SZÖVEGÉRTÉSI FELADATSOROK (4 feladatsor)

 

Elméleti háttér

Miért lesz szövegértési feladatsor a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán?

 

 

Az érettségi vizsga szövegértési feladatsorának jellemzői

 

A szövegértési feladat szövege általában 600–700 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.

 

A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemzőinek megfelelően – a következőkre irányulhatnak:

 

Feladat lehet továbbá

 

A vázlatírás, illetve az összegzés által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása, a tematikus háló [„téma-réma viszony”] követése, a tételmondatok felismerése

szöveg fókuszának megértése, a témaváltás, az előre- és visszautalások követése, a kihagyások érzékelése, a szöveg részletezettségének követése, az ismert és új közlés elkülönítése.

 

 

2.1.2. A szövegértés tárgya és folyamata

 

Szövegek megértése, az olvasottak alkalmazása, továbbfejlesztése, újrafogalmazása, beillesztése korábbi tudáskeretünkbe a tanulási folyamat részének tekinthető, ha alapvető kulturális kompetenciaként értelmezzük, akkor a tanulás maga. Az írásbeliség használata a mai tudásszerzési tevékenységekben voltaképpen valamennyi tantárgyterület része, az olvasás lényegében tantárgyközi tevékenységnek tekinthető. Ez a tantárgyközi szemlélet és ennek gyakorlata, azaz a különböző tantárgyakban olvasásra, tanulásra felkínált szövegek értelmezése képes egyrészt világ- és valóságismereti koherencia-teremtőként, másrészt a tanulási tevékenységek egyik szervezőjeként működni. Ha az olvasásról, szövegértésről alkotott nézeteket megvizsgáljuk, ez az átfogó, a tanításra és a tanulásra egyaránt tekintettel lévő szerep mindegyik nézetből feltárható.

 

A személyes gyarapodás nézete a gyermekre összpontosít, és az írásbeliség elsajátításában az alapozó szakaszra teszi a hangsúlyt, s a szövegmegértés kialakításában a társas-szociális aspektusok jelentőségét, illetve a megértési folyamatot felépítő didaktikai rendszer fontosságát hangsúlyozza. Az olvasás és más nyelvhasználati formák összefüggéseiben előnyben részesíti a szóbeliséget az írásbeliséggel ötvöző integratív tevékenységeket. Szemléletének egyik kulcseleme a „gyermekre méretezettség”, következésképpen a gyermeki szükségletek és képzési lehetőségek erőterében értelmezi önmagát.

 

A tantárgyközi nézet a diák iskolai, ezen belül tantárgyi tevékenységeire összpontosít, s a nyelvhasználat, az írásbeliség funkcionális alkalmazásának képzését hangsúlyozza. E felfogás szerint a szövegértés kialakításának felelőssége, hogy a különböző tantárgyak követelményei által támasztott nyelvi igényeket kielégítse. Előnyben részesíti a képzési tartalmak, szövegvilágok, értelmezési eljárások, tevékenységek közötti kooperációtannak reményében, hogy az írásbeliség széles választékával és megértésük elősegítésével összhangba kerülhetnek a tantárgyak ismeretközvetítő és képességfejlesztő funkciói. A szövegek fogalmainak és összefüggéseinek megértése, munkába vétele, következtetések megfogalmazása, azaz a szövegekkel végzett bármely tevékenység a tanulás minden szintjén meghatározó tényező. A szövegekkel való bánni tudás a tanulékonyság egyik legfontosabb fejlesztő, dinamizáló tényezője. A verbális tanulás e felfogásában konszenzus lelhető fel a különböző nézeteken alapuló tantárgypedagógiákban. E felfogás nem szándékozik különbséget tenni a tisztán irodalmi és nem irodalmi szövegek között.

 

A felnőttkori igények nézet az iskolán kívüli kommunikáció színtereire, tartalmaira, normáira utal. A képzés célját a felnőtt élet normatív nyelvi és szociális nyelvhasználati, viselkedésbeli követelményeire való felkészítésben látja, ide értve a munka világát is e gyorsan változó világban. Alapvetően pragmatikus felfogás jellemzi: a mindennapok beszélt és nyomtatott nyelvének normatív kívánalmait, a pontos, világos és hatékony megértést és írásbeli kifejezést emeli fő követelménnyé. A szövegértés hatékony kialakítását szemléletében összekapcsolja a civil lét és a közélet különböző színtereinek nyelvhasználati kívánalmaival. Társadalomképére jellemző, hogy a nyilvánosságot hozzáférhetőnek tartja, tudatosítja, hogy az egyén egy többszörös társadalmi „hálóban” létezik, s az ezekben való nyelvi kompetencia egyéni elsajátítása nélkülözhetetlen a civil társadalom fenntartásához. 

 

A kulturális örökség nézet a gyermek, illetve diák elé kerülő olvasmányok nyelvi-esztétikai értékeit és ezek révén az adott kultúrához, kultúrkörhöz való kötődés erkölcsi tartalmait hangsúlyozza. A szövegek megértésében nagy szerepet szán a kulturális, erkölcsi, szellemi horizontok felmutatásának, következésképpen a nyelvi-kulturális örökség továbbadására és megőrzésére hivatott attitűdöknek és ismereteknek. E felfogás nagy transzfer hatást tulajdonít a nyelv kiemelkedő teljesítményeit reprezentáló műalkotásoknak s az ezek minél teljesebb befogadását célzó műértő olvasásnak. Ennek érdekében előnyben részesíti a köznyelvhez képest az irodalmi nyelv esztétikai lehetőségeit feltáró, elemző és értelmező tevékenységeket.

