József Attila-műsor
- Ugye pajtás 7.Tiszta szívvel
13.Bánat
2.Csak az olvassa 8.Áldalak búval... 14.A Dunánál(Hexa)
Csókkérés tavasszal 9.Tedd a kezed...
15.Klárisok
4.Lidi nénémnek... 10.Rög a röghöz 16.Óda
Kertész leszek 11.Ringató 17.Gyöngy
6.Nemzett József Áron 12.Medvetánc 18.Elégia
- Azt mondják 25.Gyermekké tettél 30. Kész a
leltár 26.Mama 31. Proletárdal
27.Altató 32. József A.
- Eszmélet 28.Kései sirató
Rejtelmek
1. oldal
A NEM ÉN KIÁLTOK c. vers a kötet prológusa (1925)
- szabadvers (Kassák; Whitman nyomán, illetve az expresszionizmus
hatására)
- merész asszociációk (részben még szimbolizmus, részben már avantgárd)
- apokaliptikus képek valamilyen nem körvonalazható változásról (lehet ez
természeti vagy társadalmi, esetleg egymásból következően mindkettő)
- kozmikus világszemlélet jellemzi a képsort (a legkisebb is összefügg a
legnagyobbal, a legközelebbi a legtávolabbival, az ember kiáltása a természeti
katasztrófák hangjával)
- a menekülés-motívum önmegszólító verstípus-részletben jelenik meg
- az ember-közösségben és a természetben való feloldódás vágya panteisztikus
képekben nyilvánul meg
- a lírai én valami kozmikus megváltásra vár, a megőrült sátán ellen (minden
gonoszság és rosszaság szimbóluma) segítségül kell hívnia minden létezőt:
"Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!" (az itt segítségül
hívott erők későbbi verseiben fontos központi motívumok lesznek)
Otthoni elemzésre ajánlott versek: ÉHSÉG
A LEGUTOLSÓ
HARCOS
CSÖNDES ESTÉLI ZSOLTÁR
CSÓKKÉRÉS TAVASSZAL
Szóbeli felelésre:
NEM ÉN KIÁLTOK (TANANYAG !)
2. oldal
Néhány szó fontosabb József Attila-versekről 7.
TISZTA SZÍVVEL
- alig húszéves a költő a vers keletkezésekor
- már "találkozott" az anarchista irányzatokkal és az újnépiességgel
(mindkettő hatása érvényesül)
- Szegeden egyetemista; Horger Antal professzor két tanú jelenlétében
kijelenti, hogy amíg rajta múlik, J.A. nem kap tanári diplomát;
sorsmeghatározó mozzanat ez, később a Születésnapomra c.
költeményben bukkan fel
- népdalstrófában íródott (ütemhangsúlyos 4^3 szótagszámú ütemekkel; páros
rímekkel)
- kulcsszó a tagadószó
- un. ÉN-vers (a lírai ÉN egyetlen értéket mondhat magáénak: a fiatalságát,
melyet az adott körülmények között kénytelen áruba bocsátani)
- a groteszk esztétikai minősége jellemzi, mely tragikumba hajlik
- két képzet-síkon halad a logika:
való (az 1. és a 2.
vsz.)
mely egyben jelen ,
és a lehetséges, mely
egyben jövő (következmény)
így nem csupán kontrasztozás zajlik, hanem ok-okozati
összefüggés racionális (irracionális) - érzelmi megvilágítása is; múlt és jövő
szembesítése; emberi értékek és sors egymásra vetítése
- a cím (Tiszta szívvel) ütközik a költemény jelentésével
- (pozitív indulatokat, értékeket sugall, ezzel szemben a költemény egésze
negatív indulatokat és értékeket)
- az egymás után következő motívumok: szülők; hit (mennyei atya,
történelmi gyökerek,
otthon, haza)
születés és halál
(Szózat-reminiszcencia)
szeretet, szerelem;
számmisztika (három) (a bibliai feltámadás-motívum itt a
fizikai létezés fenyegetettségét érzékelteti: harmadnapos ÉHSÉG)
hatalom, mely a fiatalságban és a lehetőségekben rejlik (a
lehetséges jövőben, ezért nagyon keserű az ELADOM szó, mely rímel a
HATALOM-ra)
3. oldal
Néhány szó fontosabb József Attila-versekről
8.
Tiszta szívvel (folytatás)
a létezés (emberi értékek) hiábavalósága ("Hogyha nem kell
senkinek...")
ördög (a gonosz az emberben és a transzcendens létben)
" betörök, ölök ", a kényszerű bűnözés (csavargó-motívum: a
tisztaszívű Villon, a vágánsköltészet, az "elátkozott költő"-ség, a francia
szimbolizmus és a magyar betyár-motívumok - Ady - nyomán)
Az "elfognak és
felkötnek" a tett következményeinek vállalása
a "halálthozó fű" magyar népballada és népmese-motívum, azt
jelzi, hogy az emberi és a természeti folyamatok egy nagy rendszerben
összefüggnek és szinkronban vannak egymással
a "gyönyörűszép szív" a szépség és az érzelmi tisztaság
szimbóluma, egyben "termőtalaja" a már jelzett "halálthozó fű"-nek
FELELÉSRE ! (TANANYAG !)
4. oldal