A Nyugat harmadik nemzedékének tagja. A harmincas években fellépő, akkor kiteljesedő alkotókról van szó: Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Ottlik Géza; Vas István és RADNÓTI MIKLÓS a nagyobbak. Zelk Zoltán (1906-1981), Kálnoky László (1912-1985), Csorba Győző (1916-1995), Szentkuthy Miklós (1908-1988).
Radnóti 1909-ben, május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8. szám alatti házban. Ősei korán bevándorolt, ezért nagymértékben asszimilálódott zsidók voltak, a költő vallomása szerint az 1700-as évektől Magyarországon éltek. Életreszólóan meghatározta világlátását, hogy édesanyja és ikertestvére születésekor meghalt.
Az Ikrek hava c. lírai elbeszélésének ezért ez a címe. A 28 év c. versben önmagát vádolja: Erőszakos, rút kisded voltam én,^ ikret szülő anyácska, -- gyilkosod ^^ öcsémet halva szülted-é,^ vagy élt öt percet, nem tudom,^ de ott a vér és jajgatás között^ úgy emeltek föl a fény felé, ^ akár egy győztes kis vadállatot^ ki megmutatta már, hogy mennyit ér: ^ mögötte két halott. ^^ Mögöttem két halott, ^előttem a világ."
Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban" -- írja a Naplóban.
Tizenkét éves, amikor édesapja is meghal, ettől kezdve nevelőszülők (anyai nagybátyja) gondoskodnak róla. (Ők az Ikrek hava szereplői. Ági féltestvére (apja lánya) kerül még bele ebbe a lírai novellába (elbeszélésbe).
A nagybácsi saját szakmáját szánja a fiúnak, ezért kereskedelmi középiskolába íratja. 1927 júniusában kereskedelmi iskolai érettségit tesz. Az érettségi után egy csehországi (Liberec) textilipari főiskolát végeztet vele. (Itt 1927-28-ban tartózkodik.) Radnótit nem érdekli a kereskedelem -- 16 éves korától ír verseket, csehszlovákiai tartózkodását is az irodalommal való ismerkedésre fordítja. (Az ottani lapokból ismeri meg Kassák költészetét.)
Hazatérve két évig könyvelő nagybátyja cégénél.1929-ben versei megjelennek a JÓSÁG c. antológiában. Decemberben gimnáziumi érettségit tesz. 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem bölcsészkarára magyar-francia szakra. Ekkorra már (1930-ban) megjelent az első kötete: POGÁNY KÖSZÖNTŐ (maga a vers 1928-ban keletkezett).
Egyik alapítója és tagja az egyetem hallgatóiból alakult Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Ez 15 főből álló baloldali diákcsoport. Vezetőjük Buday György grafikus volt, s tagjai közé tartozott többek között Ortutay Gyula (néprajzkutató), Tolnai Gábor irodalomtörténész, Erdei Ferenc szociológus. Programjuk az önfejlesztésen túl a publikációk megszervezése, a szegedi MUNKÁSOTTHONban való kulturális műsorok megrendezése, valamint -- a kor jellegzetes irányvonalához csatlakozva a "falukutatás".
A legnagyobb hatást SÍK SÁNDOR papköltő, szegedi professzor gyakorolta rá, ezért katolizál, és mély, szinte krisztusi áldozatkészsége is innen fakadhat. Tanár és tanítvány erkölcsi nagyságát mutatja, hogy képesek voltak egymáshoz megtalálni az utat,
Radnóti Miklós 3. pedig az egyházához hű paptanár és a marxizmussal rokonszenvező diák egymástól távoli ideológiák körében él (hisz). A költő Radnóti megkeresztelkedett, Sík Sándor pedig példamutató tisztességgel kiáll mellette, amikor második kötete miatt perbefogják : a bíróság az ő (Sík Sándor) állásfoglalása nyomán kénytelen elejteni a "vallásgyalázás" vádját. (Így is elítélték Radnótit 8 nap felfüggesztett fogházra -- szeméremsértés címén. Néhány címet ideírok ebből a kötetből, amely kiválthatta a korabeli ostoba hatalmasok ellenérzését: Táj, szeretőkkel; Októberi vázlat; Tavaszi vers; Vihar után; Keseredő; Elégia egy csavargó halálára; Arckép:
Huszonkét éves vagyok. ÍgyHa Radnóti első köteteit szemléljük, nyomát sem látjuk a gyermekkori megrázkódtatásoknak. A Pogány köszöntő szabadverseket tartalmaz. Ilyen például a SIRÁLYSIKOLY c. a kötet első verse. Rónay György (újholdas) szabályozott szabadversnek nevezi azt a formát, amelyet ezek a versek mutatnak. (Némi jambikus lejtés érződik; nincs központozás és rím; a mondatok látszólag ritmus nélküliek.