 

A kulturális elemzés nézet a szövegértés és a nyelvhasználat azon aspektusait emeli ki, amelyek segítik a diákot az őt körülvevő kulturális környezet és a világ kritikus felfogásában. E felfogás szerint a diáknak meg kell ismernie a jelentést, jelentéseket közvetítő általános társadalmi, kulturális folyamatokat, tudniuk kell, hogyan és milyen értékeket hordoz a nyomtatott szöveg és egyéb médiák. Szemléletében lényeges elem az írásbeliséget övező mindenkori társadalmi kontextusok (pl. kritikai szövegek, társadalomtudomány, nyelvi jelenségek szociológiai elemzése, tömegkommunikáció, az információkhoz való hozzájutás állampolgári jogosultságai) beemelése a képzésbe, ennélfogva a szövegértés pallérozásában nagy szerepet szán a különböző célzatú és hatású nyelvi jelenségek elemző vizsgálatának. Így például az értéknek tekintett szépirodalmi alkotások különböző szempontú kritikai értelmezése mellett kiemelt szempontként kezeli az olvasmányok megválasztásában bekövetkezett változásokat, a tömegkommunikáció hatását, általában a médiát és a szélesen értelmezett tömegkultúrát.

 

A nemzetközi, valamint a hazai olvasáskutatásban használatos leírás a jó olvasóról hallgatólagosan feltételezi, hogy képes hosszabb szövegek és ábrák elolvasására és értelmezésére, valamint a mindennapi szükségletein túli általánosításokra. El tudja olvasni a napilapokat, a népszerű regényeket és a magazinokat, az ismeretterjesztő írásokat, olvasás révén is meg tudja ismerni a környezetét, szabadon és biztonsággal tud benne tájékozódni. Nehezebb, összetettebb szövegeket is képes megérteni, elemezni, ezekből következtetéseket levonni. Képes hosszabb terjedelmű olvasmányok – akár több, párhuzamos szempont szerinti – tanulmányozására, eközben képes feltárni a szerzői véleményt, alapállást, ettől megkülönböztetni a tényeket, az idézett különböző nézőpontokat, érzékeli és az értelmezésbe bevonja a kontextuális jellemzőket – pl. hol, mikor jelent meg a szóban forgó szöveg, milyen közönségnek íródott – és a szöveg szerkezeti és nyelvi megformáltságát egyaránt. Az alábbi táblázat a szövegértés tárgyának és lehetséges szintjeinek összefüggésében vizsgálja az olvasási folyamatot, kiemelve annak néhány lényeges elemét.

 

 

 

 

 SZÖVEGÉRTÉSI FELADATSOR

Gondosan olvassa el a szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre.

 

Falusné Szikra Katalin: Diplomás-túltermelés

 

A fejlett világ számos országában diplomás-túltermelés van. Magyarországon is. Ezt sokan tudják, de nem mondják. Csak ritkán és halkan. A sajtó, a média többet foglalkozik egyes szakmák, földrajzi körzetek munkaerőhiányával, mint a felsőfokon diplomát szerzett fiatalok álláshoz jutásának nehézségeivel.

 

A diplomás-munkanélküliség

 

A diplomás-túltermelés mindenekelőtt a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségében érhető tetten. Közismert, hogy az alacsony iskolázottságúak, a képzetlenek gyakrabban és hosszabb ideig vannak munka nélkül, mint a tanultabbak. Ez most – a felsőfokú képzés rohamos felfuttatásával párhuzamosan – változóban van. A munkanélküliség ma is az alacsony képzettségűek körében tetőzik, a magasabb képzettségűek – ezen belül a felsőfokú képzettségűek – előnye azonban csökkenő. A legtöbb európai országban mind a közép-, mind a felsőfokú végzettségű szakemberek aránya növekszik a munkanélküliek között, miközben a felsőfokú végzettségű munkanélkülieké közeledik a középfokú végzettségűekéhez. Ugyanekkor a felsőfokú végzettségűek körében az egyetemet végzettek nem ritkán nagyobb arányban munkanélküliek, mint a főiskolából kikerültek. Ez volt a helyzet az 1990-es években például Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban. Valószínű, hogy a növekedés világméretű lassulásával, illetve a stagnálással vagy a visszaeséssel párhuzamosan, diplomások tömegei nem tudnak majd szakmájukban elhelyezkedni sem Európában, sem Amerikában.

Hazánkban a diplomás munkanélküliek aránya a regisztrált, a nyilvántartott munkanélküliek között meglehetősen kicsi, alig három százalék. Valóságos arányuk azonban ennél valószínűleg lényegesen nagyobb. A diplomások ugyanis nagyobb részben mulasztják el a munkaügyi szerveknél való jelentkezést, mint a nem diplomások. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az utóbbiak még esetenként reménykednek abban, hogy a munkaügyi szervek segítségével majd munkához jutnak. A diplomások sokkal kevésbé. Másrészt azzal is összefügg, hogy a munkaerőpiacon egy diplomásnak nagyon rossz ajánlólevél a munkanélküliség, ezért sokan közülük igyekeznek azt eltitkolni. A diplomás munkanélküliek száma az 1990-es években hazánkban jobban nőtt, mint a nem diplomásoké. Az utóbbi években a nem diplomások foglalkoztatottsági helyzete javult, a diplomásoké nem. Az irántuk való kereslet kevéssé nőtt.

