Converted by Turi Peter's CW2HTML

Kosztolányi Dezső 1.

1885. márc. 29. Szabadka
(Nagyapja javaslatára a Desiderius nevet kapja, ami annyit jelent: Áhított.)
Apai ágon szabadságharcos elődök, anyai ágon gyógyszerészek.

Az apai nagyapa van legnagyobb hatással Kosztolányira, mert belekóstol az emigrációba (Amerika), és amikor visszatér, nem földet vesz, hanem rőfös üzletet nyit. Olyan ügyesen forgatja a pénzt, hogy a Kereskedelmi és Iparbank pénztárosa lesz. (A kulcs c. novella !)

Az apa tehát jómódú polgárcsaládból származik, és értelmiségi életet él. A szabadkai gimnázium tanára.

Kosztolányi művészetére döntő befolyással van a gyerekkori környezet. Meggyőződésévé válik, hogy az ember csak ott élhet boldogan, ahová a gyerekkor élményei kötik. Igen nagy műveltséget hoz otthonról. (Problémák azért vannak, pl. apja nehezen viseli Szabadka vidékiességét, alkoholizál, Kosztolányit pedig egy un. fegyelmi vétségért nyolcadikban kizárják a gimnáziumból, az érettségit magántanulóként teszi le. Koraéretté és rendkívül érzékennyé válik.
Sokszor gyötri halálfélelem, kamasz-éveiben Pascalt olvas.
Naplóidézet 1900-ból: "Tudjuk-e, hogy vagyunk?... Hátha ez az élet csak egy álom, s nem létező semmi?"
(Ez az egész életmű egyik alapgondolatává válik.)
Szabadkán első unokatestvéréhez fűzi barátság, Brenner Józsefhez, aki később Csáth Géza néven lett íróvá.
(Csáth tragikus halála után emléket akart állítani neki egy regényben, de a Mostoha töredékben maradt.)

Érettségi után 1903-04-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul tovább magyar-német szakon.
Barátságot köt a filozófusnak készülő Zalai Bélával, és a Négyesy-szemináriumokon Babits Mihállyal és Juhász Gyulával.
(Levelezésükből kiderül, milyen tudatosan törekedtek saját költői szerepük kialakítására.)
1906-ban Ady nemzet-ostorozó gesztusai megzavarták és felháborították őket.

1. oldal

Kosztolányi Dezső 2.

Kosztolányi írja Babitsnak:

" Föltétlenül írjon arról is, mit tart a magyar-szidásról a "" Bús magyar ugar"" -féle kifejezésekről... Nekem viszket a tenyerem, s fölpezsdül bennem a vér, ugyanaz a vér, mely nagyapám eréből 1848-ban lecsorgott az isaszegi síkra. Mert vad-magyar, fájdalmasan magyar vagyok, minden szociológiai tanulmányom ellenére is, és az is maradok."

1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, de tanulmányait nem fejezte be. (Freud mélylélektana iránti érdeklődése innen ered.)

Az újságírásban merül el. 1906-ban előbb a Bácskai Hírlaphoz, majd a Párizsba távozott Ady helyére a Budapesti Naplóhoz. (A lap vasárnaponként fölváltva közli Ady és Kosztolányi verseit.)

1907-ben megjelenik első verseskötete,a Négy fal között, mely egyenetlen bár, Ady elmarasztaló kritikája azonban igazságtalan. (Ennek hatására még Babits is elhidegül Kosztolányitól.)

(1908-ban azonban mindannyian szerzői a Nyugatnak, Kosztolányi mégis egyedül Karinthy Frigyeshez áll ekkoriban közel.)

Igazi beérkezése A szegény kisgyermek panaszai c. kötet, mely egész irodalmunkban kivételesen egységes világképű és hangnemű kötet.

1913-ban Harmos Ilona színésznővel házasságot köt. (A húszas és a harmincas években feleségének több írása is megjelenik Görög Ilona álnéven. Legfontosabb műve a később férjéről írt és 1938-ban megjelentetett életrajza.)

1916-ban vásárolják meg a Logodi utca 1. szám alatti házat, ami majd felbukkan az Édes Anna c. regény utolsó lapjain.

A világháború rémülettel tölti el. (Mindent elkövet, hogy ne sorozzák be.)

2. oldal

Kosztolányi Dezső 3.

Az őszirózsás forradalmat örömmel fogadja, tagságot vállal az ekkoriban alakult Vörösmarty Akadémiában. A tanácsköztársaság idején is aktív, részt vesz az írók direktóriumának ülésein, de az eseményeket értetlenül és riadtan szemléli. A kommün céljaival már nem ért egyet.