A Sirálysikolyban édesanyja elvesztésének traumája, a gyermeki önvád rémálomból való felriadásként jelenik meg, akárcsak a későbbi Huszonnyolc év c. versben. (Ott: "ha este lett... párnáimon vért láttam én...") Ugyanakkor az első kötet is életörömöt és természetélményt sugall expresszionista jegyekkel.
Akik hatnak erre a költészetre: Füst Milán archaizálása; Kassák idilljei; Szabó Lőrinc panteizmusa és a francia szürrealisták.
Radnóti első verseire a milliókkal, a tesvérekkel való azonosulás jellemző. Testvérek azok, akiknek bánata van, akik szenvednek, legyen szó akár Európa, akár a Távol-kelet, akár Fekete-Afrika nincstelenjeiről, proletárjairól.
Radnóti szembenállása a hatalommal részben családi hagyomány (rokonai szerepet vállaltak a Tanácsköztársaságban), részben a költő természetes szabadságvágyából fakad.
Második kötetében Újmódi pásztorok éneke (1931) (de az elsőben is) gyakoriak a természeti motívunok. Ez valószínűleg a FALUKUTATÁS élményeiből fakad. Az a falu azonban, amelyről itt szó van, STILIZÁLT, ESZMÉNYÍTETT, absztrakt táj, nem sok köze van a valósághoz. Jobbára stílusgyakorlatnak érezhető. Költői gyönyörködés ez a jászol előtt szénázó tehenek, a halovány hold , a hazatérő parasztszekerek látványában. (Tápé, öreg este) A falusi világ rajza tehát nem reális, hanem költőivé nemesített.
Babits még nem ismeri Radnótit, ezért első kritikáiban mint népi sarjadékról, paraszttehetségről ír róla. A vágy az idillre, egyáltalán az IDILL mint életérzés, mint absztrakció Radnóti költészetének végig az egyik legfontosabb motívuma, összetevője, éltetője. Ellenpontja a rossznak, a borzalmasnak, az elégikusnak, a tragikusnak. Feszültégteremtő erő a tiszta emberi vágyak és a realitás egymásra vonatkoztatott megmutatására.
A kötetet, mint már említettem, vallásgyalázás és szemérem elleni vétség címén a budapesti ügyészség elkobozza, a költő ellen pert indít, és 8 napra fogházban letöltendő, de felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli.
Sík Sándor tanúvallomása és szakvéleménye menti meg a további tortúrától. A kötet költeményei valóban nem emberfeletti, transzcendens lénynek láttatják Istent, az angyalokat, a papokat és a fehértestű, megleshető apácákat, hanem mint
Radnóti Miklós 5. természetes embereket, akiknek ugyanúgy legfőbb gondjuk a szeretés, a szeretkezés, az életöröm, mint az ifjú költőnek, aki szinte habzsolja fiatalságának örömeit. Ebben a harsányságban nyilván az avantgárd hatásai is számottevők.
A bukolika (pásztoridill), a panteisztikus világszemlélet, az erotikus hangvétel "nem fér bele" a korabeli hatalom kultúraelképzeléseibe. Ekkoriban társaival együtt önfeledten járja a Szeged környéki tanyavilágot, és szociográfiai feljegyzéseket készít az ott élők sorsáról.