A diplomások munkanélkülisége a statisztikusok előtt rejtett módon is nő. Így például a fiatal diplomások elhelyezkedési idejének a meghosszabbodásával. Hazánkban egy friss diplomás az 1990-es évek közepén még 3-5 hónap alatt talált magának állást. Napjainkban ez az idő tíz hónapra nőtt, mialatt 15-20 pályázatot is benyújtott az állást kereső. Széles körű tapasztalat, hogy minél képzettebb a pályázó, annál hosszabb idő alatt talál magának munkahelyet. Még a legdivatosabb szakmák képviselői, például a matematikus-programozók, informatikusok stb. is csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni, ha már elmúltak negyvenévesek.

Nemcsak az elhelyezkedési, de a tanulmányi idő meghosszabbodása mögött is gyakran a diplomás-munkanélküliség húzódik meg. A leggazdagabb országokban nem ritka az egyik egyetem, főiskola elvégzése után egy újabb szak vagy szakpár fölvétele, az ismételt tanulás. Ez az esetek egy részében a pálya igénye – egy színházi dramaturg számára például nyilván hasznos, ha az irodalmi tanulmányok után színházművészetieket is folytat. A második diploma megszerzése egyes esetekben a fiatal hajlamai által diktált pályamódosítás feltétele, más esetekben azonban egyszerűen az elhelyezkedési nehézségek következménye. A fiatal diplomás addig a nem rövid ideig is hasznosan akarja tölteni az idejét, amíg számára megfelelő munkahelyet talál. Mi még nem tartunk itt. A második diplomát – az esetek túlnyomó részében – nálunk munka melletti tanulással szerzi meg a szakember, de már elő-előfordul a fent említett jelenség.

Forrás: Élet és Irodalom, 2002. február 22. részlet

 

FELADATOK

1.      Elemezze vázlatosan a szöveg alapján, de saját szavaival a tanulmányi idő meghosszabbodásának jelenségét! Mely tényezők állnak a háttérben? Mi a helyzet Magyarországon? (8 pont)

2.      Értelmezze a szövegben előforduló következő kifejezések jelentését: regisztrált munkanélküli; felfuttatott felsőfokú képzés, ismételt tanulás? (6 pont)

3.      Mi az oka, hogy a regisztrált és a valós munkanélküliség a diplomások esetében jelentősen eltér egymástól? Foglalja össze 4-5 mondatban! (4 pont)

4.      Írjon motivációs levelet egy többdiplomás munkanélküli nevében egy megpályázott munkahelyre (például középiskolai tanári állásra), melyben kifejti, ön miért alkalmas az adott munkakörre, és miért akar éppen ott dolgozni! (12 pont)

5.      Néhány mondatban foglalja össze, ön szerint mit kellene tenni a diplomások munkanélküliségének visszaszorítása érdekében. (10 pont)

 

Lehetséges tartalmi elemek:

1.Az elbírálás két fő szempontja, hogy a vizsgázó önálló szöveget írjon, melynek mondatai eltérnek a szövegétől, valamint hogy az összes fontos információt összegyűjtse. A tanulmányi idő meghosszabbodása világjelenség, hátterében gyakran szintén elhelyezkedési gondok állnak. A meghosszabbodás azt jelenti, hogy a diploma megszerzése után a fiatal nem áll munkába, hanem további szakokra iratkozik be. Ennek több oka lehet: – a szakma igénye (pl. dramaturg); – belső hajlam; – elhelyezkedési nehézségek. Nálunk általában a második diplomát munka mellett szerzik meg.  A tartalmi kifejtés az adott szempontnak megfelelően: 4 + 4 pont. (Adható részpontszámok: 0,1,2,3,4)

2.pl. regisztrált munkanélküli: a munkaügyi szervek által nyilvántartott elhelyezkedni nem képes munkaerő; felfuttatott felsőfokú képzés: a felsőfokú oktatásban szándékosan megnövelt hallgatói létszám. Elemenként 2 pont.

3.A diplomások gyakran nem regisztráltatják magukat a munkaügyi szerveknél, ezért a statisztikákban nem a valós arányok szerepelnek. A diplomások azért nem regisztráltatják magunkat, mert nem bíznak abban, hogy a munkaügyi szervek révén álláshoz juthatnak, valamint rossz „ajánlólevél” a munkanélküliség a munkaerőpiacon. Az ok világos összegzése: 4 pont (Adható részpontszámok: 0,1,2,3,4)

 

4.A motivációs levél megítélésében a fő szempont a műfaj szabályainak betartása. (6 pont). Szabatos, hivatalos stílusú levelet várunk, melynek előnyösen kell bemutatnia a pályázót és indokait, ám túlzások nélkül. (6 pont). Adható részpontszámok: 0-2-4-6).

5.A válasz megítélésében az önálló véleményformálást kell tekintetbe venni, mennyire képes a vizsgázó álláspontját szabatosan kifejteni és érvekkel alátámasztani. (5 pont). Képes-e a szövegben megismert információkat saját gondolatmenetben alkalmazni? (5 pont). Adható részpontszámok: 0-3-5).

 

SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT

 

Galántai Csaba: Az elhagyatott bonviván

 

„Ma van a születésnapom. Amikor születtem, biztosan nagyobb szeretet vett körül, mint a mai napon, nagyobb melegség, és nem gondolt senki arra, hogy kőhidai rab leszek. De ezt a rabságot nem kell szégyellni.” Így emlékezett vissza Jávor Pál a sopronkőhidai fegyházban eltöltött hónapokra. 1945. január 31-ét mutatott a naptár. Nem tartozott a fajvédelmi politika üldözöttjei közé, ő maga provokálta a sorsot, kereste az üldözés gyötrelmeit. Kiállt kollégáiért, barátaiért, s közben körülötte is bezárult a kör.

