Reflektálás
egy jelenségre, korjelenségre
A feladat egy
adott nyelvhasználati, kulturális, civilizációs, irodalmi kérdés, probléma,
korjelenség értelmező bemutatása. A feladathoz általában tartozik egy
gondolatébresztő felvezető szöveg. A kifejtésben elvárható a vizsgázó
gondolatait, álláspontját, véleményét alátámasztó példa, hivatkozás, utalás.
PÉLDÁK
|
„Szöveget
marcona, barokk főúrral indítani: jó: ilyenkor valami zsibongó bizsergés
bizsergeti az ember mellkasát, előre köszönnek neki a személyi számítógépek,
a szakácsa pedig, mert mért ne volna szakácsa (kinek is?), meglepetésül
bárányfarkat ad föl rántva, ami olyan, mint a borjúláb, csak még finomabb…” (Esterházy
Péter: Harmonia Caelestis) |
Sokak szerint ma kevesen olvasnak kortárs szépirodalmat. Fejtse ki a
véleményét ennek lehetséges okairól és következményeiről szerzők és/vagy művek
említésével!
A kortárs irodalom
megítélése heves viták tárgya, az ezzel kapcsolatos vélemények egyike sem vált
uralkodóvá. Kívánatos, hogy a vizsgázó nyitott érvelése ne próbálja túlzottan
leegyszerűsíteni a problémát.
Különösen fontos a
kiegyensúlyozott érvvezetés, bármi legyen is a vizsgázó véleménye a kortárs
szépirodalom értékével kapcsolatban.
Érvelését példákkal
kell illusztrálnia. Optimális a kérdés esszészerű megközelítése lehet.
Az okok (pl. az
irodalom nyelvének összetettebbé válása, a kultúra háttérbe szorulása, az új
médiák hatása) és következmények (pl. a kultúra elszegényedése, a
műveltség hanyatlása, a megértés képességének defektusai) felsorolásánál, a
konkrét érvek pontosságánál a vélemény szerkesztettsége fontosabb szempont lehet.
Mindenképpen elvárható
a személyes vélekedés, álláspont indoklása, ennek részeként szerzők és/vagy
művek említése.
• •
•
|
„Elemekkel
küzdeni nem oly nyomasztó, mint egymással és saját magunkkal. Sőt valami
fölszabadító van benne: ez az igazi harc, a robinsoni életharc, az egészségé
és a természeté. Az ember leleményes és segít magán. Tengerrel küzdeni,
szigetek vadjaival s mesebeli szörnyekkel, akik a vad erőket jelképezik:
igazi görög kaland, hajósi és civilizátori. De egyúttal emberi misszió is, a
kor legszükségesebb feladata. A világ sötét még, és barbár mindenütt, ahova
Hellasz fénye nem ér. Odüsszeusz tutajokat épít, Szküllákat kerül ki, s
túljár az emberevő óriások eszén... S veszélyek és csodák; van mit elmesélni
a kedves Nauszikaának. (Babits Mihály: Az európai irodalom
története) |
Mutassa be a kalandot mint az egyik
legősibb epikai cselekményszervező elvet! Legalább egy irodalmi mű vagy
filmalkotás felidézésével mutassa be a kalandfűzés lehetőségeit, a kalandhős
alakjának változásait! Írása
ne haladja meg az egy oldalnyi terjedelmet!
Lehetséges
tartalmi elemek:
– A kaland, a próbatétel az egyik legősibb
epikai szervezőelv (l. már Homérosz Odüsszeia című eposzát is);
– a próbatételes kalandregényben a
szerkezet kezdő és végpontja rögzített, e két pont között a történetet
egymáshoz lazán kapcsolódó, tetszőlegesen növelhető számú kalandok sorozata
adja, miközben a főhős életkora és jelleme nem változik;
– ezt a regénysémát kezeli ironikusan
Voltaire Candide-ja;
– a regény e formáját teszi
etikai-filozófiai-esztétikai problémák bemutatására alkalmassá Cervantes a Don
Quijotéban;
– ez az epikai szervezőelv tükröződik – a
népmesék hasonló építkezését tudatosan alkalmazva – Petőfi elbeszélő
költeményében, a János vitézben.
– e séma akkor
válik bonyolultabbá, amikor a kalandok, megpróbáltatások már nem cserélhetőek fel
egymással, hanem egymásból következnek, illetve összefüggésben állnak a főhős
jellemével (a történetmondásnak ebben a stádiumában éppen a főhős jellemének
gazdagodása, árnyaltsága kapcsolja össze a kalandokat, mint például Arany Toldijában);
– a próbatétel nemcsak önálló
történetszervező elv, hanem a különféle epikus műfajokban, műfajváltozatokban
betétként is szerepelhet, akár a feszültség- vagy izgalomkeltés eszközeként,
akár a szereplők jellemének felnagyítása céljából (pl. a romantikus
regényirodalomban).
|
20 pont |
|
• • •
Miként látja a színházak jövőjét? Van-e még igény a drámatörténet klasszikus alkotásainak színpadra vitelére, vagy csak a zenés, látványos előadásokra? Fejtse ki véleményét!
***
|
A nyelvművelés lehetőségeiről, feladatairól két élesen szemben
álló nézet alakult ki napjainkban. Az egyik szerint „a nyelv nem
szemetesedhet el, legfeljebb változhat, sőt a nyelvet nem is lehet
befolyásolni, tévedés, hogy lehet hatni a nyelvhasználatra. „Mások ezzel
ellentétben azt vallják: „Van nyelvi környezetszennyezés”, de „van lehetőség
is a többszintű nyelvművelésre, a nyelvhasználat csiszolására.” (Idézi Balázs Géza Hatóerők és
nyelvstratégia című írásában) |
Mondjon véleményt a kérdésről újságcikk, glossza formájában!
Megállapításait a magyar nyelv történetéből és jelenéből vett példákkal is
támassza alá. Állásfoglalásának adjon a műfajnak megfelelő címet is. Kérjük,
gondolatai kifejtésében ügyeljen az adott, kb. egy oldal terjedelemre!
***
Hogyan szolgálja a számítógép használatának elterjedése az egyén
társadalmi beilleszkedését? Vitaindító előadásként fejtse ki véleményét!
Gondolatai kifejtésében ügyeljen az adott terjedelemre!
***
„Nehéz nem meglátni, mit keres a 19. század: valódi jellemző vonása az erős emóciók utáni szomj… A 19. század tehát az emberi szív pontos és lángolóan szenvedélyes ábrázolásában fog különbözni minden előző kortól.” (Stendhal)
Fejtse ki érvelő értekezésben:
bevált-e Stendhal jóslata?
Ügyeljen a stíluskorszak(ok)
elemző bemutatására, és legalább öt szerző műveire hivatkozzon!