A trianoni békeszerződés elszakítja apjától és testvéreitől. ( A 63 éves Kosztolányi Árpádot megfosztják igazgatói rangjától , és állását -- 40 évi szolgálat után --
szerb nyelvből letett vizsgához kötik.

Ez annyira elkeseríti, hogy 1919 végén a szélsőjobbldali ÚJ NEMZEDÉK munkatársa lesz, szerkeszti, részben írja a hírhedett PARDON rovatot. Szabó Dezső oldalán szervezi az ellenforradalmi szellemű Magyar Írók Nemzeti Szövetségét és irredenta cikkgyűjteményt szerkeszt. Aztán szembefordul Szabó Dezsővel és az új kurzussal. Kilép a Petőfi Társaságból a Móriczot ért sérelmek miatt.

Fokozatosan visszahúzódik a politikai élettől.

Illúzióival a Néró, a véres költő című regényében igyekszik leszámolni. (Úgy mutatja be a politikát és a művészetet, mint egymást kizáró tevékenységeket.)

1922-ben a konzervatív-liberális Pesti Hírlap munkatársa lesz.

A húszas évek új alkotói korszakát jelentik.
1924. A bús férfi panaszai
1928. Meztelenül (szabadvers gyűjtemény)
E korszakának az epika az uralkodó műneme.

1922. Néró, a véres költő
1924. Pacsirta (Szabadkát idézik, de fiktív módon
1925. Aranysárkány Sárszeg-ként)
1926. Édes Anna

3. oldal

Kosztolányi Dezső 4.

Kosztolányi írói rangja és szerepe itthon és külföldön egyaránt egyre nő. Sokat utazik külföldre. Olaszországban találkozik Gorkijjal, és interjút készít vele. Thomas Mann-nal is kapcsolatba kerül, aki bevezetőt ír a Néró, a véres költő elé. A magyar PEN CLUB elnökévé választják, de egy díj odaítélése körül támadt ellentétek miatt lemond a tisztségéről.

1929-ben részt vesz a TOLL című hetilap Ady-vitájában.

Ismét sok baja támad ebből. A fiatal nemzedék néhány tagja azonban nagyrabecsüli és a barátságát keresi pl. József Attila, Márai Sándor.

A harmincas évek ismét új alkotói korszak.
Nem ír több regényt, a novellák mellett a líra dominál.
Önálló kötet az Esti Kornél 1933.
(Folytatásának tekinthető az 1936-os TENGERSZEM című kötet ciklusa, az Esti Kornél Kalandjai.

(Itt -- úgy tűnik -- az a meggyőződése már Kosztolányinak, hogy a nyelv nem eszköze, hanem létezési formája a tudatnak. Ezért jelenik meg nyelvtisztító cikksorozata is.)

(Az Esti Kornél szakít a jellemközpontú novellaszerkesztéssel, sajátos szerepjáték zajlik -- alteregó-figura a főhős.)

A gazdasági világválság is aggodalommal tölti el, Kosztolányit, de ezen kívül is nagyon komor művészetének hangvétele.

(Az Aurelius című novella keserűen ironikus befejező mondatát 1931-ben vetette papírra: "Úgy látszik, ezen a földön az épelméjűek között csak az őrültek tarthatják fönn a rendet."

4. oldal

Kosztolányi Dezső 5.

Témái a halálközelség, illetve a kisemberek észrevétlenül maradó tragédiái. Elve szerint a műalkotás olyan, mint egy "titkát ki-nem-beszélő rejtvény", ezért a felszín választékos megmunkálására törekszik, hogy a mélyrétegek ne legyenek könnyen hozzáférhetők. (Sejtetés-technika !)

Verseskötet: Számadás 1935
Novelláskötet: Tengerszem 1936

Utolsó évei állandó szenvedésben telnek, küszködve a mindjobban elhatalmasodó betegséggel, a rákkal. (Ő is, mint Babits, beszélgetőfüzeteken keresztül kényszerült érintkezni a társakkal.)

1936. november 3-án halt meg a budai Szent János kórházban.