Nyugtalan természete szinte vonzotta a bajt, megnyerő egyénisége predesztinálta a sikerre. A harmincas évek férfiideálja volt. Charme-os, mulatós, duhaj szépfiú. Mosolygós szemű bonviván. Népszerű filmamorózó, a magyar Clark Gable. Krakéler fenegyerek. Egy ország Jávor Palija. Az önbizalomhiányban küszködő, kétségek közt vergődő, a világal perlekedő, önmagával és a környezetével szemben türelmetlen, a szerepköréből kitörni vágyó, a közönség szeretetére éhes művészember.

Aradon született 1902. január 31-én. Bár a Színművészeti Akadémián kezdte el tanulmányait, az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában fejezte be. A Renaissance Színházhoz került, ahol két évet töltött. Úgy érezte, mellőzik, miközben a vele együtt induló fiatal kollégák (Tőkés Anna, Makláry Zoltán, Somogyi Nusi) szép lassan befutottak. Jávor lázadó dühvel reagált vélt vagy valós sérelmeire, ezért menesztették a színházból. Réti L. Pál színházi ügynök közvetítésével került Székesfehérvárra. Faragó Sándor színtársulatával fellépett Esztergomban, Veszprémben és Kaposvárott is. Rövid idő alatt a vidék kedvence lett. Ám fegyelmi vétségek miatt innen is távoznia kellett. Néhány hónapos kispesti kitérő után a Szegedi Városi Színház társulatához került. 1928-ban a magyar Színház vezetősége úgy gondolta, hogy Jávor személyében megtalálta az ideális bonvivánt. Ő azonban első pesti nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy más zsánerű szerepeket is játszhat. Aztán a Vígszínház, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Egész pályáját meghatározta a megfelelni akarás a szívtipró szerepkörnek, miközben szinte a kezdetektől fogva szeretett volna kilépni e skatulyából. 1935-ben, amikor a Nemzeti Színház igazgatója szerződtette, reményteli várakozással volt teli. „Nagyon hálás vagyok Németh Antalnak, mert megadta nekem a lehetőséget, hogy ne csak az obligát szépfiú szerepeket játszhassam, hanem olyan szerepekben is a közönség elé jussak, amelyekben sokoldalúan mutatkozhatom be” – nyilatkozta. Remélte, hogy nagy klasszikusok szerepeiben léphet fel, ám csalódnia kellett. (Bár játszott Mercutiót, Peer Gyntöt, Rank doktort.)

A hangosfilm születésével kezdődött filmkarrierje. Ő lett a harmincas évek jellegzetes dzsentrifigurája. A színház ekkortájt még konkurensének tekintette a filmet. Németh Antal kiadta az ukázt színészeinek, miszerint színházi szerepeikre koncentráljanak. Jávor gyakorta nem tudta összeegyeztetni a filmes és a színházi munkát, ami miatt színházigazgatójával többször összeütközésbe került. Mindig a filmet választotta. Hajszolta a sikert. Az emberek látni, ünnepelni akarták a moziban. Több tucat karriertörténetecske főszereplője volt. Valódi színészi kvalitásait csak ritkán tudta megmutatni. A Dankó Pista című filmben nyújtott alakításáról írta Tersánszky Józsi Jenő: „Nagy színész ebben a filmben, talán sose volt még ilyen nagy. Nem a népszerű, bájbajuszos szépfiú, amivé gyúrta és sikkasztotta eddig a magyar film, hanem érző, szenvedő, diadalmas és megtört emberi élet. Színész.”

       Jávor örült ennek a kritikának, azt szerette volna, ha mindig ilyennek látják. Gyakran papírra vetette tépelődéseit. „Hálátlanul hangzik, de minden bajom onnan ered, hogy az Isten elég jó külsővel, rendes arccal áldott meg. Ennek köszönhetem azt, hogy a színházak pályám kezdetétől szerelmesszínészt, bonvivánt faragtak belőlem. Ennélfogva attól a perctől kezdve, hogy népszerű lettem, színészetem nem abba az irányba fordult, ahova vágyódtam.”

Aztán megjárta Amerikát, de ott sem találta a helyét. Tizenegy év távollét után, 1957-ben érkezett haza. Két év múlva meghalt. „Két borzasztó dolog van a világon: a népszerűség és az elhagyatottság. A kettő között valami furcsa lelki rokonság van. A költők arról énekelnek, hogy milyen elhagyatottak, ezzel vonzzák magukhoz a népszerűséget, a népszerű emberek pedig azért sírnak, mert magányosak. Kétségkívül, a népszerűség sokszor teher, de ha nem volna, nagyon hiányozna” – fogalmazott.

Forrás: Heti Válasz, 2002. február 1.

 

FELADATOK

 

1.      Gyűjtse össze a színész legismertebb szerepkörére vonatkozó kifejezéseket a szövegből! (4 pont)

2.      Értelmezze a következő kifejezések jelentését: predesztinál; dzsentri; ukáz; kvalitás, karrier, konkurens (6 pont)

3.      Készítsen részletes vázlatot Jávor Pál életéről, karrierjéről! (8 pont)

4.      Hogyan függ össze a szerepkör és a civil személyiség? A szöveg információit felhasználva írjon a kérdésről magánlevelet egy barátjának! (10 pont)

5.      Valóban együtt jár a népszerűség és az elhagyatottság? Írjon rövid esszét napjaink sztárkultuszáról! (12 pont)

 

Lehetséges tartalmi elemek:

 

1.      bonviván, (film)amorózó, krakéler, szívtipró, szépfiú, szerelmesszínész, dzsentrifigura. Legalább 4 elem=4 pont, 3 elem= 2 pont, ennél kevesebb 0 pont.

