Kosztolányi Dezső 1.
1885. márc. 29. Szabadka
(Nagyapja javaslatára a
Desiderius nevet kapja, ami annyit jelent: Áhított.)
Apai ágon
szabadságharcos elődök, anyai ágon gyógyszerészek.
Az apai nagyapa van legnagyobb hatással Kosztolányira, mert
belekóstol az emigrációba (Amerika), és amikor visszatér, nem földet vesz, hanem
rőfös üzletet nyit. Olyan ügyesen forgatja a pénzt, hogy a Kereskedelmi és
Iparbank pénztárosa lesz. (A kulcs c. novella !)
Az apa tehát
jómódú polgárcsaládból származik, és értelmiségi életet él. A szabadkai
gimnázium tanára.
Kosztolányi művészetére döntő befolyással van a gyerekkori
környezet. Meggyőződésévé válik, hogy az ember csak ott élhet boldogan, ahová a
gyerekkor élményei kötik. Igen nagy műveltséget hoz otthonról. (Problémák azért
vannak, pl. apja nehezen viseli Szabadka vidékiességét, alkoholizál,
Kosztolányit pedig egy un. fegyelmi vétségért nyolcadikban kizárják a
gimnáziumból, az érettségit magántanulóként teszi le. Koraéretté és rendkívül
érzékennyé válik.
Sokszor gyötri halálfélelem, kamasz-éveiben Pascalt
olvas.
Naplóidézet 1900-ból: "Tudjuk-e, hogy vagyunk?... Hátha ez az
élet csak egy álom, s nem létező semmi?"
(Ez az egész életmű egyik
alapgondolatává válik.)
Szabadkán első unokatestvéréhez fűzi barátság,
Brenner Józsefhez, aki később Csáth Géza néven lett íróvá.
(Csáth tragikus
halála után emléket akart állítani neki egy regényben, de a Mostoha
töredékben maradt.)
Érettségi után 1903-04-ben a budapesti egyetem
bölcsészkarán tanul tovább magyar-német szakon.
Barátságot köt a filozófusnak
készülő Zalai Bélával, és a Négyesy-szemináriumokon Babits Mihállyal és Juhász
Gyulával.
(Levelezésükből kiderül, milyen tudatosan törekedtek saját költői
szerepük kialakítására.)
1906-ban Ady nemzet-ostorozó gesztusai megzavarták
és felháborították őket.
1. oldal
Kosztolányi Dezső 2.
Kosztolányi írja Babitsnak:
" Föltétlenül írjon arról is, mit tart a
magyar-szidásról a "" Bús magyar ugar"" -féle kifejezésekről... Nekem
viszket a tenyerem, s fölpezsdül bennem a vér, ugyanaz a vér, mely nagyapám
eréből 1848-ban lecsorgott az isaszegi síkra. Mert vad-magyar, fájdalmasan
magyar vagyok, minden szociológiai tanulmányom ellenére is, és az is
maradok."
1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, de tanulmányait
nem fejezte be. (Freud mélylélektana iránti érdeklődése innen ered.)
Az újságírásban merül el. 1906-ban előbb a Bácskai Hírlaphoz,
majd a Párizsba távozott Ady helyére a Budapesti Naplóhoz. (A lap vasárnaponként
fölváltva közli Ady és Kosztolányi verseit.)
1907-ben megjelenik első verseskötete,a Négy fal
között, mely egyenetlen bár, Ady elmarasztaló kritikája azonban
igazságtalan. (Ennek hatására még Babits is elhidegül
Kosztolányitól.)
(1908-ban azonban mindannyian szerzői a Nyugatnak,
Kosztolányi mégis egyedül Karinthy Frigyeshez áll ekkoriban közel.)
Igazi beérkezése A szegény kisgyermek panaszai c. kötet,
mely egész irodalmunkban kivételesen egységes világképű és hangnemű kötet.
1913-ban Harmos Ilona színésznővel házasságot köt. (A húszas és
a harmincas években feleségének több írása is megjelenik Görög Ilona
álnéven. Legfontosabb műve a később férjéről írt és 1938-ban
megjelentetett életrajza.)
1916-ban vásárolják meg a Logodi utca 1. szám alatti házat,
ami majd felbukkan az Édes Anna c. regény utolsó lapjain.
A világháború rémülettel tölti el. (Mindent elkövet, hogy
ne sorozzák be.)
2. oldal
Kosztolányi Dezső 3.
Az őszirózsás forradalmat örömmel fogadja, tagságot vállal az
ekkoriban alakult Vörösmarty Akadémiában. A tanácsköztársaság idején is aktív,
részt vesz az írók direktóriumának ülésein, de az eseményeket értetlenül és
riadtan szemléli. A kommün céljaival már nem ért egyet.