Művészetének értékelésekor nem szabad megfeledkeznünk karcolatairól, tollrajzairól (Mécs 1913.; Öcsém 1915.; Tinta 1916.; Tintaleves papírgaluskával 1927.; Alakok, 1929.; Zsivajgó természet 1930.; Bölcsőtől a koporsóig 1934.) és igen magas színvonalú műfordításairól (Maupassant összes versei 1909.; Modern költők 1914.; Byron: Mazeppa 1917.; Byron: Beppo 1920.; Modern költők I-III. 1921.; Goethe: A napló 1924.; Shakespeare: Téli rege 1925.; Rómeó és Júlia 1930.; Geraldy: Te meg én 1925.;
Wilde költeményei 1926.; Szent Imre himnuszok 1930; Kínai és japán versek 1930.)

5. oldal

Kosztolányi Dezső lírája 6.

A szegény kisgyermek panaszai kötetté nőtt versciklusa.
(A dekadencia akkor tűnik majd el költészetéből, amikor igazi problémákkal kell szembenéznie.)

E ciklus művészi előzményei
(néhány kép és összefüggés Kosztolányi lírájában)

Költészete általában szerencsésen foglalja egybe a szecesszió, a szimbolizmus, az impresszionizmus és az expresszionizmus eredményeit.

A Lámpavilágnál ciklusból (Négy fal között) a Lámpafény c. vers a későbbi híres ciklus hangpróbája:
"Már mint gyermek csodáltam, lámpa,lámpa,
s bámész szemekkel néztem ott alant..."
Jellemző a Dante-élmény az Inferno-ban, a Platón-élmény:
"Való-e a világ körültem,
vagy tán az álom a való..."
(Plato olvasása közben)
A fekete asszony-ciklus hasonlít Ady szerelem-érzéséhez, elemeiben romantika is rejlik, sőt Sturm und Drang is.

A Magyar szonettek-ciklusról mondják a kortásak:
"Pompás, stilizált virágok"
(Juhász Gyula)

A Budapest-ciklusból az Üllői úti fák a legfontosabb és legszebb vers (Vargha Kálmán elemzését idézem.)

Az Üllői út a külváros felé futó út, ott lakott a költő egyetemista korában. (Budapestet egyébként Juhász Gyulához írt levelében édes mostohaanyjának nevezi a költő)

E műben kétféle stíluseszmény keveredik.

Egy hagyományos, allegorikus ábrázolásmód

(a tavasz az ifjúság, az ősz az elmúlás allegóriája stb.)
és------egy impresszionista, mely a múló hangulatot a maga tűnékeny voltában fejezi ki.

6. oldal

Kosztolányi lírája (folytatás) 7.

A vers eredeti címe: Búcsúzás
4-- A nyomban múlttá váló jelent "temeti" a költemény folyamata, de nyivánvalóvá válik közben az is, hogy a lírai alany igen erősen kötődik ehhez a "mindig-jelen"-hez.
Fiatalság és diadalmas magáratalálás tanúi az Üllői úti fák.

"Ti voltatok az ifjúság" - szól a sor, az benne a közlésparadoxon, hogy ezt a mútba merengő kijelentést az ifjú Kosztolányi teszi a versírás "ott és most"-jában.

-- Az élmény plusz az élmény utánja az elégikusság hordozója e költeményben.

-- Ahogy másokra testálja ezt az érzést a mű kifejezéskészlete, az már a költő "kifosztottságérzésének" megnyilvánulása, illetve az elmúlás tudatosodása.
(A második versszak így kezdődik:
"Másoknak is így nyíljatok, Üllői úti fák.")

Az utána jövőknek azt kívánja (teljesíthetetlen kívánság!), hogy ne lássák az elmúlást.

Az utolsó versszak a félelemé, az elmúlásé.

Az Üllői úti fák titka, hogy élő-eleven voltában fejezi ki az élet-elmúlás polémiáját.

Az átsuhanó, sejtelmes érzés verse ez, mint Ady Párizsban járt az ősz c. költeménye.

Amitől friss és élményszerű, az a képeken kívül a

zeneiség.

A Kosztolányi-líra fejlődási folyamatában benne rejlik a küzdelem a magánnyal, az ürességgel, a megalkuvással, a halállal ugyanakkor zajlik az önmegismerési folyamat.

Kötetek,, ciklusok: Négy fal között 1907.
Lámpavilágnál (Nagyváros-élmény) A fekete asszony
Pasztellek Magyar versek Magyar szonettek
Budapest Változatok

7. oldal

Kosztolányi lírája 8.