2.      pl. predesztinál: eleve elrendel, szán, rendel valakit valamire; dzsentri: (elszegényedett) köznemes; ukáz: parancs . Elemenként 2 pont.

3.      Mivel a vázlat készítése mechanikus munka, lehetőleg teljes, hiánytalan vázlatot fogadjunk el. 0-6 elem= 0 pont, 7-8 elem= 2 pont, 9-10 elem= 4 pont, 11-12 elem= 6 pont, 13-14 elem=8 pont.

Lehetséges elemek:

–        született 1902. január 31., Arad

–        Színművészeti Akadémia, majd Országos Színészegyesület Színészképző Iskola

–        Renaissance Színház, két év, menesztés

–        Székesfehérvárra szerződik, játszik: Esztergom, Veszprém, Kaposvár

–        Kispest, néhány hónap

–        Szegedi Városi Színház

–        Magyar Színház, 1928

–        Vígszínház

–        Nemzeti Színház, 1935

–        hangosfilm, nagy mozisikerek

–        1945. sopronkőhidai fegyház

–        Amerika, tizenegy év

–        1957-ben hazatér

–        1959 – halála

4.      Az értékelésben a két feladat, a magánlevél műfaja (5 pont) és a konkrét probléma megfogalmazás (5 pont) a legfőbb elvárás. Adható részpontszámok: 0,3 pont).

 

5.       A feladat meglehetősen nagy teret enged mind tematikai, mind formális értelemben. Elsődlegesnek itt is az esszéműfaj szabályainak való megfelelést (6 pont), a szabatos fogalmazást és érvelést kell tekinteni (6 pont). (Adható részpontszámok: 0,3).

 

 

 

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATSOR

 

Szántó Tibor: A tipográfia nyelve

 

Marshall McLuhan filozófus sok esztendővel ezelőtt bejelentette a Gutenberg galaxis végét. Arról szólt, hogy minden új technológia újfajta környezetet teremt az emberi élet számára. A környezet láthatatlan, de a kor környezete a jelen korszak művészetét és szellemi tartalmát jelzi.

A reneszánszban kialakult nyomtatás technológiájának alapja az irodalom (az írás) volt. A XIX. század ele­jének iparosodott, gépekkel teli világának tartalmi elemeit is a re­neszánsz környezete teremtette meg. De a XX. század új elektronikus technológiája hatá­rozza meg tudatunkat. A számítógép művészeti formává és formaalkotó eszközzé vált.

Az írás megjelenésekor a művelődés alapja az ismeretek és eszmék kategóriákba való rendezésére töre­kedett, napjainkban azonban az új környezet (az új eszközök) hatására ennek az ellenkezőjére fordult a fejlődés. Minél inkább az integrált (számítógéppel feldolgozott) is­me­retek világa felé haladunk, a rendszerezés másod­lagossá vált és alkalmatlan ahhoz a sebességhez mérten, amellyel ma az adatokhoz hozzájuthatunk. A rend­sze­re­zés helyett a felis­merés világa felé haladunk. Az elektromos áramkörök összekapcsolása létrehozott egy olyan kör­nyezetet, amelyben az egyes emberek teljes mértékben részt vesznek az egymással való kapcsolataikban. Ez hozza létre a hatalmas világléptékű párbeszéd lehetőségét, és a világ­mé­re­tű társadalmi, politikai, gazdasági és művészeti változás feltételét.

Észak-Amerikában például a televízió megjelenése óta az érzékelési küszöb drasz­ti­ku­san megváltozott. Az élet vizuális összetevője drámai módon veszített jelentőségéből, s ennek helyébe az ösztönösen érzelmi, a moz­gással kapcsolatos, látható, hallható reakciók lépnek. Az érzékelés világában bekövetkezett eltolódás meg­vál­toz­tatta az ízlést, a formatervezés, a cso­ma­golás, a szórakozás, a közlekedési eszközök, az élelmezés és az öltöz­kö­dés terén. A forma­ter­vezés és a távközlés alakítja a környezetet, de éppen annyira megváltoztatja az emberi érzé­ke­lést és befogadási készséget is. Az elektronikus információáramlás sebességével meg­egye­ző gyorsasággal jönnek létre ezek a tényezők.

Az új alkotói irányzatok, (így a könyvművészeti törekvések is) új impulzusokat, új filo­zófiát, új esztétikai követelményeket igényelnek. A hagyományos könyvművészet alap­vető­nek ítélte az öt évszázad alatt kialakult, az olvashatóságot, a betűtípusokat és a megértést szol­gáló szedési szabályok betartását. Ha a könyv tervezője, formai szerkesztője a szedés­sza­bá­lyokat szigorúan betartotta, és mindezt kiegészítette sajátos, a kort idéző egyéni betű­válasz­tás­sal, és az olvashatóság szolgálatában – Kner Imrét felidézve – ügyelt a megnyomtatott és üre­sen hagyott papírfelület közötti legjobb arányokra, már közel került ahhoz, hogy a könyv­csi­nálás könyv­mű­vészetté váljék. Ennek szellemében nevezhettük a könyvtervező stílusát klasszi­kusnak, klasszicisztikusnak vagy historizálónak, de ez semmiképpen sem volt hatá­ro­zot­tan egyéni stílusú könyvművészet. Mindezekre a tipográfia utóbbi 50 éve egy sor példát szolgáltat. (…)

Kozma Lajosnak a Kner Nyomda számára tervezett könyvdísze a régi magyar met­szetek stílusában készült.