1933-as harmadik kötete (Lábadozó szél) "harcos" kötet. A proletár szó gyakori használata a rendszerrel való tudatos szembenállására utal (proletáröröm, Angyalföldi proletárok, néger proletárok stb.)
A falusi idill és az agitatív munkásköltészet hangpróbái, szerepjátékai után mélyül el Radnóti költészete. Akkor, amikor -- HITLER hatalomra jutása után -- rádöbben: neki, a zsidó származásúnak nincs helye abban a világban, amelynek szörnyű körvonalai már felsejlettek 1933-ban.
Az 1933-ban írt Mint a bika c. vers számvetés, új magatartásforma képe ez. Érdekessége, hogy a bika a farkasok ellen vállalja itt a küzdelmet. A későbbi "vállalás"-versben (Járkálj csak, halálraítélt!) a lírai "én" sok sebtől vérző farkashoz érzi magát hasonlónak.
Az időmértékes sorokban különböző kólonok vannak: az első sor jambikus verslábai után egy hexameter-sor végét sejtjük, melynek szabályosan dactilus az 5. és spondeus a 6. verslába.
Ez a két utolsó versláb egyben ún. adóniszi sor; a szapphói strófa utolsó sora.A második sor (a vers utolsó sora) emelkedő majd ereszkedő verslábai és a sormetszet után egy pentameter sor második felét látjuk (két dactilus és egy fél láb). Ritmusérzékünk tehát disztichont sejt. A disztichonról pedig tudjuk, hogy legjellemzőbben az epigramma,
a sírvers formája. )))1934 júniusában a szegedi Tudományegyetemen a bölcsészettudományok doktorává avatják summa cum laude minősítéssel. Disszertációját Kaffka Margit művészi fejlődése címmel írta.
Ekkoriban közérzetének alapelemévé vált a FENYEGETETTSÉGTUDAT, az állandó veszély érzése. Ezután személyes pusztulását (de a helytállást, az emberi méltóság megőrzését is) jövendölik versei: ÚJHOLD 1935;
Járkálj csak, halálraítéltTulajdonképpen munkanélküli; alkalmi munkákból, magántanításból él. Munkatársaként dolgozik a Nyugatnak és a Gondolat c. kommunista lapnak. Budapesten él, 1935-ös az ÚJHOLD c. kötete, melyben szorongásairól ad hírt. A szerelem érzésének, érzelmeinek megéneklésével próbálja ezt enyhíteni.
Ennek a két fogalomnak a központi szerepe már végig megmarad Radnóti költészetében, és szinte minden versében kimutatható.
Innentől szokták számítani elemzők az ún "MAGATARTÁSKIJELÖLŐ VERSEK korszakát. Az a kérdés, hogy az üldözött, majd egyre inkább elhallgattatott költőnek hogyan kell viselkednie.
Hogy csak a lázadás fogadható el, és a menekülés már fizikai értelemben lehetetlen, azt az 1934. febr. 5-én megírt1936-ban a Járkálj csak, halálraítélt c. kötete a Nyugat kiadásában jelenik meg. A magány és a halálfélelem érzése tovább tudatosodik.
Radnóti kétszeresen halálraítélt: származása és gondolkodásmódja miatt. (Megölik, mert "maga sosem ölt".) (Érdekes összefüggés, hogy ekkoriban ismerkedik meg személyesen József Attilával. )
A címadó vers az előérzeten, a szorongáson túl az Izaiás-jövendölte BÁRÁNY-sorsot, a vállalást, a messiási attitűdöt mutatja. A fő ok -- ahogy Sík Sándor megmutatja: Radnóti minél távolabb akar kerülni társadalma bűneitől, ezért tudatosan válik INKÁBB "báránnyá". Középút -- ezt jól látja: nincs. Vagy a gyilkosok közé áll, vagy áldozatukká válik.
1937-ben Baumgarten-jutalommal tüntetik ki. Nyáron Párizsba utazik feleségével ; június 24-én részt vesz egy tüntetésen, melyet a francia baloldal a spanyol nép megsegítése érdekében rendez.
