A Nagyon fáj József Attila utolsó verseskötete
Cserépfali Kiadó, Budapest, 1936.

Fontosabb versek:
A bűn
Ha a hold süt
A város peremén
Levegőt!
A Dunánál
Két hexameter
Kirakják a fát
Amit szivedbe rejtesz
Gyermekké tettél
Nagyon fáj
Ki-be ugrál
Azt mondják
Kész a leltár
Kései sirató
Kiáltozás

József Attila életének utolsó három évét két egymással ellentétes irányú folyamat jellemzi: helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik, költészete pedig egyre nagyobb távlatokat mutat.

Ennek a kötetnek a versei mögött ott a Gyömrői Edit iránti patologikus szerelem; a fasizmus előretörése, a társadalmi torzulások, és a Szép Szó c. folyóirat megindulása (Ignotus Pál és J. A. szerkeszti.)

A "mért nincs bűnöm, ha van" nyomasztó kérdése felőrli a költő labilis idegrendszerét, a pszichoanalízis sem segít. (Később Bak Róbert veszi át a kezelését.)

Felerősödnek a gyermeklét kérdései, az anya legendává siratása, a szellem és a test tehetetlen vergődései.

Az utolsó évek alapvető élményei: a rend és a szabadság kínzó hiánya; az állandó fenyegetettség, otthontalanság, a semmibe hullás érzése. A versírás egyetlen menedéke.

Témái: a közélet, a szerelem és a tragikus önsors.





1. oldal

Egy-egy mondat a
Nagyon fáj-kötet néhány verséről:

A város peremén a munkásság forradalmának sürgetéséről szól.

A Levegőt ! az emberi és embertelen rend (a rabság és szabadság rendje; a gyermek-lét és a felnétt-lét rendje) ellentéteinek lírai kifejtése -- jelzi a fasizmus előretörésének nyomasztó légkörét.

A Dunánál (és az 1937-es Hazám) megrendelésre készült, bizonyos értelemben programversek. A Szép Szó önálló kötetekbenis megjelent különszámaihoz írta őket bevezető versnek. A folyóirat 4-5. száma Mai magyarok régi magyarokról címmel történeti tanulmányokat tartalmazott. Ezt vezette be A Dunánál.

A Gyermekké tettél ugyanúgy Gyömrői Editnek szól, mint a Nagyon fáj, a címadó vers.

A Kész a leltár az egész élet mérlegét készíti el. Végső konklúziója kissé ironikus szentencia: Éltem, és ebbe más is belehalt már.

A Kései sirató valószínűleg a legmegrendítőbb anya-vers, amit valaha írtak.

Az ún. utolsó versek közül, amelyek már nem jelentek meg kötetben József Attila életében fontos a Flóra-ciklus, a Hazám, az Ars poetica, a Nem emel föl, a Karóval jöttél, a Talán eltűnök hirtelen és az Íme hát megleltem hazámat című.


Mindarról, amit József Attila ér a magyar költészetben, a költő sorsáról és feladatáról a legjobb lírai összefoglalót és vallomást Nagy László készítette József Attila ! című versével.



2. oldal