A trianoni békeszerződés elszakítja apjától és testvéreitől. (
A 63 éves Kosztolányi Árpádot megfosztják igazgatói rangjától , és állását -- 40
évi szolgálat után --
szerb nyelvből letett vizsgához kötik.
Ez annyira elkeseríti, hogy 1919 végén a szélsőjobbldali ÚJ
NEMZEDÉK munkatársa lesz, szerkeszti, részben írja a hírhedett PARDON rovatot.
Szabó Dezső oldalán szervezi az ellenforradalmi szellemű Magyar Írók Nemzeti
Szövetségét és irredenta cikkgyűjteményt szerkeszt. Aztán szembefordul Szabó
Dezsővel és az új kurzussal. Kilép a Petőfi Társaságból a Móriczot ért sérelmek
miatt.
Fokozatosan visszahúzódik a politikai élettől.
Illúzióival a Néró, a véres költő című regényében
igyekszik leszámolni. (Úgy mutatja be a politikát és a művészetet, mint egymást
kizáró tevékenységeket.)
1922-ben a konzervatív-liberális Pesti Hírlap munkatársa
lesz.
A húszas évek új alkotói korszakát jelentik.
1924.
A bús férfi panaszai
1928. Meztelenül (szabadvers
gyűjtemény)
E korszakának az epika az uralkodó műneme.
1922. Néró, a véres költő
1924. Pacsirta
(Szabadkát idézik, de fiktív módon
1925. Aranysárkány
Sárszeg-ként)
1926. Édes Anna
3. oldal
Kosztolányi Dezső 4.
Kosztolányi írói rangja és szerepe itthon és külföldön egyaránt
egyre nő. Sokat utazik külföldre. Olaszországban találkozik Gorkijjal, és
interjút készít vele. Thomas Mann-nal is kapcsolatba kerül, aki bevezetőt ír a
Néró, a véres költő elé. A magyar PEN CLUB elnökévé választják, de egy díj
odaítélése körül támadt ellentétek miatt lemond a tisztségéről.
1929-ben részt vesz a TOLL című hetilap Ady-vitájában.
Ismét sok baja támad ebből. A fiatal nemzedék néhány tagja
azonban nagyrabecsüli és a barátságát keresi pl. József Attila, Márai
Sándor.
A harmincas évek ismét új alkotói korszak.
Nem ír több
regényt, a novellák mellett a líra dominál.
Önálló kötet az Esti Kornél
1933.
(Folytatásának tekinthető az 1936-os TENGERSZEM című kötet ciklusa,
az Esti Kornél Kalandjai.
(Itt -- úgy tűnik -- az a meggyőződése már Kosztolányinak, hogy
a nyelv nem eszköze, hanem létezési formája a tudatnak. Ezért jelenik meg
nyelvtisztító cikksorozata is.)
(Az Esti Kornél szakít a jellemközpontú novellaszerkesztéssel,
sajátos szerepjáték zajlik -- alteregó-figura a főhős.)
A gazdasági világválság is aggodalommal tölti el, Kosztolányit,
de ezen kívül is nagyon komor művészetének hangvétele.
(Az Aurelius című novella keserűen ironikus
befejező mondatát 1931-ben vetette papírra: "Úgy látszik, ezen a földön
az épelméjűek között csak az őrültek tarthatják fönn a rendet."
4. oldal
Kosztolányi Dezső 5.
Témái a halálközelség, illetve a kisemberek észrevétlenül
maradó tragédiái. Elve szerint a műalkotás olyan, mint egy "titkát
ki-nem-beszélő rejtvény", ezért a felszín választékos megmunkálására
törekszik, hogy a mélyrétegek ne legyenek könnyen hozzáférhetők.
(Sejtetés-technika !)
Verseskötet: Számadás 1935
Novelláskötet:
Tengerszem 1936
Utolsó évei állandó szenvedésben telnek, küszködve a mindjobban
elhatalmasodó betegséggel, a rákkal. (Ő is, mint Babits, beszélgetőfüzeteken
keresztül kényszerült érintkezni a társakkal.)
1936. november 3-án halt meg a budai Szent János
kórházban.