Nagyobb arányú fordításokba kezd, főleg latin, francia és német költőket fordít: Apollinaire-t, La Fontaine-t, Rilkét, Vergilius IX. eclogáját, Vogelweide Ó jaj, hogy eltűnt minden c. versét, Hölderlint, Goethét stb.
Párizsból hazatérve -- talán a fordítások miatt is, illetve a klasszikus költőket evokálva -- egyre több a klasszikus stílusú és formájú verse. Sajátos modern
Radnóti Miklós 10. változatokban persze, tehát az allúzió (rájátszás) neoklasszicizmust eredményez. Ezt látjuk az 1938-as Meredek út c. kötetében. Vergilius IX. eclogáját fordítva megérzi a nagy lehetőséget, és a párbeszéd drámaiságát felhasználva megírja az ELSŐ ECLOGA c. bukolikus költeményét. Ahogy Vergilius belopja a pásztorok beszélgetésébe az Augustus-kori mantuai eseményeket, úgy Radnóti is a pásztorok csevegését használja fel arra, hogy szóljon a spanyol polgárháború szörnyű tragédiáiról, megsirassa Garcia Lorcát és a "drága Attilát", ugyanakkor önmagaáról, saját környezetéről is beszélhet: a költő tudja, hogy megölik, de miként a tölgy, "addig is új levelet hajt".
Nézőpontváltogatásra alkalmas ez a forma, egyszerre lehet megidézni múltat és jelent, sőt jövőt is. Nyilvánvalóbban DRÁMAI LÍRA ez -- tulajdonképpen két szemlélet személyiségének együttes szerepjátéka -- mint Adyé. (Ott szimbólumok jelzik a lírai énnek és ellenfeleinek szemléletmódját.) Az idill természetes tartományán (bukolika, pásztoridill) belül szól Radnóti emberi tragédiáról és szörnyűségekről, kilátástalanságról, ezáltal még vádlóbb az, amit mond.
Az ECLOGÁKBAN munkáló ellentét rávilágít: a legfőbb konfliktus a BOLDOGSÁGRA VÁGYÓ és BOLDOGSÁGRA KÉPES EMBERI SZEMÉLYISÉG és az EMBERTELEN KOR, EMBERTELEN TÁRSADALOM között feszül. A targédia elkerülhetetlen, az áldozatot meg kell hoznia annak, aki képes rá. Így talán fennmaradnak a HUMÁN-ÉRTÉKEK, főképp a boldogság képessége és annak a tudása, hogy LÉTEZIK a boldogság mint életérzés, csupán időlegesen, egy abnormális társadalom szüntette meg.
A klasszikus mintákra való utalással tehát a HUMAZIZMUST "tartja életben." Megrendítő az a SZELÍD HEROIZMUS, amellyel szembenéz a sorsával.
A Meredek út c. kötet nyitóverse önéletrajzi költemény, számvetés (Huszonnyolc év). Az olvasó nem szabadulhat a gyanútól, hogy Radnóti halálos áldozathozatala valamiféle kiengesztelése a sorsnak. A bűn, amit a költő magára vesz, ikertestvérének és édesanyjának a halála.
Sokat foglalkozik a halállal ebben a kötetben. Az Ének a halálról a Kosztolányi Temetésén alcímet viseli (1936. nov.) Az 1937 májusában írt Elégia Juhász Gyula halálára készült. A Keserédes így fejeződik be:
Gödörbe gyűlve néholA Himnusz a békéről nem a fizikai értelemben vett védekezésről vagy menekülésről szól, hanem a LÉLEK védekezéséről. Arról a reményről, hogy egyszer béke lesz. A költemény zárása: s fejünk felett majd surrog és csivog
a fecskefészkektől sötét eresz !Az idézett vers utolsó sora mintegy előkészíti a majdani fohászt, mely a NEM TUDHATOM kezdetű vers végén olvasható: ...míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.Pedig Fannival, a feleségével boldogan és kiegyensúlyozottan él. Erről akkor tud írni inkább, amikor kínzó hiányát érzi idillikus kapcsolatuknak, Fanni szeretetreméltó lényének.
