Memoriterek
I. osztály (Szöveggyűjtemény)
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
Partra szállottam... (1.
vsz.) (szapphói strófa)
A közelítő tél (1. vsz.) (Nem az elsős
szöveggyűjteményből!) Hervad már ligetünk... (aszklepiádeszi strófa)
A magyarokhoz I. (1. vsz)
Romlásnak indult... (alkaioszi
strófa)
Juhász Gyula: Tiszai csönd (Az egész az elsős
szöveggyűjteményből)
ÓKOR
Homérosz: Íliász Kr. e. 8. sz.
Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét,
Vészest,
mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak...
az Odüsszeia egész invokációja
Férfiuról szólj...
Mimnermosz: Nannó 1. sor Kr. e. 6. sz.
Élni mit ér arany Aphrodité nélkül s mi lehet szép ?
Szapphó: Kr e. 628-568
Úgy tünik nékem... 1. szakasz
Édesanyám, nem perdül a rokka, olyan
szakadós ma a szál
---
vágy nehezül rám;
Mert a sudár, szép Aphrodité letepert !
1. oldal
szerető,szerető
kell ma nekem már !
Anakreón Kr. e. 572-487
Gyűlölöm... (az egész)
Töredék a halálról:
A halánték deres immár, a haj őszül
koponyámon,
fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már,
oda van múltam
az édes, rövid és csúf, ami jön még...
Catullus: Kr. e. 87-54
Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást (Phalaikoszi sor,
azaz
egy glükóni kólon és egy bacchius versláb: hendekaszillabusz)
Gyűlölök éws szeretek... (az egész)
Vergilius Kr. e. 70-19
Pásztori múzsák, szálljon a dal kissé magasabban ! (IV.
ecloga)
Horatius Kr. e 65-8
Thaliarchushoz:
Nézd a Soractét, nézd, magas orma hogy
ragyog fehéren! roskad a hó alatt
és nyög az erdő és a fagyban
a
folyamok vize mind beállott. (alkaioszi strófa
nem egészen szabályos)
Licinius Murenához: (aurea mediocritas)
Akinek szívében
arany közép tart
súlyegyent, azt nem nyomorítja rozzant
2. oldal
putri szennye, nem nyomorítja bántó
udvari pompa.
Melpomenéhez: (a tragikus költészet múzsája)
Áll ércnél
maradóbb művem, emelkedett
emlékem, s magasabb, mint a királyi sír,
és sem
kapzsi vihar, sem dühös északi
szél nem döntheti már földre, se számtalan
(enjambement)
évek hosszu sora, sem rohanó idő.
KÖZÉPKOR
Augustinus 353-430
Vallomások: Tolle lege, tolle lege
Tommaso da Celano 1190-1250
Dies irae:
Ama nap a harag napja,
e világot
lángba dobja:
Dávid és Szibilla mondja
Jacopo da Todi 1236-1306
Stabat mater dolorosa:
Állt az anya keservében
sírva
a kereszt tövében,
melyen függött szent fia,
kinek megtört s
jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
kínzón általjárnia.
Halotti Beszéd és Könyörgés 1192-95. (részlet)
Ómagyar
Mária-siralom 1300 (részletek)
3. oldal
Walther Von Der Vogelweide 1170-1230
A hársfaágak csendes árnyán... (1. vsz.)
Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le évre év!
Éltem
valóban én, vagy álmodtam itt elébb?
Dante Alighieri 1265-1321
Isteni színjáték (részletek):
Az emberélet útjának felén
(1. vsz.)
Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába... (három
szakasz)
Gondoljatok az emberi erőre (egy szakasz)
Francois Villon 1431-1463
A felakasztását váró Villon négysorocskája:
Francia
vagyok, csak ez kellett,
Párizs szült Ponthois mellett.
Rőf kötél súgja
majd fejemnek,
hogy mi a súlya fenekemnek.
RENESZÁNSZ
Petrarca 1304-1374
Laurához:
Áldott a nap, a hó, az év,
s az évnek ama
szaka, órája, perce,
s egyben a szép ország is, melyben
rabja lettem két
szép szeme bűvös tekintetének.
Pó, földi kérgem: (egy szakasz)
Pó, földi kérgem bárhogy
is sodorjad
vized hatalmas, száguldó folyásán:
a szellemem mélyen, belül
tanyázván,
erőd nem féli s másétól se borzad;
4. oldal
Janus Pannonius 1434-1472
Búcsú Váradtól (egy szakasz) (hendekaszillabusz sorokból
áll, mely más elnevezéssel
phalaikoszi sor, amely egy glükóni kólonból és egy
bacchius verslábból áll)
Még mély hó települ a téli földre,
Erdőn, mely csak a
zöld levélre büszke,
Szürke suly a ködös fagy zúzmarája,
S el kell hagyni
a szép Körös vidékét,
És sietni Dunánk felé, urunkhoz.
Hajrá, fogyjon az
út, társak, siessünk!
Pannónia dicsérete (az egész)
Eddig Itália
földjén...
Egy dunántúli mandulafáról (az egész)
Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe se látott,
Hősi
Ulixes sem Alkinous szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda
lenne,
Nemhogy a pannon-föld hűs rögein.
S íme, virágzik a mandulafácska
merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám,
kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju
Tavaszt?
Balassi Bálint 1554-1594
Borivóknak való (In laudem verni temporis) (egy
szakasz)
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent
egészséggel látogató ege.
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni
szándékozott (egy szakasz)
5. oldal
Bocsásd meg Úristen ifjúságomnak vétkét,
Sok
hitetlenségét, undok fertelmességét,
Teröld el rútságát, minden
álnokságát,
Könnyebbíts lelkem terhét.
Hogy Júliára talála... ( az egész)
Egy katonaének (In laudem confiniorum) (1. vsz.)
Vitézek
mi lehet ...
Ó én édes hazám... (1. vsz.)
William Shakespeare 1564-1616
LXXV. szonett (az egész)
BAROKK
Zrínyi Miklós 1620-1664
Szigeti veszedelem (részlet az invocatióból és a
propositióból):
Én az ki azelőtt ifiú elmével
Játszottam szerelemnek édes
versével,
Küszködtem Viola kegyetlenségével:
Mastan immár Mársnak
hangasabb versével (enjambement !)
Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát, (retorikai
gondolatalakzat--- szintaktikai: alkotóelemek cseréje, azaz
transmutatio)
Ki meg merte várni Szulimán haragját,
Ama nagy
Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Európa rettegte szablyáját.
Peroratio (részlet):
Véghöz vittem immár nagyhirü
munkámat,
Melyet irigy üdő, sem tüz el nem bonthat,
Sem az ég haragja, sem
vas el nem ronthat,
Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat.
6. oldal
Híres traktátusának címe:
Ne bántsd a magyart.
Az
török áfium ellen való orvosság
avagy
Az töröknek magyarral való
békessége ellen való antidotum
Mikes Kelemen 1690-1761
Törökországi levelek 37. levél
Már mi itt derék
házastüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem
felejthetem Zágont.
II. osztály
A jó rend és szerkezet a legegyszerűbb témát is
megnemesíti
(Ez a Horatius-idézet áll a NAGY FRANCIA ENCIKLOPÉDIA elején)
Goethétől és Schillertől néhány sor
7. oldal