÚJ EMBER megalkothatóságát hirdette. Elmélete szerint népnevelés, népművelés útján kell identitásváltást előidézni. Végül Kassák kénytelen volt szomorúan bevallani: elmúlt a kísérletezésre kimért idő anélkül, hogy az ÚJ EMBER megmutatta volna "vidám és piros arcát".

A magyar avantgárd történetét A Tett c. folyóirat megjelenésétől számítjuk (1915). Az alkotók meg akarják szüntetni a távolságot alkotás és hétköznapi tevékenység között, ezért a műalkotást "tett"-nek tartják, beleszólásnak koruk életébe.

Az expresszionistákkal egybehangzóan az ösztönös érzelmi tartalamakat akarják megszólaltatni, és ezt összekapcsolják világmegváltó, szociális gondolatokkal, felelős társadalmi cselekvéssel. Célkitűzésük az új embertípus, a "kollektív individuum".

Költészettechnikájuk többek közt a szimultaneizmus, forma a szabadvers. (Az aktivizmus tehát tekinthető az expresszionizmus magyarországi változatának.)

• az induló költő teljes programját összegzi
  
• Osváth így utasította vissza közlését: "Uram, ez nem vers, ez szekérdöcögés."
  
• 4-- a szöveg első szava a közösséget jelzi (Mi)
  
• a mű tehát "közösségi drámai monológ" (tankönyv!)
  
• a himnikus ódával tart rokonságot hangnemét illetően
  
• a beszélők negatív jellemzést adnak önmagukról (elhatárolódás!)
  
• a háború elutasítása is jelződik
  
• a mesteremberek a jövő emberei: erő sugárzik a szavaikból és a technika iránt érzett lelkesedés
  
• az ábrándokat és az immorális szórakoztató ipart elvetik
  
• az építés pátosza jellemzi nyelvi szerkezeteiben és képanyagában is a művet
  
• hagyományos költői eszközökkel "dolgozik" a szerző: felsorolások, fokozások, expresszív kifejezések stb.

• a bécsi évek legnagyobb költői teljesítményének tartják
  
• először a 2x2 c. folyóiratban jelent meg
  
• a 481. sora így is szól: 2x2=4
  
• a mű formai-szerkezeti példája lehet pl. Apollinaire Égöv c. verse
  
• a mű tudatosan szerkesztett nagyszabású szintézis:
  
• a reális és irreális
  
• fönt és lent
  
• a szubjektív és objektív
  
• a pozitív és a negatív értékek

• Brüsszel három szakasza a mű hangulati és eszmei csúcsa,a forradalmi jövőt biblikus látomásban (passió) idézi meg (Tagolás: este, éjszaka, hajnal)
  
• Párizs az élet és a költészet színhelye
  
• a költemény szubjektív idejének tempója más, mint az eseményeké (az utazás néhány hónap alatt zajlik, a brüsszeli "passió" néhány órája a terjedelem több mint negyed részét foglalja el)
  
• a benső (lelki-tudati) folyamatok a személyiség önmegvalósítását jelzik, a beszélő "megtalálja önmagát)
  
• a zárlat - én Kassák Lajos vagyok^ s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár - a személyiség maradandóságát és a kaland elmúlását állítja szembe egymással

A 30-as években Kassák költészete is klasszicizálódik. (A folyamat kezdete a Tisztaság könyve 1926) 35 vers (1931)