1942-ben kiadott NAPTÁR c. költeményét 1941 február 5-től 1941 február 11-ig keltezi. Olyan verstöredékek ezek, mintha Krisztus meditálna az Olajfák hegyén. A novemberi vers vége pl. félek ? nem is félek talán.
A háborús években saját kötete már nem jelenhetett meg (a folyóiratok közül egyedül Illyés Gyula Magyar Csillaga vállalta versei publikálását, így legmegrázóbb, legnagyobb és legfontosabb költeményei csak posztumusz kötetben, a TAJTÉKOS ÉG címűben láttak napvilágot 1946-ban.
A legjelentősebb sorozat ebből az időszakból a Vergilius modorában írt, s a borzalmak ellen annak klasszicitásával tiltakozó NYOLC ECLOGA. (1938 és 44 között íródtak.) Minden ecloga a barbárság ellen tiltakozik, és valamilyen örök emberi értékre apellál. (Humanizmus.) Az elsőről már szóltunk. Szereplője a pásztor és a költő.
A 2. ecloga párbeszédének szereplője a bombázó repülő pilótája és a költő. (Nibelungi sorokban, azaz dupla anakreóniban íródott.) (Rímes jambikus.)
A 3. ecloga szerepjátékában az egyik megszólaló maga a lírai én. A "Pásztori Múzsát" szólongatja egyre kétségbeesettebben a költő. (Hexameter a forma.) (1941. június 12.)
A Száll a tavasz c. költemény alcíme: ELŐHANG AZ ECLOGÁKHOZ. Az egész természetet hívja segítségül az EMBER emberségének ébresztéséhez. Idilli pictura (bukolikus motívumok) után egyre fokozódik a nyomasztó hangulat. Mintha maga a táj szorongna. A záró szakasz egyetlen rémült kiáltássorozat.
(Hexameterekben íródott.) (1942. ápr. 11.)A 4. eclogában a költő és a hang párbeszédében Radnóti kételyei vitáznak egymással. A "költő" bizonyítva látja, hogy nem kellett volna megszületnie; a "hang" megmutatja neki, hogy milyen szépségekkel találkozott élete folyamán, és hogy mennyire érdemes volt élni. Tulajdonképpel számvetés és létösszegzés ez a vers is.
(Szabályozott szabadvers, azaz fellazított metrumú költemény.) (1943 márc. 15.)Az 5. és a 6. ecloga egyaránt töredék. Az ötödiket barátja, az író-költő-újságíró Bálint György (1906-1943) elsiratásaként írja. (Széttört sorú hexameter a forma) (1943. nov. 21.)
A 6. eclogáról csak sejtjük, hogy az, mert a címe: Töredék. (Van olyan irodalomtörténész, aki a Sem emlék, sem varázslat c. költeményt véli 6. eclogának.)
A 7. ecloga Lager Heidenauban készült, Zagubica fölött a hegyekben, 1944 júliusában. Tulajdonképpen Fannihoz írt fiktív episztola. (Hexameterekben)
A tábori életet és a költő "benső" életét rajzolja meg. A látvány (homályos megléte és hiánya) és a benső képek látomásai egymás ellentétei. (Idill és halál képzetei.)
Az elvágyódás nem holmi romantikus széplelkűség. Az indoka a személyiséget tönkretevő (a lírai alany "fogoly állat") és az embert elpusztító környezet, mellyel szemben életet adó és emberi melegséget biztosító az OTTHON és FANNI léte.
Ugyanakkor a vers a VIRRASZTÁS toposzának életrekeltése. Tudatosan vállalt virrasztás ez a történelem nagycsütörtöki sötétjében. Az is virrasztás, hogy végig költő tud maradni, nem hallgat el, az utolsó pillanatig ír, rögzíti megrendítő megfigyeléseit és reflexióit. (Közvetlen "rokona" ennek a költeménynek a Levél a hitveshez, mely 1944 szeptemberében íródott.)