A szegény kisgyermek panaszai 1910.
Mint aki a sínek közé esett
Azon az éjjel
Mostan színes tintákról álmodom
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik
Kip-kop köveznek
Menj, kisgyerek

Őszi koncert 1912

(dekadencia, spleen jellemzi; a kulcsszó: BETEG; kísértetiesség, expresszivitás; jellemző téma a férfi-nő kapcsolat; műfaji jellemző a dramatizáltság; képi jellemző a pogány természetkultusz;

a költőivé formált valóság képzetvilágában a valóságot "felszívja" a költőiség)

Kártya 1912
( a kártya-parti = az egyéni lét;
tét = a saját élet;
drámai helyzetek lírai feltérképezése a kötet)
Verscímek: Induló a költőkhöz (a kártyásnak és a költőnek azonos a lelkiállapota, mindkettő szorong)
A kártyás sír
Mágia 1912
( "varázslás", dekadencia, idegenségérzet, szembesülés az "ÉN"-nel
Verscímek: GYűlölöm magamat
Mások
Hódolat a halálnak (halálkultusz)
Hetedhét-ország felé (adys megoldás,
groteszk szörnyűség,
olyasmi, mint Baudelaire Egy dög c. verse)
Kis Mariska
És ami marad a mágia végén, az
Csöndes, tiszta vers
Lánc, lánc eszterlánc 1914
A magyar koldus a prológusa és egyetlen verse

8. oldal

Kosztolányi lírája (folytatás) 9.

(kötetek és ciklusok)

Tinta 1916.
Verscím: Formaművészet

Mák 1916.
Verscím: Akarsz-e játszani? (Fő téma és megoldás a misztikum)

Kenyér és bor 1920.
Verscím: Boldog, szomorú dal
Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

A bús férfi panaszai 1924.
Verscímek: Beírtak engem
Ezek a fák
(Ó, én szeretem a bús pesti népet)
Számvetés
Naplószerűség (Most elbeszélem...)
Széthullás
Meztelenül 1928.
Verscímek: Tanár az én apám
Nők
Ha játszanak a gyermekek
Zsivajgó természet 1930.

Számadás 1935.
Verscímek: Számadás (szonettek)
Életre-halálra
Költő a huszadik században (önirónia)
Ilona
Esti Kornél éneke
Negyven pillanatkép
Ének a fiatalokról
Halottak
Könyörgés az ittmaradókhoz
Halotti beszéd
Hajnali részegség

9. oldal

Kosztolányi lírája 10.

Mint aki a sínek közé esett...

pillanatnyi benyomás érzékeltetése látszólag, valójában azonban egységes világkép-ábrázolás

jelképes értékű pillanat lírai "taglalása", mely arról is szól, hogy itt egy "kivetett" emberről van szó

kivételes pillanatról van szó "lát, ahogy nem látott soha még"
4-- olyan látomásokból áll az egész költői képsor, amely emblémamozzanatokat is tartalmazhat a befogadó kulturáltsága és szövegértési szintje által meghatározottan

(vagyis alkotótárs lehet a befogadó, így az impresszionizmus mellett "működik" a szecesszió, a szimbolizmus is, de az expresszionizmus (( sőt a szürrealizmus)) is.)

a szövegben folytatódó, ismételt cím tagolja a költemény gondolatmenetét

a képek egyszerre élesen megrajzoltak és élmosódottak, elmozdulók, mint a futurista festményeken

egyetlen hasonlatra épül a költői képek által behatárolt világ "Mint aki a sínek közé esett..."

3---először az érzelem (rémület), majd

hanghatások és forróságérzékelés (zúgva kattog)

látványelemek (torzítva szinesztéziában)

a révület lelkiállapota (különleges látásmód)

a gondolatritmus után:

3---távolságok (kvázi-tér, a távol inkább a múltba került élet távolságát jelenti)

enjambement nyomán befejeződik a gondolat (búcsúztatása következik a saját életének, mely olyanná vált, mint egy kitalált történet, messze mese lett)

a gondolatritmus itt könyörtelenül lezár egy gondolatsort, szinte "bezárja" az életet a "baleset" költői képeinek keretébe

ismétlődik (újra kezdődik) a címbéli motívum

10. oldal

Kosztolányi: Mint aki a sínek közé esett... 11.
(folytatás)

---expresszív jelzők halmozása következik, mindaz nevet kap, amit eddig sejtettünk: "vad panoráma"; "rémes élvezet", stb.