 
 

 

A tipográfia alapvető alkotója a betűtervező, a könyvművész pedig a betűvel és egyéb eszközökkel való ter­vezés mestere. Ahogyan a versmondó vagy a színész újra elbeszéli az irodalmi művet, ugyanúgy a könyvművész is „újra elbeszélő” a tipográfia vizuális eszkö­zei­vel. De egy más hasonlattal élve, ahogyan a zeneköltő alkotásait a hangszeres művész, vagy a karmester által irányított zenekar mondja el, adja elő, pontosan követve a zeneköltő instruk­cióit. De ennek az analitikus újra elbeszélésnek lehetnek egyéni motivációi, mivelhogy min­den nagy karmester vagy hangszeres művész a saját szellemi egyéniségén átszűrve más és más motivációkkal gazda­gít­hatja, és kerülhet mind közelebb a művészi alkotás reproduk­ció­jához.

 

Forrás: Alföld, 1996 december. 

A kép forrása: Szántó Tibor: Szövegbarkácsolók füzete. Illusztrálás. http://www.karinthy.hu/NIKITA/szedés/Illusztr.htm.

 

 

 

A megoldási útmutató az elvárható válaszokat közli.
Az ezektől eltérő minden jó megoldást el kell fogadni.

 

1. Sorolja fel, a nyomtatás művészetének mely elemei változtak meg a rene­szánsz kor óta! Összesen 8 pont.

Adható pontok: elemenként 0-1-2 pont

 

2. Fejtse ki 4-5 mondatban, miért emeli ki a cikk szerzője a televízió megjelenését az írás történetének leírásakor! Összesen 4 pont.

Adható pontok: elemenként 0-1 pont

 

3. Összegezze tömören, mi a szerepe a számítógépnek az írás- és nyomtatásművészet alakulásában! Összesen 4 pont.

Adható pontok: elemenként 0-1-2 pont

 

4. Hogyan értékeli az írás- és könyvművészetben beállt változásokat? (Vegye figyelembe a kiinduló szöveget!) Összesen 8 pont.

Adható pontok: 0-2-4-6-8 pont

 

 

 

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATSOR

 

 

 

Körközép

 

A táncolók kézen fogva lépegetnek körbe-körbe, finoman szökellnek, ringanak. Középen a földön gyertyák, lángjuk meg-meglobban a szoknyák szelétől. A lépések egy­­szerűek, a ritmus intenzív, a dallam magával ragadó. Van, aki tűzpiros ruhában suhog, van, ki farmerbe-pólóba öltözött, szigorú rakott szoknyában lépdel egyikük, ezüstcipellő van a másik lábán, fekete harisnyában szökell a miniszoknyás lány. Lányok és asszonyok, húszévesek és harminc- és negyven- és ötvenévesek. Két férfi is táncol a körben.

Balázs Katalin halk, de határozott szavakkal vezeti a körtáncot: „Ez a történet a bölcsről és a bolondról szól. A bölcs nagy lépést tesz előre, így, és felemeljük a kezünket, örven­dezünk. De most jön a bolond, nézzük csak, milyen kacskaringós utat jár be, így lép: kettő előre, kettő hátra, nem lát semmit, fordul, keresztbe lép, és lám a végén ő is örvendezik.”

Dinamikus örmény zene hangzik, melyre Bertrand lovag útját járják – „jobb, bal, jobb, szőlőindalépéssel haladunk, és ballal toppantunk kettőt” –, aki Antiochiában, kanyargós siká­to­rokban keresi a csodaszép hercegnőt. Vajon megtalálta szíve hölgyét a lovag, vagy csak ábrándképet kergetett? – kérdezi a tánc végén Katalin.

Ma na vu a tánc neve, amellyel izraeli népzenére biblikus gondolat kel életre: „Mily szép e lépte fenn a hegyeken annak, ki jó hírt hoz a békéről, örömről és szabadulásról.”

Majd arab dallamok következnek, aztán Bonnie Dawson énekére és tangó­harmo­ni­ká­já­nak különös „lélegző” hangjára egy rejtély nyomába erednek: éjszakai csónakos furcsa léleg­zést hall, nem tudni, ember vagy állat van a közelében, ám amikor kivilágosodik, csak a víz veszi körül.

Jönnek a táncok egymás után, és köztük csöndek: a táncolók mozdulatlanul állnak. Majd újra átadják magukat az egymondatos történetek hangulatának, a zenének, a lépések ritmusának. Van, aki szinte lebeg, van, aki minden lépést pontosan lép, nem téveszt, van, aki sután mellé-mellétoppant. És mind mosolyog. Eltűnik a tornaterem szürkesége.

Most a kör megnyílik, az Alhambra-himnusz muzsikájára külön, egyedül mozognak, mindenki úgy, ahogyan éppen érez, amilyen mozdulatra vágyik. Van, aki csak hunyt szemmel ringatózik. Judit, aki a Vakvagányok című film óta ismertté vált, kicsit talán bátortalanul, de nagyon kecsesen táncol. Judit vak. Vajon honnan tudja, hogy szép-e egy mozdulat?

– Nem tudom, hogy szép-e – mondja a szünetben, miközben joghurtok, gyümölcsök, briósok kerülnek elő, s valaki finom házi süteményt kínál körbe. – Csak próbálok valamit … Eleinte még kifelé figyeltem, és arra gondoltam, mi van, ha nem szép, mit szólnak a többiek. De mióta rájöttem, hogy nem másnak táncolok, hanem magamnak, azóta belülről jön a mozdulat, és örömöm van a táncban.