A 8. ecloga a költő és a próféta párbeszédét tartalmazza. (Náhum a próféta - a 12 kispróféta egyike; a kispróféták a héber kánon szerint: Hoseás, Joel, Ámosz, Abdiás,Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofóniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás)
A kérdésre, hogy mi hozta ismét a földre az emberek közé a Ninive pusztulását is megjósoló prófétát, a próféta a következőt mondja: A düh. Hogy az ember
újra s azóta is árva az emberforma pogányokSok szép idilli vers is készül, de a legmegnyugtatóbb hangulatú költeményben is van valami borzongató veszély (Éjszaka; Virágének)
Először még viszonylag elviselhető kötülmények közé került (hadmérnökök mellett afféle műszaki rajzolói munkát bíztak rá).
A második (1942^43-as) munkaszolgálat során már nehéz fizikai munkát kellett végeznie társaival együtt különböző hadiüzemekben. Egy barátai és tisztelői által benyújtott kérvény nyomán felmentették. (A kérvény többek közt Bajcsy-Zsilinszky Endre, Herczeg Ferenc, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Sík Sándor és Szekfű Gyula írta alá.)
Elképzelhető, hogy a harmadik behívás sem lett volna végzetes a szerbiai, bori rézbányában, ha nem kerül sor az összeomlás hónapjaiban, 1944 őszén a tábor gyors kiürítésére.
A munkaszolgálatosokat ERŐLTETETT MENETBEN a nyugati határ felé indították. Ezt az utat a legyengült foglyok közül sokan nem bírták ki. Radnóti november elején, Győr térségében került fel a betegszállító kocsira, s a parancs szerint kórházba kellett volna szállítani őt és társait.
Egy emberségéből kivetkőzött magyar altiszt döntése pecsételte meg a sorsukat: az őrmester ráunt, hogy egyik kórházban sem talált helyet a rábízottaknak, s egyszerűbbnek látta, ha végez velük. Így halt meg 35 évesen, 1944. november 9-én Abda határában Radnóti Miklós. 1946 augusztusában exhumálták, azután tudták összeállítani a "Bori notesz" verseiből és a hátrahagyott versekből a Tajtékos ég c. posztumusz kötetet. (A kis négyzetrácsos füzetecske elején öt nyelven üzen a költő, és kéri a megtalálót, hogy juttassa el Ortutay Gyula professzornak a kéziratos könyvecskét.
Nem lehetett volna kibogozni a kissé szétázott lapok tartalmát, ha a költő fogolytársai nem őrizgettek volna több példányt is ugyanezekből a versekből. A "Bori notesz" Radnóti Miklós 16.
Magyarul, szlovákul, németül, franciául és angolul :A járkálás céltalan kóborlás vagy pótcselekvés. Szorongó, problémáit megoldhatatlannak vagy nehezen megoldhatónak látó ember kényszeres cselevése. A szorongás oka nyilvánvaló: ez az ember "halálraitélt".
Valószínűleg önmegszólító vers, a szerepjáték tehát kettős. A halálraítéltet kívülről is szemléljük, és az ő gondolatvilága, lelkiállapota felől is vannak információink.
A felszólító mondat tehát, amivel a vers kezdődik (Járkálj csak, halálraitélt !) ugyanúgy valamely létállapot indulatos kifejezése, mint a későbbi felszólító jellegű mondatok. (Zsugorodj őszi levél hát !
zsugorodj, rettentő világ !)A bokrokba szél és macska bútt egyik eleme megszemélyesítés (mintha a bokrok azért mozognának, mert beléjük bújt a szél, és az mozgatja őket), ugyanakkor babonát, kísértet-képzeteket kelt. (Sajátosan "rímel" rá a Sem emlék, sem varázslat szövege: De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred, ^ hogy minden összeomlott, s elindul, mint kisértet...) Más oldalról megközelítve: a bokrok a szemlélet adott idején azért nem mozognak, mert a beléjük bújt szél elbújt. Ha majd előjön, akkor lehet érzékelni a szelet, addig nem. (A társadalomban megbúvó "eszmék" akkor érzékelhetők, ha "előjönnek", és "tetté" változnak. Ahogy a szél és a macska elbújás után előjön a bokorból, és érzékelhetővé, láthatóvá válik.)