---ambivalencia a képekben és az érzelmekben
(egyszerre megragadható minden időben és térben, ugyanakkor elmúlik ez a sűrű pillanat és az élet is örökre)

a vonat robogása az idő metonímiájává válik

de a vonat egyben a halál is, amely most elmegy, nem bántja áldozatát, viszont "mennydörög", tehát olyan, mint valamilyen ISTENSÉG, vagy fenyegető természeti jelenség

a rövid (élet és halál közti mezsgyén), "megszentelt pillanatba bevillan az öröklét, az időtlenség----- "ars longa vita brevis")

a lepke (sokszínűség, élet, idill,stb)

az álom (lét és nemlét közti állapot, alkalmas a tudatalatti folyamatok lejátszódására, így az emberi mélységek és a nyugalomba illeszkedő vágyak világa)

a rémes (az emberben rejlő szörnyeket jelenti, a Sturm und Drang képzetköre ez;

a ré- szótő egyébként sok fontos szavunk finnugor eredetű töve, pl.: révül, rémül, részeg, régen stb

az "édes" kifejezés eredetileg ízérzékelés (amit ízlelünk, az nagyon közel van; a csecsemők legfontosabb világelsajátítási mozzanata az ízlelés)

4-- a ciklus következő verse így kezdődik: " És látom Őt, a Kisdedet,^ aki fehérlő ingbe lépdel."

11. oldal

Kosztolányi: Halotti beszéd 12.

-- oxymoronnal jelöli az ember helyzetét a létben
(a halált az élet felől rejtélynek látja, az életet viszont a halál távlatából szemléli)
(Az oximoron a retorika egyik fontos logikai-képi eleme, értelmileg látszólag egymást kizáró ellentét.)

4-- bárkinek a halálával egy egész világ tűnik el (ezt sugallja a vers)
kivételes a rájátszás a régiesítésre (nem úgy, mint Babitsnál)
nyilvánvaló a képi- gondolati összecsengés a hét évszázaddal korábbi szöveggel: " láttyátuk feleim szümtükhel mik vogymuk...", de érdemes gondolnunk az utána következő

Halotti beszédre is, Márai Sándoréra

a költemény csak akkor adja át igazi szépségét, ha tisztáztuk magunkban bonyolult összetevő elemeit (Vajda Endre mondja)
a nyitás nem csupán egy szerep megnyilvánulása (a halottat búcsúztató pap), hanem kötődés a legősibb nyelvi emlékeinkhez, a "gyökereinkhez"
a váltás nagy meglepetést okoz, hirtelen eltűnik a papi talár, és ott áll a "laikus" búcsúztató (egy másik szerep)
ennek az embernek nincs egyebe, csak amit maga tud az életről
megteremtődik a varázslat, megkapjuk azt, amit mindig is várunk: a készen kapott vigasztalást és a megszokottá soha nem váló esemény megteremtésének ambivalenciáját
a "varázslat" eszköze: valamilyen pontos aránya, keveréke a tények jelentését megvilágító bölcsességnek és a halál árnyékában támadt megrendülés megmagyarázhatatlanságának
emlékeket idéz és új képeket rajzol, partikuláris (néha profán) megjegyzéseket tesz, majd egyetemes érvényű tanulságokat mond ki
központi gondolata: az ember unikum: EGYEDÜLI PÉLDÁNY
amíg van az ember, a léte természetes, a nyomában támadt üresség a természetellenes (emlékezési kényszer)
a "fény" és a "hő" létünk fizikai természetére és transzcendens összefüggéseire egyszerre utal

12. oldal

Kosztolányi: Halotti beszéd 13.
(folytatás)

-- a "kincstár" az ember metaforája
-- a gazdaságos megjelenítés eszköze az un. jelenetezés
(pillanatokba foglalt élettörténet-----Manet festői módszere)

a jelzős szerkezetekben részben tudatos utalások rejlenek
("forgandó ...szerencse" Berzsenyi Dánielnél; "tündér szerencse" Faludi Ferencnél), részben szándékos közhelyek
a "halvány-furcsa mosoly" szecessziós, esetleg posztimpresszionista kép
a halott foglalkozása végig nem derül ki (általánosítás)
a szobor kifejezés a halott műemlékké emelt mataforája

(a művészi létbe a halhatatlanságba így emelődik át, de úgy is, hogy az olvasott mű RÓLA szól)

-- a költemény bonyolult összefüggésrendszere az egyszerűség , hétköznapiság, közérthetőség álarcában jelenik meg (aki nem ás benne mélyebbre, nem is sejti mélységeit, látszólagos egyszerűségével azonnal hat) (olyan, mint a mese)
-- a halál ténye épp a "hol volt, hol nem volt a világon egyszer" kifejezéssel tágul egyetemes érvényűvé

13. oldal