Művészetének értékelésekor nem szabad megfeledkeznünk
karcolatairól, tollrajzairól (Mécs 1913.; Öcsém 1915.; Tinta 1916.; Tintaleves
papírgaluskával 1927.; Alakok, 1929.; Zsivajgó természet 1930.; Bölcsőtől a
koporsóig 1934.) és igen magas színvonalú műfordításairól (Maupassant összes
versei 1909.; Modern költők 1914.; Byron: Mazeppa 1917.; Byron: Beppo 1920.;
Modern költők I-III. 1921.; Goethe: A napló 1924.; Shakespeare: Téli rege 1925.;
Rómeó és Júlia 1930.; Geraldy: Te meg én 1925.;
Wilde költeményei 1926.;
Szent Imre himnuszok 1930; Kínai és japán versek 1930.)
5. oldal
Kosztolányi Dezső lírája 6.
A szegény kisgyermek panaszai kötetté nőtt
versciklusa.
(A dekadencia akkor tűnik majd el költészetéből, amikor igazi
problémákkal kell szembenéznie.)
E ciklus művészi előzményei
(néhány kép és összefüggés
Kosztolányi lírájában)
Költészete általában szerencsésen foglalja egybe a szecesszió,
a szimbolizmus, az impresszionizmus és az expresszionizmus eredményeit.
A Lámpavilágnál ciklusból (Négy fal között) a Lámpafény c.
vers a későbbi híres ciklus hangpróbája:
"Már mint gyermek csodáltam,
lámpa,lámpa,
s bámész szemekkel néztem ott alant..."
Jellemző a
Dante-élmény az Inferno-ban, a Platón-élmény:
"Való-e a
világ körültem,
vagy tán az álom a való..."
(Plato olvasása
közben)
A fekete asszony-ciklus hasonlít Ady
szerelem-érzéséhez, elemeiben romantika is rejlik, sőt Sturm und Drang is.
A Magyar szonettek-ciklusról mondják a
kortásak:
"Pompás, stilizált virágok"
(Juhász Gyula)
A Budapest-ciklusból az Üllői úti fák a legfontosabb
és legszebb vers (Vargha Kálmán elemzését idézem.)
- Az Üllői út a külváros felé futó út, ott lakott a költő egyetemista
korában. (Budapestet egyébként Juhász Gyulához írt levelében édes
mostohaanyjának nevezi a költő)
- E műben kétféle stíluseszmény keveredik.
- Egy hagyományos, allegorikus ábrázolásmód
(a tavasz az
ifjúság, az ősz az elmúlás allegóriája stb.)
és------egy
impresszionista, mely a múló hangulatot a maga tűnékeny voltában fejezi
ki.
6. oldal
Kosztolányi lírája (folytatás) 7.
- A vers eredeti címe: Búcsúzás
- 4-- A nyomban múlttá váló jelent "temeti" a költemény folyamata, de
nyivánvalóvá válik közben az is, hogy a lírai alany igen erősen kötődik ehhez
a "
mindig-jelen"-hez.
- Fiatalság és diadalmas magáratalálás tanúi az Üllői úti fák.
"Ti voltatok az ifjúság" - szól a sor, az benne a
közlésparadoxon, hogy ezt a mútba merengő kijelentést az ifjú Kosztolányi teszi
a versírás "ott és most"-jában.
-- Az élmény plusz az élmény utánja az
elégikusság hordozója e költeményben.
-- Ahogy másokra testálja ezt az érzést a mű kifejezéskészlete,
az már a költő "kifosztottságérzésének" megnyilvánulása, illetve az elmúlás
tudatosodása.
(A második versszak így kezdődik:
"Másoknak is így
nyíljatok, Üllői úti fák.")
- Az utána jövőknek azt kívánja (teljesíthetetlen kívánság!), hogy ne lássák
az elmúlást.
- Az utolsó versszak a félelemé, az elmúlásé.
- Az Üllői úti fák titka, hogy élő-eleven voltában fejezi ki az élet-elmúlás
polémiáját.
- Az átsuhanó, sejtelmes érzés verse ez, mint Ady Párizsban járt az ősz c.
költeménye.
- Amitől friss és élményszerű, az a képeken kívül a
zeneiség.
A Kosztolányi-líra fejlődási folyamatában benne rejlik a
küzdelem a magánnyal, az ürességgel, a megalkuvással, a halállal ugyanakkor
zajlik az önmegismerési folyamat.
Kötetek,, ciklusok: Négy fal között
1907.
Lámpavilágnál (Nagyváros-élmény) A fekete asszony
Pasztellek
Magyar versek Magyar szonettek
Budapest Változatok
7. oldal
Kosztolányi lírája 8.
A szegény kisgyermek panaszai 1910.