előtted (Figyeljünk fel az enjambement használatára itt is és a következő sor kapcsolásánál is ! Itt állítmány és helyhatározó, amott okhatározó és állítmány kerül különböző sorokba.)
előtted: a rémülettőlAz asszociációs kapcsolatrendszer gazdag. A rémülettől az ember szokott elsápadni (elfehéredni), ez tehát az út megszemélyesítése. Az út ugyanakkor az, ahol járunk (életút toposz). A púpos lett az út kifejezésben több jelenség rejlik. A macska is felpúposítja a hátát, ha rémült és menekülésre kész. Másrészt a felpúposodó út képzete közvetlenül kapcsolható Arany János Az örök zsidó c. költeményének képeihez. Ott egy elátkozott figuráról van szó, a ki nem találja a helyét sehol, mert a természet, a tárgyak, az emberek egyaránt űzik-hajtják. Nem pihenhet tehát sehol, nincs olyan hely, ahol otthon lehetne. Az analógia természetes. Radnótinak van hazája, de a haza nem fogadja őt be (vagy el), kiveti magából.
zsugorodj, rettentő világ ! párhuzam, anafora. Amit összekapcsol a felszólítás (zsugorodj), az őszi levél és a világ. Az őszi levelet a tél és a hideg zsugorítja. A világot a dermesztő emberi indulatok. Kizárul sok ember a lírai én által elfogadott erkölcsi körből -- tehát zsugorodik a világ. Talán másik jelentése is van ennek a képnek. Közelebb kell húzódniuk egymáshoz a világ részeinek, hogy áttekinthető lehessen az egész. Talán közelebb kell húzódniuk az embereknek egymáshoz, hogy elviselhető legyen a rideg, embertelen környezet.
A paradicsomi idill helyett valami gonosz varázslat lett úrrá a világon: -- a tündöklő ég helyett a transzcendens irányból "hideg sziszeg le"; a bársonyos fű helyett mintha rozsdás szögekből állna a rét; a vadlibák látványából, vonulásából csak a fenyegető árnyakat láthatjuk.
Eddig (a második szakasz végéig) tart a szürrealista képekkel láttatott táj picturája.Az utolsó hét sor költői program. Az önmegszólítás személyes vonatkozásai -- úgy tűnik -- munden költőt érintenek:
A költő számára követelmény az erkölcsi tisztaság, a benső szabadság megőrzése; a bűntelenség választott terhének vállalása; és ha szükséges, akkor a Heródes által Betlehemben megöletett "gyermek Jézusok" sorsának vállalása. A költőnek azonban nem csupán tiszta erkölcsűnek és ártatlannak kell lennie, hanem ösztönös harcosnak is, mint a "sok sebtől vérző nagy farkasok"-nak.
Jambusokban megírt rímes episztola. Fanninak, a feleségnek szól. Személyes vallomás, de nyilvánosságra is számot tart. A lélek drámájának lírai vetülete.
A mélységes vágy a hazatérésre, a hitvessel és baráttal való újar együttlét reménytelen reménye érzelmi gyötrelmet okoz, a túlélés programja azonban csak racionális lehet; nem játszhatnak benne szerepet az érzelmek.
Emberfeletti (humán emberhez méltatlan) szerepre kell vállalkoznia a költőnek: a folytonos veszélyben, bajban élő vad férfiak (sebesült farkas) nyugalma nyugtat...
A ráció hatalma a mágiával, a varázslattal keveredik a túlélésért vívandó küzdelemben: bíbor parázson, ha kell zuhanó lángok közt varázslom majd át magam, de mégis visszatérek; ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg...
... smint egy hűvös hullám: a 2x2 józansága hull rám.A költemény időjátéka a legérdekesebb. Az asszociációs technika ugyanolyan, mint a 7. eclogában vagy az A la recherche-ben. Prousti tudatfolyam-ábrázolás ez. A tűnődő én jelenében minden emlék lehet jelen és minden jelen lehet múlt.
Fanni a múlt képzetei között szinte mesebeli szépségű,