Judit egyetemista, történelmet és antropológiát tanul, félévi dolgozatát a táncról írta. Andrea közgazdász, hastánccal, asztrológiával is foglalkozik, először vesz részt körtáncban. Azt mondja, máskor is eljön, mert itt feltöltődik. Eszter gyermekpszichológusnak készül, ő úgy érzi, egy mélyebb világba jut el a szakrális körtánc által. Ha képes lesz igazán megtanulni a táncot, talán a gyógyításban is alkalmazza majd. Egy másik Judit gyógymasszőr, de táncot is tart saját csoportjában. Számára a szakrális körtáncnak nincs vallásos jelentése, úgy gondolja, akár nemzetközi táncháznak is nevezhetnénk.

A szakrális körtánc mozgalomként indult világ körüli útjára a hetvenes években a skóciai Findhornból, egy spirituális közösségből – meséli a csoport vezetője, Balázs Katalin. Ma már minden kontinensen ismerik, és más-más módon ugyan, de mindenhol az életet ünneplik vele. Alapelemei is nemzetköziek, sokféle néptánc hagyományos lépéseinek kom­bi­ná­­ciói, gyakran leegyszerűsítve, a kezdők számára is követhetően. Mivel a táncok különböző kultúrkörből származnak, különböző vallásokhoz is kapcsolódnak. A szakrális körtánc nem egyetlen vallást, hanem azt a gondolatot képviseli, hogy minden ember és minden vallás ugyanazon forrás, ugyanazon kör középpontja felé tart. A kör maga mint szimbólum is fontos, hiszen mind a keleti világban, mind pedig a nyugati kultúrákban a középpont köré rendeződő formák dominálnak. És akkor még nem is beszéltünk a természetben gyakori körformákról.

Ami a zenét illeti, éppúgy táncolnak taizéi dalokra, görög és más népzenékre, mint klasszi­kus és mai zenére, vagy a sokszor csak néhány szótagból álló buddhista mantrák mor­mo­lására.

– A szünet nélkül ismétlődő mantra lecsendesíti az elmét, fókuszálja a kószáló gon­dolatokat, és segíti a befelé figyelést, ami elengedhetetlenül szükséges ehhez a tánchoz – mondja Katalin. – Itt a lelkiség és a spiritualitás ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a lépések. Táncunkat ugyanakkor felfoghatjuk dinamikus meditációnak is, ahol a lépések és a zene segítenek minket a stressz oldásában, a feltöltődésben, önmagunk jobb megismerésében, és abban is, hogy képesek legyünk megérinteni egymást. Tehát hogy eljussunk önmagunkhoz, a másik emberhez és az élet értelméhez. A körtánc út a láthatón túli világhoz, és segít meg­tudni, miért vagyunk itt, és mi a dolgunk.

 A körtáncmozgalom ősi gyökerekhez nyúlik vissza. Abba az időbe, amikor az emberek életét átszőtte a tánc, táncoltak olyan fontos események kapcsán, mint a születés, halál vagy szerencsés vadászat. Tánccal köszöntötték a napfelkeltét, és kértek esőt. A táncuk nem a közönségnek szólt. A szakrális tánc is maguknak a táncolóknak szól, és a foglalkozások is többnyire valami esemény, téma vagy olyan ünnep köré rendeződnek, mint karácsony, húsvét, gyertyaszentelő, boldog lányok és asszonyok ünnepe – ahogyan ők nevezik a nőnapot. De volt már téma az életút vagy a megújulás is, amit Nagy Rita diplomamunkájához táncoltak.

Rita több éve táncol. Pszichológiát tanul, ötödéves. A szakrális körtánc a szak­dol­go­za­tának témája. A tánc közben átélt szubjektív élmények és tartalom elemzése vizsgálódásának célja, hiszen ez egy olyan mozgalom, amely igen mély hatással van a lélekre. A másik kérdés, ami foglalkoztatja, hogy a körtánc hogyan hat a résztvevők hangulatára és lelkiállapotára.

A szakdolgozatomban vizsgálom a szorongás, depresszió szintjét a tánc előtt és után – mondja Rita. – Itt ugyan egészséges emberek táncolnak, de meggyőződésem, hogy kiegészítő terápiaként a szakrális körtáncot fel lehet használni a gyógyításban. Például egy depressziós, magányos embernek az, hogy beáll a körbe, és megérzi a jelen lévő egységet, és a többiekkel együtt mozog, biztosan segít abban, hogy életenergiái feléledjenek. Ezt támogatja a táncot ve­ze­tő személy által teremtett elfogadó légkör is, a gyönyörű zenék, a bárki számára megta­nulható egyszerű lépéskombinációk. Itt nincs megmérettetés, nem kell semminek és senkinek megfelelni. És még attól sem kell félni, hogy nem kérnek fel táncolni.

Rita úgy látja, hogy ez a tánc egyaránt erősíti a mindnyájunkban meglévő női és férfi oldalt. A lágy, ringatózó lépések a mai világban sajnálatosan hiányzó lágyságot hozzák ki a nőkből és a férfiakból egyaránt. Ugyanakkor minden foglalkozáson szerepel egy dinamikus blokk, ami pedig az aktivitást, a férfi oldalt erősíti a táncolókban. A lassú, meditatív táncok imaként hatnak, a gyorsak pedig felszabadítanak. Sokan mint önfeledt gyerekek adják át magukat a táncnak.

Sötétedik. A teremben hangsúlyosabbak a gyertyalángok. Halk zene szól. A táncolók lassan ringatóznak, átadják magukat a mozgásból kisugárzó leplezetlen és póztalan szeretetnek.

Simon Judit, Heti válasz 2002. 4.19.

FELADATOK

 

FIGYELEM!

A JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓBAN MEGFOGALMAZOTT ELVÁRHATÓ VÁLASZTÓL ELTÉRŐ, TARTALMILAG JÓ VÁLASZ ELFOGADHATÓ.

 

1.      Mit jelenthet a cím? Mi a szerepe? Milyen viszonyban áll a szöveggel?

     3-4 mondatban értelmezze az olvasottak tükrében!

A cím a körtánc fizikai alakjára és a kör szimbolikus jelentéseire (egység, közösség, valami egész, harmonikus stb.) utal. E jelentések a szöveg szerint különösen meghatározóak a szakrális körtáncban. A kör közepe – ahol egyébként a tánc közben nem áll senki – arra vo­nat­­kozik, hogy az egyes táncolók kerülnek a központba.

Figyelemfelkeltés, utalás/előremutatás a témára; a körtánc jellegének tömör, egyéni szóal­kotású kifejezése. A középpont felé rendeződő forma.

A szöveg és a cím kölcsönös utal egymásra. A szöveg egésze utólagosan értelmezi a címet.

Megjegyzés: Mivel a szöveg egy nagy példányszámú hetilapban jelent meg, nem zárható ki az áthallás az ismert slágerre sem, bár a cikknek egyéb köze nincs az Edda együttes számának szövegéhez.

 

Adható pontszámok:

§         tartalmilag megfelelő, pontos válasz: 6 pont

§         részben jó válasz (pl. csak a kör szimbólumát fejti ki, csak a körtáncot írja le) 4 pont

§         tartalmilag pontatlan, hiányos válasz: 2 pont

6 pont

 

2.      Mit jelentenek a következő szavak?

intenzív: erőteljes, élénk, átható

1 pont

 

stressz: feszültség, túlterheltség, idegesség, feszültség

1 pont

 

dinamikus: erőteljes, ritmusos, aktív

1 pont

 

meditatív: töprengő, elgondolkodó, magába mélyedő, koncentráló

1 pont

 

 

Egy jó válaszelem: 1 pont

 

3.      Indokolja, miért különül el a nyitó és a záró bekezdés. Indoklásában elemezze, mi e két bekezdés stilisztikai és szerkezeti szerepe a szöveg egészében.

A nyitó és záró bekezdés nemcsak írásképben, de stilisztikailag is elkülönül a szöveg többi ré­szé­től. A szöveg leíró jellegű, a körtánc fontos elemeit, a táncosokat, a zenét és a környezetet ve­szi sorra, írja le. Ugyanakkor a leírás nem szenvtelen és informatív, stilisztikailag szép­iro­dalmi mintákat követ, ennek szövegbeli funkciója a hangulat, az atmoszféra érzékeltetése. Esz­közei a nem köznapi, időnként irodalmias szóválasztás (szökell, ezüstcipellő), hiányos mondat.

 

Adható pontszámok:

Hiánytalan válasz: 4 pont

Részben jó válasz (pl. nem nevezi meg az említett bekezdések és a szöveg stiláris különb­ségét): 2 pont

4 pont

 

 

4.      Jellemezze a szerző viszonyulását a témához. Véleményét indokolja!

A szerzői modalitás kettős, egyrészt ismeretterjesztő, amennyiben bemutat egy nem közismert mozgalmat, tevékenységet, másrészt kedvcsináló, figyelemfelkeltő, ennyiben túl is lép az is­meret­adás közömbös modális hangulatán és a témát pozitív szempontból, elfogadó hang­nemben közelíti meg.

 

Adható pontszámok:

Tartalmilag kifejtett, a véleményt indokló válasz: 4 pont

Részben jó válasz (pl. csak az elfogadó hangnemre utal): 2 pont

4 pont

 

 

5.      Egy életmód-magazin kérésére készítsen összegzést a következő címmel:

Milyen hatással lehet a körtánc a benne résztvevőkre?

 

Az ismeretterjesztő, egyben figyelemfelhívó hangnem, a hatás informatív összegzése.

Mind a tárgyszerű, mind a személyes hangnem elfogadható. A fő értékelési szempont a címnek való tartalmi megfelelés (5 pont), az összegzés felépítése (5 pont).

10 pont

 

 

6.      Írjon rövid szócikket egy lexikonba szakrális körtánc címmel! Az eredeti szövegből csak a kulcsszavakat vegye át!

Szakrális körtánc

A szócikk a szövegből az adatokat, és a nem privát, nem érzelmi jegyeket szelektálja. A főbb információk mind megtalálhatóak „A szakrális körtánc mozgalomként…” kezdetű bekezdésben, ám a feladat csak akkor fogadható el, ha nem kötődik az eredeti szöveg mondataihoz, azaz ha újraformálja az olvasottakat.

 

Adható pontszámok:

A kulcsinformációk összegyűjtése és a műfaji normák, a tömörség és szenvtelen hangnem: 6 pont

Részben jó válasz (pl. fontos információk kimaradnak vagy a hangnem nem pontos): 3 pont

 

 

6 pont

 

 

7. Írjon reklámszöveget egy szórólapra, melyben diáktársait arra bíztatja, jöjjenek el egy körtánc-foglalkozásra!

 

 

Gyakorlatilag az előző feladat inverze, itt az ér­ve­lés­nek a hangulati és érzelmi elemekre kell kon­cent­rálnia. A formai elemek (meghívó jelleg) is hang­súlyosak.

 

Adható pontszámok:

A szórólap nyelvi világának megfelelő, infor­ma­tív válasz: 6 pont

Hiányos válasz (pl. kulcsinformációk hiánya vagy nem megfelelő hangnem): 3 pont

 

 

 

6 pont

 

 

 

 

 

Vissza!