Mint aki a
sínek közé esett
Azon az éjjel
Mostan színes tintákról álmodom
Szegény
anyám csak egy dalt zongorázik
Kip-kop köveznek
Menj, kisgyerek
Őszi koncert 1912
(dekadencia, spleen jellemzi; a kulcsszó: BETEG;
kísértetiesség, expresszivitás; jellemző téma a férfi-nő kapcsolat; műfaji
jellemző a dramatizáltság; képi jellemző a pogány természetkultusz;
a
költőivé formált valóság képzetvilágában a valóságot "felszívja" a
költőiség)
Kártya 1912
( a kártya-parti = az egyéni
lét;
tét = a saját élet;
drámai helyzetek lírai feltérképezése a
kötet)
Verscímek: Induló a költőkhöz (a kártyásnak és a
költőnek azonos a lelkiállapota, mindkettő szorong)
A kártyás
sír
Mágia 1912
( "varázslás", dekadencia, idegenségérzet,
szembesülés az "ÉN"-nel
Verscímek: GYűlölöm magamat
Mások
Hódolat a
halálnak (halálkultusz)
Hetedhét-ország felé (adys megoldás,
groteszk
szörnyűség,
olyasmi, mint Baudelaire Egy dög c. verse)
Kis Mariska
És
ami marad a mágia végén, az
Csöndes, tiszta vers
Lánc, lánc
eszterlánc 1914
A magyar koldus a prológusa és egyetlen verse
8. oldal
Kosztolányi lírája (folytatás) 9.
(kötetek és ciklusok)
Tinta 1916.
Verscím: Formaművészet
Mák 1916.
Verscím: Akarsz-e játszani? (Fő
téma és megoldás a misztikum)
Kenyér és bor 1920.
Verscím: Boldog,
szomorú dal
Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben
A bús férfi panaszai 1924.
Verscímek:
Beírtak engem
Ezek a fák
(Ó, én szeretem a bús pesti
népet)
Számvetés
Naplószerűség (Most
elbeszélem...)
Széthullás
Meztelenül 1928.
Verscímek:
Tanár az én apám
Nők
Ha játszanak a gyermekek
Zsivajgó természet
1930.
Számadás 1935.
Verscímek: Számadás
(szonettek)
Életre-halálra
Költő a huszadik században
(önirónia)
Ilona
Esti Kornél éneke
Negyven pillanatkép
Ének a
fiatalokról
Halottak
Könyörgés az ittmaradókhoz
Halotti
beszéd
Hajnali részegség
9. oldal
Kosztolányi lírája 10.
Mint aki a sínek közé esett...
- pillanatnyi benyomás érzékeltetése látszólag, valójában azonban egységes
világkép-ábrázolás
- jelképes értékű pillanat lírai "taglalása", mely arról is szól, hogy itt
egy "kivetett" emberről van szó
- kivételes pillanatról van szó "lát, ahogy nem látott soha még"
- 4-- olyan látomásokból áll az egész költői képsor, amely
emblémamozzanatokat is tartalmazhat a befogadó kulturáltsága és szövegértési
szintje által meghatározottan
(vagyis alkotótárs lehet a befogadó, így az impresszionizmus
mellett "működik" a szecesszió, a szimbolizmus is, de az expresszionizmus (( sőt
a szürrealizmus)) is.)
- a szövegben folytatódó, ismételt cím tagolja a költemény gondolatmenetét
- a képek egyszerre élesen megrajzoltak és élmosódottak, elmozdulók, mint a
futurista festményeken
- egyetlen hasonlatra épül a költői képek által behatárolt világ "Mint aki a
sínek közé esett..."
- 3---először az érzelem (rémület), majd
- hanghatások és forróságérzékelés (zúgva kattog)
- látványelemek (torzítva szinesztéziában)
- a révület lelkiállapota (különleges látásmód)
a gondolatritmus után:
- 3---távolságok (kvázi-tér, a távol inkább a múltba került élet távolságát
jelenti)
- enjambement nyomán befejeződik a gondolat (búcsúztatása következik a saját
életének, mely olyanná vált, mint egy kitalált történet, messze mese lett)
- a gondolatritmus itt könyörtelenül lezár egy gondolatsort, szinte
"bezárja" az életet a "baleset" költői képeinek keretébe
ismétlődik (újra kezdődik) a címbéli motívum
10. oldal
Kosztolányi: Mint aki a sínek közé esett...
11.
(folytatás)
---expresszív jelzők halmozása következik, mindaz
nevet kap, amit eddig sejtettünk: "vad panoráma"; "rémes élvezet",
stb.
---ambivalencia a képekben és az érzelmekben
(egyszerre
megragadható minden időben és térben, ugyanakkor elmúlik ez a sűrű pillanat és
az élet is örökre)
- a vonat robogása az idő metonímiájává válik
- de a vonat egyben a halál is, amely most elmegy, nem bántja áldozatát,
viszont "mennydörög", tehát olyan, mint valamilyen ISTENSÉG, vagy fenyegető
természeti jelenség
- a rövid (élet és halál közti mezsgyén), "megszentelt pillanatba bevillan
az öröklét, az időtlenség----- "ars longa vita brevis")
- a lepke (sokszínűség, élet, idill,stb)
- az álom (lét és nemlét közti állapot, alkalmas a tudatalatti folyamatok
lejátszódására, így az emberi mélységek és a nyugalomba illeszkedő vágyak
világa)
- a rémes (az emberben rejlő szörnyeket jelenti, a Sturm und Drang
képzetköre ez;
a ré- szótő egyébként sok fontos
szavunk finnugor eredetű töve, pl.: révül, rémül, részeg, régen
stb
- az "édes" kifejezés eredetileg ízérzékelés (amit ízlelünk, az nagyon közel
van; a csecsemők legfontosabb világelsajátítási mozzanata az ízlelés)
- 4-- a ciklus következő verse így kezdődik: " És látom Őt, a Kisdedet,^ aki
fehérlő ingbe lépdel."
11. oldal
Kosztolányi: Halotti beszéd 12.
-- oxymoronnal jelöli az ember helyzetét a
létben
(a halált az élet felől rejtélynek látja, az életet viszont a
halál távlatából szemléli)
(Az oximoron a retorika egyik fontos
logikai-képi eleme, értelmileg látszólag egymást kizáró ellentét.)
- 4-- bárkinek a halálával egy egész világ tűnik el (ezt sugallja a
vers)
- kivételes a rájátszás a régiesítésre (nem úgy, mint Babitsnál)
- nyilvánvaló a képi- gondolati összecsengés a hét évszázaddal korábbi
szöveggel: " láttyátuk feleim szümtükhel mik vogymuk...", de érdemes
gondolnunk az utána következő
Halotti beszédre is, Márai
Sándoréra
- a költemény csak akkor adja át igazi szépségét, ha tisztáztuk magunkban
bonyolult összetevő elemeit (Vajda Endre mondja)
- a nyitás nem csupán egy szerep megnyilvánulása (a halottat búcsúztató
pap), hanem kötődés a legősibb nyelvi emlékeinkhez, a "gyökereinkhez"
- a váltás nagy meglepetést okoz, hirtelen eltűnik a papi talár, és ott áll
a "laikus" búcsúztató (egy másik szerep)
- ennek az embernek nincs egyebe, csak amit maga tud az életről
- megteremtődik a varázslat, megkapjuk azt, amit mindig is várunk: a készen
kapott vigasztalást és a megszokottá soha nem váló esemény megteremtésének
ambivalenciáját
- a "varázslat" eszköze: valamilyen pontos aránya, keveréke a tények
jelentését megvilágító bölcsességnek és a halál árnyékában támadt megrendülés
megmagyarázhatatlanságának
- emlékeket idéz és új képeket rajzol, partikuláris (néha profán)
megjegyzéseket tesz, majd egyetemes érvényű tanulságokat mond ki
- központi gondolata: az ember unikum: EGYEDÜLI PÉLDÁNY
- amíg van az ember, a léte természetes, a nyomában támadt üresség a
természetellenes (emlékezési kényszer)
- a "fény" és a "hő" létünk fizikai természetére és transzcendens
összefüggéseire egyszerre utal
12. oldal
Kosztolányi: Halotti beszéd 13.
(folytatás)
-- a "kincstár" az ember metaforája
-- a gazdaságos
megjelenítés eszköze az un. jelenetezés
(pillanatokba foglalt
élettörténet-----Manet festői módszere)
- a jelzős szerkezetekben részben tudatos utalások rejlenek
- ("forgandó ...szerencse" Berzsenyi Dánielnél; "tündér szerencse" Faludi
Ferencnél), részben szándékos közhelyek
- a "halvány-furcsa mosoly" szecessziós, esetleg posztimpresszionista
kép
- a halott foglalkozása végig nem derül ki (általánosítás)
- a szobor kifejezés a halott műemlékké emelt mataforája
(a
művészi létbe a halhatatlanságba így emelődik át, de úgy is, hogy az olvasott mű
RÓLA szól)
-- a költemény bonyolult összefüggésrendszere az egyszerűség ,
hétköznapiság, közérthetőség álarcában jelenik meg (aki nem ás benne mélyebbre,
nem is sejti mélységeit, látszólagos egyszerűségével azonnal hat) (olyan, mint a
mese)
-- a halál ténye épp a "hol volt, hol nem volt a világon egyszer"
kifejezéssel tágul egyetemes érvényűvé
13. oldal